Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-18 / 40. szám
XII. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM 1985. FEBRUÁR 18., HÉTFŐ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA. Három fiatal magyar mérnök, Déri Miksa, Bláthy Öttó és Zipernowsky Károly 100 évvel ezelőtt, 1885-ben mutatta be és szabadalmaztatta találmányát, a transzformátort. A centenárium alkalmából májusban nagyszabású kiállítás nyílik Budapesten, amelyen bemutatják a transzíormátorViszonylag kis kár Egész éúm javítanak Az elmúlt hetek meglehetősen hideg időjárása közepette nem sok munka folyhatott a határban. Végül is tél van. Itt-ott legföljebb a szőlőmetszők meg a gyümölcsösök ápolói foghattak hozzá az ültetvények gondozásához, s amit ezeken kívül még meg lehetett kezdeni: a fejtrágyázás. Az utóbbit persze elsősorban akkor-tehették — így például a vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezetben —, amint fagyott volt a föld. Ebben a gazdaságban történetesen jól is haladtak a műtrágyaszórással. Kolozs László elnökhelyettes szerint csaknem ezer hektáron végezték el a műtrágyaszóróval felszerelt IFA-teherkocsikkal a nitrogénműtrágyázást. Közben viszonylag melegebbre fordult az idő, a gépekkel nem tudtak a felengedett felszínű talajra, a vetésekre menni, tehát egy időre abbahagyták a fejtrágyázást. — Károsította-e az orkán szövetkezetüket? — Sajnos, több épület tetejét megrongálta, ledobta. — És a fóliasátrakat? — Azokban viszonylag kisebb kár esett, szerencsére nem sok fólia volt az orkánig kifeszítve, fölrakva. Másik helyszínünk a péceli Rákosvölgye Termelőszövetkezet, ahol Miklósy Ervin, a műszaki és növénytermesztési főágazat vezetője mondta: — Az ősziek fejtrágyázását egy hete kezdtük el. Nem kis munka lesz ez, hiszen búzát, rozsot, őszi árpát és lucernát összesen 2 ezer 500 hektáron kell műtrágyázni. Mivel traktor vontatta gépekkel juttatjuk ki az anyagot — légi eszközt nem használunk —, csak a fagyott földre tudunk menni. Azok közül is a síkvidéki táblákat szórjuk előbb, amelyeken veszélytelenebbül közlekedhetnek a masinák. — A gépek felújítása is fő- ágazatuk szakembereire vár. Hol tartanak ezzel a munkával? — Mi egész éven át folyamatosan javítunk. Hogy a műtrágyázás folyhat, abból kiderül, az említett gépek javítását már befejeztük. Szerelőink jelenleg a tavasszal szükséges kukoricavető gépeket, a burgonyaültetőket és a permetező, növényvédő eszközöket javítják. — Úgy láttuk, hordják a szerves trágyát is. — Csak a tábla széli szarvasokba. Mi ilyenkor, télen nem terítjük szét a szerves trágyát, ami különben részben a saját sertéstelepünkről Való, másrészt a pilisi hizlaldától is kapunk pótlást. Ez utóbbit szalmával és egyéb hasznosítható melléktermékekkel keverve érleljük a tárolókban. Ha nem is pezsdül még a határ — hiszen akár még hótakarót is kaphat a meteorológusok szerint —, azért akad már ott munka. Az emberek a gépekkel megkezdték az idei új kenyérnekvalóért a tiszteletet parancsoló munkát. — án üüüT MoTi Gumi Tarzan. Színes, szinkronizált, dán ifjúsági film. Csak 4 órakor! Tekintetek és mosolyok. Színes, szinkronizált, angol film. 6 és 8 órakor. Mostanában sokat beszélgetek termelőszövetkezeti tagokkal, vezetőkkel, aminek elsősorban az az oka, hogy ezekben a napokban tartják a gazdaságok 1984. évi eredményeit ismertető közgyűléseiket. Ember legyen a talpán, aki eligazodik a számsorok mutatói között. Megállók inkább a beszélgető embercsoportok mellett, belehallgatok a szavaikba. Égy-egy vidáman csattanó nevetés sokat elárul az emberek közérzetéről, s arról, hogy a számok és a valóságos élet találkozott-e a zárszámadó közgyűlésen előterjesztett vezetőségi beszámolóban. — Ezt a szövetkezetei már régebben is kitalálhatták volna! — Így emlékezett a gal- gahévizi Lukács Mihály azokra az időkre, amikor még élt bennük a szorongás az ismeretlen élettől. Nem elégedett mindenki, erről nincsen szó. Olyan helyzet aligha teremtődik, amelyben mindenki tökéletesen meg lesz elégedve. A többség azonban önmagával vagy jó komájával elszámolva megállapítja: Csak kialakult valahogy ez a világ! A hévizgyörki Kovács János nyugdíjasként is figyelemmel kíséri a szövetkezet életét. Hallja, hogy a Petőfi Tsz-ben az egy tagra eső havi átlag- jövedelem az elmúlt esztendőben megközelítette az ötezer forintot. Nem felejti el megjegyezni : — Amikor az ötvenes évek elején megérkeztek a községháza elé a falujárók, azzal ijesztgettük egymást, hogy csajkákat hoztak a ponyvával fedett teherautók. Akkora volt a félelem, hogy szegény pesti munkások alig találtak embert, aki szóba állt volna velük, hiába akarták megfoltozni a kopott csizmát, megélezni a tompa ekevasat. Borral, kaláccsal kellett volna fogadni őket! Ma már olyan család, melyik tisztán a mezőgazdaságból! él, alig van a Galga mentén. Legalább egy testvér, egy rokon minden családban akad, aki hűtlen lett a mezőgazdasághoz. És ez így van rendjén, ebben is a megváltozott társadalmi rend tükröződik. Aszódi Mihályné tsz-tag- ként bejárta a szomszédos országokat. Volt Romániában, Csehszlovákiában, eljutott Ausztriába és Olaszországba. — De sokat forgolódtam éjszakánként — mondja —, amíg aláírtam a nyilatkozatot. Még imádkoztam is a jóistenhez. Öregségemre mondom, jól imádkoztam. Mert senki nem panaszkodhat. Aszódiné arról nem beszél, mennyit dolgozott a közösben, amíg el nem érte a nyugdíjazását, s arról sem szól, menynyit dolgozik ma a háztájiban, saját kertjében. Emlékeztettem, hogy a nyáron láttam akkora terhet cipelni a hátán, ami egy fiatalnak is dicsőségére vált volna. — Sok munka? — kérdez vissza. — Aki ebbe az életbe szokott, az így érzi jól magát. Ha ezt elvennék tőle, boldogtalan lenne. Mert én a mindennapi munkáért imádkozom. Ha munka van, kenyér is van. Amíg a kezeim mozdítani tudom, s a lábaim elbírnak, szeretném megkeresni a mindennapi kenyeret. Hitvallásnak is szépek Aszódiné szavai. De azt is látnunk kell, hogy unokái bajosan vállalják a nagymama hajszás életét. Tudják ezt a nagymamák is, hogy a fiatalság egészen más módon gondolkodik a világról. Felszabadultabbak, tágabb iátókörűek, nyíltabbak, őszintébbek az érzéseikben, függetlenül az iskolai végzettségüktől. Nagy igényűek. Kritikusan nézik a mai öregeket, vezetőket, nem vezetőket egyaránt. Sokkal élesebben látják bennük a hibát. — Ugyan — legyintett a fiatal agronőmus Kartalon, amikor az idősek helytállásával példálózom. — Valamennyien tarisznyahitűek! — mondta. Nem értettem a kifejezést. Megkaptam a magyarázatot: — Nem törődnek egyébbel, csak a keresettel, befogják a szájukat a pénz miatt akkor is, ha igazságtalanságot látnak. Hallgatnak, legfeljebb egymás között dünnyögnek: még sosem volt úgy, hogy valahogy ne lett volna. Különböző vélemények, ám valamiben mégis közösek. És ezt a közös gondolatot Galga- mácsán hallottam megfogalmazni olyan embertől, aki több mint egy hónapig a szőlőhegyen bújkált az agitátorok elől, akik naponta keresték őt a szövetkezetbe való belépést kérő nyilatkozattal. Valahogy így foglamazoít a deres hajú ismerősöm: ::::: — Ezt a demokráciát kitalálhatták volna vagy ötven évvel előbb, hogy egy-két évtizeddel tovább élvezhettem volna az előnyeit. Később jött, de megéltem. Azokért kár, akik még az antivilágban kimúltak. Számoszlopokat pótló szavak. Emberi megnyilatkozások. Tréfás komolysággal elejtett mondatok. Igazságot kifejező gondolatok. Napokig lennének jegyezhetők. Fercsik Mihály ISSN 0133-1937 .(Gödöllői Hírlap) Az igények — úgy tűnik — alaposan megnőttek. Amikor két éve berendezkedtek a gyártásra, alig negyven tonnát igényelt a megrendelő, a Budapesti Édesipari Vállalat cse- megegyára, most meg már, hogy nyugati exportra is bevált a termékük, a nyolcvantonnás kapacitás is kevés. Ezt a kapacitást azonban, ahogy Iiatházyné Juhász Erzsébet üzemvezető mondja, elsősorban a létszámhiány határolja be. Farkas Károlyné a drazsírozógépekon készíti a rágógumit. Hancsovszki János felvétele Erre a párnára nem lehet fpjet hajtani. Az igazitól legalább annyiszor kisebb, mint a könyvtől a miniatűr könyv. Ez a párna rágógumi, alakjában hasonlít csak a fejalávalóra, abban is eltér, hogy mind egy szemig exportra megy. A golyó alakúnkkal együtt a péceli Rákosvölgye Termelőszövetkezet mogyoródi kisüzemében gyártják. gyártás történetét, júniusban pedig a hazai gyártók és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület szervezésében nemzetközi tudományos konferenciát tartanak. A magyar felfedezés jelentős az elektrotechnika térhódításában, amit korábban a dinamó és az izzólámpa megalkotása indított útjára. Száz év alatt óriásit fejlődött a transzformátor. Gyártásához kezdetben olajat használtak szigetelő- anyagként, ma már főleg műgyantába ágyazott, száraz transzformátorokat készítenek, amelyek tűzbiztosaik, környezetkímélők és jóval könnyebbek elődeiknél. A párnarágókból a mostaninak éppen a dupláját tudnák csomagolni, ha a másik géphez is volna két szorgos kezelő. Mogyoródról és Szádéról van a jelenlegi munkásgárdájuk. amelynek létszáma éppen hatvan. Tízen-tizenöten kellenének még ahhoz, hogy a fontos nyugati exporíelvárások- nak mennyiségileg is eleget tehessenek. Az tény, hogy a három műszakos munka nem vonzó, hiába tudnak öt-hat ezer forintos keresetet elérni. Tavaly nyereséggel zárt az üzem. Az itt dolgozók legtöbbje helyben tanulta ki ezt a mesterséget, a rágógumigyártást. Van persze, aki nemrég jött, például Farkas Károlyné, aki drazsírozógépeken dolgozik, a forgó üstökkel ő h^nger- li rá a golyókra a mázt. Bizony, elfoglalt a műszak alatt. — Nem régi, de nagyon jó, szorgalmas dolgozónk ő — mondta róla az üzemvezető. No, persze sorolhatta volna a többieket is. Klacsán Gézá- nét, aki 1980 óta e szövetkezet tagja, a rágőgumiüzem egyik alapítója, ő is vágigtanulta az exportra menő, s Szvutnyik, Kalóz, Kéményseprő, meg Hókusz-pókusz fantázianevű, ízlésesen csomagolt rágógumik gyártását. Most éppen a pár- nás rágót csomagolja az egyik gépen. Csupán ebből hétszáz kilogramm készül naponta. Fehér István Konkoly Péter és Sáránszki Mária (a kép előterében) egy-egy vülanyomíort tekercsel. Hancsovszki János felvétele Ez aztán elfüstölgött, mond- ják olykor, ha egy-egy villamos motor állórésze kiégett. Tekercsék. vannak abba --, s ha a hiba a vezetékek tönkremenetelénél nem nagyobb, tekercseléssel az eredetivel, az újjal azonos jót lehet a motorból készíteni. Hát persze, érteni kell ehhez a mesterséghez. Külön szakma. Sokan űzik. A gödöllői Vegyesipari Szövetkezetnek a Körösfői utcában levő üzemében négyen foglalkoznak ezzel a tennivalóval. Közülük a legrégebben Nagy Tibor huszonnégy éve, Sáránszki Mária, aki a helybeli ipariskolában tanulta ki . a szakmát a tizenkettedik éve, Farkas István pedig tizenegy éve dolgozik, a vegyesiparban. Társuk Konkoly Péter fél éve van itt. Kis brigádjuk nagyobb megrendelői közé tartoztak az elmúlt években a Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság incsői fafeldolgozója, a Budapesti Kéziszerszámgyár, a Dunakeszi Mechanikai Laboratórium és számos ipari, mező- gazdasági nagyüzem, szövetkezet. Az elromlott villanymotorok doktora a kis, kilencven watt teljesítményű motorokat éppúgy tekercseli, mint a negyvenöt kílowattos monstrumokat. Mikor, melyikre van igény. F. L I nap programja Gödöllő, művelődési ház: Régi sikerfilmek: Szűts Mara házassága. Készült 1941- ben, 17 órakor. BBS-házimozi: Úton, 19 órakor. Videomozi-klub, 19 órakor. Iskolaotthonos és napközis foglalkozás: Farsangi álarckészítés (technika), 12 órakor. Történelmi játszókor 5. osztályosoknak: Városok, inasok, legények, mesterek (cégérkészítés), 14 és 15 órakor. 6. osztályosoknak: Hol laktak a rómaiak? (mozaikkészítés), 14 és 15 órakor. Fok és mutató Művezető ismerősöm meséli, azaz: igazmondja. — A minap szóltam a vállalatunknál a fűtők főnökének: — Béla! Téged holnap biztos nem dicsérnek meg a szakszervezetben, inkább letolnak. Tudod, hogy tegnap se, tegnapelőtt se volt meleg víz az öltözőben a műszak végén. — Sajnos, tudok róla — válaszolta Béla. — Miért, mi történt? — Megyek a kazánházba, s mondom a fűtőnek. Józsi bácsi, panaszkodnak a konyhán is, a fürdőben is, hogy csak langyos víz jön a csapokból, hogyan lehet ez? — Nem tudom — válaszolja a fűtő. — Nézze meg, főnök, nyolcvan fokot mutat az óra. — Azt ám, maga szerencsétlen, a nyolcvan fokra a mutató másik vége irányul ...! — ér Veszettség ellen Eboltás Február 23-án kezdődik a veszettség elleni kutyaoltás Gödöllőn. Ez*cn a napon a vásártéren 8 és 11 óra között várják a kutyatulajdonosokat. A következő alkalommal, március 2-án a présházban, majd 16-án a Blaháné úti fürdőtelepen lesz oltás. Végül március 30-án pótoltást tartanak, szintén a vásártéren. Ezeken a napokon is reggel 8 és délelőtt 11 óra között várják a kutya- tulajodonosokat. Az oltás kö- télező, bárki, bármetyik helyre viheti kutyáját, szájkosárban. Megemlítjük, hogy a kutya után adózni kell. A ház. nyáj, mező őrzésére használt kutyáért 60, a vadászebért 150, a kedvtelésből tartott kutyáért évi 700 forintot. A második /kutya "mindenképpen kedvtelésből tartottnak számít. Ezért és a továbbiakért az alapadó másfélszeresét számítják fel. Gödöllő városában vannak olyan területek, ahol minden kutva kedvtelésből tartottnak számít. Ahol sem ■házat, sem nyálat, sem mezőt nem kell őrizniük ... Mogyoródról, Szádéról Exportra gyártják a rágógumit Tctícmányos konferencia Olaj helyett műgyanta Tarlsziiyahityek ? Számsorok helyett mondatok Ez aztán clfüstöfgött Vegyesipari tekercselők
