Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-11 / 34. szám
2 pest « MEGYEI 19*5. FFm?T7ÄR 11., TTÉTFÖ TANÁCSKOZTAK A PARTÉRTEKEZLETEK Érd város Ráckeve városi jogú nagyközség Higgadt önkritikával Talpon maradt téeszek született a számadás és a természetvédelem Az érdi városi pártértekezlet küldöttei a MEZŐGÉP helyi gyárának nagytermében foglalták el helyeiket tegnap reggel. Munkájukban részt vett Csizmadia János, az MSZMP Központi Bizottsága párt- és tömegszervezeti osztályának politikai munkatársa, illetve Tóth István, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a százhalombattai Duna menti Hőerőmű Vállalat vezér- igazgatója. A pártértekezletet Klement András, a Volán 20. Vállalat érdi üzemigazgatóságának vezetője, a városi pártvégrehajtóbizottság tagja, levezető elnök nyitotta meg. A városi pártbizottság beszámolójához Méray Tibor első titkár fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondotta, hogy a városnak és vonzáskörzetének politikai közhangulata kiegyensúlyozott, a XII. kongresszus, a megyei és a városi pártér- tekezlet határozatainak végrehajtása során, a szocialista építésben, a városfejlesztésben s az ideológiai munkában szélesebb körben tudatosodtak eszméink, a szocialista magatartás normái, mélyült a társadalmi felelősségérzet. Ez tükröződött a beszámoló, illetve vezetőségválasztó taggyűléseken. Érzékelhető a párt iránti bizalom akkor is, amikor nem kellemes kérdéseket feszegetünk, amikor a társadalom ellentmondásairól esik szó. — A párt tekintélyét, a párt iránti bizalmat nemcsak a helyes célkitűzések teremtik meg, hanem alapvető ebben az is, amit a lakosság1 tapasztal és ahogyan részt vesz feladataink megvalósításában. Az, hogy a városban és körzetében az elmúlt időszakban olyan eredmények születtek, amelyekről itt számot adhatunk, annak is köszönhető, hogy a végrehajtásban is megvan az összhang a párt- és a dolgozó tömegek között. Ezt az összhangot, az együttes tenniaka- rást kell erősítenünk, hogy a jövő feladatait is maradéktalanul megvalósíthassuk — mondotta befejezésül Méray Tibor. Csatlakozott az első titkár gondolatmenetéhez Dizseri Sándor, az érdi Vörösmarty Gimnázium címzetes igazgatója azzal, hogy a mennyiségi változásokon túl feltétlenül tovább kell javítani az oktatónevelő munka minőségi színvonalát, hiszen az eszmék befogadására alkalmas, a mi munkánk folytatására képes új nemzedék felnövekedése nagyrészt tőlünk függ. S hogy az egyetemes kultúra, a köz- művelődés mennyire társadalmi ügy, azt alátámasztotta Pécsváradi Andrásné, az érdi Ruhaipari Kisszövetkezet párt- szervezetének titkára is, éppen azzal, hogy kiemelte: a gazdasági nehézségek következtében egyre több többletmunkát vállaló férjek nem képesek a korábbiakhoz ,hasonlóan részt venni a családi munkamegosztásban, ezért a nők számára kevesebb idő jut tanulásra, művelődésre, közéletre, bár a város igen sokat tett az utóbbi öt esztendőben a nők munka- és életkörülményeinek javításáért. A város fejlődéséről szólva Dékány István, a Benta-völgye Tsz-elnöke szóvá tette, hogy a siránkozások ideje lejárt. Nem elég panaszkodni, meg kell keresni a megoldás módját. Hogy ez a járható út, arra bizonyíték: ez a város és környéke is többszörösen gyarapodott az anyagi lehetőségekhez képest. Az ifjúság sem csak külső szemlélője, hanem cselekvő részese a település- fejlesztésnek — mondotta Mdl- nási Gábor, a KISZ városi bizottságának titkára. Tóth Gyu- láné óvónő ezt kiegészítette azzal, hogy a fiatal pedagógusok — akiknek letelepedését szeretettel segíti a város — a jövőben is legjobb tudásuk szerint igyekeznek az oktatónevelő munkában csatlakozni az érdi ifjúsághoz. A Volán 20. Vállalat érdi üzemigazgatóságának csoport- vezetője, Bozsér József hangsúlyozta, hogy a közlekedés ebben a városban Js Jelentősen befolyásolja a közhangulatot, ezért a Volán helyi dolgozói egyben politikai kérdésnek is tekintik a személyszállítás körülményeinek javítását, új szolgáltatások bevezetését. Politikai kérdés azonban a fogyasztói érdekvédelem is — amint erről dr. Gyenis János, az MSZMP Politikai Főiskolájának tanára beszélt —, ezért érdemel fokozott figyelmet. A visszaélésekre leginkább a hiánygazdálkodás ad okot, azt kell tehát mielőbb megszüntetni, mégpedig az eddigieknél is szervezettebb, termelékenyebb munkával. A gazdasági bajok enyhítéséhez intenzívebb ideológiai tevékenységgel is hozzájárulhatunk, különös tekintettel az agitácíóra, amiben kiemelt szerepet játszanak a propagandisták, ezért ők nagyobb megbecsülést érdemelnek. Többen szót ejtettek az államigazgatás átszervezésével kapcsolatos tapasztalatokról. Nagy István, Diósd község tanácselnöke arról tájékoztatta a pártértekezletet, hogy az utóbbi egy esztendő alatt igen jó kapcsolat alakult ki Érd város és a környező települések között, bővítve a korábbi együttműködés lehetőségeit. Mógor Béla, Érd város tanácselnöke arról szólt, hogy a közigazgatási változások óta Érd még- inkább alkalmazkodott az adott körülményekhez, igyekszik feloldani a várossá válás lassú folyamatában keletkező feszültségeket. Évről évre fokozódik a lakosság bizalma, a kritikai észrevételek mellett egyre több a felajánlás, ami később társadalmi munkában testesül meg. Németh István, a MEZŐGÉP érdi gyárának lakatosa, illetve Masszi Tibor, az MGM diósdi gyárának nyugalmazott igazgatója arra hívták fel a figyelmet, hogy a gazdasági fejlődésben a szűkösebb lehetőségek fokozottabb kihasználásával lehet csak eredményre jutni. Ehhez a véleményhez csatlakozott Csib- rák József nyugdíjas, az érdi központi területi pártalapszer- vezet titkára is, mondván: a teljes foglalkoztatottság kötelezővé teszi a munkát, de azt is, hogy a kiemelkedő tevékenységet és a látszatteljesítményeket a jövedelmekben is megkülönböztessük. Kiss Imre, az Érdi Építőipari Szövetkezet elnöke a rugalmasabb vállalkozások jelentőségéről szólt, Nagy László, az érdi rendőrkapitányság dolgozója arról, hogy megtermelt javaink védelméért valameny- nyien felelősek vagyunk. Mis- kolczi Katalin, a városi népfrontbizottság titkára, illetve Mráz Gabriella sóskúti tanítónő egyként azt hangsúlyozták, milyen nagy szerepet kell szánnunk a jövőben a lakóterületi közéletnek, politikai munkának. A város egészség- ügyi helyzetéről dr. Losonczi István körzeti orvos ejtett szót. A Pest megyei párt-végrehajtóbizottság nevében Tóth István vett részt a vitában. Kiemelte, hogy a küldöttek felelősséggel adnak számot a legutóbbi öt esztendőről, bizonyítva, hogy a párttagság képes éretten, higgadt önkritikával értékelni az adott helyzetet, politikai elkötelezettséggel készít számadást, szembenézve gyengeségeinkkel is. Az az egészséges lokálpatriotizmus s az a tenniakarás, amellyel Érd lakossága az első szóra mozdul, biztosíték arra, hogy munkánk jövőnket alapozza meg, s nem csupán a nyolcvanas évtized második felére. A vitát Méray Tibor foglalta össze, majd a pártértekezlet a jelentést és a Központi Bizottság kongresszusi irányelveivel kapcsolatos állásfoglalást egyhangúlag elfogadta. Ezután a küldöttek megválasztották a 45 tagú városi pártbizottságot, a 11 küldöttet a megyei pártértekezletre. Az új pártbizottság megtartotta első ülését, amelyen megválasztotta a 9 tagú végrehajtó bizottságot. Az első titkár ismét Méray Tibor lett. Kiskunlacházán, a művelődési házban tanácskozott vasárnap Ráckeve és vonzáskörzete: Dömsöd, Dunavarsány, Szigetszentmárton, valamint a házigazda-település és a hozzájuk tartozó nyolc társközség kommunistáinak 127 küldötte. A pártértekezleten részt vett Kovács Péter, az MSZMP Központi Bizottságának alosztály- vezetője. A megyei pártbizottság képviseletében ott voltdr. Ilesik Sándor, a végrehajtó bizottság tagja, Pest megye rendőrfőkapitánya is. Papp Józsefné, a ráckevei könyvtár igazgatója elnöki megnyitója után Maczkó József, az MSZMP ráckevei városi jogú nagyközségi bizottságának első titkára fűzött kiegészítést a pártbizottság írásos beszámolójához, mely a XII. kongresszus óta végzett munkát foglalta össze. A gazdasági fejlődés jellemzői közül kiemelésre érdemes, hogy az itt meghatározó jelentőségű mezőgazdaság termelése tervszerűen, évente átlagosan 2 százalékkal növekedett. Ugyanakkor a nyereség és a fejlesztési források növekedése 1982-ben megállt, azóta pedig mind az alap-, mind a kiegészítő tevékenység jövedelmezősége csökkent. A pártbizottság véleményét tolmácsolva azonban Maczkó József hangsúlyozta, hogy ez nem a gyengébb teljesítmények, hanem elsősorban az egyre nagyobb mértékű állami elvonással magyarázható. E témáról szólva a vitában Selyber Józsefné, a dunavar- sányi Petőfi Tsz általános elnökhelyettese példaként említette, hogy amíg az utóbbi öt évben a mezőgazdaságban használt ipari anyagok és gépek árai átlagosan 60 százalékkal emelkedtek, saját termékeik felvásárlási ára csak 25 százalékkal nőtt, de a környéken oly fontos nyúl és csirke csak lényegesen alacsonyabb áron értékesíthető. Mindezek következtében a szövetkezetekben már az égetően fontos fejlesztésekre sem telik, s a pártbizottság ezért jelentős eredményeknek tartja, hogy a környék valameny- nyi gazdaságának sikerült talpon maradnia, egy sem lett eddig alaphiányos, vagy veszteséges. A nehezebb gazdálkodási körülmények a korábban stabil, a tsz-ek jövedelmezőségéhez jelentősen hozzájáruló ipari jellegű kiegészítő tevékenységek közül is jó néhány gazdálkodását is megrendítették. Ezért már most is tapasztalható munkaerőmozgás, s erre a továbbiakban még inkább számítani kell. A küldöttértekezlet éppen ezért feladatul szabta, hogy a pártbizottság segítse a gazdaságosabb, jövedelmezőbb vállalkozások létrejöttét, tegye szervezetté a munkaerő-átcsoportosítást, az átképzést, vegye elejét az ilyenkor tapasztalható bizonytalanságnak, rossz hangulatnak. Az eszmei politikai nevelőmunka, a szocialista tudat- formálás, a közigazgatás átszervezésének következményei, a párt belső helyzete és demokratizmusa kérdései mellett, ezen a pártértekezleten a szokásosnál több szó esett a környezetvédelemről és az idegenforgalomról. Magyarázza ezt a hétvégeken ifit 50—6Ö ezret is elérő üdülő népesség, a főváros közelsége, s az, hogy a Duna két ágán kívül itt található a Kiskunsági Nemzeti Park is. A beszámoló is hangsúlyozta, hogy ezen a területen is tapasztalható az ökológiai egyensúly folyamatos romlása. A terület tanácsai, a társadalmi szervezetei igyekeznek e folyamatot lassítani. Mindenütt megoldották az intézményes szemétszállítást, lomtalanítási, takarítási akciókat szerveznek, s az összehangolt tevékenység érdekében külön operatív bizottság is tevékenykedik. Mint Raffay Béla, a ráckevei nagyközségi tanács elnöke is hangsúlyozta felszólalásában, még a meglévő fegyelmező eszközökkel sem tudnak igazán élni. Megfelelő apparátus híján a vízgazdálkodás és a környezetvédelem szabályai ellen vétőknek, csak töredékét bírságolhatják meg. A hathatós védelem megszervezése csak helyi erőkből irreális elképzelés. Aggasztóan lassan épül Pest megyében a csatornahálózat, s ez a Cse- pel-szigeten a főváros ellátását biztosító kutakat is veszélyezteti. A környék lakói aggódnak a kavicsbánya tavakért, melyek most a feltételek megteremtése nélkül fogadják a pihenésre vágyók tízezreit, s így várhatóan hamarosan elszennyeződnek, s nem lehetnek a rekreáció bázisai. Bohák Imre, a Budapesti Vízügyi Igazgatóság szakaszmérnökségének vezetője szerint, hathatós beavatkozás nélkül á Duna 5—10 év alatt annyira tönkremehet, hogy milliárdok árán sem lehet majd a természetes állapotot visszaállítani. S ehhez hozzájárul az is, hogy évek óta nem sikerült megalkotni olyan magas szintű jogszabályt, amely megtiltaná a felépítményes stégek építését a Ráckevei- Dunán. Az Aporkán lakó Mészáros Károlyné, a kiskunlacházi Kiskun Tsz húzózárkészítője egyebek mellett azon háborgott, hogy a tanácsok a fejlesztésekhez valóban szükséges bevételek növelése érdekében, időnként kellő megfontolás nélkül „kiárusítják” a közösségi területeket. Falujukban az őslakók például már nem is mehetnek le a Dunára, mert a hétvégi házak drótkerítései mindenütt útjukat állják. Felszólalt a vitában dr. 11- csik Sándor, az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottságának tagja. Elöljáróban a szenvedélyektől sem mentes, mindvégig nagy felelősséggel' tanácskozó pártértekezletnek fes jezte ki elismerését, majd az ország külpolitikájáról, belső helyzetéről és a kongresszusi felkészülés országos és megyei tapasztalatairól szólt. A pártbizottság beszámoló-i j^rój, illetye . a kongresszus* irányelvekkel kapcsolatos állásfoglalásról a vita során véleményt mondott Weisz Károly, a ráckevei városi jogú nagyközségi KISZ-bizottság titkára, Németh Zoltán, a szigetcsépi Lenin Tsz növény- termesztési ágazatvezető-he- lyettese, dr. Szakái Károly, a ráckevei rendelőintézet reuma főorvosa, Gévai Ferenc, a Kiskun Tsz lakatosa, Gyimesi Ilona, a szigetcsépi általános iskola tanára, Komáromi István, a dunavarsányi nagyközségi pártbizottság titkára, Bődis István, a ráckevei városi jogú nagyközségi népfrontbizottság titkára, Nagy Mária, a dömsödi Dózsa Tsz csoportvezetője, Barát László, a ráckevei Lakatos Péter mun- kásőregység parancsnoka, Herényi János, a Kiskunsági Állami Gazdaság igazgatóhelyettese, Nagy Sándor, a ráckevei Aranykalász Tsz műszaki oktatója, Fegyó János, a ráckevei Ady Endre Gimnázium tanára, Tóth Gábor, a Kiskun Tsz rendészeti vezetője, Zakariásáé Varga Ilona, a Vörös- kereszt ráckevei titkára, Suhaj József alapszervezeti párttitkár, a makádi általános iskola igazgatója és Pfendert Mihály, a kiskunlacházai ÉG- SZÖV igazgatóhelyettese. A vitát Maczkó József foglalta össze, majd a küldött- értekezlet a 47 tagú pártbizottságot, s a pártbizottság a 11 tagú végrehajtó bizottságot választotta meg. A ráckevei városi jogú nagyközségi párt- bizottság első titkára Maczkó József lett. Ugyancsak e fórumon döntöttek annak a 17 küldöttnek a személyéről, akik ä megyei pártértekezleten képviselik a Ráckeve és környéke kommunistáit. Az érdi kommunista pedagógusok küldöttei a pártbizottság beszámolóját hallgatják.
