Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-21 / 43. szám

g Abonyi krónikás Séta a téli kertben Nem permet, humusz kell Az elmúlt évek enyhe téli Időjárása már-már hozzászok­tatott mindannyiunkat, hogy • ebben az időszakban a leg­több nagyüzemnél és háztáji­ban a gyümölcsösök metszé­sét már be is fejezik, vagy ja­vában folytatják. Most azon­ban még kevés helyen tudták megkezdeni a fák fölösleges hajtásainak levágását. Valójá­ban mi is a helyzet? — ez ér­dekelt. Mivel Abonyban nagy­üzemi gyümölcstermesztés nincs, egy régi, sok tapaszta­lattal rendelkező háztáji ter­mesztőhöz, Szűcs Mihályhoz kopogtattunk be. — Nálam ugyan nem sokat látni még — mondta a het­ven felé járó férfi. Nézze — mutatott a ház vonalában hú­zódó fasorra — hó borít még mindent. Nem is ajánlatos odamenni, mert a cipő biztos megtelik. Néhány gyümölcsfa az udvaron is található, néz­zük meg azokat — indítvá­nyozta és egy terebélyes cse­resznyefa alá invitált. — No, lássuk csak... — és ezzel egy lelógó ágat kez­dett vizsgálgatni, aztán lecsí­pett egy szunnyadó rügyecs- két, majd körmével kibontot­ta. — Ez szép zöld beiül — szólt újra és mutatta, hogy bi­zonyosodjunk meg, mennyire igaz, amit tapasztalt. Miután tekintetünkkel a fát alaposan végigpásztáztuk, még nagyon sok hasonló apró rügyecskét fedeztünk fel. — Mikor kezdi a metszést? — Ha a hagyományosra vagy közismert formájára gondol, el kell mondanom, hogy én azt már nem csinálom. Több okból ellene vagyok a téli metszésnek. Részben, mert fáj a kezem, nem bírnám erővel, de különben sem szívlelem, mert megfagy, megfázik a seb, nehezen is gyógyul, és ez árt a fának. Úgynevezett gyógy- metszést csinálok immár má­sodik esztendeje és mindig ta­vasszal, rügyfakadás után, amikor a nedvkeringés megin­dul. — Mi ennek a lényege? — Nem metszem, csak meg­ritkítom a fa lombozatát. Hangsúlyozom: nem téjen, hanem tavasszal, vagy nyáron. Az őszibarackfákat például három részletben. De ennél van egy lényegesebb körül­mény: egészségessé kell tenni a talajt, humuszt termelni a fa részére. Lekaszálom a füvet alatta, aztán szétterítem és ott hagyom. Nem szükséges még felásni sem a környékét. De mindez szakkönyvekben megtalálható. — Sokan alkalmazzák ezt a módszert Abonyban? — Csinálták. Beszélgettem néhány emberrel, aki ezt a módszert követte, mind azt mondta, háromszor annyi ter­mése lett, mint egyébként. Sőt egyesek azért hagyták abba, mert az ágak a nagy terhet nem bírták elviselni, lesza­kadtak. Valóban így van, ne­kem ugyancsak legalább há­romszorosa termett, mint ré­gebben, én azonban felkészül­tem, előre gondoskodtam tá­masztékokról, amelyeket az ágak alá helyeztem. A másik: már kezdetben úgy kell a fát formálni, hogy elviselje a nagy termés terhét. Nálam nem szakadt le egyetlen ág sem, az eredmény pedig na­gyon jó: kevesebb munkával több termésem lett. Szűcs Mihály azon gyü­mölcstermesztők közé tartozik, aki lehetőleg kevés vegy- és növényvédő szer felhasználá­sával szeret szép termést szü­retelni. Az utóbbi években például azon fáradozik, hogy a permetezések számát a mi­nimumra csökkentse. A követ­kezőket már lakásában mond­ta: — Eddig én is permetez­tem, igaz, nem tizennyolcszor, mint egyesek, csak 8—10-szer. Tavaly hatra csökkentettem, és még tovább akarom mér­sékelni. Rájöttem, szükségte­len 'annyi permet. Ha a ter­més között lesz egy-két férges alma, azért még nem dől ösz- sze a világ. Én rendszeresen megjelenek az abonyi piacon és még mindig elkelt a gyü­mölcs. — Gondolom, sok műtrágyát használ. — Semmit, még istállótrá­gyát sem. Tavasszal felszán­tottuk a gyümölcsöst, fölka­páltuk, virágzás után mész- kénlével megpermeteztem, ké­sőbb esetleg még kétszer-há- romszor, és ezzel be volt fe­jezve. Nem permetre, jó ta­lajra, humuszra van szükség. Ha egészséges a föld, ellenálló lesz a fa. Ez nagyon fontos. Igen találó hasonlatot mon­dott a korosodó, de még jó munkabírású gazda. „Nem mindig a sok gyógyszer adja vissza az ember egészségét, gyakran elegendő a betegsé­get kiváltó körülményeket megszüntetni.” Milyen igaza van! Gyuráki Ferenc Megérdemlik a címet Jók között is a legjobbak Fő szempont a takarékosság marad Abony mezőgazdasági és na­gyobb ipari üzemeinél megtör­tént a szocialista brigádok ta­valyi működésének értékelésé. A Ságvári Endre Tsz-ben ti­zenkét közösség érdemelte ki a szocialista cím viselésének jogát, köztük a Killián 22, a Sallai 21, a Zrínyi és Radnóti 19—19 alkalommal. Mint a versenybizottság megállapítá­saiból kiderül, valamennyi a közelgő XIII. pártkongresszus és az ország felszabadulásá­nak 40. évfordulója tiszteleté­re indított versenymozgalom­hoz csatlakozva készítette el vállalását, és jubileumhoz méltón teljesítette. A gazdasági munkában alapvető törekvésük a szövet­kezet gazdálkodásának előse­gítése volt, amelyet hiányta­lanul teljesítettek. A tsz-ben 4500 óra társadalmi munkát végeztek. Figyelemre érdemes a Zrínyi és a Bánki brigád újítása, amely alapján az előb­bi egy takarmánykiosztó, az utóbbi üzemanyagot szállító kocsit készített kimustrált jár­müvekből. Az üzemanyag­szállítót például használaton kívüli szervestrágyaszóróból alakították át: műszakilag fel­újították, a célnak megfelelő­vé tették tartályt szereltek rá. Mindkét jármű tökéletesen megfelel rendeltetésének. Sokat javult a brigádok kö­zösségi szelleme, ami jó ha­tással volt a szövetkezet töb­bi dolgozójára. Kulturális és politikai programjaikat sike­resen végrehajtották. Vala- vennyi brigád részt vett, és mindegyiknek emlékezetes maradt az MSZBT helyi tag­csoportjának rendezésében az ősszel lebonyolított vetélkedő, amelyet a Tessedik brigád nyert. Ebben az esztendőben ugyanazok a brigádok jelezték a versenyben való részvéte­lüket, amelyek tavaly is sze­repeltek. Vállalásaik végleges formát még nem kaptak, de főbb vonalaiban a szövetkezet gazdasági tervszámainak telje­sítése, illetve túlteljesítése a céljuk. Változatlanul nagy fi­gyelmet fordítanak az anyag- és energiatakarékosságra. Gy. F. Takarékos tsz Az abonyi József Attila Tsz- ben sikeresek az energiataka­rékossági intézkedések. Tavaly az Agroláng kazán működte­tésével 150 tonna tüzelőolajat takarítottak meg, s a Toppan­tott kukoricatárolással három- százezer forinttal csökkentet­ték a költségeket. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 43. SZÄM 1985. FEBRUÁR 21., CSÜTÖRTÖK Egyre több topán Vastagabb boríték év elejétől Ötödször Elméleti konferencia A párt városi bizottsága — az 1984/85-ös tömegpropagan- da-oktatás keretében — hama­rosan megtartja ötödik elmé­leti konferenciáját. Február 28-án, csütörtökön délután két órakor a pártszékházban dr. Jámbor Ottó, a BM Akadémia tanára Egyházpolitikánk negy­ven éve címmel tart előadást, amelyet konzultáció követ. Az eseményen párttitikárok. taná­csi tisztségviselők, népfronttit­károk, propagandisták, vitakö­rök vezetői, pedagógusok, nép­művelők, KISZ- és úttörő- funkcionáriusok vesznek részt. } öregeinknek minden évszakhoz kapcsolódóan meg- $ vannak a maguk igaz történetei. Amikor tél volt, gye- $ rekkorukban többüknek volt egy pár csizmájuk. Benn ^ gunnyasztottak a kuckóban. Amikor meg eljött a már- ^ eins tizenötödike, mezítláb szavalták a Talpra magyar-t. < Még a háború utáni években magam is láthattam a ta- $ nyák ncpét, amint piacos napokon ballag a város felé, $ s csak a szélső házsornál bújik bele a lábbelibe, majd $ hazafelé tartván a vállára kanyarítja. A testámentu- $ mokban nagy becsük volt gazd’ uramék rámás szélű, í lagos szárú csizmáinak. Megfejelték a tervet A cifra nyomorúság kigú­nyolására valaha ilyen mon­dás született: Sárga cipő, fa- kilincs, kenyér meg egy falat sincs. Mindenesetre akkoriban nem dobták el a lábtyűt, ha „kását kért", azaz levált a talpa, mintha szájat tátana. A foltozó suszter művésze volt a mesterségének. Néhány faszögdarab, szurkos cérna, egy kas csiriz segítségével megtoldotta a kiérdemesült surranok életét. Ha kellett, stoppolt, foltozott, új talpat szögeit. Napjainkban a lakótelepek buzgó kukakutatói a meg­mondhatói, hány olyan csukát tallataak a szemétben naponta, amit valaha kisebb-nagyobb javítgatással hosszú ideig hordtak volna. Ma még a test­vérek sem igen öröklik meg egymás topogóját. Ha morog­va, zsémbelődve is; újat vesz­nek a szülők. Ügy tűnik, szin­te nem is lehet eleget gyárta­ni belőlük. Ugyanazok a ve­vők talpalnak boltról boltra. A gyárak nem panaszkodhat­nak, hogy értékesítési gond­jaik lennének. Itt van például a PEMÜ ceglédi cipőgyára, az is évről évre több párat küld a boltokba a szalagokról. Az év elején tartott pécsi börzén harmincöt, saját tervezésű modelljük kellette magát, s vásárlóra is talált egy tekin­télyes része. Balázs János igazgató sze­rint 1984-ben 510 ezer párat gyártottak, hatvanezerrel töb­bet, mint azt megelőzően. Az árbevételi tervük 120 millió forint. volt, de 30 millióval megfejelték. Így nem csoda, hogy a nyereséget sikerült 11- ről 13,1 millióra feltornászni. Persze a nagy igyekezetben könnyen megeshetne a baj; elég egy-két rossz mozdulat, s máris hibát fedez fel a szigo­rú szemű minőségi ellenőr. Szerencsére tavaly 91,9 száza­lék volt az első osztályú ter­mékük. Ez azonban még nem a csúcs, feljebb kell kapasz­kodniuk, mint ahogy némely dologban már bizonyítottak. Létszámukat sikerült 20—30 személlyel megnövelni, a bér- színvonalat az évi 48 ezer 500 forintról 56 ezer 260-ra javíta­ni. Ez jelentősen növelte a gyár vonzerejét. Változatlan gond, hogy nem tudják kellően kihasználni va­lamennyi termelőeszközüket. Az egyik szalag két műszak­ban megy, a másik csak egy­ben. Remélik, hogy folytatódik a feltöltődés, hiszen most sza­badul fel harminc saját neve­lésű ipari tanulójuk, (összesen nvolcvanan tanulják náluk a szakmát.) A második félévtől szeretnének egy új műszakot indítani. 1985-ben árbevételi tervük 150 millió forint, nyereségük 14 millió. Azt remélik, hogy sikerül elkészíteni 560 ezer pár lábbelit. Mindehhez fel­használják a tavalyi tapaszta­latokat. A múlt évi siker okai között tartják számon, hogy egész évben fenntarthatták a termelés folyamatosságát, nem voltak nagyobb kiesések lét­számingadozás és anyagbe­szerzési gondok miatt. Meg­volt a készség az emberekben a rugalmas alkalmazkodásra. Az elegendő mennyiségű ci­pőfelsőrész előállítása régen gond volt, ám a külső együtt­működés révén megoldódott. Ma már nemcsak Jászapáti­ban dolgoznak nekik, hanem a ceglédi Lenin Tsz-ben is. Idén már száz-százezer pár jön a két tűzödétől, de .ezzel még nem állnak meg, további kétszázezret szerveznek. Idei merész, ám nem kivite­lezhetetlen tervük a tőkés piacra való bejutás. A máso­dik negye-diévtöl egy NSZK- beii céggel szövetkezve 25—30 pár felsőrész gyártására vál­lalkoznak. Ez inkább önma­guk erejének felméréséhez és a tréninghez kell, hogy rá­kényszerüljenek a valóban alapos munkára, az igazán ké­nyes megrendelők igényeinek kielégítésére. Elmélyültebb szaktudásra, magasabb köve­telményekre van szükség, s ez a termelésben kamatozik, ön­maguk megméretése nagyon fontos. Ezt szolgálja, hogy mostanában egy kisebb tétel­ben kész cipőket is külföldre küldenek. Másképp kereskednek Szigorú fogadalmuk, hogy az idén elérik a 94 százalékos első osztályú minőséget. A körültekintő gyártáselőkészí­tés, a megfelelő modellezés eredményt hozhat. Minőségja­vító inézkedéselcet tettek, s anyagi ösztönzési rendszerük is ezt szolgálja. Egyébként az idén sincs gond a megrende­lésekkel. Teljesítőképességük jelentékeny részét lekötötték; nagyobb a kereslet a kínálat­nál. Most lehetőségeik egy részét szabadon hagyják. Cél­tudatosabban akarnak keres­kedni. Tőkés ^exportot és új értékesítési formákat keres­nek. Arra is vállalkoznak, ha valamelyik bevált partner pár ezer darabos szériát kér, gyor­san teljesíteni tudják. A Pest megyei kiskereskedelmi vál­lalatoknak és a ceglédi, kör­nyékbeli üzleteknek többet juttatnak termékeikből. A gyáriak munkakedvét nyilván javította, hogy bér- fejlesztéssel kezdték az évet. Ma bajnoki meccs Növelhetik előnyüket A férfi NB II-ben fölényesen (hét ponttal) vezető Ceglédi KÖZGÉP SE férfi tekecsapata Nyíregyházán is győzni tudott. Így tovább szilárdította pozí­cióját, a bajnoki címet már csak matematikailag vesztheti el. Ceglédi KÖZGÉP—Szabolcsi Építők 5-3 (2101-2357) A pályához jól alkalmazkod­tak a ceglédiek. Nagy harc vé­gén a három-három egyéni győzelem után a jobb faered­mény döntött a listavezető ja­vára. Pontszerzők: Rimóczi Z. (428), Pintér (428), Tornyosi (397). A KÖZGÉP ma, csütörtökön délután négy órakor vívja kö­vetkező bajnoki találkozóját; a Teleki utcai pályán a Hő­erőmű együttesét fogadja. U. L. A szakmunkások, műszakiak, termelésben dolgozó szakem­berek azóta vastagabb boríté­kot kapnak. A betanított mun­kások, alkalmazottak is jobb jövedelemhez jutnak, s így 100—200—350 forint havi többletet jelent ez a lehetőség, amelyet később a szokásos bérfejlesztést követ. Nagyobb lábon A gyár átgondoltabb, fej­lettebb gazdálkodását szolgál­ja a nemrég beszerzett két darab Commodore—64-es szá­mítógép, amelynek használa­tával most ismerkednek. Ké­szülnek a számítógépes adat- feldolgozásra. Üj modelljeik minden fontos adatát betáp­lálták már, s amrkor a keres­kedőkkel tárgyaltak, pillana­tok alatt képet alkothattak, miből mennyit, milyen áron tudnak szállítani a megrende­lőknek. Cegléden már nemcsak bé­bi- és gyermekcipők készül­nek, egyre nagyobb lábon él­nek, hiszen akár a kamaszok negyvenes méretét is gyárt­ják, ha a kedves vevő úgy kí­vánja. Tamasi Tamás Hetente két Udéiután A Mozgássérültek Ceglédi önálló Egyesülete március 4-én megkezdi klubdélután­jait. Attól kezdve hetenként kétszer, hétfőn és csütörtökön délután 4-től este 8 óráig tart­ják összejöveteleiket. Az idén is szerveznek kirándulásokat, figyelembe véve a tagság kí­vánságait. Közgyűlésüket má­jusra tervezik. Előadás Gyógyszer és munkaerkclcs Az MTESZ ceglédi intéző bi­zottsága és a Magyar Kémiku­sok Egyesülete helybeli cso­portja előadást rendez A gyógyszerellátásban dolgozók­nak a munkaerkölcse címmel. Az előiadó dr. Selmeczi Béla, a Szegedi Gyógyszertechnológiai Intézet docense. Az egészség- ügyi dolgozókon kívül az elő­adáson minden érdeklődőt szí­vesen látnak. A rendezvény színhelye az MTESZ Technika Háza Ceglé­den, a Petőfi Sándor utca 9. számú épületben, a kezdés időpontja délután 17 óra, feb­ruár 2^-én, szerdán. Kövérek, soványak Gyerekfoglalkozások a sportcsarnokban A Ceglédi Vasutas SE sport­iskolát indított a kövér és a sovány, étvágytalan iskolás­gyerekek számára. Ezeket a fiúkat az új sportcsarnokban szakemberek teszik szívóssá, mozgékonnyá és magabiztos fellépésűvé a foglalkozások során. Kedden és csütörtökön délután négy órától a hely­színen lehet jelentkezni Ro­dosszá Miklósnál és Bállá Ist­vánnál, akik a részvételi díj­ról és egyéb tudnivalókról fel­világosítást adnak. A gyerekek igénybe vehetik a jól fűtött öltözőt, zuhanyt, rendelkezé­sükre áll a szauna. Tornaru­hát és -cipőt vinniük kell magukkal. Múltidéző mulatságok Grimaszok a batyuban Albertirsán a Móra Ferenc Művelődési Ház kezdeménye­zésére és szervezésében meg­rendezik a múltidéző bátyus bált. Erre az alkalomra a nép­szó' sok feldolgozásával szí­nes, hangulatos, vidám far­sangi mulatságot állított ösz- sze a népfront helytörténeti albizottsága. A műsorban lesz maskara­parádé, grimaszyerseny, pár­natánc, farsangtémetés, zsák­bamacska. A helyi zenekar hagyományos népdalokat ját­szik, többek közt az„Albertlr- sa szép helyen van ...” kezde­tű dalt is, amit elődeink sokat énekeltek. Ez a rendezvény szerves része a helytörténeti albizott­sága által kezdeményezett Hagyományok, szokások Al­bertirsán rendezvénysorozatá­nak. Minden rendezvény egy-egy láncszem ahhoz, hogy megis­merjük elődeink hagyományos szokásait és hasonlóképpen vi­dáman, fesztelenül szórakoz­zunk együtt, úgy. ahogy ők. A település 600 éves múlt­ra tekint vissza, amely két je­lentős korszakra tagolódik: a törökdúlás előtti és utáni kor­ra. A felidézett hagyományos szokások a község második korszakában idetelepült őseink emlékei az 1700-as évektől kezdődően. Az idetelepült elő­dök anyanyelve szlovák volt. Sóik értékes szokást, dalt hoztak magukkal, amely az idők folyamán változott, mó­dosult, de ma is megtatólható. A helytörténeti albizottság legfőbb célja, hogy a falu múltját állandóan kutatva, minden fellelhető adatot meg­keresve, a ma élő emberek előtt ismertté tegye történel­mi és néprajzi vonatkozású emlékeinket. Tapasztalhattuk a már le­zajlott rendelvények alapján, hogy őseink kultúrája, szoká­sa a ma emberét érdekli, ezért célszerű azt tartalmasán, szórakoztatóan előadni. Legfontosabbnak tartja azt a célt, hogy a település lakói közelebb kerüljenek egymás­hoz, és nemcsak összejöjje­nek, hanem az összetartozást is jobban érezzék, és ezáltal segítsék elő, hogy még erőtel­jesebben fejlődjön lakóhe­lyünk, ami úgy gondolom, va­lamennyiünk szívügye. A február 23-án, szombaton este 7 órakor kezdődő bátyus bál egy kedves, bolondos, vi­dám farsangi mulatságnak ígérkezik. A farsangot a községbén a fiatalok a századforduló előtt és még után is három napig ünnepelték. 'Vasárnap, hétfőn, kedden, egészen hamvazószer­dáig. Most ezt a népszokást egy éjszakába sűrítik, ahol mindenki vidám táncot, jó szórakozást talál. Várják a község valamennyi lakóját. K. K. A DftMASZ ceglédi kirendeltsé­ge értesíti fogyasztóit, hogy a kis­feszültségű hálózat átépítése miatt áramszünet lesz 1033. február 25-é.n, 8 órától 18 óráig a Székely utcá­ban, február SS. és 27-én 8 órától 16 óráig az Alszegi űt. Molnár ut­ca—Déli út között, továbbá a Des- nvő utca, a Csolnak utca. a Rák ut­ca. a Székely utca. a Wesselényi köz és a Wesselényi utca kisfe­szültségű hálózatán. Kérjük fo­gyasztóink türelmét és megérté­sét. ISSN 0133—2608 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents