Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-21 / 43. szám
1985. FEERüAR 21., CSÜTÖRTÖK Megújuló pályaudvar Látványos változások nélkül Amikor 1074-ben bizonyossá vált, hogy a békásmegyeri lakótelep felépül, a BKV előtt is egyértelművé lett, hogy a megnövekedett utasforgalmat csak nagyfokú fejlesztés után lehet kielégíteni. Mindössze két adattal igazoljuk, hogy valóban minőségi változásra volt szükség. 1974- ben naponta 29 ezer ember utazott a Batthyány tér és Békásmegyer között, 1985-ben 05 ezer. Ehhez szíveskedjenek hozzáadni azt a növekedést, amelyet a vonal mentén fekvő községek dinamikus népességszaporulata okozott, s világossá válik, mit jelentenek a zöld-fehér szerelvények a Dunakanyar közlekedésében. Megvalósult Az utaztatás gyorsaságát és kulturáltságát csak a Metró színvonalát megközelítő gyorsvasútrendszer kiépítésével lehet megtartani, szögezték le az illetékesek. E cél érdekében kicserélték a vonalon közlekedő járműállományt, elkezdték a korszerű tároló- és javítóbázis kialakítását, a meglevő áramátalakítóit bővítését, a vonali biztosító berendezés építését, a pálya és felsőveze- ték-rendszer teljes rekonstrukcióját. A tervezett költségek többre rúgtak kétmilliárdnál. Ma már az utasok sem tagadják, hogy megvalósult a cél: csúcsidőben négypercenként indulnak a szerelvények a Batthyány térről Békásmegyerre, s nyolcpercenként Szentendrére. Abban az időben, amikor a korszerűsítő munkák folytak, az emberek sokat beszéltek a gyorsvasútról, amely lényegesen csökkentené a menetidőt a főváros és a Dunakanyar kapuja között. Meg kell mondani, s ezt annak idején lapunk is megírta, hogy erről egyelőre lemondhatunk. Főképpen azért, mert sok a szintbeli kereszteződés a vonalon, s ezekbe balesetveszélyes volna nagy sebességgel belerobogni, a felüljárók építése pedig sokba kerülne. A szentendrei tároló- és javítóbázisból eddig elkészült az „A” hajó s a „B” hajó építésszerelése. Az egész komplexum üzembe helyezését 1980 elejére tervezik. Városunk új HÉV-ál'.omásániak az átadása a hetedik ötéves terv végére várható. Reméljük, hogy az épület nemcsak korszerű lesz, hanem külső megjelenésében is illeszkedik a város sajátos stílusához. Az említett beruházás elkészültéig van még idő, a Rózsa Ferenc utcai kereszteződés jelzője azonban tavasszal már működni fog. Tíz évvel ezelőtt jelentéktelen volt a HÉV-á’:Lomás környéke. A buszok egy keskeny . macskaköves utcán várakoztak, a 11-es útig a temető és a benzinkút foglalta el a helyet. S 1990-re a múltat őrző „tanúállomás” is eltűnik. Nagyvárosi forgalmi csomópont alakul ki, négysávos úttal, aluljáróval, buszpályaudvarral. S ezzel a Volán 20-as Vállalat szentendrei üzemigazgatóságához érkeztünk. Jelzőlámpa Százötven dolgozó 40 járművel hét helyi és 4 helyközi járatot bonyolít le. Huszonegy települést kapcsolnak össze, nyolc vonalon szállítják iskolába á tanulókat. Naponta húszezren érkeznek a HÉV- hez vagy a munkahelyükre az autóbuszokon. A szerződéses és különjáratok száma egyre növekszik. A sárga csikókon utazók véleménye megoszlik a voláno- sok munkáját illetően. A szélsőséges megfogalmazások között ez esetben is középen található az igazság. Komoly panaszra nincs okuk a buszokat igénybe vevőknek. Igaz, hogy vannak zsúfolt járatok, (csúcsidőben a Felszabadulás lakótelepről Budapest felé vagy onnan vissza), de arra is gondolni kell, hogy ugyanezeken a vonalakon gyakran tucatnyian sincsenek a csuklósokon. Bizony, nincs irigylésre méltó helyzetben a vállalat a mai üzemanyag-, alkatrész- és energiaárak mellett. A Jövő A jövőben látványos változások nem lesznek a térség közlekedésében. De indul a körjárat a Felszabadulás lakótelepen, megoldják a pilisszántóink — közvetlen vonalon való — Szentendrére juttatását is. A legforgalmasabb részeken futó kocsik URH-készülékeket kapnak, hogy szükség esetén gyors kapcsolatot tudjanak teremteni a központtal. Ma ugyanis az a helyzet, hogy például az Esztergomból Budapest felé közlekedő járatról csak akkor tudnak valamit, ha üzenetet kapnak. A busz eltűnik a Dunakanyar hegyei között. Az utastájékoztatás javítása érdekében magnetofonokat helyeznek el a járművekben. íme, ilyen közlekedési esélyekkel nézünk 1985 tavasza s a hetedik ötéves terv elé. H ügyelet. A hét végén az ügyeletes állatorvos dr. Szétag Jenő (Budapest, Kiscelli út 33 szám, telefon: 889-381) lesz. Az ügyelet szombat reggel nyolctól hétfő reggel nyolcig tart. A szakember csak elsősegélynyújtás céljából hívható. 0 Eboltás. Február 23-án szombaton 10 és 12 óra között I sors jelölte ki útját Kalauz János Pomázon lakik az Orgona utca 17. szám alatt. Amikor 1944. novemberében úgy döntött, hogy megkeresi a szlovák partizánokat, nem gondolt a történelemre, csak belefáradt a háborúba, gyűlölte a nácikat, s alig várta, hogy valamit tehessen ellenük. Kalauz János 1940-ben vonult be, kocsis lett, s végigsze- kerezte Kelet-Európát. Turóc- szentmártonnál aztán „lelépett”, felment a hegyekbe, s csatlakozott a partizánokhoz. — Nem sokat tudok én erről mondani — tiltakozik, amikor arra kérem, hogy részletezze ezeknek a heteknek a történetét. Aztán csak kiderül, hogy magyar katonaruhában, magas rangú szovjet tiszt vezetésével vállalták kisebb csoportokban hidak és vasúti sínek robbantását a németek hátában. Egyre többen lettek, bunkereket építettek, s a szlovák ellenállókkal közös akciókat szerveztek. Amikor a front túljutott rajtuk, vezetőjük rajokba szervezte őket, s levonultak Turócszentmártonba. Leadták fegyvereiket, mee- tisztálkodtak. s végre, öt év után szabadoknak érezték magukat. A felszabadulás után Kalauz János nem beszélt arról, hogy mit csinált a háború utolsó hó- napiaiban. Kemény fizikai munkával kereste meg a kenyerét. A hatvanas évek elején két katonaeimboráia és partizán társa, utazott Turór- szentmártonha. Neki is hozták az üzenetet, hogv a szlovák parancsnok emlékszik rá. Két kitüntetést kapott, az egviket a volt vezetőié hoz‘a nomázi otthonába. 1970-ben Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet, maid két évvel ezelőtt Magyar Partizán Emlékérmet kanott. Felvették a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségébe. Igaz, hogv mindezt a baj- társai intézték, mert Kalauz János nem járt utána a dolognak. Ügy tartotta, hogy minden, ami a fronton történt, másképp nem lehetett. Szegény embernek a sorsa jelölje ki, melyik oldalra álljon. Az esetet, amelynek Kalauz János az egyik főhőse, Tom- pach Jakab elbeszéléséből tudtam meg. — 1944 novemberének végén három golyóval a testemben észhez tértem, s az árokból felmásztam az útpadkára. Már rengeteg vért vesztettem, az úton nagy összevisszaságban vonultak vissza a csapatok. Valahol Krasznahorka körül lehettünk. Ahogy bírtam, kiabáltam segítségért. Azonban senki nem törődött velem, sok volt a sebesült. Már leszámoltam az élettel, amikor hallom, hogy valaki azt mondja: te vagy az, Jaksi? A véletlen több tízezer ember közül Kalauz János rokonomat és falubelimet vezette oda. Arra még emlékszem, hogy feltett a lovas kocsijára. Később mesélte el, hogy a besztercebányai kórházba vitt, s átadott az orvosoknak. Kalauz János állapota igen megromlott. Nagy segítség számára a százszázalékos nyugdíj és az évenkénti üdülési lehetőség. A falumban tanultam hajdan az öregektől, hogf a sors mindig igazságot szolgáltat. Ez Kalauz János esetében ‘is így történt. oltják a kutyákat a Bükköspart 34 szám alatt Ugyanezen a napon délután egy és három óra között ízbégen, a pásztorházban lehet beoltatni az ebeket. A pótoltás március másodikén lesz a Bükköspart 34 szám alatt, az állatorvosi rendelőben délelőtt 10 és délután három óra között. Minden három hónaposnál idősebb kutyát kötelező beoltatni veszettség ellen! A rendőrség felhívása A Szentendrei Rendőrkapitányság közlekedési alosztálya kéri ärmste a piros színű Skoda gépkocsinak a vezetőjét, aki január 30-án Szentendre belterületén a Kossuth Lajos utcában közlekedett, és ott egy köztisztasági munkálatokat végző gyalogos nekiment a jármű jobb első oldalának, s ennek következtében elesett és megsérült,, hogy személyesen vagy telefonod (10-233) jelentkezzen a Szentendrei Rendőr- kapitányságon. SZENTENDRE! floe A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ^\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ 11*81 0 Villanófény r/ ? í Ez igen, mondtam magam- ^ *} ban, amikor Szentendrén, a vá- ^ $ rosi tanácsnál minden hónap- ^ i* ban a kezembe adták a kör- í ízet községeinek vb- és tanács- y X ülési tervezetét. Mondták — te- y. Xkintvc, hogy az események rö- X jL vid időn fieTül következtek —. X ^ ezekre bizton számíthatok, elő-g £re megnéznetem, melyik te>ie-^ í pülésen tárgyalnak a testűié- 4 y tek közérdeklődésre számot v p tartó napirendet, í A megjelölt napokat és Idő-í 5\ pontokat gondosan feljegyez- x item a naplómba, s igyekeztemx X számon tartani az üléseket. Az-x p tán rájöttem, hogy nem kell ^ */ túl komolyan venni ezeket í tervezeteket, mert gyakran cl- í X halasztják a tanácskozásokat, y x megváltoztatják a napirendet, x x Legutóbb Szigetmonostoron X A jártam meg, mert kiderült, X £ hogy a vb-títkár szabadsága n í miatt csak egy hét múlva ke- jí írül sor az ülésre. Nem baj.í X gondoltam, ugyanezen a napon v XEudakalászon is érdekel egy té-x £ ma, megyek oda. ; í — Sajnos, mondta • nagy- í X községi tanács elnöke, azt a r.a- X X pircndi pontot nem tárgyaljuk. X A „nem Jött össze”. Csak egy»ít- ^ len tárgya lesz a vb-ülésnek. $ 'A Szomorúan néztem a terve- ^ £ zetem dátumát, s számolgat- £ ^ tam. Az illető tanácsoknak még í íkét héttel sem kellett előrelát-í X ni, araikor leadták stencilezés- x xre az anyagot. Tényleg nemz X tudta a titkár, hogy egy hét x J múlva szabadságra megy? ^ í Vagy nem derült ki a hónap^ í elején, hogy a hónap derekán í íncm lehet tárgyalni azt a napl-í X rendi pontot? Vagy netalán for- x x malis a tervezés? De akkor mix X szükség van rá? Ila viszont £ p dolgoznak az elkészítésével, A/ í miért nem tartják az időpon- ^ í tot és tárgyat? í X Érdckesi, hogy a szentendreit X tanácsnál nem tapasztaltam ha- y Xsonlót. Hajszálpontosan követ-X p kéz tek a testületi ülések. Ottx X miért van becsülete a tervnek? p $ Jól tudom, hogy a községig í tanácsok nem kötelesek egyez-í íletni a körzetközpont appará-g x tusával ez ügyben. De akkor g X hogy kaphatják meg a segít-x X séget a „nagyobb testvértől”? X A Hiszen olvasom azt is a terve-x P zet megfelelő rubrikájában,^ í hogy a várostól ki megy az íl- A í lető község ülésére. Véletlenül g í megkérdeztem: az említett kétx X változást tőlem tudták mtgx Xazok is, akik menni akartak aX A falvakba. g Lehet, hogy a tudásom már£ í elavult, kimaradtam újabb tau-^ í folyamokról, de én még art ta*g g nullám: a tervezés arra Jö.g /hogy felkészülten, idejében ér-x Xkezzünk, foglalkozzunk valami-x A vei. Hogy rendet tudjunk tar- X J tani. képesek legyünk a dolgo- X í kát szelektálni; Hogy „menet-^ í rendje” legyen a teVékcnysé-í X günknek. Lám, tévedtem. A A X tervezés arra is jó, hogy lür- 5 x zavart teremtsen. ^ I rA\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ Megemlékezés Városunk zeneiskolájának zongora tanszaka február 26- án este fél hatkor a pomázi művelődési ház klubjában megemlékezést ttart Bach, Händel és Scarlatti születésének tricentenáriuma alkalmából. A megemlékezésen azok a növendékek szerepelnek, akik félévi vizsgájuk során a legszínvona- loeabban adták elő a kötelező bar ölek műveket. A hangversenyt diavetítés színesíti, Bach életének színhelyeit, korabeli hangszereket nézhetnek a résztvevők a barokk muzsika hallgatása közben. A rendezők szeretettel várják az érdeklődőket. Kék Duna Szakszövetkezet Fontos az előszerződés Nőttek az öntözési költségek A Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár színháztermében szombaton tartotta zárszámadó közgyűlését a tahitótfalui Kék Duna Szakszövetkezet, melyen megjelent Rozgonyl Ernőné dr., a városi pártbizottság első titkára és dr. Polgár Mihály, a megyei tanács mező- gazdasági osztályának a vezetője. A tagságot Lázár Antal clniik tájékoztatta az 1981-ben elért' eredményekről. Elmondta, hogy kiemelkedő esztendőt zártak. A 3617 hektárról csaknem 600 vagon szemes terményt értékesítettek, termesztettek mustárt, édesköményt, a vágóhídjukon feldolgoztak tízezer sertést. Az ipari és építőipari fő- ágazat elmaradt a tervezettől (1,5 millió forinttal), mert a pócsmegyeri bakelit-, a szigetmonostori lakatos- és a tahitótfalui pvc-üzem megrendeléseinek száma lecsökkent. Vigasztaló, hogy aa építőipar hosszú é.vek után először 100 ezer forintos nyereséggel zárt. A kereskedelmi és vendég- láitóipari ágazat teljesítette a nyereségtervét, különösen a NOVORG és a THERMO- SZERN szakcsoportok tagjai tették a dolgukat szorgalmasan, A szakszövetkezet leghatékonyabban tevékenykedő dolgozói a Tahitőitflaluban dolgozó flakonkészüők voltak. A háztájikban ezerrel kevesebb nyulat, 15 ezerrel kevesebb csirkét. 600-zal több sertést tartottak. 1210 mázsa tápot és 3000 mázsa szemes terményt értékesítettek a szakosé porítagokitak. A szövetkezeti közös vagyon értéke elérte a 146 millió forintot, az egy személyre jutó nyereség 10 ezer 289. az össz- eredmény 7 millió 058 forint lett. Az utóbbi négy évben csaknem 74 milliót fordítottak beruházásra. Ezeket az eredményeket 212 fős létszámcsökkentéssel, s a szabályozóváltások következtében 16 millióval nagyobb elvonás mellett érték el. Erre az esztendőre csaknem 214 milliós árbevételt, o 10 milliós nyereséget terveztek. Az olvasó joggal várhatja, hogy mikor esik szó a szamócáról. A körzet apraja-nagyja tudja, hogy a szigeti községek lakosságának egyik megélhetési forrása e népszerű gyümölcs. Tavaly is 140 hektáron termesztették. Igaz. hogy talán több keserűséget, mint örömöt okozott. Azért, mert a budapesti Zöldért által ajánlott árak az önköltséget sem fedezték. Ezért az előző esztendők 140 vagonos üzlete helyett csak 20 vagonnyit adtak el a régi partnernek, a többit más csatornákon értékesítettük. Most, a közgyűlésen emlékeztettek erre, a felszólalók hangsúlyozták az előszerződés megkötésének fontosságát, hogy ne akkor kapkodjanak, amikor a gyümölcs a nyakukra érik. Könnyebbséget jelent, hogy a Dunakeszi Konzervgyár az ipari felhasználásra alkalmas szamócát 18 forintos egységárért elviszi. Nehezíti viszont a helyzetet, hogy tavaly megszűnt a gyümölcsre adott állami dotáció, a szaporítóanyag ára darabonként 80 fillérre emelkedett. Száz négyszögöl beültetése így 880 forintba kerül. Sokszorosára nőttek az öntözési költségek, többször kell védekezni a kártevők ellen. Sok termesztő felelőtlenül zöldségféléket ültet a szamócatáblába, elősegítve ezzel a kártevők elszaporodását. Ha mindehhez hozzátesszük a felvásárlásban uralkodó lehetetlen helyzetet, érthetővé válik az emberek elkeseredettsége. A közgyűlésen Viler Andrást elnökhelyettessé, Kiss Lászlót a döntőbizottság elnökévé, Csizmadia Jánosnét a nőhizottság elnökévé. Lázár Antalt és Csörgő Mihályt küldötté választották. Kilenc szövetkezeti felsőt kiváló dolgozó oklevéllel tüntettek ki, a szocialista brigádverseny megnyeréséért járó 10 ezer forintot a Kiss László által vezetett, II. Rákóczi Ferenc nevét viselő kollektíva nyerte el. A résztvevőket a szövetkezet nevét viselő Kék Duna Táncegyüttes szórakoztatta, majd közös ebéddel zárták a programot. Tömegsport Szigetmonostoron Tarsolyunkban van a marsallbot Nagy csend van ilyenkor télen a szigeten. Tahitótfalutúl Szigetmonostorig senkivel nem találkozik az ember. A faluban alig mozognak az utcán. Az iskola körül megélénkül a forgalom. Bencsik Erzsébettel, a fiatal igazgatóhelyettessel, aki egyben a tömegsport felelőse is, vitatkozunk, ő azt állítja, hogy a körülményekhez képest sokan sportolnak a község lakói közül, nekem az a véleményem, hogy nem. Nézzük, mi van a mérleg két serpenyőjében? Hatvanan Mindenekelőtt vegyük a számokat! Szigetmonostoron 133 ember él. Kisebb-nagyobb rendszerességgel hatvanan mozognak, beleértve a község labdarúgó-csapatának tagjait is. A szorosan vett tömegsporthoz a karate és a nők tornája tartozik. Az előbbi új kezdeményezés, harmincán fizették be a havi ötven forintot, az utóbbira átlagosan tízen járnak, az évszakoktól függően hol többen, hol kevesebben. Talán asztalitenisz szakosztály is alakul, mert Nemes Tibor, a Szentendrei Petőfi NB Il-es csapatának az edzője minden hétfőn ingyen és bérmentve edzést tart. A gyerekek körében nagy a lelkesedés, próbálták csábítani a lakosságot, de kicsi volt az érdeklődés. Nyáron van még egy lehetőség a sportolásra, az úgynevezett vízitúra-klubban, s ezzel végeztünk a felsorolással. Az ezerháromszáz lakosból tehát hatvanan sportolnak kisebb-nagyobb rendszerességgel. Ha a tizenöt labdarúgó fiatalt és az úttörőket kivonjuk, csak azok az értelmiségi nők maradnak, akik a tornafoglalkozásokra járnak. De hol vannak a többiek? — A dolgozók és a tanulók eljárnak. Este hat órára érkeznek haza. A helyben maradók földet művelnek, a mezőgazda- sági munkák idején nincs idejük .sportolásra — - mondja Bencsik Erzsébet. Tipikus? A 21x13 méteres tornateremben hétfőn asztaliteniszeznek, kedden fociznak, szerdán és pénteken karatéznak. Szombaton és vasárnap üres. Miért hoztuk fel példának Szigetmonostort? Mert úgy érezzük, hogy tipikus. Szentendrén és körzetében, de — kockáztassuk meg — másutt is az a helyzet, hogy tömegsportnak a nagy létszámmal induló, s aztán divatja múltával elhaló akciókat nevezzük. Jobb esetben baráti körök, munkahelyek kollektívájának egy része jár, mondjuk, futballozni. Az arcok azonban szinte mindig ugyanazok. A hivatalosan szervezett megmozdulások száma nagyon kevés, a sikerük változó. Az ok: még mindig csodabogárnak számít, aki hajlandó céltudatosan, egészségi állapotához és korához mért rendszeres testmozgásra. A döntő többség a fáradtságra, az időhiányra hivatkozva leül a tv elé. Aztán csodálkozik, amikor nagy munkája és állítólagos fáradtsága mellett évről évre bővebb nadrágot kell vennie, s gondot okoz — középkorú embereknek — felmenni a harmadik 'emeletre. Akaraterővel Lehetne még érveket sorakoztatni a mozgásszegénység indoklására, még többet kellene, de most csak annyit: szélsőséges esetektől eltekintve az ember az egészsége marsall- botját is a tarsolyában hordja. Hogy meddig tud harcba szállni az idővel, csak akaraterő, s nem pénz kérdése. Az oldalt frta: Vicsotka Mihály Fotó: Hancsovszki János Hírek a város életéből g
