Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-11 / 34. szám
TANÁCSKOZTAK A PARTÉRTEKEZLETEK Pest megyei Rendőr főkapitányság A lakosság szolgálata erős közbiztonsággal Pest megyei Tanács Élni az önállósággal, az új lehetőségekkel Az MSZMP XIII. kongresz- szusának irányelveiben olvassuk: „A belügyi szervek, a lakosság, az önkéntes közreműködők segítségével védik a társadalom rendjét, a közbiztonságot.” E gondolat jegyében tanácskoztak szombaton a Pest megyei Rendőr-főkapitányság pártértekezletének résztvevői. Dr. Szabolcsi János rendőr ezredes, a főkapitány közbiztonsági helyettese, a pártértekezlet elnöke köszöntötte a résztvevőket, akik között ott volt Simon János, az MSZMP Pest megyei Bizottsága közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetője. A küldöttek írásban megkapták a pártbizottság beszámolóját a XII. kongresszus óta végzett munkáról, valamint az állásfoglalást a KB kongresszusi irányelveiről. A beszámoló hangsúlyozta, hogy a XII. kongresszus óta eltelt időszakban a belső tartalékok feltárására, a jobb szervezésre, a vezető, irányító tevékenység színvonalának emelésére, a munka hatékonyságára törekedtek. A bűncselekmények növekvő tendenciáját azonban 1933 végéig, az erőfeszítések ellenére sem sikerült megállítani. A kedvezőtlen tendenciák visszaszorítására tett_intézkedések hatására viszont 1982- bén már érezhető volt az agglomerációban. Itt ugyanis az ismertté vált bűncselekmények száma nem növekedett olyan arányban, mint a megye egyéb területein. Az intézkedések eredményeként a folyamatos növekedés — mint 1984. háromnegyedévi adatai mutatják — megállt, sőt a bűn- cselekmények 3,7 százalékos csökkenése tapasztalható. Radios Imre rendőr alezredes, a Pest megyei Rendőrfőkapitányság pártbizottságának titkára, a beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítésében hangsúlyozta, hogy kiemelt figyelmet fordítottak azoknak a politikai döntéseknek a végkeznek bevonni a politikai életbe, s ehhez megadják a kellő tájékoztatást. Csáky Antal szb-titkár ezt a párt- és szakszervezeti aktivisták erősödő együttműködésével támasztotta alá. Az egyetemen oktatnak és kutatnak. Akik falai között vannak, azokkal a jövőt készítik elő, akik innen kikerültek, azok a mezőgazdaság mai eredményeinek letéteményesei. Az intézmény tevékenységének hatásfoka közvetett úton mérhető, de minden bizonnyal joggal érezhetik úgy, ahogyan a párttitkár és a rektor és több hozzászóló kiemelte, a mezőgazdaság sikereiben az ő munkájuk is benne van. A népgazdasági igények megkövetelik az oktatás és a kutatás, valamint a gyakorlat szorosabb együttműködését, az egyetem és mezőgazdasági nagyüzemek kapcsolatrendszerének fejlesztését, így a beszámoló. Hogy mennyire együtt élnek a gyakorlattal, érzékelik annak igényeit, azt a fejlődés meggyorsítására irányuló erőfeszítéseik bizonyítják. A beszámolási időszakban a pártbizottság legfontosabb feladatának tartotta az oktatónevelő, valamint a kutatómunka eredményességéhez szükséges személyi feltételek .javítását célzó káderpolitika kialakítását. Dr. Biró Ferenc hozzáfűzte: az minősíti majd őket, hogyan tudják felkészíteni a hallgatókat a várható nagy feladatokra, úgy, hogy az ezredfordulón is képesek rehajtására, amelyek az állampolgári fegyelem és az ellenőrzési tevékenység javítását, a vezetők személyes felelősségének a növelését, a törvénybe ütköző cselekményekkel szembeni szervezettebb társadalmi összefogást szabták feladatul. A vitában felszólalók közül többen foglalkoztak a szocialista törvényességgel, a közélet tisztaságával. Mint Tőszegi István rendőr hadnagy elmondta, az alapszervezeti beszámoló taggyűlésen is hangot adtak annak a meggyőződésüknek: az új gazdálkodási formák ne jelenthessék azt. hogy puszta ügyeskedéssel nagy vagyonokhoz lehet jutni. Előfordul, hogy bűnügyi eljárások során felelős gazdasági vezetők ellen kell fellépni, és ilyenkor szinte minden esetben jelentkeznek a pártfogók, akik különböző mentőakciókkal próbálkoznak. Az alapszervezetek belső életéről szólt Pacsika Péter rendőr százados, Kürti János rendőr őrnagy, Kálai Gyuláné rendőr százados. A pártmunkában az alapszervezetek többségénél előrelépés történt, az akitivitás fokozódott. Vadász Tibor rendőr főhad- nágy, a Pest megyei Rendőr- kapitányság és a megyei főügyészség KlSZ-alapszerveze- "töíék'titkára is ehKéá'a'féiftá- hoz kapcsolódott. Jelenleg az állomány negyven százaléka 25—35 éves. A párttaggá nevelésben nagy jelentősége van a személyes példamutatásnak. A KISZ-tagok 50 százaléka tagja az MSZMP-nek. Rendszeresen részt vesznek elméleti konferenciákon, vitakörökön. Kétszer nyerték el a KISZ KB kiváló alapszervezete címet. Dr. Heidrich Lajos rendőr őrnagy arról szólt, hogy minden állampolgárt érint az igazgatás korszerűsítése, egyszerűsítése. A beszámolási időszakban a személyi igazolvány ügyintézését is számítva több mint egymillió ember legyenek alkotni, kutatni, fejleszteni. A hozzászólók neve előtt szinte kivétel nélkül ott áll a doktor szó. Olyan emberek tanácskoztak, akiknek munkája szoros kapcsolatban áll a mezőgazdasággal, amely ágazat az eltelt évtizedekben forradalmi átalakuláson ment keresztül. Ha más nem, ez magyarázza a felszólalók szemléletét: vizsgálódásaik valamilyen tekintetben túlmutatnak az egyetemen, a városon, megyén. Dr. Szemes Lajos egyetemi tanár azon meditált, nem túlságosan defenzív-e a propagandánk. Nem kell-e nagyobb optimizmust sugározva mozgósítani a kétségtelenül nehezebb feladatokra. Szavai nyomán egy kis vita kerekedett, de végül ’ minden tisztázódott. Egyetértés alakult ki abban, hogy a helyzetet, a problémákat, a feszültségeket, amint azt az előadó és dr. Bíró Ferenc is hangsúlyozta, a maguk meztelen valóságában kell feltárni, a megoldásra viszont az erőnkbe vetett hittel fesorakoztatni a lehető legtöbbeket. Az imént azt fejtegettük, hogy az egyetemi emberek, tudásuk, műveltségük, tapasztalataik okán tágabban gondolkoznak, mint mások. De ez korántsem jeleni, hogy elszakadnának a gyakorlat talajától. Erre is egy kis példa. Dr. Raátz Elemér egyetemi főtitkár az ügyintézés egyszerűsítésére tett kísérleteik eredményeit és kudarcait elemezte. S fordult meg a kapitányságokon. A szocialista törvényességet betartották, törvépysér- tés nem fordult elő. A dolgozók több mint kilencven százaléka asszony és leány, akik sokszor túlórákkal, szabad szombaton is dolgozva tettek eleget kötelezettségüknek. Dr. Ilcsik Sándor rendőr ezredes, főkapitány úgy értékelte az eseményt, hogy a pártértekezlet munka és egyúttal ünnep is a főkapitányság dolgozóinak az életében. Az elért eredmények mindenkitől jelentős fizikai és szellemi erőfeszítést, áldozatvállalást követeltek. A pártszervezet mindebben méltó partnere volt a szakmai vezetésnek. A beszámolási időszakban a vezetői állomány 70—75 százaléka, a beosztottak 50 százaléka kicserélődött, megfiatalodott. Dinamikus, tettrekész gárda dolgozik együtt, s a munka eredménye adja a jó minősítést. A vitában felszólalt Simon János is, hangsúlyozva azt, hogy kiemelt figyelem kíséri a tanácskozást. Pest megye az eddigiekben olyan segítséget kapott a rendőr-főkapitányságtól, ami biztosította a törvényes rendet, a sikeres építőmunkát. Ezekben az eredményekben az egész személyi állománynak része van. Tizenkilencen szólaltak fel összesen a nyílt, őszinte hangvételű vitában, Ä küldöttek elfogadták a pártbizottság beszámolóját. A pártértekezlet elismerését és köszönetét fejezte ki a főkapitányság kommunistáinak, szakmai vezetőinek, a KISZ-ben és szakszervezetben dolgozó vezetőknek példamutató helytállásukért. Ezt követően a pártértekezlet megválasztotta az új, harmincegy tagú pártbizottságot, melynek titkára ismét Radics Imre lett, és négy küldöttet, akik a Pest megyei Rendőrfőkapitányság kommunistáit képviselik a magasabb pártértekezleten. A pártbizottság első ülésen kilenctagú végrehajtó bizottságot választott. milyen érdekes, ahol olyan kutatási eredményeket igyekeznek mihamarabb a gyakorlatban alkalmazni, amelyek a legfejlettebb országokra jellemzőek, elég nehézkesen megy az ügyintézés, ragaszkodnak a mindig, mindent írásban elvhez. S ez mutatja, hogy javítani-, változtatnivaló mindenütt található. A kor szerint, a korhoz, annak fejlettségi szintjéhez méltóan, a legegyszerűbb folyamattól a legbonyolutabbig. Élen járva, a jövőt figyelve, de megfontoltan. Herczenik Gyula, a városi pártbizottság első titkára szintén erről és ilyen szellemben szólt. Jelenleg három alapszervezet működik az egyetemen, ami eddig jónak bizonyult, most azonban már mutatkoznak jelei a decentralizálás szükségességének. A város és az egyetem javuló kapcsolatainak méltatása után arról a páratlan jelentőségű fejlődési lehetőségről beszélt, amit a MÉM megbízása jelent. A biotechnológiai bázis kialakítása elképzelhetetlen az erők összefogása, a gödöllői mezőgazdasági intézményekben felgyülemlett szakmai tudás, anyagi-technikai kapacitás lehető legteljesebb kihasználása nélkül. Ehhez megvan az akarat és a képesség is. A GATE pártértekezletének küldöttei 39 tagú pártbizottságot választottak, majd e testület kilenctagú végrehajtó bizottságot. A pártbizottság titkára ismét Flórisné dr. Sipos Ida lett. A Pest megyei Tanács apparátusának és intézményeinek több mint 500 párttagját 98 küldött képviselte a szombati pártértekezleten, melyet Budapesten, a megyeháza dísztermében tartottak. A tanácskozáson részt vett dr. Tóth Albert, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője is. Az írásban kiadott jelentés és a szóbeli kiegészítés, melyet Plutzer Miklós, az apparátusi pártbizottság titkára terjesztett elő — a terület jellegéből adódóan — hangsúlyozottan foglalkozott a településfejlesztés eredményeivel és gondjaival, valamint az államigazgatási munkának a társadalom fejlődésében bekövetkezett szerepével, a közelmúltban végrehajtott átszervezés tapasztalataival. Megállapította mindenekelőtt, hogy a tanácsi dolgozók, a párttagok jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a nehezebb gazdasági körülmények között is sikerült megvalósítani a VI. ötéves tervben megfogalmazott megyei elképzeléseket. A tanácsi ipar dinamikus fejlődésében a megye mezőgazdaságának kiemelkedő eredményeiben, része van az államigazgatásban dolgozók lelkiismeretes, a feladatok megvalósítását segítő, ellenőrző munkájának is. Az itt dolgozók felelősségének a jövőben mindenekelőtt abban kell megmutatkoznia, hogy munkájukban mind nagyobb teret kapjon a kezdeményező készség, az új iránti fogékonyság. Ezt húzzák alá a közigazgatási átszervezés eddigi tapasztalatai is. Eszerint az állampolgárok kedvezően fogadták, hogy ügyeiket mindinkább helyben intézik. Azt is látni kell viszont, hogy az átszervezéssel a II. fokú ügyek aránya kétszeresére növekedett a megyénél, mennyiségében több és bonyolultabb lett a szakigazgatás munkája. Gond az is, hogy a helyi tanácsok apparátusa a kelleténél lassabban igazodott az állami irányítás új rendszerének elveihez, még mindig kísért az a szemlélet, mely a körzetközpontoktól a korábbi járások feladatának ellátását várja. Az előrelépés útja a határozottabb törekvés a megye és a települések közötti közvetlen kapcsolatok kiépítésére természetesen úgy, hogy ez ne sértse a tanácsok önállóságát, viszont ösztönözzön az öntevékenységre. Bár jelenleg létszámgondok, a fluktuáció is nehezítik a munkát, a terhek egyenletesebb elosztásával, az ügyintézés korszerűsítésével és egyszerűsítésével, a felkészültség, az együttműködés színvonalának emelkedésével elvégezhetők a nagyobb feladatok is. Ahogy az irányelvekben is fogalmaztam: az államigazgatási feladatokat kisebb létszámú, de jobban képzett és megbecsült közalkalmazottak lássák eU A beszámolót követő vitában — melyben 15-en szólaltak fel s négyen írásban adták be véleményüket — a hozzászólók sok vonatkozásban gazdagították az elmúlt időszak munkájának értékelését, s számos javaslatot tettek a további tennivalókra. Kiss József, a megyei tanács kereskedelmi osztályának veAz elnökségben balról jobbra dr. Duha Gabriella megyei főgyógyszerész, dr. Gál Zoltán, Balogh László, Vörös Géza. a pártértekezlet elnöke, a megyei művelődési osztály csoportvezetője, Plutzer Miklós, dr. Tóth Albert és I’ldel Gézáné, a Semmelweis Kórház ápolónője. zetője többi között a lakosság hangulatát is befolyásoló kereskedelmi alapellátás fejlődéséről és gondjairól szólt. Dr. Mundi Béla, a Semmelweis Kórház főigazgató főorvosa arról beszélt, hogy csak részben sikerült elérni a tervidőszak során az egészségügyi fejlesztési célokat. Hangoztatta, hogy az alapellátás színvonala meghatározza a betegek sorsát, s a bánásmód politikai jelentőségű. Az előrelépéshez az integráció kiterjesztésére, következetesebb érvényesítésére van szükség. Dr. Novák István, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a fejlődés ellenére az országos átlag alatt van Pest megyében a középiskolát, a főiskolát és az egyetemet végzettek száma. A továbbtanulók aránya ugyancsak legalacsonyabb az országban. A felzárkózás hosszabb folyamat akkor is, ha a megye oktatási hálózata megkülönböztetett figyelemben és támogatásban részesül. Dr. Polgár Mihály, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, Wechter Roland, az építési és vízügyi osztály helyettes vezetője, Keresztény Miklósáé, a személyzeti és oktatási osztály munkatársa, arról számoltak be, milyen módon biztosítják munkaterületükön a megnövekedett feladatok ellátását. Lukács József, a megyei tanács egyházügyi titkára az ideológiai munka fontosságáról, dr. Gerő Gábor, a Semmelweis Kórház adjunktusa, a pártcsoportok szerepéről, Schuchmann Péter, a tanácsi tervező vállalat osztályvezetője, dr. Horváth József pénzügyi osztályvezető helyettes, dr. Tar- pai Emese, a szervezési és jogi osztály csoportvezetője, valamint Horváth Imre, az építési és vízügyi osztály főelőadója, az apparátusi KISZ-bi- zottság titkára az emberi tényezőkben rejlő tartalékokról, az ügyintézés korszerűsítéséről, a. munkafegyelem javításáról, a fokozott erkölcsi és anyagi megbecsülés indokoltságáról szólt. Dr. Gál Zoltán, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője felszólalásában hangsúlyozta, hogy a kedvezőtlen nemzetközi helyzet és a hazai nehézségek ellenére sikerült növelni az ország tekintélyét, megteremteni a belső társadalmi egyetértést, s megalapozni a gazdaságban a mértéktartó továbblépés lehetőségeit a következő esztendőkben. Rámutatott, milyen nagy szerepe van a kommunisták kiállásának a párt politikája mellett. A közigazgatási átszervezés tapasztalatairól szólva hangsúlyozta, hogy a folyamat nem lezárt, a végső cél a helyi tanácsok önállóságának és öntevékenységének kibontakoztatása. Az új helyzet másfajta magatartást igényel a megyei tanács apparátusától, a munkamódszereket a gyakorlatnak megfelelően kell igazítani a változó követelményekhez. Balogh László, a megyei tanács elnöke felszólalásában aláhúzta, hogy a megyei tanács kommunistáinak munkája is jelentősen hozzájárult a megye eredményeihez. Tovább javítható a hatékonyság, ha a tanácsoknál dolgozó szakemberek a területek igazi gazdáivá válnak, erősödik kezdeményező, javaslattevő szerepük. Fokozott figyelmet igényel a ká- dermunika, a fiatalok és nők tervszerűbb bevonása a vezetésbe. Rámutatott: a kommunisták sokat tehetnek a munkahelyi légkör, az egységes szemlélet kialakításáért, a tömegkapcsolatok erősítéséért. Hiszen nemcsak hivatali, hanem politikai munka is a lakáshoz jutás demokratizmusának érvényesítése, az ügyintézés korszerűsítése, az apparátus és a testületek kapcsolatának javítása. A nehezebb gazdasági viszonyok közepette hangsúlyozottabb szerepet kap a munkában a szellemi tőke hasznosítása, a fegyelem, a szervezettség, a kulturáltság. A pártértekezlet egyhangúlag elfogadta a pártbizottság beszámolóját és a vitaösszefog- lalót, valamint a Központi Bizottság irányelveivel kapcsolatos állásfoglalást. A küldöttek megválasztották a 33 tagú pártbizottságot és azokat, akik a megyei pártértekezleten képviselik a tanácsoknál dolgozó kommunistákat. Az új pártbizottság 9 tagú végrehajtó bizottságot választott. A megyei tanács apparátusi pártbizottságának titkára Plutzer Miklós lett. A pártértekezletekről tudósítottak: Bálint Ibolya, Cseri Sándor, Csulák András, Fu- rucz Zoltán, Füzesi István, Gál Judit, Kör Pál, Mészáros János, Varga Edit. A felvételeket Ilancsovszki János készítette.
