Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-15 / 38. szám

FEST „MEG YE, 1985. FEBRUÁR 15., PÉNTEK Zárszámadásról zárszámadásra (Folytatás az í. oldalról.) nyésztésben például a tenyész­tési munka javítása mellett a higiéniára, a tejtermelésben a csíraszám csökkentésére, a ta­karmánygazdálkodás javításá­ra figyelnek oda. A háztáji termelési kedv fenntartását szolgálják azok az intézkedé­sek, melyek célja a tömegta- karmány-ellátás javítása. A bizottságok vezetőinek be­számolója után, a vitában kért szót Cservenka Ferencné, kö­szöntve a résztvevőket, s az elismerést kifejezve az elért eredményekért az MSZMP Központi Bizottsága, a megyei, a gödöllői városi pártbizottság és tanács nevében. Majd rá­irányította a figyelmet arra a környezetre, közegre, melyben a magyar gazdaság dolgozik: az idei év például úgy indult, hogy oly alacsonyra csökkent a sertéshús világpiaci értéke­sítési ára, amilyet még nem jegyeztek. A nagy gabonater­melő országok — USA, Kana­da j— tavalyi készleteikkel je­lentkeznek. Ez jelzi, hogy a jó árak elérésére most sincs különösebb mód, esély. Csak a jó minőség lehet az, ami az értékesítésben segítségünkre siethet. S legalább ilyen fon­tos a belső ellátás színvonalá­nak megfelelő szinten tartása. Miközben egyetlen gazdaság sem hagyhatja ki számításából azt a tényt: a helyzet megvál­tozott — ezt jelzik a szabály­zók változásai — s ehhez alkalmazkodni kell. S ennek lehetőségét kínálja az a nagy szorgalom, tenniakarás, mely a Galga völgyében élőket jel­lemezte, s jellemzi mindmáig. Végül a tsz elnöke a közös gazdaság tizenöt tagjának, il­letve dolgozójának adta át a kiváló munkáért elismerést. A szocialista brigádok közül a gazdaság történetében elsőként a bagi műhelyben dolgozó Er­dei Ferenc nevét viselő brigád vehette át a gazdaság kiváló brigádja címet, s az ezzel járó 10 ezer forintot. V. E. Lehetőségek Dunavarsányban A dunavarsányi Petőfi Tsz ma délelőtti küldöttgyűlésére már felkészülten, az ágazatok, részlegek eredményeinek számbavétele után érkeznek a résztvevők. Az utóbbi napok munkahelyi tanácskozásain mindenütt reálisan értékelték a megelőző időszaknál nehe­zebb, 1984-es gazdasági évet, s az új szabályozók, a kedve­zőtlen piaci helyzet figyelem- bevételével határozták meg a feladatokat. A termelőszövetkezet már évekkel ezelőtt kialakította a korszerű állattenyésztés és á hozzá kapcsolódó takarmány­termesztés nagyüzemi feltéte­leit. A jelentős értékű szarvasmarha-állomány éves tejhozama meghaladta a nyolcezer litert. A 120 tiszta vérű Holstein-Fríz szarvas- marha a korszerű szaporodás­biológiai módszerrel, embrió­átültetéssel továbbra is növeli a hazai tenyészállományt. A tejtermelés költségeinek csök­kentésére már megkezdődött a telep rekonstrukciója, amely 1985-ben is folytatódik. A nyúltenyésztés, amely az elmúlt évek során jelentős bevételi forrása volt a szövet­kezetnek, most — a piaci ne­hézségek folytán — kisebb át­alakításra szorult. A nyúlte- lep termelése kismértékben csökkent, s főként a háztáji gazdaságokban hizlalják az állatállományt. Ugyanakkor új értékesítési, piaci lehetőségek ellensúlyozzák a termelés vo­lumenének csökkenését. Az angóranyúl-tartás gazdaságos­nak bizonyult, eddig már öt­millió forint bevétel szárma­zott az angóragyapjúból. A szövetkezet teljes technológiai rendszer exportálásával is fog­lalkozott, 13 millió forintos ár­bevételük származott az Egyiptommal és Csehszlová­kiával kötött üzletből, mely­nek keretében a tenyészállo­mányt, a tartáshoz szükséges ketreceket s a betanítási idő­re a szakembereket is biztosí­tották a megrendelőknek. A növénytermesztési ágazat jelentős technikai bázisával, évekre visszanyúló, megalapo­zott meliorációs munkájával elérte, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére az állatállo­mány takarmányban nem szenvedett hiányt. A gabona­termelés hektáronként 6,2 ton­nát hozott. Ebből a mennyi­ségből több mint 15 ezer ton­na jutott értékesítésre is. Az aszály következtében viszonf kevesebb kukorica és silóta­karmány termett. Az élelmiszer-termelés és a kereskedelmi hálózat is nye­rességgel zárta az évet. Az élei miszer-feldolgozó üzem 113 millió forintos termelési érté­kének jelentős hányada kül­földi piacokon realizálódott. Az USA, Kanada, NSZK to­vábbira is megrendelői marad­nak az ízesített tormának, íz­léses, korszerű csomagolású mustárnak, s más készítmé­nyeknek. A tőkés export 17 százalékkal haladta meg a ter­vezettet. A tízéves múltra visszate­kintő ipari tevékenységnek azonban a piaci helyzet vál­tozásai, az új gazdasági szabá­lyozók itt is komoly erőpró­bát jelentettek. A termelőszö­vetkezet megszüntette a vesz­teséges ágazatokat, s lehető­séget adott az ott dolgozók­nak, hogy szakcsoportot ala­kítsanak. Az öt új szakcsoport átmeneti ideig igénybe veheti a szövetkezet gépeit, állóesz­közéit. A fejlesztési lehetőségekben szűkös időszakban előtérbe kerültek azok a törekvések, amelyek az anyagmentes, szellemi szolgáltatásokon ala­pulnak. A termelőszövetkezet több gazdasági társaság gesz­tora, melyek a termékfejlesz­tés, energiatakarékosság, az új tudományos eredmények ter­melésben való gyors alkal­mazása érdekében munkál­kodnak. Üj találmányok meg­vásárlásával, alkalmazásával, melléktermékek hasznosításá­val, értékesítésével is foglal­koznak. A fejlesztési és koope­rációs főosztály a szellemi szolgáltatások révén 44 száza­lékkal teljesítette túl nyere­ségtervét. A munkahelyi tanácskozá­sokon bebizonyosult, a szövet­kezet vezetői és dolgozói reá­lisan látják a gazdasági ne­hézségeket és az új lehetősé­geket egyaránt, s elsősorban o belső tartalékok feltárásá­val, fegyelmezett munkával, a termelési költségek csökkenté­sével igyekeznek ellensúlyozni a külső, kedvezőtlen hatáso­kat. Mr. A. Száz kilométeres tejúton Ha Kőröstetétlenen valaki megkérdezi, milyen hosszú a tejút, gondolkodás nélkül vág­ják rá a választ: kereken száz kilométer. Ennyire van ugyan­is a főváros, ahová több ke­rület boltjaiba szállítja áruit az Alföldi Tej Közös Vállalat — a j ászkaraj enői és a ceglé­di tsz-ek által létrehozott tej- feldolgozó. Tegnap az igazga­tói tanácsülésen Káss Gyula igazgató ismertette a tavalyi gazdálkodás eredményeit. Azt, hogy a nyereség 698 ezer fo­finomítások nélkül eljuttatni a nagyobb közösséghez, s a munkatársait ugyanígy tájé­koztatni egy-egy testületi dön­tésről. az intézkedések okáról, hátteréről. Ez viszont nem megy vita nélkül. S Tavaszi József — no­ha még fiatal, csak 36 éves — ki nem állhatja az elszabadult indulatokat. Meggyőződése, hogy a konfliktusok zöme el­kerülhető. ha az emberek el sem jutnak a vagy-w.gy hely­zetekig, ha megfelelő az érdek- egyeztetés. De ehhez elenged­hetetlen. hogy minden véle­mény nyíltan elhangozzák. Ta­lán ezért tartia többre párt- megbizatásában is a papír­munkánál, a nyilvános sze­replésnél a minden órás példa- mutatást. a viselkedést, ez oly­kor munka közben, elejtett fé1 szavakkal érve'ést. Tanító- mesterétől, Szatmári Lajostól, S vállalat egykori párttitkárá­tól hallotta, s elfogadta a ta­nácsot: a titkár do'sa. hogy minderiütt. ahol fontos, ott le­gyen. S nem feltétlenül ott. ahova híviák. Ezért azután gyakran kooo-trtott olvan aj­tókon is., amelyeken belépését nem várták. S. mert realista embe~ — elvégre akik több tízmilim forint értékű eéoe- ksn dolgoznak, azok megta­nul iák. milyen nagv úr a tény. a Valóság — mlod:s az adott lehetős-4 keretei között ke­resett mezői-dóst a problémák­ra, s ígv boldogult. Azt m4- rendkívül szeré­nyen teszi hozzá: — Persze közben mindig voltak kétsé­geim. S szerencsére arra ösz­tökéltek, hogy meghallgassam, megfontoljam a mások véle­ményét. A kételyek csak ak­kor szorulnak háttérbe, amikor éppen dönteni keil. Márpedig kell. Hiszen min­den, ami ma az emberekkel s körülöttük történik — az po­litika által történik. Magunk alakítjuk a sorsunkat, a közös­ségét is. Optimista vagyok, mert eddig úgy tapasztaltam: érdemes beleszólni. Például most a differenciált bérezés ügyébe. Szerintem ez ma utó­lagos, gyakran szubjektív vé­lemények szerint alakúik In­kább vagyok a létrehozott ér­tékkel arányos bér híve. Vagy ott a fiatalok lakásgondja. Jó­magam is sok-sok albérletben éltem, míg megállapodhattam. A fiataloknak is jobb lenne, ha a vállalataik támogatá­sával, de saját kezük mun­kájával, társaik segítségévei építkezhetnének, s nem s kulcsátadás után derülne k:: ez sem jó. az sem jó... Meg kellene újítani a KlSZ-lakás- építést. A mostani pártértekezlet, ahová küldöttnek válasz­tották? Azon ott kell lenni. Fontos. Véleményt kel! mon­dani és kapni. Kitekintés ez. hiszen az egész körzet sorsá­ról lesz szó. arról, milyen kö­rülmények között élnek, dol­gozónk majd az emberek ez­után ... V. G. P. rint volt. S csak azért ennyi, mert a felvett, fejlesztést szol­gáló hitel után magasabb ka­matot kellett fizetniük. . A tavaly rekonstrukcióval létrehozott új üzemben jó mi­nőségű készítmények kerültek le a gépsorokról. A minőség mellett nagyobb mennyiségben is készült náluk túró, tejföl, tej. A kapacitást nem tudták azonban még teljesen kihasz­nálni, hiszen a 13,2 millió liter tej helyett akár 15 millió li­tert is feldolgozhatnának. S céljuk ez, mert azonos költ­séggel nagyobb árbevételre, haszonra tehetnének szert. Termékeiket öt darab — ta­valy vásárolt -— termoszkocsi szállítja a budapesti boltokba. Űj gének állnak a vajgyártás szolgálatában, s az átvett alap­anyag tárolására, az egyenként 15 ezer literes tejsiló hivatott. Idei terveik között szerepel, hogv a közös gazdaságoktól 11 mPlió, míg n háztájiból két­millió liter tejet vásárolnak — dolgoznak fel késztermékké. T. T. Kongresszustól kongresszusig (4.) Gazdag az elkészíthető leltár A téves vélekedések legtöbb csalánbokrára lelni Egyelen mondat a megyei pártértekezlet határozatából Így hangzik: „A lakosság tár­sadalmi munkáját a városok a községek legfontosabb fel adataira kell összpontosítani.' A naptáron akkor 1980. már­cius 2-a állt. Most, 1985 feb­ruárjában az összesítés szerint a két dátum közötti időszak­ban tizenkétmilliárd forint ju­tott településfejlesztésre, a la­kosság, a vállalatok, szövetke­zetek, intézmények dolgozói nak társadalmi munkája pe­dig 4,4 milliárd forintot ér...! Mindig a másik Tovább böngészve a nem kellemetlen, sőt, nagyon is kellemes olvasnivalókat. Szé­les körben érvényesül a me gyében a negyvenórás mun­kahét, az idén március egytől a gyermekgondozási díjat kaphatják kézhez — mint új társadalombiztosítási ellátást — a mamák, illetve az egye­dülálló apák, a megyében várhatóan megépül az öt esz­tendőre tervezett harminc­nyolcezer lakás ... Az viszont kellemetlen olvasnivaló, hogy a megyében folyamatosan csökkent a születések száma az annak idején — 1980-ban — számítottnál kevesebb új otthon került tető alá állami pénzből, az idén januárban túlestünk „a soros” áremelé­seiken, az 1984-ben befektetett 11,4 milliárd forint ellenére is voltak beruházások, melyeket nem lehetett plkezdeni, illet­ve kivitelezésüket csúsztatva tudják csak folytatni... Két­féle olvasnivaló? Ugyanazon kötet, csak más és más la­pok? Sok mindenről csatáznak — szélsőségekkel is átitatott — vélemények napjainkban, ám indokolt a mindennapi tapasz­talatok alapján a feltételezés: az életkörülmények, a szociál­politika az a terep, ahol a téves vélekedések legtöbb csa lánbokrára lelni. Mert általá­ban az a látszat és nyomában az a vélemény, a másiknak, másoknak jól megy, annak, azoknak könnyű, de nekem, nekünk...?! A másiknak több a jövedelme, az újabb másik nak nagyobb a háza, annak gépkocsira is telik, amannak külföldi útra, kövérebb a nyugdíja, így, úgy, amúgy tá­mogatja az állam ... bezzeg én, bezzeg mi... s nyújtható a panaszok listája tetszés sze­rint, ember legyen a talpán, aki képes elkülöníteni abban a jogost a jogtalantól! Az MSZMP XII. kongresz- szusának határozata az életkö­rülmények javítását kiemelt fontosságú teendőnek ítélte meg, éppen a reálbérek, a reáljövedelmek előreláthatólag kedvezőtlen alakulása okán. S való igaz, a nehéz gazdasági helyzet ellenére is ezen a te­rületen gazdag a két kong­resszus közötti időszakról el­készíthető leltár. Elsőnek a legérzékenyebb pontot, a leg­többeket foglalkoztató részte­rületet, a lakásépítést véve tüzesebben vizsgálat alá. öt év alatt — 1980—1984 — 36,4 ezer új otthon épült meg a megye ben, a legtöbb — 8699 — ép­pen a XII. kongresszus évé­ben, 1980-ban, azaz az ötödik ötéves terv befejező esztende jében, a legkevesebb — 6256 — 1983-ban. A lakásállomány a megyében 1984-ben 340 ezerre gyarapodott, 7,5 száza­lékkal többre, mint ahol tar­tott 1980-ban. A már említett 36,4 ezer új otthon nemcsak azt tette lehetővé, hogy a száz lakásra jutó személyek száma lényegesen csökkenjen — 1984-ben 285 fő ez az adat, még mindig jóval kedvezőtle­nebb az országos átlagnál —, hanem azt is, hogy ennyi ház­tartás érzékelhesse környezete alapvető átalakulását. Ha a háztartásokat csupán három fővel szorozzuk \>e, akkor is 110 ezer ember költözhetett be fél évtized alatt új lakásba, kényelmesebb, tágasabb, az emberibb élethez gazdagabb te­repet adó körülmények közé. Igaz, a költözők döntő része nagy terhek vállalásával ju­tott el idáig ...! Amire fényt vet, hogy az 1980 és 1984 kö­zötti szakaszban az Országos Takarékpénztárnak a lakás­építéssel kapcsolatos hitelei megkétszereződtek, sa megyé­ben minden száz új otthonból csupán négy olyan akad, amelynek felépítéséhez nem vettek igénybe kedvezményes takarékpénztári kölcsönt. Fény és árnyék Az érdeklődés, (Erdősl Agnes felvétele) Növekvő terhek fejében ke­rül tető a fejünk fölé, mert hiszen az építési telkek árától az építőanyagokon át a mun­kadíjig, mindenért többet kell fizetnie az építtetőnek. Arról sem szabad viszont elfeled­kezni, hogy a fél évtized alatt jelentősen kedvezőbbé váltak a hitelfeltételek, tágult a szo­ciálpolitikai kedvezmények kőre — így például megszűnt a családi házat építők igazság­talan megkülönböztetése, ami a megyében nagy ügy, hiszen az új lakások háromnegyede családi ház! —, a pozitívumok mellett ugyanakkor észben tartandó az is, milyen nehéz­ségek mutatkoztak az építési telkekhez — a tanácsok által kínáltakhoz — való hozzáju­tásban, milyen ismétlődő za­varok mutatkoztak az építő­anyag-ellátásban ... Fény és árnyék folytonos változása, váltakozása ez, pedig csak egyetlen terepen néztünk kö­rül.. Folytatva a szemlélődést. Az áruellátás — hűen a XII. kongresszus határozatához, amelyben az áll, hogy „az életkörülmények alakításában fontos szerepe van a kiegyen­súlyozott áruellátásnak” valóban kiegyensúlyozottnak bizonyult. Voltak, vannak hiánycikkgk, akadnak gondok a választékkal, ismétlődnek a bosszantó szolgáltatási tehe­tetlenségek, de ha tárgyilago­sak vagyunk, azt mondhatjuk, nemcsak a közösségi, hanem az egyéni, a családi számve­téskor ..;is, nem ez a jellemző, nem ez a meghatározója az áruellátásnak, a szolgáltatás­nak. A megyében a két kongresszus közötti időszak­ban húsz ABC-áruház épült meg ...! S ez csak egyetlen részeleme a kereskedelem fej­lesztésének, hiszen említhet­jük az új szakboltok — kö­zöttük az ún. gazdaboltok — megnyitását, em’íthet- jük a vegyes iparcikkeknek az 1980 és 1984 között több mint négymiliiárd forinttal megemelkedett forgalmát <t megye üzleteiben, mint to­vábbi részelemeket, mind- mind azt igazolja, az igények aligha állnak hátrább, mint ahol voltak 1980-ban. Na tartsa puszta feltételezésnek, sokkal inkább tapasztalati bi­zonyosságnak az olvasó, hogy ott, ahol — mint a megyé­ben — több mint húszezer családnak várja a befizetett pénze, hogy kocsivá alakuljon át, ahol öt év alatt két és fél­szeresére nőtt az automata mosógépek eladása, ahol olyasmi is hiánycikknek szá­mít, mint a fagyasztószekrény; a színes televízió — ez utób­biból — háromszor annyit vit­tek haza örömmel a vevők tavaly, *mint amennyit 1980- ban —, nos ott nem korláto­zódik szűk körre a fizetőké­pes kereslet. ■ Amint volt fizetőképes „keres­let-lakossági és állami pénzt­árrá is, hogy kongresszustól kongresszusig most már het­venöt százalékra emelkedjék » megyében a közüzemi vízellá­tásban részesülők aránya a teljes lakosságon belül. Lép­hetünk az egészségügy terepé­re, említve csupán a járóbe­teg-ellátásban jelentős javu­lást hozó új szentendrei, gö­döllői, százhalombattai, váci, monori, dabasi szakorvosi rendelőintézeteket, az orvosi körzeteknek az 1980. évi 371- ről 389-re történő gyarapítá­sát, a kórházi ágyaknak ay 1980-as 3499-ről az 1984-e* esztendőre való 4759 darabos felszaporodását, mind-mind azt mutatja, valóban nem sze­gényes a leltár...! Szemügyr« vehetünk egy-egy virágot 4 szociálpolitika mezején is -4 azt például, hogy a megyébe« öt esztendő alatt húszezerre! nagyobbodott meg a családi pótlékban részesülők köre, aí összeg pedig, amit kézhey kaptak, negyedmilliárd forint« tál lett nagyobb —, töpreng­hetünk a több mint húszezer fővel gyarapodott — országo­san 240 ezer személlyel bővüli — nyugdíjasok táborának helyzetén, mindenütt haladás és gondok, megvalósult tervek és feszültséget teremtő még ki nem elégített, illetve új igé­nyek birkózását látjuk. Ez ti birkózás annak ellenére is igaz, hogy 1980 és 1984 kö­zött a megyében csupán as ipar területén 20,7 milliárd fo­rintot fordítottak beruházá­sokra, az összes beruházások értéke pedig 59.6 milliárd fo­rintot ért el, akkora összeget,' amekkorát még soha, egyetlen időszakban sem. Mégis, birkó­zást látunk,.. láncot alkotnak Csak úgy ne értelemezzük ezt a láthatást, hogy egy érde­kes mérkőzésnek — a kívá­natos, a szükséges, a lehetsé­ges birkózásnak — pusztán a szurkolói vagyunk, ott ülünk a küzdőteret övező széksorok­ban és dolgunk a hol halkabb, hol hangosabb buzdítás... A társadalomnak egyre széle­sebb köreit fogja át az a fel­ismerés, hogy nincsenek, nem lehetnek egymástól mereven elhatárolódott, elhatárolt dol­gaink, teendőink, hogy csele­kedeteink összefüggő láncot alkotnak, s ennek ereje, teher­bírása — akárcsak a fiziká­ban a valóságos láncnak — akkora, amekkora a leggyen­gébb szemnek. Ennek a gyen­ge láncszemnek egyre inkább — mind a megnehezedett gaz­dasági körülménvek, mind a társadalmi fejlődés feszültsé­gei tükrében — szellemi tő­kénk hasznosítása, az újra való nyitottsága a társadalom­nak, a képzettség, a tudás színvonala és gyakorlati ka­matoztatása bizonyul. Mészáros Oüö Következik: NINCSEN FONTOSABB BERUHÁZÁS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents