Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-14 / 37. szám

í j termék, az elő nyu'ak szállítására alkalmas ládák gyártását kezdték meg a NEFAG nagykőrösi üzemében. A két nyúl, a hím és a nőstény párok szállítására szolgáló úti alkalmatosság­bál mintegy 40 ezer darabot gyártanak a közeljövőben. Felvé­telünkön: Nagy István targoncás a VED EX részére szállítandó ládák rakodását végzi. Hancsovszki János felvétele A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM 1985. FEBRUÁR 14., CSÜTÖRTÖK Nagyobb árbevétel Kisebb létszámmal dolgoztak A tavalyi évben 1708 tonna ruhát mostak ki a Pest me­gyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat helyi tisztítóüzemé­ben. Mintegy 225 tonnával lépték túl a bázisidőszak mennyiségét. Pedig 7 hónap­pal ezelőtt i inkább az ellen­kezőjét mertük volna jósolni, mint köztudott, a mosatási dí­jak az év közepén valamelyest emelkedtek. EiEc-nímoiidás — Ezzel együtt a mosósze­rek árai is változtak, tehát végeredményben semmi nem tette volna indokolttá a visz- szaesést, a házi mosás tényle­ges költsége, fáradsága ezután sem jelentett előnyt — adja a magyarázatot Hajdú László üzemvezető. Nincs mit hozzátennünk, A munkában aktív, fiatal nemzedékek lelkében legtöbb­ször furcsa érzetek alakulnak ki, amikor a nyugdíjas szót hallják. Ez önmagában termé­szetes reakció, hiszen tudjuk, ahogy gyarapodnak az évek, egy kicsit mindig nehezebb öregnek lenni. De a társadal­mon is sok múlik, hogy meny­nyire lesz elviselhetőbb, szebb idős embertársaink élete, s bi­zony ez esetben néhpl még mindig akad sok pótolni való. Ne tagadjuk, a passzivitás, az elzárkózottság hozzájuk fű­ződő képzete valós alapokról sarjadt. Hosszú idő múltán si­került elérni, hogy kezdik érezni nyugdíjban lenni nem kirekesztést, hanem egyfajta társadalmi státust jelent. Ne eresszük hosszúra a szót, sokáig lehetne még elemezni a megkezdett gondolatot. A lé­nyeg, hogy a munkahelyek többsége is komoly figyelmet fordít munkában megfáradt dolgozóira. A jóindulat min­denképp fellelhető. Sck múlik az anyagiakon, mennyire tud­nak e törekvésnek érvényt szerezni. A pénz persze alapjában vé­ve csak segítség, ennél fonto­sabb az a momentum, amit. összetartásnak nevezünk. Akik munkatársak voltak, nehezen mondanak le egymásról, kere­sik a módját, hogy továbbra se szakadjon meg a kapcsolat. Lényegében ez a törekvés hozta létre a konzervgyári nyugdíjasklubot is. amely egy híján 10 esztendeje legalább hetenként egyszer alkalmat ad az együttlétre. Arról nincs szó, hogy a gyár több mint félezer nyugdíjasa rendszeresen idelá­togat, de a Kinizsi sportköz­pont hosszú termében 60—70- en mindig összejönnek szerda délutánonként, ők a „törzsgár­da”. Kártyáznak, sakkoznak, kézimunkáznak. Ami fő, jókat lehet beszélgetni. A kicsiny gvári fiókkönyvtár is tartogat jó olvasnivalókat. A legnagyobb élményt a ki­rándulások jelentik. Téli esté­ken amatőr filmekről idézik vissza a távolban történt ese­ményeket. Olykor a három gyári busz, is kevésnek bizo­nyul. Végül mécsem marad, le senki. A mostani tavaszon, s az őszön megint sok utazási lehetőség kínálja magát. Sal­gótarján és Aggtelek megláto­gatása a közelebbi program. Egy nap alatt is meg lehet járni, mert ugye az éjszakát mindenki otthon szereti töl­teni. Szóval mozgalmas klubélet folyik itt. pedig el sem tud­tunk mindent mondani. Kulik Lászlóné, a jó kedélyű, mozgé­kony klubvezető néha alig győzi az intéznivalókat. Rovó Istvánná, Varga Ferencné, Nemesik Sándorné, Egri Ernő- né, Pólyák Bálintné, és a töb­biek segítsége nélkül persze ő nem sokra jutna. — Egykori munkahelyünk­kel igen szoros a kapcsolat, s örömmel mondhatjuk, minden támogatást megkapunk ami a lehetőségekhez mérten elvár­ható, de azt hiszem, a fent elmondottak is elég bizonyíték erre — folytatja a klub veze­tője. — A nyugdíjasok többségét élénken foglalkoztatja mi tör­ténik az üzemekben. A nyug- díjastalálkozókon telt ház van, s alig várják, hogy ke­zükbe vehessék a havonta megjelenő tájékoztatót. Itt egy pillanatra elakadnak a szavak, látom másokból is kikívánkozik a mondanivaló. — Ügy hírlik, a megnöveke­dett postai költségek miatt ezentúl csak kéthavonta kap­ják meg a nyugdíjasok a gyár újságját. Hát ezt egy kicsit rosszul esett hallani, szeret­nénk kijárni, hogy maradjon minden a régiben. Nos, ennyi volt csak amit panaszként felhoztak. Bízunk benne, hogy a konzervgyár nyugdíjasainak ez a gondja is megoldódik. Miklay Jenő nézzük tehát, milyen ered­ménnyel zárult összességében az üzem tevékenysége. A tel­jes árbevételt 38,3 millió fo­rintban tervezték meg, év vé­géig valamivel több mint 260 ezer forinttal sikerült túltel­jesítenünk, Ezzel szemben a 2,9 millió forint nyereségből csak 2,5 millió forintot sike­rült realizálni. — A szembetűnő ellentmon­dás abból adódik — mondja az üzemvezető —, hogy ná­lunk a mosás, ezen belül is a lakossági szolgáltatás veszte­séges tevékenység. Minden ki­logramm kimosott ruhára 9 forint ráfizetés esik, s ezt nem gazdasági okok, hanem szociál­politikai intézkedések folytán kell vállalnunk. Mindezt a másik két munka, a desztillá- lás, és vegytisztítás jövedelme ellensúlyozza, illetve , hozza létre a nettó összeget. — A jól kalkulált terv mindezt figyelembe vette. Mi az oka, hogy a kívánt ered­mény mégsem teljesült? — Az alap- és segédanya­gok drágulása minket is kel­lemetlenül érintett, jócskán visszafogott a nyereségből. Másrészt a desztilláló tevé­kenység időleges lemaradásá­val magyarázható a vissza­esés, ami az új desztilláló üzemrész építésével függött- össze. Végül a vegytisztítás sem hozta a tervezett árbevé­telt. Bérfejlesztés A 84-es évet mégis jónak kell megítélnünk, mert való­jában csökkentett létszámmal — 14 fővel lettünk időközben kevesebben — kellett teljesí­teni a feladatokat. — A múlt évben 7,1 száza­lékos bérfejlesztésre került sor, ebből 3 százalék béreme­lés formájában került dolgo­zóinkhoz, a többi részét a produktívabb munka eredmé­nyezte. Jobb eséllyel — Idén milyen kilátásokkal indulnak? — Fontosabb beruházásaink befejeztével lényegesen job­bak az esélyek a kívánt célok elérésére. Árbevételünket 41 millió forintra terveztük, 3,2 millió forint nyereséggel. Vál­lalatunk ezen túl további 5 százalékos béremelést is kilá­tásba helyezett. My. J. jubileum az Áfe'sznél is Forgalomnövelés Jubileumi közgyűlésre ké­szül a Nagykőrös és Vidéke Általános Fogyasztási és Ér­tékesítő Szövetkezet. Most 40 esztendeje ugyanis, hogy a szövetkezetét alapították. Eb­ből az alkalomból beszélget­tünk Bekő Józsefnével, a szö­vetkezet igazgatósági elnöké­vel. — Hogy alakult az 1084-cs évben a szövetkezet munká­ja? — A megnehezült gazdasá­gi és kereskedelmi viszonyok között, szorgalmas munkával arra törekedtünk, hogy az el­adásokat és a vásárlásokat zökkenőmentesen. megelége­désre végezzük. Az év folya­mán összesen 619 millió fo­rint összbevételt értünk el. — Az egyes ágazatoknál mi az eredmény? — A bolti kiskereskedelmi forgalomnál, főleg az élelmi­szereknél az előző évivel szemben szerényebb mértékű, 6 százalékos az emelkedés. — A szövetkezet zárszámadó ünnepi közgyűlését március 9-én tartjuk — fejezte be a beszélgetést Bekő Józsefné. Kopa László jS Színház ks A kecskeméti Katona Jó­zsef Színházban este 7 órakor: Kecskemét kéri. Zenés műsor. A szolnoki Szigligeti Szín­házban este 7 órakor: Miss Blandish nem kap orchideát. NB II-es férfi kosárlabdá- saink a Petőfi-tornaesarnok- ban játszottak, többi csapa­tunk Kecskeméten mérkőzött a Bács-Kiskun megyei bajno­ki pontokért. NB II-es férfiak: Nk. Kgy. Kinizsi— Miskolci Postás 122-85 (81-26). Nagykőrösiek: dr. Ábrahám (10), Bútor (19), Pijakovics (5), Mocsai (6), Fo­ki (27); csere; dr. Salgó (18), Ábrahám I. (12), Zsákai (11), Lakos (12), ifj. Ábrahóm (2). A cserejátékos nélkül érkezett vendégek ellen biztosan irá­nyítottak a hazaiak. A játék többnyire közepes színvonalú, példásan sportszerű volt. A körösiek helyenként több tet­szetős akciót is vezettek, s csak a különbség volt kétsé­ges. egészében feltáruló megismer­kedése, amiben szerepe van mindennek. Az első rácsodál- kozásnak, a megszólításnak, az udvarlásnak — manapság a szó is kiveszőiéiben van —, az egymással hasznosan eltöl­tött időnek, rengeteg látszóla­gos apróságnak, amik együt­tesen teszik a szót. — A fiatalok az idősebbek­nek nem igen hisznek, a tele­vízió, a mozifilmek többsége, vagy bizonyos írók művei tel­jesen más világot mutatnak. — Erre mar többször utal­tam. így igaz, a szerelem sem­miképpen sem azonos a nyers szexualitással, mégis, ez, illet­ve még üzletibb változata, a pornográfia egyre terjedőben van. Éppen ezért üdvözlendő most a mozi vállalkozása, hogy megfelelő illusztrációkat próbál nyújtani az emberi ér­zések bemutatásához. Nagy se­gítség lesz majd az iskolai vi- deoprogram is, hiszen tan­könyv nincs, márpedig ezt a fontos témát valahogy oktatni kell az iskolákban. S meggyő­ződésem, lehet(ne) olyan fil­meket készíteni, melyek a párkapcsolatokat a maguk tel­jességében, kialakulásuktól a beteljesülésig mutatnák be. Ez csak előnyére válna a fiata­loknak. \ — Több, mint tízévi tevé­kenység után lehet-c egyér­telmű eredményekről beszél­ni? — Ehhez kevés ennyi idő, hiszen legalább nemzedákvál- tásnyi kell a megméretéshez. Ám más országok tapasztala­tai azt mutatják, ha egy idő­ben el is felejtődött, s szex- technikai kérdéskörré fokozó­dott is le, a megfelelő nevelé­si eljárások bevezetésével ma­napság ismét divatba jön a szerelem, a normális párkap­csolat. S mivel művelődési kormányzatunk hasonló utat követ, bizakodó vagyok — mondta-végezetül dr. Székely András szexológus. Callai Ottó Megyei felnőtt férfibajnok­ságban: Kecskeméti SC III.— Nk. Kgy. Kinizsi 100-89 (43-30); a helyenként még mindig csillogó, egykori élvo­nalbeli öregfiúk nyertek. Ko­sárdobók: Zsákai (24), Józan (22), Pijakovics (13), dr. Ábra­hám (6) és Danóczi (4). K. Kertészeti Főiskola—Nk. Kgy. Kinizsi ifi 71-65 (28-34); az elején a körösiek nagyon jól játszottak, de szünet után el­lenfelük fordított. Kosárdo­bók: Ifj. Ábrahám (24), N. Szűcs (17), Molnár (11), Hor­vath (6), Nemes (5) és Sebes­tyén (2). A korábban elmaradt KSC III.—Nk. Kgy. Kinizsi ifi mérkőzés 2 pontját, 2:0-lal a szomszéd. városbeliek kapták. Úttörő fiúk. Kerekegyházi isk.—Nk. Kgy. Kinizsi II. 43-31 (21-16). Szoros, küzdel­mes találkozón a joob ellen­fél győzött. Legjuab dobók: Barcsay (13) és Ah,i (0). Úttörő leányok. KSC II. (Hunyadi isk.)—Nx. Kgy. Ki­nizsi 21-12 (11-10); a körösiek szünet után sérülések miatt gyengélkedtek; ld..; Lengyel b. (8). KSC I.—Nk. Kgy. Kini­zsi 75-11 (33-8); az ellenfél sokkal jobb volt; ld.: Lengyel B. (5). Mini leányok. Mindkét ta­lálkozón sokkal nagyobb tu- dásúak voltak a hírős váro­siak. KSC I.—-Nk. Kgy. Kini­zsi 67-ü (33-0). KSC (Budai isk.)—Nk. Kgy. Kinizsi 43-4 (15-4), ld.: Kapi (3). Elkészült a férfi NB II. Ke­leti csoportjának tavaszi programja. A körösiek ellen­felei a következők lesznek. Február 23-án: Kiskunfélegy­házi Lenin Tsz SK (otthon). Március 2-án: Debreceni Uni­versitas (idegenben), 9.: Sze­gedi Postás (otthon), 23-án: Mezőberényi SE (idegenben), 24-én: Egri TANEP (idegen­ben), 30-án: Egri Tanárképző (otthon). Április 13-án: Vas­kúti Bácska (Baján), 20-án: Nyíregyházi Mg. Főiskola (ott­hon), 27-én: Salgótarjáni Ko­hász (idegenben). Május 4-én: Hódmezővásárhelyi VSE (ott­hon), 11-én: Karcagi SE ott­hon), 18-án: Békéscsabai MÁV (idegenben), 25-én: Mis­kolci EAFC (otthon); június 1-én: Miskolci Postás (ide­genben), 8-án: Békéscsabai ÁFÉSZ (otthon). Diák labdarúgás Az 1984/85. évi Pest megyei diák labdarúgó bajnokság északi csoportjában 6, a déli­ben 7 csapat szerepelt. Az utóbbi sorrendje jelenleg — a tavaszi mérkőzések előtt — a következő: 1. Nk Gimnázium 9 2. Cégi. Szakm. 9 7 2 — 59- 5 16 7 1 1 38- 9 15 3. Ccgl. Mg. DSK 8 4 — 4 18-15 8 4. Nk. Toldi DSK 9 4— 5 20-31 8 5. Nk. Szakiunk. 9 3—6 16-41 6 6. Monori Gimn. 8 2 1 5 22-24 5 7. Monori Szakm. 8 1 — 7 4-52 .2 S. 2. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) hjfiiläblMm w3il9 Süllel Biztos győzelem itthon ü szexelógia mm más, mint a szerelőmre nevelés f A napokban — városunkban első ízben — két film- ^ sorozatot is kezdenek vetíteni a szexuális felvilágosítást ^ elősegítendő. Nem kevesen vannak, akik az ilyen alkal- fr. makat az „erkölcs” nevében elítélik, s megkérdőjelezik íj létjogosultságukat. A kételyeket eloszlatandó kerestük ^ fel dr. Székely András szexológust, aki több mint tíz j éve foglalkozik a témával, s majd mint az általános is- ? kciásoknak szervezett vetítések előadója fejti ki néze- 4 teit. nagyobb gondot kellene for­dítani. A kérdések másik cso­portja igen elgondolkodtató, hiszen azokból úgy tűnhet, mintha gyakorlati tanácsokat várnának a 12—14 éves gyere­kek, s ez összefügg a harma­dik csoporttal, amit a már kó­rosnak is nevezhető szexuális környezeti ingerek váltanak ki. — A szakember tapasztala­tai alapján lehet-e a mai fia­talokat erkölcstelennek nevez­ni? — Erkölcstelen emberek minden korban voltak, s ma­guk az erkölcsi kategóriák is koronként változnak. Én in­kább nyíltabbaknak, s ebből következően őszintébbeknek nevezném őket, ám kétségte­len az is, ma szabadabb a sze­relem, illetve az, amit ezek a fiatalok szerelemnek gondol­nak. Ma több talán a felszí­nes kapcsolat — de régen erre műintézetek voltak — s a kor a fogamzásgátlás biztonságos megoldásával elsősorban a lá­nyokat tette nyíltabbá, leszok­tatják a felelősségvállalásról a fiúkat — illetve, helyeseb­ben, ki sem alakulhat az ben­nük. — Ezeket a kapcsolatokat nem a lány óhajtja, hanem enged a fiú — a már említett társadalmi közeg által felfoko- zottan jelentkező — unszolá­sának. Ez gyalzorlatilag lelki erőszak. S ha valaki még min­dig nem látna világosan, mi szeretnénk lebeszélni az idő előtti szexuális kapcsolatokról a fiatalokat. Annyi mindent hagynak ki, hogy nem is cso­da, ha kudarc kudarcot fog követni. — Hiszen a szerelem két ember nagyon őszinte és teljes ják különbözőségüket, megélik vitáikat, döntenek. — Továbbá a bölcsődében, az óvodában folyó papás-ma- ■ más, doktoros, de főzöcskés játékok, ahol mindkét nembéli gyerek elsajátíthat egy-egy szerepet, tele sok-sok rejtett szexuális motívummal is. S az eddigiekből látható is, hogy a szexológia magából az embe- ; ri lélekből adódik, s koránt- , sem a nőgyógyász privilégiu­ma. Mégis, mivel a nők jár- nak*orvoshoz, ők hozzák prob- : lémáikat, amik — különös el- . lenimondásként — szinte min­dig a férfiakra vezethetők vissza, elsősorban nekik kelle- . ne változtatniuk magatartásu- , kon. j — Tehát a szexológus nevel is. ; — Pontosan. Lényeges az a 1 módszer is, amellyel végezzük i ezt: a legtöbb esetben kérdé­sek alapján beszélgetünk. Hi- ■ szén csak így ismerhetjük meg i problémáikat, ennek alapján 1 segíthetünk eligazodni. : — Lehet csoportosítani az : érdeklődési köröket? — Igen. A kérdések azt mu- < tátják, hogy a gyerekek tele , vannak problémákkal. Az első < csoportba általános élettani i problémák, a szervezet műkö­désének kérdései sorolhatók, i Ez szinte teljes egészében a családi nevelés hiánya is, ezekre a kérdésekre sokkal i — Elöljáróban annyit, sok­szor ér bennünket az a vád, hogy mi keltjük fel a gyere­kek szexuális érdeklődését. Ez teljességgel alaptalan állítás! Sajnos, manapság utcákról, a plakátokról, a naptárakról, a televízióból vagy a moziból nap mint nap annyi — és olyan rossz irányú — indoko­latlan meztelenséget, légből kapott, emberi érzés nélküli szexjeleneteket láthat min­denki, hogy az érdeklődés ele­ve adott. — S adott — újra csak saj­nos — egy rendkívül prűd magatartás is a felnőtt korosz­tály részéről, ami nem ad vá­laszt az indokolt kérdésekre sem, s nem segít eligazodni, így a szexológus alapvető fel­adata éppen az, hogy az ér­deklődést a helyes vágányra terelje, teljes emberi életet sugallva a gyerekeknek. — Mi ez a szemlélet? — Leegyszerűsítve az, hegy a szerelem a legmélyebb és legemberibb tulajdonságunk, s ez csak akkor érhető el, ha já­ratosak vagyunk művészeté­ben. S hogy mennyi minden­ből áll ez össze, ahhoz csak jelzésszerű felsorolás: szinte meghatározó az a családi lég­kör, ahogy a házaspár él és neveli gyermekeit, az a renge­teg apró momentum, amitől emberi a kapcsolatuk, ahogy — divatos szóval — lereagál-

Next

/
Thumbnails
Contents