Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-20 / 42. szám
FFERUÄR 20., SZERDA 4 "90 Könyvtár az iskolában Alapvető pedagógiai eszköz Régen túl vagyunk már azon, hogy az iskolai könyvtárat a folyosó sarkába állított, ütütt-kopott szekrény jelenti. S ma csak mosolygunk rajta, hogy volt idő, amikor állománygyarapítás címén az iskolákba érkező egységcsomagokban atomenergetikai könyvet is találtak a pedagógusok. Valójában mindez már a múlté, de a kezdeti hibák súlyos örökségként nehezednek az iskolai könyvtárügyre. A fejlődés rendkívül mélyről indult, így az imponáló statisztikai adatok ellenére sem lehet okunk az elégedettségre. Tény, hogy az elmúlt tíz esztendő során a megyében megháromszorozódott az iskolai bibliotékák száma, $ ma gyakorlatilag minden oktatási intézményben találunk valamilyen könyvtárat. Ez önmagában még édeskevés ahhoz, hogy a könyv, a könyvtár beépüljön az oktatási folyamatba, hogy az iskola olvasni szerető, a dokumentumokat munkaeszközként használni tudó. s a gyűjteményekben eligazodni képes gyerekeket bocsásson útjára. A jelenlegi leltételek — elhelyezés, az állomány nagysága, a gyarapítás mértéke, a szakemberellátottság — ezt még nagyon sok helyen nem teszik lehetővé. S mindezeken túl döntő fontosságú, hogy az iskola vezetése könyvtárpárti, avagy sem. A tantervek előírják a kötelező könyvtárhasználati órákat, s minden oktatót ösztönöznek arra, hogy a tankönyvön kívül más irodalmat is használjon az órákon. De az iskolai könyvtárak többsége még mindig alkalmatlan arra, hogy ott egy egész tanuló- csoportot foglalkoztatni lehessen. Elsők és utolsók Meszlényi Miklós, a Pest megyei Pedagógus Továbbképző Kabinet igazgatója a következőképpen látja a helyzetet. __A 70-es években megindult — nem túl gyors — fejlődés napjainkban stagnál. Elsősorban a könyvbeszerzésre ér- ezt. A legnagyobb gond mégis inkább a szakemberek hiánya. Arról természetesen nem is álmodhatunk, _ hogy minden iskolába felsőfokú végzettségű, főállású könyvtáros kerüljön; ma mindössze 12 általános és 22 középiskolában van ilyen. Szerveztünk alapfokú tanfolyamokat; ezeken ötszáznál több pedagógus szerezte meg a legfontosabb könyvtárosi ismereteket. De nemcsak a szakemberek hiányoznak. Az iskolai könyvtárakban sok az elavult, a gyűjteménybe nem illő kötet. Hiányoznak az alapvető kézikönyvek, az ajánlott és kötelező olvasmányok. A megyében 8,9 könyv jut egy tanulóra — ez az országos átlagot sem éri el. A középiskolákban ennél lényegesen jobb a helyzet. Az évenkénti állománygyarapításra fordított összeg tanulónként 28 forint. De ez az átlag szintén nagy szélsőségeket takar. — Ügy szoktam mondani, hogy az általános iskolák között az Utolsók, a középiskolák mezőnyében pedig az elsők vagyunk az országban — mondja Blaskóné Majkó Katalin, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum főmunkaíársa, aki nemrég még a megyei továbbképző kabinet könyvtárának volt a vezetője. — Sajnos, egészen a mad napig érződnek az iskolákban a korábbi tervszerűtlen állománygyarapítás' következményei. Ugyanakkor az iskolai könyvtár nagyon költséges dolog. A kötelező olvasmányokból, de a kézikönyvekből is sok példányt kellene vásárolni, másképpen nem tudják ezeket munkaeszközként használni a tanulók. A kötelező olvasmányok hiányában az is közrejátszik, hogy az új taníervekkel ezek is többször változtak. — Mindezek ellenére az a véleményem — mondja Mesz- lényi Miklós —, hogy ma a tanulók háromnegyed része Szentendrei művészek Szombathelyen Új képtárat avatnak Régen dédelgetett terve Szombathelynek egy olyan képtár, amely méltó otthonául szolgálhat. Derkovits Gyula és Dési Huber István művészi örökségének. Lassan évtizede már, hogy 1976 júniusában megalakulhatott a Szombathelyi Képtárépítő Egyesület. Akciók rendezvények sorozata szolgálta a nemes célt vidéken és a fővárosban egyaránt. Csak a budapesti baráti kör háromezernél több tagot számlál. A széles körű társadalmi összefogás eredménye kézzelfogható: intézmények, vállalatok, brigádok, magán- személyek az építési költségeknek mintegy a felét fizették be az egyesület számlájára. A munka 1978-ban kezdődhetett meg, s ma pedig képtáravatásra gyülekezhet Szombathelyen a művészet- pártoló közönség. A lábakon álló, modern vonalú épület harmonikusan illeszkedik a gondosan, szisztematikusan alakított városképbe. A világos, sima falfelületek ellenpontjaként áll az utca másik oldalán a hangversenyteremként funkcionáló egykori zsinagóga, kicsit távolabb pedig az új városháza tömbje magasodik. S aki letekint a képtár teraszáról, az a római kor emlékeit őrző Iseu- mot. a legendás hírű Varázs- fuvóla-előadások színhelyét látja. Nem pusztán szemre tetszetős az épület; megfelel egy korszerű képtárral szemben támasztott követelményeknek is. összesen kétezer négyzet- méter kiállítótér áll rendelkezésre Ezeket a tervező jól elkülönítette a közművelődési célt szolgáló helyiségektől és olyan iskolába jár, ahol van használható könyvtár. — Hosszú időn keresztül megoldatlan volt az iskolai könyvtárak szakmai, módszertani irányítása is. Erősödő hálózat — Egészen 1979-ig — pontosít Meszlényi Miklós — névlegesen létezett az iskolai könyvtári hálózat, de csak az országos központ volt meg. Ebben az évben szerveződtek a megyei központok. A járási, illetve körzeti irányítás azonban továbbra is megoldatlan maradt. Kibontakozott ugyan bizonyos szintű együttműködés a tanácsi könyvtáraikkal, A megye néhány városában például ők látják el az iskolai könyvtárakat is. Ez szakszerű gyarapítást, nagyobb összegű beszerzést tesz lehetővé. Erden, Nagykőrösön, Szentendrén és Vácott élünk ezzel a lehetőséggel, ami sajnos, éppen azokra a kis településekre nem terjed ki, ahol a legnagyobb szükség lenne a segítségre. — Feltétlenül hasznos ez az együttműködés — vélekedik Blaskóné Majkó Katalin —, de a feltételek még nem teljesen tisztázottak. Csak egy példát említek: a városi könyvtár szerzeményez, alakítja az iskola gyűjteményét, a szakmai felügyeletet pedig a megyei pedagógiai könyvtár gyakorol ja. Ez így sokszor ellentmondásos helyzetet szül. Kétségtelen, hogy a fejlődés egyik útja — az iskolai hálózat erősítése mellett — az észszerű integráció és nem az elszigetelődés. Egyre több helyen alakítanak ki a megyében kettős funkciójú könyvtárakat, amelyek lakóterületi és iskolai szerepet is betöltenek. a tudományos munka műhelyeitől. Helyet kapott egy konferenciaterem, egy gyermekfoglalkoztató és egy vetítő is. A képtár gyűjtőköre az egész országra kiterjed, de ez nem jelenti azt, hogy falai közül kiszorulnak a megyében élő rangos alkotók művei Röviden szólva, a szocialista képzőművészetnek kívánnak otthont adni. A gyűjtemény első nagy egysége a Szocialista törekvések a két világháború közötti magyar képzőművészetben című történeti kiállítás. Ennek gerincét a Derko vits-gyűjtemény és a Dési Hu- ber-hagyaték képezi. Ehhez kapcsolódik a szocialista képzőművészcsoport tevékenységét reprezentáló anyag, am> átsiklik az európai iskola bemutatásába. Az eddig felsorolt művek többsége a képtár tulajdonában van. A történeti kiállítás 1960-tól folytatódik: korunk irányzatainak felvillantásával. E korszakról nem kapunk teljes képet. Csak bizonyos jellemző törekvéseket kíván regisztrálni a tárlat. Az alkotók között szerepel tc-bb szentendrei művész is például Anna Margit. Bálint Endre, Barcsay Jenő, Deim Pál és F. Zámbó Istváp. Természetesen időszaki bemutatókat is rendeznek a képtárban — az elképzelések szerint évente legalább hatot. El sóként a Kondor Bcla-emlék- kiállítást láthatja a közönség az előcsarnokban pedig Gold- mann György szobrai fogadják a látogatót. A kitartó és lelkes munkával tető alá hozott képtárrá méltán büszke a város és megye, hiszen országos jelentőségű feladatot vállaltak magukra. M. N. P. Irányelvek Csöppet sem rózsás tehát az iskolai könyvtárügy helyzete. Messze járunk még attól, hogy az 1971-ben megjelent irány elvek a 18 éven aluli ifjúság könyvtári ellátásának javítására című dokumentumban foglaltak maradéktalanul megvalósuljanak. Pedig a fejlődés már ezeknek az elképzeléseknek egy részét is meghaladta. Előkészítés alatt áll — és várhatóan hamarosan megjelenik az új normatívákat szabó dokumentum: Az iskolai könyvtárak fejlesztésének szakmai irányelvei. Az ebben foglalt magasabb igényeknek még nehezebb lesz megfelelni. Annál is inkább, mert az anyagi források jelentősen nem bővülhetnek. Az iskolai könyvtárakat fontosnak, alapvető pedagógiai eszköznek tekintő szemlélet erősítése, a különböző könyvtári hálózatok közötti együttműködés javítása azonban sokat tehet a fejlődés meggyorsításáért. M. Nagy Péter Kiállítótermekből Negyven esztendő szobrai 213-ra nőtt. Emlékművet állítottak eszméknek, felszabadulásnak, haladó hagyományoknak, békében, családi harmóniának. Politikusok, művészek, tudósok, mártírok és egyszerű névtelenek portréi láthatók ezen utcákra, terekre hintett arcképekben jó, o,., I;-»’ világ- színvonalon, Kerényi Jenő, Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Pátzay Pál, Somogyi József, Varga Imre, Vigh Tamás, Borsos Miklós, Medgyessy Ferenc, Ferenczy Béni, Borbere- ki Kovács Zoltán plasztikáiban. örvendetes az is, hogy a szentendrei Csikszentmihályi Róbert, Farkas Ádám, a hosz- szabb ideig Vácott alkotó Gyurcsek Ferenc, a monori illetőségű Kampfl József, az egykor Gyomron alkotó Pál Mihály és B. Szabó Edit, továbbá a Pándon született Pándi Kiss János, a Sződön született Mikus Sándor, az érdi Domonkos Béla, a nagykőrösi Csikai Márta, a pilisi Kecskés Lajos több szobra látható megszépült fővárosunkban. Asszonyt Tamás kalligrafikus utcatáblái is izgalmasak a maguk újszerűségében. Budapest szépülésével párhuzamosan Pest megyében is alakította a környezetet — s vele szemléletünket — az a több mint száz szobor, amelyek városaink, községeink térségét díszítik. így lett az elmúlt év tizedben Nagykőrös, Cegléd, Százhalombatta, Visegrád, Nagymaros és különösen Vác a szép szobrok városa. Drámai hangvétel A történelem gyakran dráma volt, talán azért lett Lő- rincz Gyula festészete is dráSzámítógép kicsiknek mai. Nem önmagáért, hanem azért, hogy igazítson a világon, hogy harmonizálja a szükségtelen megrázkódtatásokat. Szépségeinek ilyen morál a tartozéka. Rémületről, menekülésről, elűzöttekről, gyászról, éhségmenetről, sebesültekről számolnak be a rajzok, az expresszív hevületű festmények 1930-tól 1945-ig, s azonnal szántóföldekre, strandra, pusztai Madonnára, piros tetős házakra, új arcokra réved a képzelete, ha a társadalmi valóság harmonizálódása ezt engedélyezi. Lőrincz Gyula ugyanis realista, nemcsak a formát, hanem világszemléletét tekintve is. Számtalan művét őrzi a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galéria, hiszen ő a csehszlovákiai magyar festők közül az egyik legnagyobb értékű és hatású életművet hozta létre. 1989-ban hunyt eí. Ismerték számtalan országban, munkásságáért magas csehszlovák és magyar állami kitüntetésekben részesült. Folyamatos megújulás Dunakeszin, a Garas utcai általános iskolának remeke a belső tere. Kell is a lakótelep központjában, hogy az oktatási intézmény kulturális feladatokat is ellásson. Évek óta tesz eleget ennek a küldetésnek magas színvonalat biztosító zenei és képzőművészeti programmal. Kollár Albin igazgató és munkatársai nemcsak létrehozták az Iskolagalériát, hanem új és új formákkal is éltetik. Elsősorban a minőség őrzésével. Ligeti Erika művészete önnön rangján túl az intézmény hírét bővíti. Losonci Miklós Ligeti Erika plasztikája Május 8-ig látható a Budapest kiállítóterembén kerület, Szabadsajtó u. 5.) a Negyven év köztéri szobrai című tárüat. Március 3-ig tekinthető meg Lőrincz Gyula életműk!- állííása a Műcsarnokban. Ligeti Erika érmei, szobrai láthatók a dunakeszi Izkolagalériá- ban február 22-től március 15-ig. Tereink díszei Budapest „szoboröltözete” még szebbé lett az elmúlt négy évtized új emlékműtermésével. Nemcsak a környezet esztétikai gyarapodása szembetűnő; ez~ eszmei bővülést is jelentett. Több mint ötszáz új szobor, emlékmű és bronztábla, diszkót vált tereink ékszerévé, gondolatébresztő egységgé. A pazar változatosságot már az a tény is alátámasztja, hogy a köztéri szobrok alkotói létszáma 1945- től napjainkig Budapesten A szigctszcntmiklósi Erdei Ferenc Általános Iskola 7. osztályos tanulói az idei tanévben kezdték el a számítástechnika tanulmányozását. Lajos Józsefnc matematikatanár vezetésével kéthetenként 3 órát foglalkoznak számítástechnikával a gyerekek. A Commodore 61 típusú személyi számítógépeket a Csepel Autógyár Művelődési Háza és a Comporgan Rendszerház számítógépközpontja adta használatra az iskolásoknak. MTI Fotó — Tóth István Csaba MOZIMŰSOR FEBRUAR 21-TÖL 27-IG ABONY 21—22: IU kém, ki nem kém* 23—24 s Yerma* 25—26: Ila már egyszer megesett* BUDAÖRS 21—22: Defekt»* 23—24: Seriff az égből 25—26: A pagoda csapdája CEGLÉD, Kamaraterem 21—27: Tavaszi szimfónia 23—24: No, megállj csak! (du.) CEGLÉD, Szabadság 21—24: Aranyoskám* 25—27: Gumi Tarzan (du.) Ufo Arizonában* (este) DABAS 21—22: A nagyrozsdási eset 24: Röpke éjszaka (du.) 23—24: Kémek a lokálban** 25: A matróz, a kozák és a hamiskártyás DUNAHARASZTI 21—22: A pagoda csapdája 23—24: A pap, a kurtizán és a magányos hős* 25— 26: Seriff az égből DUNAKESZI, Vörös Csillag 21—22: A férfikaland elmarad 23—24: Tündér Lala (du.) 23— 25: Bombajó bokszoló* DUNAKESZI, Józsei Attila 24: 25 millió fontos váltságdíj 25: Vészjelzés a tenger alól 27—28: Földrengés Tokióban ÉRD 24— 25: Defekt** 26— 27: E. T. F6T 21: őszi almanach** 22: Aranycsapat 23—24: Forróvérű kísértet 25— 26: A férfikaland elmarad GODOLLŰ 21—24: A Hold-lakók titka (du.) 21—22: Harctéri regény* (este) 23—24: Egy kis romantika (este) 25—27: A király és a madár (du.) Szirmok, virágok, koszorúk (este) GYAL 21—23: Hat gézengúz 24: A nagyrozsdási eset 25—26: Szentivánéji szexkomédia** KEREPESTARCSA 21—22: A szerelem csapdája 23—24: Oklök és koponyák (du.) 23—2G: Lady Chatterley szeretője*•• (este) MONOR 21—22: Yerma* 23—24: A kurta farkú Peti cica (du.) Ki kém, ki nem kém* (este) 25—27: Tekintetek és mosolyok* (du.) Hiúz a vadászösvényen (este) NAGYKATA 21—22: Gyilkosok utcája** 23—26: Bombajó bokszoló NAGYKÖRÖS. Arany János 21—24: A király és a madár (du.) Ufo Arizonában* (este) 25—27: Aranyoskám* NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 21—24: Szerelem Montreálban* 25—27: Farkasok ideje* 23—24: A hegyi bariang titka (du.) PilISVÖRÖSVAR 21—22: Hét merész kaszkadőr 24: Egy szoknya egy nadrág 25: A vadon szava POMÁZ 21—22: Nimfa a lápvilágban** 23—24: A szerelem csapdája* 25: A pap, a kurtizán és a magányos hős* RÁCKEVE 21—22: Lady Chatterley szeretője*** 23—24: Láttam az ÚJ világ születését I—II. 25—2$: Az istenek a fejükre estek SZFNTENDRE 21—24: Gumi Tarzan (du.) Tekintetek és mosolyok* 25—27: A fekete paripa fdu.) Rcdi ezredes I—II.** SZ'GETSZENTMIKLÓS 21—24: Az istenek a fejükre estek 25—26: Yerma* TAP’ÓSZELE 21—22: Megtalálni és ártalmatlanná tenni 23— 25: Lady Chatterley szeretője*** 24— 25: Robin Hood nyila (du.) VAC, Kultúr 21—22: Bomba jó bokszoló* 23—24: Az Ezüst-tó kincse (du.) Karate lengyel módra* (este) 25— 27: Az önvédelem nagymestere (du.) Redl ezredes I—II,** (este) VÁC, Mndncb Imre 22: Jazz-bolondok 27: Könnyű testi sértés VECSÉS 21—24: Redl ezredes I—II.** 25—26: Ki kém, ki nem kém* • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •* Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek.
