Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-21 / 43. szám

ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 43. SZAiM Számadás Pilisen 1985. FEBRUÁR 81., CSÜTÖRTÖK Hogy semmi m menjen veszendőbe összetétel és a műszaki háttér teremtette meg. Mindez persze hiábavaló is lehetett volna az ott dolgozók lelkiismeretes munkája nélkül. Hasznos dön­tésnek bizonyult, hogy a szö­vetkezet csatlakozott a Világ­bank által meghirdetett inten­zív gabonaprogramhoz. így vált lehetővé ugyanis mintegy 12 millió forint értékű, tőkés importból származó gép vásár­lása. A megtermelt növények megőrzése és biztonságos táro­lása nagy gondot okozott az idén is. A rendészek munkáját dicséri, hogy ezzel kapcsolatos vesztesége nem volt a téesz- nek. E3 A pilisi közös gazdaság azon kevés környékbeli szövetkeze­tek közé tartozik, amelyek jelentős területen termeszte­nek burgonyát. Lényegesen ja­vult a gazdaságosság, amióta feldolgozással, vagyis hámo­zással és chips-készítéssel is foglalkoznak. Ebből tavaly öt­millió forintnyi nyereség szár­mazott. Nagyon megdrágítja ugyanakkor a költségeket, hogy a különböző tárolóhelyek és az üzemek távol vannak egymás­tól, s magas a szállítási költség. Az Aranykalász Termelő- szövetkezet tavaly megszün­tette állattenyésztési főága- zatát. A felszámolással kap­csolatban több ellenőrzés is történt, ezeknek tulajdonítható, hogy több személy ellen kel­lett fegyelmi vizsgálatot indí­tani. A háztáji ágazatban cv Kulturális program Ecseren, csütörtökön 15 órá­tól: a Kincskereső klub fog­lalkozása, 15.30-tól: logopédia, 17-től: gyerektoma, 18-tól: dzsesszba-lett és nyugdíjas aka­démia, 19-től: aerobic. Gyomron, 10-től: az ifjúsá­gi népi táncklub próbája, 14.30-tól: művészi torna az óvodákban. Az úttörőházban, 15-től: a számítógépes; 16-tól: az asztalitenisz-szakkör fog­lalkozása. Monoron, 17-től: szabás-var­rás tanfolyam kezdőknek, 16- tól és 18-tól: angol nyelvtan- folyam. Vecsésen, 19-től: ifjúsági klubfoglalkozás a pinceklub­ban. közben személyi változások történtek, méghozzá mind a szövetkezet, mind a gazdák hasznára. Növelte az állattar­tók táborát az a tény, hogy a téesz egy daráló-keverő üze­met létesített. Az ipari ágazatban is tör­téntek változások, ennek elle­nére — ha szerényebb mérték­ben is — növelni tudták a nyereségüket, amely 12,0 mil­lió forint lett. Tavaly egy ipari és szolgáltató szakcsoportot is létrehozott az Aranykalász Termelőszövetkezet. Munkáju­kat folyamatosan figyelemmel kísérték, ellenőrizték, s mivel sok hiányosságot tapasztaltak, úgy döntöttek, hogy a csoportot fölszámolják. A következetes, lelkiismere­tes munka az idén is meghozta gyümölcseit. A pilisi Arany­kalász Tsz bruttó jövedelme 62 millió 706 ezer forint volt, bér­ként ebből kifizettek 37 millió 436 ezer forintot, nyereségük így — a tervezettnél valamivel magasabb — 25 millió 270 ezer forint lett. Vereszki János Nyügdíjasek vidám farsangja Csak sokáig együtt maradhassunk Nem kaptam hivatalos meg­hívót, az invitálás azonban olyan kedves és szívmelenge­tő volt, hogy kénytelen voltam elmenni a gyömrői nyugdíjas­klub farsangi összejövetelére. Egy alapító klubtag — nyolc­vanhoz közelálló, de ma is fia­talos asszony — egyszerűen a vállaltira tette a kezét, s meg­kért, menjek el a helyi Petőfi Sándor Művelődési Házban tartandó rendezvényükre. Sok jót hallottam már róluk, s a látottak, hallottak igazolták az előzetes várakozást. 1:::: Id. Újvári Imre klubtitkár rövid beszámolót tartott az el­múlt év eseményeiről, rendez­vényeiről, s az idei elképzelé­sekről. Elmondta, hogy öt éven keresztül gazdátlanok voltak, de 1984-től a Hazafias Nép­front nagyközségi bizottságá­nak nyugdíjasiklubj-aként mű­ködnek. örülnek annak, hogy továbbra is megtarthatják klubhelyiségüket a Steinmetz kapitány utcában, bár az az igazság, hogy rég kinőtték azt. Felidézte azokat az emlékeze­tes kirándulásokat, amelyeken tavaly sokan vettek részt. Az idei tervekről szólva megemlítette, hogy ezúttal is lesz külföldi kiráridulás, most Ungvárral ismerkedhetnek még a résztvevők, Berekfür­dőn nyaralhatnak ismét a je­lentkezők, s szerepel több autóbuszos kirándulás a prog­ramban. Az asztalokat közben ízlé­sesen megterítették, előkerül­tek az otthonról hozott finom sütemények, a farsangi fánk, a tepertős pogácsa, a torta s a finom borok, amelyek kós­tolgatása közben kezdetét vet­te a vidám műsor. Mint megtudtuk, id. Prekler Károlyné kuLtúrfelelős a saját lakásán nézte végig a produk­ciókat, s engedélyezte azok be­mutatását. Sikert aratott a ci­gányruhába öltözött trió nóta­egyvelege, Varsányiné Örök­zöld operettsiágereket énekelt, olyan otthonosan mozgott a színpadon, miint egy igazi pri­madonna. ld. Prekler Károly viccgyűjteménye szintén taps­ra ragadtatta a csaknem két­Fa!, vakolás nélkül X Megkétszerezi az Alba-fal és az Álba sadi álmennyezet gyártását a székesfehérvári Alba Regia Állami Építőipa­ri Vállalat. Már megkezdték egy újabb Alba-fal előállító gépsor felszerelését, s az év második negyedétől az eddigi 250 ezerrel szemben évente félmillió négyzetméternyit ál­lítanak elő a sokoldalúan fel­használható, keresett termék­ből. A második félévben kez­dik meg az álmennyezetgyártó üzem új gépsorral való bőví­tését, s ennek nyomán a múlt Májusi kiállítás és konferencia I ranszformátor-évforduló Három fiatal magyar mér­nök, Déri Miksa, Bláthy Ottó és Zipernowsky Károly 100 évvel ezelőtt, 1885-ben mutat­ta be és szabadalmaztatta ta­lálmányát, a transzformátort. A centenárium alkalmából májusban nagyszabású kiállí­tás nyílik Budapesten, ame­lyen bemutatják a transzfor­mátorgyártás történetét, jú­niusban pedig a hazai gyártók és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület szervezésében nem­zetközi tudományos konferen­ciát tartanak. A magyar felfedezés jelentős előrelépést jelentett az elekt­rotechnika térhódításában, amit korábban a dinamó és az izzólámpa megalkotása indí­tott útjára. Száz év alatt óriásit fejlődött a transzfor­mátor. Gyártásához kezdetben olajat használtak szigetelő­anyagként, ma már főleg mű­gyantába ágyazott, * száraz transzformátorokat készítenek, amelyek tűzbiztosuk, környe- zetkímélőek és jóval köny- nyebbek elődeiknél. évi 150 ezer négyzetméter he­lyett már az idén kétszázezer, jövőre pedig háromszázezer négyzetméter Álba sadi kerül ki a gyártócsarnokból. A gyártókapacitás megdup­lázását mindkét terméknél a piaci kereslet növekedése in­dokolta. Az Alba-fal népszerű­ségének oka az, hogy vakolás nélkül használható, jó hőszi­getelő, s ára — bár 12 év alatt kétszer korszerűsítették — a gyártás megkezdése óta vál­tozatlan. A hangszigetelő és tűzvédel­mi célokra használható gipsz alapanyagú álmennyezet is igen keresett cikk. Változatos mintákkal kerül forgalomba, az eredeti négyféle díszítés helyett már húszféle mintából választhatnak az építők. száz résztvevőt és sorolhat­nánk tovább a pódiumra lé­pőket. Süsü Feltűnt, hogy sok fiatal, 45— 55 év közötti ember is ott ül az asztalok mellett. Erre az a magyarázat — mondta id. Űjvári Imre, hogy mi nem vagyunk zárt klub, szívesen látjuk közöttünk a fiatalabb korosztályt is. Nem­csak az ilyen programokon, hanem a kirándulásainkra is örömmel eljönnek velünk. Ké­szülnek a nyugdíjasé vekre, ha elérik ezt a kort, már nem lesznek egymás számára isme­retlenek. Ott volt a farsangi összejö­vetelen a 91 éves Bujáki Ist­ván is, akinek unokája a Bun­desliga jeles labdarúgója az NSZK-ban, a Bielefeld együt­tesében játszik. Amikor legördült a függöny végleg, kezdetét vette a tánc- mulatság. Amolyan spontán hölgyválasz keretében a szín­padon szereplők úgy jelmez­ben kérték táncra az öregura­kat, akiknek nem volt más választásuk, táncrá kellett per­dülniük ... Késő estig együtt maradtak. Vidáman énekeltek, táncoltak. Id. Gellér Nándor 80 éves nyugdíjas így summázta a tör­ténteket: — Nekünk nincs pénzünk neves fővárosi művészek le- hozatalára. A régi színjátszó kör tagjai máig megőrizték szereplési készségüket, szeret­nek a színpadon lenni, így ol­csóbb is a dolog, meg jókat derülünk rajtuk. Jó kollektí­va a miénk, csak sokáig együtt maradhassunk. :::: Lassan véget ért a gyömrői nyugdíjasok farsangi összejö­vetele, hazafelé készülődött mindenki. Az ajtóban azért azzal váltak el egymástól, hogy hamarosan ismét találkoznak: legközelebb a nőnapi megem­lékezésen. G. J. Mozi Monoron, 18 és 20 órakor: Yorma. Vecsésen, 17.30-tól: Redl ez­redes I—II. A híres-neves helybeli Bó- dis-zenekarban zenélő sógorá­val járta be a falut, ismerke­dett a helybeliekkel különbö­ző rendezvényeken. Akkoriban persze fogalma sem volt, hogy később milyen nagy hasznát veszi annak, hogy sok ecseri embert ismert meg, az otta­niak élet- és munkakörülmé­nyeit, gondjukat, örömüket egyaránt. Nyilván ilyeir ma­gatartásának is köszönheti, év­tizedes párttagság után, hogy beválasztották az ecseri párt- alapszervczet vezetőségébe. Bá'i bmsrkcdés Ma már olyan jól ismerik őt is Ecseren, hogy nem lepőd­nek meg, ha kimegy a pályá­ra focizni, vagy a nyugdíjas- klub rendezvényeit látogatja/: örömmel fogadják. Az iparos­bál is a tanácselnök öttlele volt, hogy ott és akkor minél töb­bet megtudjon azokról az em­berekről, akikre mindenféle társadalmi munkában bizton számíthat. Érdekes és önkritikus meg­látásról vallott Szűcs Sándor, amikor azt mondta, hogy tud­ja, lettek volna alkalmas em­berek rajta kívül is a tanács- elnöki tisztségre. Ám az ecse- riek pártatlan, s új szemmel látó embert akartak falujuk élére áLlítani, talán azért is, mert a messziről jött ember olyasmit is észrevesz, ami fö­lött a helybeliek figyelme megszokásból esetleg elsiklik. S végül elmondta még Szűcs Sándor, hogy tízéves fiuk van. Felesége szintén az EVIG-ben volt elektroműszerész, ma a zuglói Közért Vállalatnál dol­gozik, kereskedelmi szakkö­zépiskolát is végzett. A fele­ség édesanyjával laknak né­gyesben otthonukban, amiért két tanácsi lakást adtak cse­rébe. Hétköznapjaikat odahaza ol­vasással, kerti munkával szí­nesítik, a férj szenvedélyesen bújja az elektronikával foglal­kozó szakirodalmat, bütyköl- get otthon, s újabban Szalk- szentmártonba jár el sógora horgásztanyájára pecázni, ami egy kunsági öntözőcsatorna partján van. Megoldjuk S legvégül kijelentette: — Jól érzem magamat itt Ecseren, semmi hátrányát nem tapasztalom annak, hogy el­költöztem a fővárosból. Per­sze az új munkakörömben új gondokkal is találkozom, de ezeket majd megoldjuk az ecseriekkel együtt... Aszódi László Antal Noteszlapok Egy téli nap képéi 1 ecsapja a vasjcos kémé- nyék füstjét az esti szél, komor sötétség borul a házak­ra. A hőmérő higanyszála di­deregve húzza össze magát, amikor jön az est. Valahol mulatnak, torát ülik a kora hajnalban megperzselt malac­nak. Míg bent jó borocskát öntenek a zsíros falatokra, ad­dig kint az udvari fénynél üstben pirul a tepertő, s tü­zes lenével telik a bődön. Ké­sőre elsötétednek az ablakok, egyetlen felhő sem homályo- sítja ‘a csillagok parazsát. Ne­vet a telihold: — Reggel a csontodig fagysz! Egyéves a lányom. Nem félt­jük a levegőtől, megszokta hét, hogy délelőtt is, délután is órákat alszik a kocsijában a teraszon. Karácsony óta, ahogyan beköszöntött az igazi tél, kicsit óvatosabbak lettünk. Félórányira szabtuk a levegőz­tetést. S most, hogy zordabbá vált az idő, igen szigorúan tartottuk magunkat a percek­hez is. A lány nyűgös lett, nem aludt délelőtt, s csak szenve­dett ebéd után is, le nem hunyva kis szemét. Este aztán a fáradtságtól sírva aludt csak el. Egy hétig ha bírta, bírtuk így. Újra a teraszon alszik dél­előtt, s délután is egy-egy órát. Mínusz tíz fokban is! Igaz, majd félórát tart az öl­tözködés, mire a sok ruha a gyerekre kerül, úgy, hogy csak a szeme, orra látszik'ki. Moz­dulni sem tud a kocsiban. Két percig 'sem kell ringatni a jár­művet, már szempilláira te­lepszik az álom. Pici orrát megszínesíti a friss levegő. Délutáni séta az áruházban. Veszek ezt, azt, amiért elküld­ték. Kint hideg van, bent me­leg, ráérek, nem sietős a dol­gom. hát elnézelődöm. A mű­szaki osztályon az eladóteret megvilágító fényforrásokon kí­vül égnek a vevőkre váró csillárok, lámpák is. A dísz- kivilágítást nyilván az üzleti célok diktálják, jobban kel­leti magát egy fényben pom- i pázó csillár, mint a sötét bu­rájú. Van itt több kilós üveg­gyöngyfüzér, állítható magas­ságú, színes ernyőjű lámpa, sokágú csillár, díszesen fara­gott ál lólámpa. Legtöbbjük bekapcsolva, hisz’ így mutat­nak csak igazán. Amíg csodá­lom ábrándozva, hogy melyi­ket is választanám, az egyik eladó sorban kapcsolgatja ki a hasztalan világító lámpates­teket, sorra vesztik cl fényü­ket, csillogásukat a kiaggatott lámpák. Több eladótársa meg- döbbenten siet a lámpaoltoga- tóhoz, hogy számon kérje szo­katlan tettét. De mielőtt szól­hatnánk bármit is, amaz már sorolja a közelmúltban meg­jelent napilapok szalagcímeit: — A Minisztertanács határo­zatot hozott — és kialszik sor­ra a csillárok áramot faló fé­nye. Esteledik. Már délután öt­kor. Szorosra húzom a kabá­tomat, mégis csiklandoz a hi­deg szél. Szaporázom a lép­teim hazafelé, ilyen cudar idő­ben csak otthon jó, a meleg szobában. Az egyik kapualj­ban fiatal párocska. Mit te­gyek? Ebben a hóban át nem megyek a túloldalra. — Csak búcsúzkodnak, vagy bemen­nek, mire a közelükbe érek — reménykedem magamban. — Ej, az utcai lámpát is éppen az ő házuk elé rakták! —zsör­tölődöm. A fiú motoron, dzsekiben, ** a lány csak vékony ott­honi ruhában, ahogy a házból kijöhetett. — Drrr — borzon- gok —, hogy nem fagynak ezek itt meg?! Lassítok léptemen, hátha beengedi a lovagot a lányka, vagy elköszönnek. Hogy van kedvük ebben a der­mesztő hidegben kint ücsörög­ni? De csak ácsorognak. Be­érem a kapualjban beszélgető­ket. Mondja a fiú a magáét, míg hallgatójának csak a szép szeme beszél. Édes a szó, lágy tekintet fogadja ... S. B. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) £ Ma tartja zárszámadó ^közgyűlését a pilisi Arany­kalász Termelőszövetkezet. 2 A közös gazdaság egyike a ^ térség legegyenletesebben ^fejlődő, legstabilabb mező­gazdasági űzésiének. S ez ^ az egyre nehezebbé váló ^ külső körülmények között 2 különösen nagyra értékcl- 2 hető. A sikerekhez persze sok em­ber közös, jó munkájára van szükség. A tudatosság, a fe­gyelmezettség szerepe egyre nő. Számit minden szem búza, minden bokor burgonya. Hogy semmi se menjen veszendőbe és senki se sértse a szövetkezet érdekét, az ellenőrző bizottság tagjainak is sokat kell dolgoz­niuk. A zárszámadáson ez a testület is előterjeszti vélemé­nyét, tavalyi tapasztalatait. Okulni pedig a bírálatból is lehet. SÍ Az aktualitások jegyében folyamatosan figyelemmel kí­sérték a mindennapi teendő­ket. Megállapította az ellen­őrző bizottság, hogy különö­sebb probléma, kirívó lazaság nem fordult elő. A növény- termesztés szerkezete lénye­gesen nem változott az utóbbi évekhez képest. Az egész or­szágot sújtó aszály ellenére búzából rekordtermést értek el, a kukorica, napraforgó, burgonya hozama azonban erősen csökkent. Az ágazat csaknem 6 millió forintos eredményét a techno­lógiai fegyelem, a jó fajta­A megbízott tanácselnök hétköznapjai ^ Mindig többet szeretne tudni vagy akár munkahelyükön, önt hogyan érintette az új munkaköre? — kérdeztem Szűcs Sándortól. — Nekem nem jelent a ta­nácsi munka forradalmi vál­tozást az életemben. Ugyanis 1930-ban Újpesten laktunk, s akkoriban választottak meg tanácstagnak, még ma is be­töltőm ezt a tisztséget, amíg ez a ciklus le nem jár, vagyis a júniusi választásokig. így te­hát szereztem korábban is is­mereteket, tapasztalatokat a tanácsi munkáról, meg mint mondtam, szüleim is hasonló területen dolgoztak a maguk idejében. De az úgynevezett közéleti tevékenységet még a kato«a- ságnál kezdtem, ahol kultúros lettem, s mozigépész. Népmű­velés—pedagógia szakon főis­kolát végeztem, így kerültem az ÉVIG művelődési házába a gyárból mint oktatási előadó, majd igazgatóhelyettes — fűz­te tovább élete történetét Szűcs Sándor, maid amikor arra voltam kíváncsi, hogy miért éppen ő, az „idegen”, s egyáltalán hogyan lett Ecseren tanácselnök, elmondta, hogy már korábbi években is rend­szeresen kijárt a községbe. D ömsödön született 1939- ben, szegény családban. Édes­anyja és édesapja községhá­zán dolgozott, egyikük mint takarítónő, a másik mint hi­vatalsegéd. Új feladatok Ráckevén érettségizett az 56 —57-es tanévben, majd kita­nulta a rádió-televízió szere­lő szakmát, ami divatos fog­lalkozás volt, s jól is fizetett a hazai televízióprogram in­dítása idején. Későbio dolgo­zott szolgáltató szervizekben, ipari szövetkezetekben. Az új helyekre mindig a vállalkozói szellem, a friss ismeretek szer­zése, a többet tudni akarás vit­te. Az elektronikai szövetke­zetben nagyon jól érezte ma­gát, de hát az új feladat von­zotta, így két munkatársával együtt, vette a kalapot, hogy utána az EVIG-ben majdnem húsz évet dolgozzon egyfolytá­ban. Tavalyelőtt februárban települt családjával Ec,serre, s 1934 márciusában kinevezték __Ecser község megbízott ta­nácselnökévé. — A z emberek általában ne­hezen viselik el a forradalmi változásokat magánéletükben,

Next

/
Thumbnails
Contents