Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-16 / 39. szám
VÁCI i mm A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM 1985. FEBRUÁR 16., SZOMBAT Az idős emberek is közösségre vágynak Gondoskodni sokféleképp leket Többoldalú már az Információ, de még mindig nem teljes a kép. Kialakításával is többen foglalkoznak, s főként abban a nemes szándékú testületben, amelyet az idős korúak . helyzetével foglalkozó koordinációs bizottságnak neveznek. Ezt is a Hazafias Népfront hozta létre 1983-ban. Tagjai között ma már ott találjuk valamennyi társadalmi szervezet képviselőjét, s ki-ki a maga lehetőségei szerint foglalkozik azzal a kérdéssel, amelyről néhány • éve még csak vékonyka beszámoló sikeredett volna. — Túl vagyunk a gondoskodásnak azon a leegyszerűsített formáján, hogy évente egyszer meghívják az üzem nyugdíjasait, és virsli meg sör mellett beszélgetnek velük — mondta István Kálmán, a Hazafias Népfront titkára legutóbb egy koordinációs bizottsági ülésen, amelyet az elnök, Papp Jánosné vezetett. Személyében jó kezekbe került az ügy, mivel nyugdíjazása után hasznosíthatja tapasztalatait, amelyeket a szakszervezeti mozgalomban szerzett, hosszú éveken át főként a Váci Kötöttárugyár szakszervezeti bizottságának titkári pozíciójában. Akciók Az említett értekezleten Neiser Mária, a KISZ városi bizottságának képviseletében mondhatta el, hogy a Fiatalok a nyugdíjasokért akció keretében nosztalgiamozit és nyugdíjaskávéházat szerveztek, s ide minden szerdán várják a vendégeket. A helyszín a Hattyú söröző, ahol ilyenkor kedvezményesek az árak is. Erről ismét eszünkbe juthatott az országos napilap karikatúrája, amely az itteni kedvezményes sörivásról tréfálkozik. Ez persze csak az egyik lehetőség, s a legkevesebben ezzel élnek. Ennek ellenére kísért a kérdés: — vajon társadalmunk idősebb tagjainak miért nem jutott egy helyiség valamelyik művelődési intézményünkben? A KISZ- esek mindenesetre úgy érzik; megszerezték az idős emberek bizalmát, s további akciókat is szerveznek. Nézzük, melyek a legfontosabb, nyugdíjasokat, azaz idős embereket érintő kérdések. A jelenünket megalapozó, sok évtizedes munka után pihenni térő emberek egy idő után társaságra, közösségre vágynak, s meg kell teremteni számukra a korosztály társasági életének színtereit. Többen dolgozni is szeretnének. Sajnos, meglehetősen jelentős azok száma, akik alacsony jövedelmük miatt keresnek munkát, míg mások a hasznos, aktív időtöltés céljából, hisz nehezen viselik el a tétlenséget. Külön terület a betegek, a nagyon alacsony jövedelműek életének figyelemmel kísérése, a támogatásuk. A múlt év decemberében megalakult az egészségügyi dolgozók nyugdíjasklubja. A pedagógusok színes programja, egymás iránti figyelme, gondoskodása évek óta közismert, az alsóvárosiak is szervezik a maguk társaságát, remélhetőleg sikerrel. Ezt a példát kellene követniük a más szakmákhoz tartozó rétegeknek is. A szakszervezetek sokat segíthetnének a szervezésükben. Megszervezték klubjukat a vasutasok, segítenek az üzemek is. sfakaalkElmak A váci munkaerő-szolgálati iroda adatai szerint 6 ezer 500 nyugdíjas él a városban. Közülük 1 ezer 178-an vállalnak munkát. Tavaly 35 férfi, 20 nő fordult a tanácshoz, akik segítséget kértek az elhelyezkedéshez. Közülük 4 személynek nem találtak megfelelő munkahelyet. A Hazafias Népfront felmérése szerint a város üzemei és intézményei segítenek a nyugdíjasok elhelyezkedésében, s az adatok szerint ennek az idős korosztálynak jelenleg 20 százaléka dolgozik 4 vagy napi nyolcórás munkaidőben. Enyhe izgalmat azért a legutóbbi koordinációs megbeszélésen is tükrözött az a közbeszólás, miszerint: az egyre szigorúbb gazdálkodási szabályozók miatt a vállalatok létszám-megtakarításra törekednek. Úgynevezett „normázott” munkahelyekre keresnek embereket. A nyugdíjasoknak is megfelelő, könnyebb munkahelyeken korlátozottak a lehetőségek. Papp Jánosné szerint viszont a vállalatoknak további lehetőségeik vannak arra, hogy segítsenek az idős dolgozni akarók elhelyezkedésében. Dr. Gecseg Gyula városi főorvos szerint lesznek á jövőben foglalkoztatási gondok. Éppen ezért már most jobban kellene számítani a szociális foglalkoztatóra. — A varrónők két műszakban dolgoznak a kötöttáru- gyárban. Az utolsó két évben alig várják, hogy nyugdíjba menjenek — jegyezte meg valaki ezen a megbeszélésen. Az ilyen helyekre tehát nem lehet számítani a nyugdíjasok elhelyezése szempontjából, s arra sem, hogy az innen nyugdíjazottak ugyanitt keressenek négyórás, vagy nyolcórás állást. Igényeiket ők is a tanáccsal közlik. Segélyek A népfront statisztikája szerint a legtöbb nyugdíjast a Szőnyi Tibor Kórház alkalmazza. A sorban második a Váci Kötöttárugyár, de jó példaként említhető még a Híradástechnikai Anyagok Gyára, a Tungsram Váci Fényforrásgyára és az Élelmiszer Orvosi ügyelet Február 18-tól, hétfőtől az alábbi orvosok tartanak éjszakai ügyeletet a városban: hétfőn: dr. Kreiner Lenke, kedden: dr. Bellavics Erzsébet, szerdán: dr. Tóth Mária, csütörtökön: dr. Karádi Katalin, pénteken: dr. Bucsek Tibor, szombaton és vasárnap: dr. Hajmer Viktória. Az ügyelet a régi kórház épületében — Vác, Március 15-c tér 9. — Telefon: 11-525. Fogorvosi ügyelet szombaton 7—13 óráig, vasárnap 8— 12 óráig. Helye: Cházár A. út 17. (A régi fürdő.) Kiskereskedelmi Vállalat, valamint a Forte gyár. Annyi bizonyos, hogy adminisztratív és műszaki munkakörbe jelenleg alig keresnek nyugdíjasokat. A város úgynevezett egyesített szociális intézményében 81 lakóról gondoskodnak. Hetvenhét idős emberhez érkezik naponta a házi szociális gondozó, 95-en vehetnek részt a szociális étkeztetésben, 71-en rendszeres szociális segélyt kapnak. Tavaly 212 esetben utalt ki a tanács egészségügyi osztálya kisnyugdíjasoknak rendkívüli segélyt, amely összesen 293 ezer forint kiadást jelentett a városnak. Az idősek napközi otthona egyelőre nem túl látogatott. Legfeljebb étkezni mennek el az idős emberek, míg sokan éppen a távolság, az időjárás viszontagságai miatt otthon maradnak. Ezen is segítenek a jövőben, mert egy kis autóbusszal szállítják majd be a mozgásszervi betegségben szenvedőket. Felhívás érkezett a szocialista brigádokhoz is: patronálják vállalatuk öregeit, vállaljanak házi szociális gondozást. Ez a gondoskodás jelenleg ismert rendszere Vác városában. Sok vagy kevés? Kiki helyzete és tájékozottsága szerint ítél. Legyen a minősítés az, hogy jó úton járnak az ügyért jó szívvel dolgozó emberek, szervezetek. Jó érzésük és emberi kötelességük parancsára. Kovács T. István A kiállítás február 23-ig tart nyitva Ritka pénzérmék, kitüntetések Ahol a kétfillérest is Imiik iár egy karcolás is számít — Az első nyolcszáz kapja Ritka kiállítás nyílt a városi könyvtárban. A Magyar Éremgyűjtők Egyesületének váci csoportja rendezte tárlókba négy tagjának legérdekesebb régi pénzérméit és a hajdani kitüntetéseket. A megnyitó napja egyben kerek évforduló is volt. A váci éremgyűjtők működésüknek 20. esztendejéhez érteik. Annál becsesebb ez a 20 év, mert Budapesten csak négy év múlva, 1969-ben alakult meg a későbbi országossá szerveződő egyesület, amely jelenleg magában foglalja a váci csoportot is. , © — Látszólag két egyforma darab — mutatja Lovász András a borítékból előkerült, ezüst ötpengősöket —, a gyűjtőnek mégis különbséget kell tennie. A viszonylag gyakori érméknél már egy karcolás is számít, ezek között pedig szemmel látható különbség van. Az egyik meglehetősen kopott, a másikon nem látszik az eltelt idő. Persze, vannak olyan régi darabok is, amelyeknél nem számít ennyire az állapot, sőt lehet egy kiosi, kopott rézpénz is több százezret érő. Nézze, itt a katalógusbari pontosan fel vannak tüntetve — mutatja, de a sok jel és szám között nemigen tudok eligazodni. Türelmesen magyarázza a külföldi rövidítések magyarosított megfelelőit: — „RR” rendkívül ritka. Az értéke is. Természetesen nem forintban értendő a kétszázezer — magyarázza. — Az ilyen ritkaságokhoz nehéz lehet hozzájutni — jegyzem meg. — Ezért szerencsés belépni az egyesületbe. Olyan érmékkel is ellátja a tagokat, amiket különben nem is hoznak nyilvános forgalomba. Ha például kis példányszámban, mondjuk nyotleszáz darabban nyomott jubileumi vagy akármilyen pénzt adnak ki, akkor A katalógusnak mindig kéznél kell lennie A szerző felvételei Arcok a OCM-ből Ide köt már minden emlék NELPL MAGDOLNA nem tud a gyár nélkül élni. Nyugdíjba ment, de nem hiányzik a közéletből, a csomagolóüzem műszakjain is ott látják mindennap. Teszi a dolgát, mint azelőtt. Ö a tranzitüzem pártvezetőségében a nőfelelős, huszadik éve tagja az üzem szakszervezeti bizottságának, s mint a váci városi pártbizottság tagja aktívan politizál. A múlt heti pártértekezleten is küldöttriek választották a városi pártértekezletre, de most még a közelebbi témákról esik köztünk szó. Arról, amit főként az üzemben kell vagy kellene majd megoldani. Mert bizony, a gyár egész területén nem könnyű nőnek lenni. Ott.van ugye a kötélpálya, meg a kőbánya, ahonnét a nehéz csillék kúsznak le a drótköteleken, s azokat fogadni kell. Fogadják, megállják a helyüket azok a nők, akik a csillék végállomásán dolgoznak. s helyt állnak a Lepolke- mence mellett télen és nyáron egyaránt. Ami a közvetlen munkahelyet illeti, azaz a zsákgyárat, itt a dolgozók 80 százaléka nő. Jónak tartják a munkakörülményeket, mert ez az üzem nem poros. De ott vannak a nagy teljesítményű gépek, s azok hajtják az embereket, diktálják a tempót. A létszám is gyakran hiányos, mert a fiatalok gyesre mennek, s helyettük is dolgozni kell, nincs kivel pótolni a távollevőket. ) Az pedig létkérdés, hogy ez a zsákgyár el tudja-e látni papírzsákkal a hazai cementipart. Ök ugyanis 4 forintért állítják elő darabját, de ha szorultság esetén a nyíregyházi Papíripari Vállalattól kellene vásárolni ugyanezt a terméket, akkor darabja 11 forintba kerülne. Évente 40 millió darabot készít a zsákgyár kollektívája, de amint Illés László üzemvezető közbeszólásából megtudjuk, az idén 150—200 ezer tonnával több cementet kell termelni, s ez 4 millióval több zsákot is jelent. Indolkolt a gazdasági munkaközösségek szervezése, mert nélkülük csak 32 milliót lehetne évente gyártani. Darabbérben fizetik, a gép számol. Hiábavaló lenne a művezető, vagy a bérelszámoló jóindulata, S ahhoz, hogy fogalmunk legyen az itteni munkáról, nem árt odafigyelni a felsorolásra: A NORMÁL zsákkötegek súlya 5 kilogramm, a most készülő nagy máretűeké 7,5 kilogramm. Gépenként és műszakonként 36 ezer darab zsák készül el, egy kézikocsira ezer darab fér, aminek a súlya 3— 3,2 mázsa, vagyis 320 kilogramm. Ezt kell elvinni a géptől 20—25 méterre a raktárba, vagy a raktárból vagonokhoz. Ezt a munkát kellene végre gépesíteni. Ez könnyítené a nők munkáját. — Na és a kereset? — Hát kérem! Két műszakban dolgozunk, átlag 4 ezer 500 forintot lehet a rendes munkaidőben havi fizetésnek tekinteni. — És otthon, ha a szendehelyi házba hazatér, mivel foglalkozik? — Most már én is váci vagyok. 1981-ben beköltöztünk a deákvári városrészbe. — Akkor bizonyára cementpor is hull a családi portára. — HULL BIZONY. De tudja, én úgy vagyok vele, hogy ideköt már a fiatalságom minden emléke. Részt vettem az építkezésben is. A Mélyépítő Vállalattól jöttem át a gyárhoz, s szeretem úgy, ahogy van, ezt a ronda, poros, de nekem kedves óriást. K. T. I. azt a mennyiséget a tagok sorszáma szerint az első nyolc- sízáz kapja meg. Nem ilyen kis péidányszámban jelent meg, forgalomba azonban mégsem került az 1984-ben kiadott kétfilléres. Ebből is csak a tagok kaptak. Az az éremgyűjtő, aki elhatározza, hogy összegyűjti a magyar történelem pénzeit, alaposan meg kell, hogy ismerje a különböző korok uralkodóit, egészen az Árpád-házig. Léglényegesebb a kezdő pénzérmegyűjtőnél, hogy eldöntse, mi alapján akar hozzákezdeni. Lehet a vezérfonal egy apró motívum is, de az az igazi, ha a legkisebb érméktől kezdve megvan a sorozat, minden évjáratban. © — Lehet ezt a szenvedélyt folytatni egy átízgos jövedelmű ember pénztárcájával is? Vagy csak egy szűk rétegen belül, a magas jövedelműeki marad ez a hobbi? — Az érmegyűjtő olyan, mint a szerelmes ember. Csak költ a szerelmére anélkül, hogy arra gondolna, valaha is haszna lesz belőle. Valóban összeállhat olyan kollekció, ami már nagyon értékes, de ez hosszú időbe telik. A fiatalok-' nak, kispénzűeknek mégis hozzáférhető elfoglaltság, hiszen nem kell a legdrágább darabokkal kezdeni. Csak bátorítani tudom azokat, akiknek kedvük volna hozzá, de a bátorság hiányzik belőlük, © — Ha hozzájutunk egy új darabhoz, gyönyörrel tesszük a többi közé. — Lovász András megállapítására sűrűn bólogatnak a többiek is. Amikor pedig szóba kerül a majdani négyedszázados évforduló, mert, bár még a 20. ünneplésén se estek túl, máris a következő nevezetes évszámnál járnak gondolatban: az áhított váci érme kiadása a téma. Mit ábrázoljon? Hány példány készüljön belőle? Mennyit adjanak a múzeumnak, mennyit tartsanak meg a klubtagok? Ebből a felhőkön túli szárnyalásból nem könnyű visza- téríteni a földre a gyerekként lelkesedő gyűjtőket, de „öcsinek” — mert így hívják maguk között a jól megtermett elnököt — sikerül. „Először a holnapi napon legyünk túl, azután majd beszélünk erről is” — mondja határozottan. Dudás Zoltán PciyázEt! Pályázat! Gyermekrajzok, fényképek Beküldési határidő: május 23. A Madách Imre Művelődési Központ ismét meghirdeti szokásos évi gyermekrajzpá- lyázatát. A témát ezúttal fel- szabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére választották. A pályázat kiírói arra kíváncsiak, a gyerekek hogyan (látják szüleik, nagyszülőik elbeszéléséből, dokumentumok, filmek alapján az elmúlt 40 évet, a felszabadító harcokat. Technikai, műfaji megkötések nincsenek — hirdeti a művelődési ház februári műsorfüzete. A/3-as vagy A/4-es rajzlapon dolgozva a rajzon kívül választhatnak batik, rao. notípia, fonal- vagy rongyragasztásos, illetve bármilyen más eljárást is. A pályaműveket kérik 50x70 centiméteres fehér papírkerettel ellátni, valamint a pályázó nevét, lakcímét, életkorát és iskoláját feltüntetni. Beküldési határidő, március 25-e. A kiállítás ünnepélyes megnyitóján jutalomként háromezer forint értékben osztanak ki értékes művészeti könyveket, albumokat és okleveleket a díjazottak között. A legügyesebb gyerekeket idén is meghívják a nyári gyermekképzőművészeti táborba. Egy másik pályázati felhívás már más korosztálynak és másik műfajnak, a fotónak szól. „Környezeti ártalmak” címmel a Pest megyében és Budapesten élő. dolgozó fotóamatőröktől várnak igényes, gondolatébresztő, emberközpontú képeket, amelyek a környezetszennyezés veszélyeire figyelmeztetnek. Egyenként 10 darab feketefehér, illetve színes képpel lehet nevezni, olyanokkal, melyek hosszabbik oldala minimum 24, maximum 60 cm, és más pályázaton még nem vettek vele részt. Beküldési határidő. május 23. Nevezési lapokat a művelődési központban kaphatnak az érdeklődők. D. Z. ISSN 0133-2733 (Váci Hírlap)
