Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-21 / 43. szám

1985. FEBRUAR 81., CSÜTÖRTÖK Részközgyűlés és elnökválasztás a hernádi tsz-ben A megújuláshoz vezető úton Igen gyenge évet zárt az ország második legnagyobb tsz-e, a hernádi Március 15. Ez a megállapítás azonban, csak akkor helytálló, ha azonnal hozzátesszük, ez is csak néző­pont kérdése. Hiszen 1983-hoz képest tavaly 94 millióval ja­vult gazdálkodásuk. Nyeresé­gük hét százalékkal több a tervezettnél, s a náluk gyako­ri, kellemetlen vendégként je­lentkező alaphiányt sikerült kiküszöbölniük. Igaz, sok-sok segítséggel, pénzügyi támoga­tással, a hitelek, a kamatok visszafizetési időpontjának átütemezésével — egy kevés összeget át is hoztak az idei, 1985-ös évre. Kevesebb takarmánnyal A hernádi Március 15. portá­jára tavaly többek között az is jellemző volt, hogy a vesz­teséges ipari tevékenységektől, ágazatoktól megszabadultak. Ennek nyomán háromezren váltak meg a tsz-től. A mező- gazdasági főágazat munkáját viszont huszonhat éve nem ta­pasztalt rekordtermés kísérte. A tizenegy aranykorona ér­tékű földekről hektáronként 4,48 tonna búzát, 3,1 tonna ár­pát takarítottak be. Igaz, az aszály is éreztette hatását: 300 hektár kukoricát silóztak le. Ennek ellenére az ágazat 10 millió 359 ezer forintos ered­ménnyel zárta az évet. A sző­lő-gyümölcstermelés veszte­sége hétmilliónál is nagyobb volt a tavalyi tavaszi fagyká­rok miatt. A baromfiágazat tavaly huszonöt millió darab tojást értékesített, miközben toj|nként kilenc gramm ta­karmányt spórolt meg — ám több volt a'tojás. Bevált az úgynevezett rácspadlás tartás, s számottevő volt az energia­megtakarítás is. A baromfiel- hullás a megengedett szint körül mozgott, ám az okait néni sikerült feltárni. Ezért a kaposvári kutatóintézetet bíz­ták meg azoknak kiderítésével. A sertéstelepet öt hónapon át fertőzés gyanúja miatt a ha­tóságok lezáratták. Ez nem igazolódott, viszont ötmillió­val romlott a telep eredménye, bár még így is 3 millió 120 ezer forinttal zárták az 1984- es évet. Fegyelem és nyereség Ä baromfifeldolgozás 1983- ban veszteséges volt, míg ta­valy nyereséges. A huszonegy- milliós előző évi veszteség he­lyett tavaly ez az ágazat 39 millió 943 ezer forint nyeresé­get hozott. A titka az új üzemvezetőben, a jobb mun­kaszervezésben, a fegyelem megkövetelésében rejlett. A lakatos-, a csipkeüzem, az er­dészeti ágazat ugyancsak jól látta el feladatát, a forintok­ban kifejezhető árbevétel, a terv teljesítése, illetve túltelje­sítése ennek kézzel fogható bizonyítéka. Az építőipari ága­zat teljesítménye közepes volt, míg a panel-, a villanyszere­lő egyszerűen gyengélkedik. A szakcsoportok nevét néhány esetben az ott dolgozók az egyéni nyereség megszerzésére, növelésére használták fél, azok égisze alatt saját zsebre dolgozva érzékeny veszteséget okoztak a tsz-nek, a közösség­nek. Mindez tegnap délelőtt az újhartyáni művelődési házba összehívott, immár második részközgyűlésen — az első egy nappal korábban más térség­ben volt — hangzott el. ahol Kopányi Imre megbízott tsz- elnök ismertette a vezetőség beszámolóját a tavalyi gazdál­kodásról, az idei tervekről. Az eseményen ott volt Adori Ká­roly, a dabasi városi jogú pártbizottság első titkára, Csonka Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Czár Menyhért, a megyei pártbi­zottság munkatársa, is. A hernádiak úgy tervezik, hogy 1985-ben egymilliárd 998 ezer forint lesz a termelési értékük. De minden elképzelé­sük mögött az húzódik meg — mint a művelődési ház nagytermének falán az erre az alkalomra készített felirat hir­dette —: a jövedelmező gaz­dálkodás legyen a cselekvés általános normája. A vitában kért szót Csonka Tibor, a me­gyei tanács elnökhelyettese. Ráirányítva a figyelmet az időszerű feladatokra. Hangsú­lyozva: szervezni csak a fe­gyelmezett munkát lehet. Az űj tisztségviselők A számvetés és a feladatok meghatározása mellett a rész- közgyűlés feladata volt az Is — a tagság által jóváhagyott napirendnek megfelelően —, az alapszabály módosításához is hozzájáruljon. Olyan kérdé­sekben, melyre az élet kény­szerít, a változások. Majd az 1984. elején elhunyt tsz-elnök, Csillag Nándor helyett elnököt választattak. Hiszen Kopányi Imre megbízás alapján látta el eddig ezt a feladatot, s a két részközgyűlés — a február 19-i és a tegnapi — volt hivatott arra, hogy tisztségviselőit meg­válassza. Így elnökhelyettest is, mert Nagy István, a tsz ed­digi elnökhelyettese felmenté­sét kérte. A vezetőség pedig kérésének helyt adott. Titkos szavazással a termelőszövetke- zst tagsága Kele. Andrást vá­lasztotta meg elnöknek — a baromfifeldolgozó eddigi veze­tőjét —, míg elnökhelyettes­nek dr. Leányfalvi Antalt. V. E. Zárszámadás Vecsésen (Folytatás az 1. oldalról.) téesz vezetői nem tudnak meg­birkózni a feladattal. A több­ség azonban megbízott ben­nük, s munkásságuk rácáfolt a feltételezésekre. A tagság és vezetőik szót értettek, s a rendkívüli helyzetben bebizo­nyították, hogy nem kell te­metni a termelőszövetkezetet. A szűkös körülmények között is vállalták a bérek differen­ciálásával együtt járó kocká­zatot. A kiugró eredményeket elérő részlegek munkásai ki­emelkedő keresetekre tettek szert, s ez a folyamat a terme­lési szerkezet korszerűsödését is elindította. Hathatós eredményekkel, sok millióra rúgó haszonnal járt a szigorú anyag- és ener­giatakarékosság. Az összefogás. az együtt gondolkodás, a szigo­rodó munkafegyelem s a min­den korábbinál hatékonyabb munka eredménye lett, hogy a tegnapi küldöttgyűlésen vé­gül is a nyereség felosztásáról is dönthetett a tagság. Optimizmust tükröznek az 1985-re elfogadott tervek is, melyek szerint félmilliárd fo­rintot meghaladó lesz az árbe vétel, s a korábbi évekéhez hasonlóan 32 millió a nyere ség. Az elképzelések megváló sítására már csak azért megvan a lehetőség, mert idén a szövetkezet anyagi szem­pontból már tiszta lappal in­dul, tagsága elfogadta s őszin­tén támogatja az idei terveket, a vezetők pedig élvezik a kö­zösség bizalmát. Csulák András is Száz éve született Rudas László Mindig vitára, küzdelemre kész 1919-ben, a június közepén megtartott kongresszuson a Magyarországi Szocialista Párt 13 tagú vezetőségében a kom­munistákat Kun Béla, Pór Er­nő, Vágó Béla és Vántus Ká­roly mellett Rudas László képviselte; Második napja ülé­sezett az egyesült párt kong­resszusa, amikor Clemenceau, a párizsi békekonferencia el­nöke újabb jegyzéket in­tézett a Tanácsköztársasághoz, amelyben követeli a Vörös Hadsereg visszavonását, és kijelöli Magyarország új ha­tárait. Ezzel nemcsak szente­sítette a nemzetiségek elsza­kadását, hanem jelentős, 3 millió magyar lakta területe­ket is a szomszéd országoknak ítélt. A jegyzék intervenció­val fenyegetett, ha a Vörös Hadseregeit nem vonja vissza az új határok mögé — a kö­vetelés teljesítése viszont egyet jelentett a Vörös Hadse­reg morális egységének meg­bontásával. A pártvezetőség hosszas vita után döntött a Clemenceaunak adandó vá­laszról. Végül csak Rudas László szavazott a kompro­misszumos határozat ellen, amely elvben hozzá járult a visszavonuláshoz. Ki volt ez a megalkuvást nem ismerő politikus, akire születésének századik évfordu­lóján emlékezünk? Szegény­sorból küzdötte fel magát az egyetemig, tanításból tartotta fenn magát. A baloldali diá­kok Művelődési Körének egyik vezetőjeként tartott először előadásokat a forradalmi harc­ról, az osztályküzdelmekről, vezetett munkástanuló-körö­ket. Tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett a budapesti egyetemen, majd 1905-től a Népszava munkatársa lett. Rövid időre, mert a jobbolda­li érzelmű szerkesztőknek ké­nyelmetlen volt a mindig vi­tára, küzdelemre kész fiatal­ember. Az első világháború éveiben Szabó Ervin baráti köréhez tartozott Rudas Lász­ló, a Szociáldemokrata Párt baloldali erői a maguk leg­jobbjai között tartották szá­mon. 1918 végén egyike volt azoknak a magyarországi bal­oldali szocialistáknak, akik fel­ismerték egy önálló forradal­mi munkáspárt megteremtésé­nek szükségességét. Már 1918. november 18-án is részt vett a Kun Bélával folytatott meg­beszéléseken; majd a KMP- nak alapító tagja, és a párt Központi Bizottságénak meg­választott tagja lett november 24-én. A képzett marxista fi­lozófus tudását a Vörös Űjság vezércikkeiben osztotta meg az olvasók tömegeivel. Len­gyel József visszaemlékezése szerint a legaktuálisabb, leg­fontosabb kérdésekre Kun Bé­la hívta fel Rudas László fi­gyelmét, így készültek a Vörös Újság legjobb vezércikkei. Kun Béla is elismerte ezt: „Így ezt senki más meg nem tudja írni" — mondotta. A Vörös Újság mellett a párt elméleti folyóiratának, az Internacionálénak is szerkesz­tője volt Rudas László, és ő fordította le — még a Tanács- köztársaság kikiáltása előtt —, Lenin Állam és Forradalom című művét. Élete nagy élmé­nye volt, hogy — Mészáros Gábor társaságában —, őt küldte a KMP a Kommunista Internacionálé alakuló ülésére Moszkvába. Veszedelmes úton verekedték át magukat a fe­hér- és ellenforradalmi csapa­tokon, mire Kijevbe értek, már be is fejeződött a Ko­mintern kongresszusa Moszk­vában. Rudas László mégis folytatta útját, és találkozott, személyesen beszélhetett Le­ninnel. Hazatérve a Tanácsköztár­saság mindennapi munkája, harcai várták. Tanított is párt­iskolán, és részt vett a prole­tárdiktatúra vezető szerveinek Színpompás környezetben beszélgetünk Kinka Hajnalká­val, a Rozmaring Termelőszö­vetkezet Fő utcai, virágüzleté­nek vezetőhelyettesével. Körü­löttünk szebbnél szebb virá­gok, zöld növények, a falakon körben tetszetős kompozíciók, amelyek Hajnalka virágkötő készségét dicsérik, s jelzik, hoigy munkája egyszersmind kedvtelés is. Szereti hivatás­ként űzött szakmáját és szere­ti az embereket, a közösséget. Ez vitte annak idején gimna­zistaként az ifjúsági mozgalom­ba, majd később — ennek is öt éve már — a pártba. Kinka Hajnalka egyike á kilenceknek, akik a Rozma­ring Tsz kommunistáit képvi­selik a budaörsi pártértekez­leten. Komoly, megfontolt em­ber, aki már 23 évesen mai, felelős pozíciójában dolgozott. Salgótarjánból indult, szülei, testvérei — öten vannak kívü­le — ma is ott élnek. Rokon, lakás nem várta Pesten; hat hosszú íven át volt a szövet­kezet munkásszállásának lakó­ja. Még friss az öröm: egy éve önálló otthont mondhat a ma­gáénak a Fő utca egyik házá­ban, ahol a főbérlet fejében másodállásban házfelüevelő. Kinka Hajnalka résről szá­mítja mozgalmi múltiát; attól az időtől, amikor nyakába kö­tötték a kisdobosok kék nyak­kendőjét. Büszkén viselte a hovatartozás szimbólumát, ké­sőbb. KTSZ-es évei alatt, majd párttagként sem változott ben­ne ez az érzés. Azaz mégis: az érzelmi azonosuláson a tu­datos válasz tás-vállalás kere­kedett fölül. A fordulópont a Küldöttek a tagság bizalmából Fiatalon, felelős poszton - Tenni a közösségért marxista—leninista középisko­la elvégzésében jelöli meg, mint kifejtette, sokat adott számára ez a képzés. Ráirá­nyította a figyknét számos összefüggésre, az újságot is másképp olvassa azóta. Sajná­latosnak tartja viszont, hogy a mai ember számára úgyszól­ván elengedhetetlen politikai­gazdasági ismeretek birtokába csak felnőttként juthatunk; az iskolai történelemoktatás eddig olyannyira keveset adott e téren. Ez mindenképpen ne­hezíti a fiatalok közötti agitá- ciós munkát, ami az ingázás, a lakásszerzés miatti időhiány­ban amúgy sem túl könnyű. Persze, a jó cél, a kellemes együttlét mindig is mozgósí­totta a fiatalságot; Hajnalka is jó néhány sikeres megmozdu­lásra — társadalmi munka, kiállításrendezés, kirándulás — emlékezik vissza KISZ- szervező titkár korából. Mos­tani megbízatása: pártcsoport- bizalmi. Bizalmi — nevében hordozza lényegét: a párttag­ság bizalmát, ainelyet Kinka Hajnalka esetében küldötté választása is megerősít. ★ Az Országos Érc- és Ásvány­bánya Dunántúli Művoi pilis- vörösvári üzemének mérlege­lőnője Dusnoki Csabáné, egyi­ke a szombati budaörsi párt­értekezlet küldötteinek. Két éve dolgozik csupán jelenlegi helyén, de politikai aktivitásá­val, jól végzett munkájával hamar kivívta a közösség megbecsülését. Az agilis, határozott fellépé­sű fiatalasszony fizikai állo­mányban dolgozik, bár gimná­ziumi érettségije mellett meg­szerezte a gépészeti szakérett­ségit cs a felsőfokú külkeres­kedelmi szakvizsgát. Első munkahelyét, a Láng gépgyá­rat azért cserélte fel a hazai tereppel — Pilisvörösváron lakik ugyanis —, mert 1979-ben született kisfiát nem akarta Pestre cipelni óvodába. De nem bánta meg a cserét, mind feladatával — a nemes vakolat értékesítésével fogilailkozr.ik — mind a közösséggel elégedett. Rövidesen megalakul egyéb­ként a Tcrranova szervizszol­gálat, ahová ő is átkerül, s akkor jobban tudja kamatoz­tatni az ismereteit. Dusnoki Csabáné számára magától értetődő, hogy mun­kahelyén nem egyszerűen le­húzza a nyolc órát, hanem részt vállal a közösség életé­ből segíti, formálja azt. Már a g;mnáziumban KISZ-tag, sőt vezetőségi tag volt. s foly­tatta ezt a bánya KlSZ-alap- szervezetében is, gazdasági fe­lelősként. 1983-ban lépett be munkájában. Ott volt 1918. június 24-én a Budapesti Központi Munkástanács üli* sén is, amikor híre jött az el* lenforradalmi puccskísérlet­nek. A nagy kavarodásban, amikor egyesek már a kijárat felé tartottak, hogy mentsék magukat, felállt Rudas László, s az ülésről készült jegyző­könyv tanúsága szerint így szólt: „—...Nem méltó egy forradalmi testülethez, hogy ebben a nehéz percben el­veszítse a fejét. Valameny- nyiünknek fegyvert kell fog* ni, és kimenni fegyverrel vé­deni a Tanácsköztársaságot, Akinek van fegyvere, az men­jen rögtön, akinél nincs, e* hozza ide! (Helyeslés, felkiál­tások.)" A forradalom védelmére tetts gyakorlati harci javaslat jel­lemző Rudas László egyénisé­gére. Ám a Tanácsköztársa­ság veresége után ő is emig­rációba kényszerült. Bécsben részt vett a KMP újjászerve­zésében. 1922-től hazánk fel­szabadulásáig a Szovjetunió­ban élt, marxista filozófusként és egyetemi tanárként fejtett ki tudományos tevékenységet, nyerte el a tudományok dok­tora címet. Már hanyatló egészséggel ér­kezett haza 1945-ben, de aka­ratereje még évekig dacolt a súlyos betegséggel. Irt a Sza- dab Nép-be és a Társadalmi Szemlébe, tagja volt a kom­munista párt Központi Vezető­ségének, a Központi Pártisko­la igazgatója, majd a Közgaz­daságtudományi Egyetem rek­tora. A Magyar Tudománya* Akadémia is tagjai sorába vá­lasztja, 1949-ben pedig Kos- suth-díjjal tüntetik ki. 1950. áprilisában halt meg, de em­léke még sokakban él. Harcostársai olvasói, tanít­ványai idézik lel születésének századik évfordulója alkalmá­ból megalkuvás nélküli szen­vedélyességét, amellyel • marxizmust védelmezte. Véle­ménye természetesen tükrözte a korszak elméleti hibáit U, de szándékában, tetteiben mindig hű maradt a párt ügyéhez. Imre Erzsébet " A jövő kereskedői Elmélet mellé gyakorlat a pártba, s a mostani válasz­tások alkalmából a pilisvörös- vári nagyközségi pártbizott­ság, valamint a végrehajtó bi­zottság tagja lett. Maga sem tudja, hogy a meglepődés vagy a megtiszteltetés érzése Volt-e nagyobb, amikor megtudta, hogy e két testület munkájá­ban részt vehet. Mert úgy érzi, igazában még tanulja csak a politikai munkát, amelyhez kétségtelenül jó példát szol­gáltatott az - otthon, hiszen szülei maguk is sok éve lát­nak el felelős pártmegbízatá- sokat. Férje szintén tagja az MSZMP-nek, megértéssel fo­gadja tehát, ha valamely prog­ram miatt kevesebb ideje jut a családra. Dusnoki Csabáné innen van még a harmincon, mégis más­nak érzi korosztályát, mint a mostani tizenéveseket, akikké! „valahogy nehezebb”. Persze itt a bányában három műszak van, meg túlóra, és hát az otthonteremtés... De néha mintha túl sokat akarnának, túl hamar a fiatalok — véli. Amit, tehát ő szeretne: meg­értetni, hogy aki csak a szer­zésnek, a szűk családnak él. sokat veszít. Mert tenni a kö­zösségért egyúftal azt is jelen­ti. kapni a közösségtől. S így, teljesebb az élet. Sz. T. A belkereskedelmi szakok­tatás helyzetéről és fejleszté­sének feladatairól tárgyalt tegnapi ülésén a Parlament­ben az országgyűlés kereske­delmi bizottsága. A szakmai képzés szerepéről és jelentősé­géről, a soron következő ten­nivalókról dr. Spilák Ferenc belkereskedelmi miniszterhe­lyettes adott tájékoztatást a testületnek. A kereskedelem, így a szak­mai képzés is naponta vizsgá­zik; színvonala jelentős mér­tékben befolyásolja a közhan­gulatot. Sajátos voltából adó­dik, hogy az általános és a szakmai ismeretek oktatása mellett kiemelt szerepe van a magatartás formálásának, a tisztességes kereskedelmi szel­lemre nevelésnek. Az ágazat speciális igényeire különféle oktatási formákban — szak­munkásképzők, szakközépis­kolák, főiskolák, illetve tanfo­lyamok —készítik fel az utánpótlást. A szakmunkásképzéshez szükséges iskolahálózat meg­felelő, több a szaktanár, mint korábban — a személyi felté­telek tehát javultak. Növekvő érdeklődés tapasztalható a ke­reskedelmi és a vendéglátó­ipari szakmák iránt, kevés ugyanakkor a jelentkező a bu­dapesti élelmiszerkereskedelmi szakmunkásképző iskolákban. Fejlődött a gyakorlati oktatás, ám színvonala — ahogyan a vitában hozzászólók is megfo­galmazták — még mindig nem kielégítő. A tanulóknak több időt kellene eltölteniük választott szakmájuk elsajátí­tásával. A tartalmi színvonal növekedését bizonyítja vi­szont. hogy — a magvar szak­munkásképzésben kizárólag a belkereskedelemben — beve­zették az idegen nyelv okta­tását. Mind az előterjesztett be­számolóban, mind a vitában hangot kapott, hogy a szakkö­zépiskolai oktatásban nagyobb összhangot kell teremteni as általános és a gyakorlati kép­zés között, azaz alaposabb szakmai ismeretekkel kell fel­vértezni a tanulókat. Ennek az iskolatípusnak egyébként az is feladata, hogy segítse a to­vábbtanulást; a célja pedig, hogy mind több szakközépis­kolában érettségizett diák be­kerülhessen a Kereskedelmi é* Vendéglátóipari Főiskolára. Az idegenforgalom egyre na­gyobb szerepet játszik nép- gazdasági célok valóira váltásá­ban. A növekvő feladatokkal az oktatás is igyekszik lépést tartani; előkészületben van a továbbképző jellegű idegenfor­galmi szaküzemgazdasz-képzés megszervezése. A középfokú idegenforgalmi szakemberek képzését hivatott szolgálni a dolgozók idegenforgalmi szak- középiskolája elnevezésű is­kolatípus kialakítása. Az országgyűlés kereske­delmi bizottsága második na­pirendi pontként az idegénfor- galommal és a vámtevékeny- sóggel összefüggő kérdéseket vitatta meg, a Nemzeti Bank, a határőrség, valamint » vám- és pénzügyőrség illeté­kes szakembereinek bevoná­sával. A vitában felszólalt Cser- venka Ferencné, az ország- gyűlés alelnöke, Fest megye 4. vk. és Kovács Istvánná, Pest megye 1. vk. képviselője is. Sz. T.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents