Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-18 / 40. szám
MST « MEGYE! 1985. FEBRUAR 18., HÉTFŐ TANÁCSKOZTAK A PÁRTÉRTEKEZLETEK Cegléd A gondok ellenére is javuló életkörül mények Százezer ember, köztük több, mint ötezer kommunista él Cegléden és vonzáskörzetében. Az ő életkörülményeikről tanácskozott szombaton a városi pártértekezlet. Az írásos beszámolóból kiderült: a munkahelyeken az üzemi rekonstrukciók, orvosi rendelők, kereskedelmi egységek kialakítása javították a dolgozók munka- körülményeit. A szűkülő pénzügyi lehetőség, a folyamatosan emelkedő költségek a tanácsokat az igények újbóli rangsorolására kényszerítették ugyan, de azért — a lakosság anyagi hozzájárulásával és társadalmi munkájával — az alapellátás fejlesztésében minden területen értek el eredményeket. Javultak a művelődés, az oktatás, a közszükségleti cikkek vásárlásának, s a gyógyításnak a feltételei, sok-sok kilométerrel hosszabbodott az energia- és vízhálózat. Az írásos beszámolóhoz Bállá János első titkár fűzött szóbeli kiegészítést. Babinszki Károly, a pártértekezlet elnöke először Sápi Károlynak, az ÉVIG Kisgépgyára pártvezetőségi titkárának adta meg a szót. A házigazdaként elmondott üdvözlet «tán a vita első résztvevője így sommázta az általa képviselt kommunisták véleményét: a rosszabbodó gazdasági körülmények elsősorban a nagyüzemi munkásság életkörülményeit nehezítették az elmútt években, ezért hathatós intézkedésekre van szükség az igazságosabb teherviselés végett. Aggodalommal szólott dr. Lakatos László, a jászkaraj e- női Árpád Tsz elnöke arról, hogy az évtizedek munkájával létrehozott eredményeket rombolhatja szét a mezőgazdaságban a tejtermelés és a szarvas- marhatartás nyereségességének csökkenése. Vincze János, a KÖZGÉP ceglédi gyárának vezetője pedig azt tette szóvá, hogy a város üzemei a másutt található nagyvállalati központok igazságtalanságait szenvedik, mert az egyenlőtlen forráselosztás, terhelés, bérfejlesztés és az egyéb megkülönböztetések károsultjai évek óta. Nagy tetszést váltott ki Máté Gyulánénak, a ceglédberceli általános iskola igazgatójának a felszólalása. A társadalom a gyakorló pedagógusokat marasztalja el sokmindenért, például a taníthatatlan és megtanul hatatlan tankönyvek miatt is — mondotta. A 7. osztályban a gyerekeknek be kell magolniuk az olyan fogalmakat, mint például: sugárfúró, menetfúrás, gördülő- és siklócsapágyazás, karos, bütykös, fogas mechanizmusok, amikből persze semmit sem értenek, ahelyett, hogy a háztartásban és a családban szükséges ismereteket sajátítanák el. De nem kisebb tetszésnyilvánítás kísérte a nyolcvanöt eves Nyújtó Ferenc szavait sem. Az 5-ös területi pártalap- szervezet titkára arra emlékeztetett, hogy a felszabadulás előtt az ipart mindössze egy malom képviselte a városban, a háború vége felé egy bombázás azt is örökre megsemmisítette. Ma pedig a legtöbb foglalkoztatott az iparban keresi a kenyerét. Rimóczi Józsefné, a Május I Ruhagyár ceglédi gyáregységének minőségellenőre adatokkal bizonyította: a közhiedelemmel ellentétben o nőket igenis be lehet vonni a tanulásba, a közéleti szereplésbe és a vezetésbe egyaránt. Az ő üzemükben például a vezetők 64 százaléka nő. Megszívlelésre érdemes gondolatokat fejtett ki Kovácsné Szabó Veronika, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára. Mint mondta, a lakosság érdeklődése nőtt a közügyek iránt, de el is várják a nyílt, őszinte beszédet. Azok a tanácstagi beszámolók nép- telenednek el, amelyeken az elmúlt években az előadó felkészületlen: volt, s a lakók kérdéseire, javaslataira később sem tudott, vagy nem akart válaszolni. Fazekas Sándor, a törteit Dózsa Tsz elnöke, dr. Lakos László szavaihoz kapcsolódva arra figyelmeztetett, hogy a nagyüzemi sertéstenyésztés eredménye egyre romlik. Pest megyében a juhászatok hatvan százaléka is veszteséges, náluk viszont nyereséget hoz, mert nem felejtették el, hogy az állat gondozásra szorul. Vitába szállt Horgos Istvánná, a Ceglédi Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat vezetője a brigádmozgalom jelentőségét lebecsülő nézetekkel. A ceglédi 22-es bolt példájával érvelt: ebben az üzletben a kiválóan működő brigádnak köszönhetően évtizedek óta együtt dolgoznak az emberek, szakképzetlen egy sincs közöttük, heten viszont a munka mellett érettségiztek. Szűcs László, Abony tanácselnöke a szűkös anyagi források miatt elhúzódó, vagy elmaradt beruházásokról beszélt, Tolna Sándor, a városi KISZ- bizottság titkára pedig arról, hogy a dolgozó fiatalok körében a többletjövedelem-szerzésre való törekvés, a tanulóknál az iskolai terhelés fokozódása miatt az ifjúsági szervezetnek új módszereket kell keresnie a politikai munkában. Délkuti Pál, az albertirsai— dánszentmiklósi Micsurin Tsz brigádvezetője elmondta: munkatársai az irányelvekben leírt gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséért hajlandók dolgozni, de a munka feltételeinek megteremtését és az őszinte tájékoztatást is igénylik. Kása Sándor munkásőrpa- rancsnok kijelentette: testületének tagjai is jobban szeretnének élni, de boldogulásukat a közösség egészének boldogulásával együtt akarják elősegíteni, ezért vállalják önzetlenül, ellenszolgáltatás nélkül társadalmi munkájukat, a szolgálatot. Varga Ernő, a Nemzeti Bank ceglédi fiókjának igazgatója sürgette a vállalati vezetőit: közgazdasági szemléletének erősödését. Bergendi Endre, a KÖZGÉP esztergályosa saját példájával szemléltette: a kizárólag saját keresetére utalt fiatal házaspár lakáshoz jutása csaknem kilátástalan jelenleg. Giba István, a ceglédi Kossuth Gimnázium igazgatóhelyettese elmondta: a város 170 kommunista pedagógusa jó szakmai és politikai felkészültséggel fáradozik a közoktatásban. Fehér István, a sütőipari vállalat pártszervezetének titkára sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a ceglédi kenyérgyár építését nem kezdhették el; Borsos Ferenc, a Ceglédi Állami Tangazdaság igazgatója a harminc éve példátlan aszály káros következményeit ismertette. Osgyáni Ferenc, a 2-es területi pártalapszervezet szervező titkára a teljesítmények növelésének szükségességét hangoztatta, dr. Szabadfalvy András, a ceglédi Toldy Ferenc Kórház igazgatója arról számolt be, hogy az egészségügyi ellátás feltételei sokat javultak az elmúlt években. Fekete Antal, a városi tanács elnöke rámutatott: áz Az élsportnál!, a tömegsportnak és kulturális rendez vényeknek egyaránt otthont ad a ceglédi tornacsarnok. amely az utóbbi évek egyik legjelentősebb új létesítménye. Gyakoriak a rangos események, sok nemzetközi sportmérkőzés színhelye volt már eddig is. Apátl-Tóth Sándor felvétele anyagi eszközök szűkössége miatt a településfejlesztés középtávú terveiben szerkezeti változásokra került sor, a célok azonban változatlanok. Dr. Anka Tibor, a városi bíróság elnöke a családi perek számának nyugtalanító emelkedéséről adott áttekintést. Balogh László, a Pest megyei Tanács elnöke azt állapította meg, hogy a Cegléden és vonzáskörzetében lakók életkörülményei — minden gond ellenére — az elmúlt években is fejlődtek. Szabó László mozdonyvezető a vasutas fiatalok helyzetéről beszélt. Balig . János válaszolt a „vitában elhangzottakra, majd a küldöttek megválasztották az 55 tagú pártbizottságot és a megyei pártértekezletre a 24 küldöttet, az új testület pedig a 11 tagú párt-végrehajtóbizottságot. A ceglédi pártbizottság első titkára ismét Balia János lett. Cs. S. Mindem piacon jő! eladható termékei! készülnek a Május 1. Ruhagyár ceglédi részlegében. A Magyar—Szovjet Barátság Tsz üvegházaiből sok lakásba kerül otthont díszítő szobanövény. Dunakeszi a közigazgatás korszerűsítése során ugyancsak körzetközpont szerepkörhöz jutott. Ez pedig nem kevesebbet jelent, mint hogy Főt és Göd agglomerációs nagyközségekkel együtt ma már a város párt-, társadalmi és tömegszervezetei, nem utolsósorban közigazgatása hatvanezer ember ügyeinek intézésére hivatott. Ott, ahol az ipari üzemek termelésének értéke tavaly elérte a 3,7 milliárd forintot, s ez 1980-hoz képest harmincszázalékos növekedést jelent. A hatodik ötéves tervben eddig az árutermelő üzemek exportértékesítésének aránya 51 százalékkal nőtt, s ezen belül a nem rubelelszámolású az összexport 71 százalékát tette ki. A város és iparának jelentőségét mintegy aláhúzza: a bevezetett újítások alkalmazásával az üzemek 1980 óta 89 millió forintot takarítottak meg. Miközben az ipari és a mezőgazdasági üzemek 1,3 milliárdot fordítottak beruházásokra, s ebből gépek beszerzésére 49 százalékot. Több helyen a korszerűbb termelést, termékszerkezet kialakítását szolgálták, például a konzervgyárban, a hűtőházban, a házgyárban, a Mechanikai Laboratóriumban, a Ramona és a Papírfeldolgozó Ipari Szövetkezetben. A térségben dolgozó közös gazdaságok sem késlekedtek feladataik teljesítésével: a gödi, a fóti termelőszövetkezetek, az Alagi Állami Tangazdaság (az utóbbinak például főágazatává vált a meliorációs gt) számottevő eredményt mutattak fel. A 23 ezer 635 hektáron gazdálkodó tsz-ek, illetve az állami gazdaság tíz százalékkal növelte a gabona vetésterületét. Az is figyelemre méltó, hogy a térségben öt év alatt mindössze egy százalékkal csökkent a művelésbe bevont terület. Korántsem ilyen kedvező összekép, ha a szálas- és tö- megtakarmányok terméseredményeit nézzük: szükségesnél kisebb m,értékű a növekedés. A gyümölcstelepítési programot csak a fóti Vörösmarty Tsz hajtotta végre, az aiagiak az anyagi alapok hiánya miatt a selejtezést nem tudták pótolni. Ezzel szemben a tejtermelés fajlagos hozama nőtt: Foton 18,3, Aragon 27,3 százalékkal. Ám abszolút értékben számítva a tejtermelés , a nyolcmillió literről hétmillióra esett vissza. Ugyanakkor a gödi Dunamenti Tsz értékesítési nehézségek miatt csökkentette a baromfihús-előállítását, háromezer tonnáról 2 ezer tonnára. A térségben a háztáji kisegítő gazdaságok termelése a mezőgazdasági termelés értékének 35,2 százalékát adta. Mégpedig zöldségből, gyümölcsből, kisállat- és sertéstenyésztésből. Azt, hogy az út, melyen az Ipari, a mezőgazdasági üzemek járnak, a tanács város- politikai, a városfejlesztéshez kapcsolódó elképzelései helyesek vagy sein, arra a pártértekezlet — írásban közreadott anyag s a szóbeli kiegészítés adott választ. Szombaton délelőtt a József Attila Művelődési Központban megrendezett küldöttértekezleten. Az eseményen ott volt — a város s a vonzáskörzetébe tartozó agglomerációs nagyközségek párt- és állami vezetői mellett — dr. Arató András, a Pest megyei pártbizottság titkára is. Az írásban közreadott anyaghoz Rónai Árpád, Dunakeszi városi pártbizottságának első titkára mondott szóbeli kiegészítést. A lakosság életkörülményei öt év alatt javultak: 29 kilométerrel nőtt az ivóvízvezeték, míg újabb 28 kilométerrel a szennyvízcsatorna hosz- sza. A vízellátás gondjait enyhítette az új főnyomóvezéték, melyhez két, ezer köbméteres víztároló is csatlakozik. Az elektromos áramot vivő vezetékek hossza 59 kilométerrel gyarapodott, míg a vezetékes gázzal ellátott lakások száma megháromszorozódott. A három településen, Dunakeszin. Foton, Gödön a szilárd burkolatú út hossza 14 kilométerrel gyarapodott. Bővült ez egészségügyi ellátást szolgáló városi rendelőintézet, míg Foton az egészségház építése e - ső ütemének kivitelezése is befejeződött. Az oktató-nevelő munkát javította a korábban rendeltetésének átadott Radnóti úti 16 tantermes iskola, az I-es számú iskola felújítása, mely a tervezettnél egy évvel korábban lett kész. Foton az I-es és a III-as, míg Gödön a Németh László iskola bővült egy-egy szárnnyal. A gödi Killián György iskola „falai is tágulnak”. Az összképhez to. - tozik: 1980—1985 között az á • Minden alapvető cikk kapható a ruházati és iparcikkáruházban. Dunakeszi Népgazdaság igényeit közvetítő szabályzók
