Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-02 / 27. szám
1985. FEBRUAR 2., SZOMBAT Sípmesterek műhelyében Még mindig fűtik az utcát is Kin csattan végén az ostor? A'Művészi Kézműves Vállalat Aquincum orgonaüzeme csak* nem száz éves múltra tekint vissza. A jägerdorfl Riesred cég leányvállalataként 1887-ben alapítódott. Jelenleg az ország egyetlen orgonakészítő műhelye, ahol ^azai egyházi megrendelésekre, zeneiskolák és koncerttermek részére, valamint tőkés exportra készülnek a hangszerek. Már ebédelni sem ment haza... Gondoskodás, szeretettel 9 Talán nem túlzás hinni, hogy a megye legszebb, idős embe- J! re line it készúiit napközi ottho- f nát — amely a honvédség tár- 4 sadalmi munkájával készült — g adták át tavaly a fegyveres z erők napján Zsámbékon. Nem- í csalt azért, mert a gyönyörű / műemlék épületben kialakított J ottáonuak különleges iianguia- ^ ta van, aliol a hajlott korú em- ^ berek jobban érzik magukat, f mint egy modern épületben, z hanem abban is eltér a zsám- í békl, napközi a többitől, hogy V a szokásosnál nagyobb figyel- V. met fordítottak a környezet, a J park kialakítására. A kertben J szép csobogó körül elhelyezett j padokon, árnyas fák alatt, zöld í pázsiton levegőzhetnek az Idős y emberek. Talán ezért várják ..fc Különösen vágyalav.va a ta- í váSzU'—Am ^rneg valamiben 'el- /. tér a zsámbékl intézmény a í többitől. — Nyugdíjasok házának hívjuk — mondja Zink Imre tanácselnök. Ugyanolyan rendszerben dolgozik az otthon, mint más hasonló napközi, de a megnevezés talán így perspektivikusabb. ' Aki végignéz a berendezésen, láthatja, hogy minden darab jó ízléssel, gondosan ösz- szeválogatva került vide. — Amikor a megnyitó ünnepségen végigkalauzoltuk a vendégeket, volt, aki megjegyezte, hogy milyen fényűző a berendezés — meséli az elnök. Pedig egyszerűen arról van szó, hogy szívvel, de megfontoltan költöttek. Ügy, mintha saját lakást rendeztek volna be. Olcsó, de nagyon szép, sötétbarna kordbársony huzatú ülőgarnitúra került a társalgóba, könnyű tonettszékek az ebédlőbe, és a zöld tálalószekrénnyel harmonizáló kockás, fodros függönyök az ablakokra. Ott jártunkkor az ebédlőben népes csoport kártyázik az egyik asztalnál. Köztük a két korelnök, mindkét bácsi 85 éves. Rögtön megjegyzik, hogy ők csak a férfiak között vezetnek, van náluk idősebb néni is — így mondják —, ő már a nyolcvanhatodikban van. Gortva Jánosné, az otthon vezetője mondja: Huszonegy gondozottunk van. Egy idős házaspár csak az ebédért jön be. Nagyon jó lépés volt, hogy a tanács csak az otthon teljes elkészülte után hívta az idős embereket, ök hajlamosak a bizalmatlanságra, könnyebben tudnak dönteni, ha készen látják a lehetőségeket. Nevetve meséli: egy fiatal- asszony panaszolta, hogy amíg ők dolgoznak, az idős apa egyedül van és unalmában gyakran a pohár fenekére néz. Próbálták rábeszélni, hogy járjon el a nyugdíjasok házába, de felháborodott, amiért menhelyre küldik. Egy reggel aztán mégis csak meglátogatta a házat. Délben már ott ebédelt és azóta nem hagyna ki egyetlen napot sem. — Később szeretnénk programokat is szervezni — mondja a vezetőnő. Egyelőre ismerkednek. ök egymással, és mi velük, hogy megtudjuk, ki mivel foglalkozik szívesen, mit szeretne. M. K. Hosszú ideje fűtési gondokkal küszködnek a Munkásőr út lakói Szigetszentmiklóson. Nem szén-, nem Is gázhiányról van szó, hanem a központi fűtéssel elégedetlenek. A hőmérő higanyszála nagy hidegben, még a 18 fokot sem éri el lakásaikban. Ha bejelentik a hibát nyomban kijönnek a szerelők, igazítanak is valamit — akkor néhány napig nincs probléma —, de rövid időn belül kezdődik minden elölről. Attól félnek-, ha így megy tovább, bérletet válthatnak a fűtőművek panaszirodájába. Zemann Zoltán központi termelésirányító telefonhívásunkra szívélyesen invitál, menjünk ki, igazuk van a lakóknak, vannak problémáik. Szemlét tartottak Nem halogatva a dolgot hamarosan ellátogattam a költségvetési üzembe, ahol Ze- mann Zoltánnal és Mnyer- csán Jánossal a fűtőmű vezetőjével beszélgettem. A helyzet a telefonálás és a személyes találkozás közötti időben egy kissé módosult. Az történt ugyanis, hogy a Munkásőr u. 3. számú VI. jelű épület fűtési elégtelenségének felülvizsgálatára az — épület közös képviselőjének hibabejelentő levele alapján — az OTP Pest megyei Igazgatósága az érdékelt felekkel helyszíni szemlét hívott össze, január li-re. A házat végigjárva kiderült, hogy a bejelentett lakásokban az előírt hőfoknak megfelelő értéket, illetve annál magasabb hőmérsékletet találtak. A szakemberek hitelesített digitális műszerrel mértek (ennek ára 18 ezer forint), s ez minden esetben egy-három fokkal többet mutatott a lakók által használt otthoni hőmérőknél. — Egy helyiséget kivéve — 20 fok fölött volt, tehát az előírt értéket elérte, vagy meghaladta. A közös képviselő a vizsgálat eredményeivel egyetértett, és azt aláírásával hitelesítette. Műszer tanúsítja — Akkor most mi a helyzet, igazuk van a - lakóknak vagy nincs — kérdezem partnereimet. — A jegyzőkönyv alapján — láthatja —, hogy nincs. A tervezési hiányosságok miatt nekünk a túlfűtés egy szezonban csaknem 700 ezer forint többletet jelent. Szakértői vélemények alapján néhány épületben már magunk módosítottuk a hőelosztást, és szándékunkban áll ezt tenni még további három épületben is. Ezek javítanának a helyzeten, de sajnos a beruházó ezt a többletköltséget nem hajlandó magára vállalni. Mi a PESTBÉR-rel nem állunk közvetlen jogviszonyban, ezért hiába levelezünk velük. A bejárásra is meghívtuk őket, de nem jelentek meg. A nagyközségi tanácshoz utasítottak bennünket problémáink rendezése ügyében. Ez most van folyamatban. Szigetszentmiklóson továbbá 840 lakás és 3 közintézmény építését tervezik. Ezek is rákapcsolódnak majd a távfűté si hálózatra. Nem ártana fejlesztést úgy előkészíteni, hogy előre megbeszélnénk az üzemeltetővel, hiszen o végén csattan az ostor. És bárki is fizeti pillanatnyilag a több mint fél milliós plusz költséget, végül is mindannyiunk zsebére megy a játék. Tervezési hibák A lakótelepre mentem ezután. A kritikus épület lépcsőházában két kismama trécselt, mindkettőn könnyű nyári pólók. Az egyik az én emberem, panaszosunk felesége. Lakásában mindenütt egyenletes meleg van. A kicsik is ujjatlan ingecskáben bámészkodtak körülöttünk. Lehet, hogy a mi nusz húsz fokos hidegben kellett volna jönnöm, akkor most más kép fogadna? Az asszonyok helyeslőén bólintot tak. A, kifogásolt lakások mindegyikében megvolt az előírt hőmérséklet. A központi fűtéses szobában nem érez olyan meleget az ember, mint egy szenes, vagy olajkályha mellett Ráadásul a legtöbb helyen helytelenül használták a hőmérőt, másutt a radiátorok elé függönyt vagy heverőt húztak, ezáltal elzárták a meleg levegő útját, És mindenütt nyitva tartották a helyiségek közötti átjáró ajtókat A szabályos értéket csukott, jól szigetelt ablak és ajtó mellett, a szoba közepén másfél méteres magasságban elhelyezett hőmérő mutatja. A szobákban 20 foknak kell lennie, a konyha és az előszoba előírt hőmérséklete 16 fok. Ezek az értékek a megvir/- gá'lft lakások mindegyikében kimutathatók voltak. Nyitott ablakok —- Akkor mégis mik azok a problémák, amelyekre telefonbeszélgetésünkkor célzott? — Nos, erre nem olyan egyszerű a válasz. A nagy hidegben előfordulhattak fűtési elégtelenségek, amelyeknek az okai sajnos még a tervezés hiányosságaira vezethetők vissza. Mi, az üzemeltetők azonban minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy ebből a lakók semmit se vegyenek észre, semmi kár ne érje őket. Nem tagadom, ez nekünk sokba kerül, de ez már a mi gondunk. Igaz, odakint csak 1-2 fok volt, mínuszban, de jeges északi szél fújt. Az épületsor hosszában 10.-12 nyitott ablakot számoltam meg. A lépcsőházakban fűtöttek a radiátorok, de a nyitott ajtókon át a szél az utcára sodorta a meleget. Antal Piroska Heiedíziglen visszafelé Szabadén választott rokonság Lassan egy éve annak, hogy anyám nem mozdult ki otthonából, mert betegsége az ágyhoz köti. Ha valaki látogatója akad, legszívesebben a rokonokat veszi számba, s arra kíváncsi, ki hogy van közöttük. Mert csodálatos, hogy rokonságtudata és a rokonságnak legalább 50—80 évre való visszamenőleges számontartása mennyire intenzíven él benne, s ez az érzés szinte kötelezettségként is jelen van nála. — A jó szomszéd is nagyon sokat ér — szokta mondani —, de a rokonság a legnagyobb érték, mert vért a vérnek nem szabad megtagadnia. Unokája a nyáron baromfit oltott a faluban, s így minden háznál megfordult. Nagymamája naponta aggódott. — Jaj, ez a gyerek megismeri-e a Magyar ángyát, meg Kovács sógort, s nem felejti el keresztapának szólítani a Hajdú gyerekeket? A lassan felnőtté váló kamasz tiiosolygott, nem értette nagyanyja aggodalmait. — Sok háznál mondták — mesélte nekem —, hogy rokonok vagyunk, s az volt az érzésem, ha rokonságunk összejönne, nem férnénk el a művelődési házban. Anyám nyilvántartása szerint biztosan kicsi lenne a találkozásra a kultúrház. Ám a mi nyilvántartásunkban már szűkült a kör. Anyósoméknak a biblia hátsó lapjára jegyezték fel a rokonok nevét és születési évszámát. Nagyapám külön füzetet vezetett a rokonságról, amelyben az is benne volt, a családból egykor ki és milyen tisztséget töltött be, mire vitte, mit szerzett. Ebből a füzetből tudom, hogy Bankó nagyapámnak (ükapám vagy annak apja lehetett?!) volt az első tüzes cséplőgépe a faluban, de leégett, s ezért az öreg adósságokba verte magát, melyeket életé végéig sem hevert ki. Általánosnak mondható — nemcsak a mi esetünkben —, hogy a rokonság számontartására három, esetleg négy fokig is gondot fordítanak. A régi, erős szálakkal való kötődésnek elsődleges oka volt, hogy a család nem élhetett elszigetelten. Ha bajban volt, vagy valami örvendetes esemény következett be, a rokonsággal és szomszédsággal osztották azt meg. A rokoni csoportok egymás kölcsönös megsegítésében munkával, anyaggal, pénzzel akkor számíthattak egymásra, ha kapcsolatukat folyamatosan ápolták. Még a kocsmai verekedéseknél is számíthattak egymásra azok, akik rokonnak vallották egymást. Anyám hetedíziglen fel tudja sorolni rokonságunkat, s ez a széles ismeretanyaga kiterjed a sógorságra is. Igaz, sokan azt. mondják: sógorság, komaság, nem atyafiság! — anyám ezt a megállapítást tagadja, mert a menyet és a vöt, valamint szüleiket a rokonságba tartozónak tekinti, azok testvéreivel együtt. Es ez nemcsak az ő gondolkodására jellemző, mert Hé- vízgyörkön még a középgeneráció szerint is az egyik házastárs rokonsága a másikét — meg azok rokonait is — sógornak tartja. A komaság intézménye viszont, éppen napjainkban, lassú átalakuláson megy át. Egyre erősödik az a tendencia, hogy elsősorban rokonokat: testvéreket, unokatestvéreket hívnak meg komának. Apám legénykori legjobb barátját kérte fel komának, s az így kialakult komaság még a testvéri kapcsolatnál is szilárdabb, megbízhatóbb atyafiság- gá mélyült. A komaság jelentőségét jelzi, hogy falunkban, de azt hiszem. a szomszéd falvakban is, a gyerek a keresztszülők szüleit, nagyszüleit, testvéreit és házastársait is keresztszülőnek szólította és szólítja. Azt mondják, hogy a jó komaság minden atyafiságnál többet ér. Hogy mi lehet az oka ennek? Azt hiszem, anyám mondását el kell fogadnom igaznak. — A rokonok sorában a koma az egyetlen, akit szabadon választunk, minden más rokonunkat kapjuk. Fercsik Mihály Banántanács A téli szezon első, nehqfftn beszerzett déligyümölcse családom számára egy kiló zöld banán volt. Színe, s különösen Ize ugyan merőben különbözött a megszokottól, eszmei értéke azonban mindaddig tartott, amíg bíztunk abban, hogy megérlelhető. Rá kellett azonban döbbennem, hogy a déligyümölcsök jellegzetes tulajdonságai az utóbbi esztendőben megváltoztak, s ez nemcsak a banánra vonatkozik. Biológiában való járatlanságom nem teszi lehetővé, hogy a nemesítés új eredményeként könyveljem el e Jelenségeket. Félek: kizárólag a szállítás hiányosságainak tudható be, hogy üzleteinkben déligyümölcsök helyett ehetetlen hulladékot árulnak, ugyanazon az áron. Má. A. Érden is nevezetesség Nlini minarethistória A másfél száz esztendős török hódoltságnak temérdek pusztítás volt a velejárója. Ám a megszállt területeken berendezkedő oszmánok nem csupán romboltak, hanem építettek is. Elsősorban a várak védműveit hozták rendbe, továbbá mohamedán imahelyeket, templomokat emeltek. Ami természetes, elvégre a törők Imperium vallási alapokon nyugvó katonai birodalom volt. és tíz mecset szolgálta e* igazhívők lelki üdvösségét. A közülük megmaradt egyetlen minaretet Jakováli Hasszán pasa építtette a dzsámival együtt a 16. század második felében. Belsejében 87 lépcsőfok vezet a 22 és fél méter magasan álló körerkélyre. A kör- erkélyt eredetileg áttört kőkorlát szegélyezte, amelyet vallási és örömünnepeken világítottak ki. A mai vasrácskorlát a 18. századból való, s> toronysisak a múlt század végéről. A minaret lépcsősen kialakított négyzetes zsámolyon áll. Ez tartja a lábazatot, amelyet 6 és fél méter magasan Igen finom tagozatú vak 6zamárhátívsor zár le. A következő építészeti elem a lapos török téglából falazott, csonkagúla alakú rész, amelyet a törökök papucs-nak neveznek. A 80 fok alatt hajló papucsról Indul a 11,5 méter magas törzs, amelynek oldal-, lapjait enyhén íves vágatokkal képezték ki. Az erkély alatt két sorban zöldes szinű, fakó fémmázas csempék ékeskednek. A távolról kereknek tűnő minaret tizenkétszög alaprajzú, tehát sokszögű. A másik minaret — s ez talán közismert — Egerben áll. Magassága 35 méter. Építési idejét nem ismerjük, de mindenképpen 1596 után rakhatták, miután Eger is török kézre került. Alaprajza tizen- négyszögű. Belsejében 40 lépcsőfok visz a körerkélyig, amelyet sztalaktitos párkány tart. (A pécsit négytagú koronázó párkány támasztja alá.) Lábazatánál ugyancsak megtalálható a szamárhát- ívű díszítés, a pécsinél gazdagabb rajzú kivitelben. Kevesen tudják az országban, hogy Érden is áll egy minaret. Igaz, nem teljes magasságában. Mindössze 15 méter maradt belőle. Eredeti része a körerkélyt tartó koronázó párkánynál végződik, amelv feltűnően hasonlít a pécsire. Az érdi Hamza bég minaret helyi fűrészelt kőből épült, talapzata négyszögű, a törzs tizenhatszögű. Valamikor ez is egybeépült a dzsámival, a bejárata is onnan nyílt. A 17. század eleién emelték. A törzset a lábazattal összekötő papucs feltűnően rövid. 1970- ben renoválták, és betonból k* egészítették. Ma a körerkély fölött is folytatódik a torony és egyszerű sisak fedi. A negyedik minaret az érdinél csonkább, s Szigetvár látnivalója. A várban áll, a kastély melletti épület tövében, amely valaha Szulej- mán khán dzsámija volt. Ebből nyílik a bejárata. A hajdani dzsámi négyszögletes belső terű épület, amelyben sztalaktit boltozató mihráb-fülke (imafülke) áll. A szigetvári minaret közvetlenül a vár eleste után, 1566-ban épült a szokásos négyzetes zsámolyra, amely a sokszögű lábazatot tartja. A lábazatot a papucstól körbefutó pálcatag határolja el. A törzs és papucs közötti pálcatag itt már hiányzik, s a lapos téglából falazott törzs alig emelkedik a papucs fölé. Dr. Csonkaréti Károly Az érdi Hamza bég dzsámihoz tartozott minaret. Jól elkülönül az eredeti résztől a betonból készített kiegészítés, a minaret mégis egységes hatást kelt a szemlélőben. Kiűzetésük után vallásgyakorlatra szolgáló épületek, továbbá fürdők, kutak, temetők és türbék, helyenkint lakóházak maradtak meg. A törökök építette számos égbe nyúló, karcsú minaret közül ma már csupán négy emlékeztet a hódoltságra. Az egyik Pécsett áll, a Jakováli Hasszán dzsámival együtt, melynek szerves része. A többi három minaret mellől az idők viharában eltűntek a dzsámik, s így a pécsi emlék tekinthető hazánk egyetlen teljes muzulmán egyházi épületegyüttesének. A minaret hozzá tartozik a dzsámihoz, azaz a nagyobb török templomhoz, s olyanféle szerepet tölt be, mint a keresztény templomok tornya. (A mecsethez, amely ugyancsak templomocska, nem jár minaret.) Általában kőből készült, négyzet alakú talapzatból induló magas torony, amely sokszögű törzsbe megy át. Feljebb körerkélye van, amelyre belső csigalépcsőn lehet feljutni. Az erkélyre vezető kijárat mindig a dzsámiban levő imafülke irányába, tehát Mekka felé néz. Erről az erkélyről hívta imára a négy égtáj felé forduló müezzin napjában ötször, elnyújtott énekléssel híveit. A sokszögű körerkély fölött folytatódó törzset ólom- vagy rézlemezből készült sisak zárja, amelynek csúcsáról sohasem hiányozhatott a rézből vert zászló (alem). amelynek hegyén a félhold díszlett. Pécsett Evlia Cselebi török utazó ottjártakor — 1663 nyarán — hét dzsámi minarettel 1
