Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-09 / 33. szám
mr , »tKHYE! 1985. FEBRUÄR 9., SZOMBAT s Megalapozza a döntéseket Több számítógép kellene Fészek Áruház Budakalászon A Belkereskedelmi Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint az idén mintegy 80 ezer négyzetméterrel bővül országosan a kereskedelmi és vendéglátó hálózat, ezenkívül 25—30 ezer négyzetméternyi üzletet, raktárhelyiséget, vendéglőt korszerűsítenek. A nagyberuházásokhoz — amelyek többnyire már évekkel ezelőtt elkezdődtek — központi támogatást kapnak a vállalatok, a felújításokat döntően saját anyagi forrásaikból fedezik. Vidéken több új kereskedelmi létesítmény nyitja meg kapuit ebben az esztendőben. Ezek között például Budakalászon elkészül az új Fészek Áruház. Az ország kistelepülésein a SZÖVOSZ rekonstrukciós programjának keretében újítják fel az élelmiszerüzleteket, vendéglátóhelyeket, valamint a vegyesiparcikk-boltokat. _ Pest megye Áfészei több mint kétezer kereskedelmi egységet, 200 felvásárlótelepet és 150 ipari-szolgáltató részleget működtetnek. A hálózatban dolgozó vezetők adminisztrációs munkáját ötszáznál több elektromechanikus zseb- számológép segíti. Nincs viszont egyetlen olyan elektronikus gépük, amely a munka irányítását, szervezését segítené. A 17 Áfész központi irodájában az elektromechanikus és a számológépek mellett programozható zsebszámítógépet a bonyolultabb közgazda- sági számításokhoz összesen három szövetkezetnél használnak. A személyi számítógép most kezd elterjedni; Commodore 64-es gépen tartja nyilván állóeszközeit a Dabas és Vidéke Áfész, ugyancsak különféle nyilvántartási feladatokat végez hasonló típusú gépén a Vác és Vidéke Áfész. Kívülük több Áfész is készül számítóA korszerű módszerek természetesen csak akkor érvényesülhetnek, ha a gépesítés kellő szakértelemmel párosul. Ebből kiindulva szervezett a MÉSZÖV a SZÖVORG-gial karöltve speciális gépkönyvelői tanfolyamokat, amelyen 181 hallgató tett sikeres vizsgát. Mindamellett gépkezelőiknek — a viszonylag magas fluktuáció miatt — csak 66 százaléka szakképzett. Az oktatási programon belül persze azt is el kell érni, hogy a szövetkezetek vezetői is megismerjék a számítógépeket és azok alkalmazási lehetőségeit. A számítástechnika elterjesztésében továbblépésre van szükség — szögezte le nemrég a Mészöv elnöksége. A fejlesztés célja, hogy a számítástechnikát a gazdasági hatékonyság szolgálatába állítsa; hasznosítsa az adatok feldolgozásán és tárolásán túl, a munka irányításában és szervezésében. Sz. X. gépvásárlásra. m Erden és környékén r A sziget megvalósult tervei A saját kezük munkáját dicséri Raffay Bélával, a ráckevei nagyközségi tanács elnökével jó néhányszor találkoztunk olyan jeles alkalmakkor, amikor a környék valamelyik településén vagy éppen a volt járási székhelyen készült el új közösségi létesítmény, kiépült a vízvezeték, befejeződött egy régi szép épület renoválása. Mutatott új utakat, óvodákat, tantermeket, a helyi lakosok életkörülményeit, s az egy-egy hét végén ötvenezrekre is rúgó üdülőnépesség gondtalan pihenését egyaránt javító üzleteket és vendéglőket. A terület fejlődésének mérlegét azonban ilyen esetleges tapasztalatok alapján aligha lehet megvonni. S nemcsak azért, mert az mindig elmarad vágyainktól, igényeinktől, hanem azért is, mert az élet minőségéről könnyen szerezhet téves benyomást az. aki az ünnepélyes aktusok alapján ítél. Egyre terjedő — s csak helyeselhető — gyakorlat itt is, hogy az új, s amúgy is régen várt beruházást különösebb hűhó nélkül, a lehető leggyorsabban munkába állítják, működtetni kezdik. Kész termékként, magasabb feldolgozottság! fokon jobban értékesít» hetőek a Csepel-szigeten termesztett zöldség- és gyümölcsfélék. A termés jelentős részét a ráckevei Aranykalász Termelőszövebkezeroen fagyasztják, s néhány hónap múltán mirelit áruként értékesítik. Erdősi Ágnes felvétele Uj helyzetben - más szemlélet A város arculata a gyermekeknek is kedvez. Hancsovszki János felvétele Országos fórumokon nem Is olyan régen egyre-másra Ér- dßt szedték elő a példatárból, mint Közép-Európa legnagyobb faluját, ha a népesség alakulásáról, az infrastruktúra féjiődésének hiányosságairól esett szó. A lepek településeként vonult be a köztudatba: a legnagyobb bevándorlás, a leghosszabb utcák, a legtöbb bejáró, a legnagyobb ellentmondások, a legszembetűnőbb különbségek az életkörülményekben, a munkalehetőségekben, a kereskedelmi, egészségügyig.oktatási--ellátású au (TI- ÁS így tovább. Azután, bő fél évtizeddel ezelőtt, ebből a hatalmasra nőtt nagyközségből város lett. Közigazgatási státusát, rangját illetően, s további fejlődési lehetőségeit tekintve is. A XII. pártkongresszus előkészítése során, 1980. február 10-én már városi pártértekezlet fogalmazta meg az egységes városfejlesztési, várospolitikai koncepciót, útmutatót adott a politikai munka, a közélet kibontakoztatásának feladataihoz. Hogy mi változott azóta? A kívülállóknak sok volna felsorolni. Ám lehet, hogy az ott élők néha ezt a sokat is kevésnek tartják. A népesség változatlanul tovább nőtt, most megközelíti a lakosság iélekszáma a 45 ezret. Nem emelkedett azonban számottevően a helybeli munkalehetőségek aránya, ezért az érdi kenyérkeresők táborának mintegy kétharmada ma is eljár a városból Budapestre, vagy a környező településekre. S ez a tény rányomja bélyegét a városra, még akkor is, ha számításba vesszük, milyen eredményesen fejlődött Érdnek és környékének gazdasági tevékenysége, hogy ma már ■meghaladja a termelő ipari és mezőgazdasági üzemek árbevétele a 2,5 milliárd forintot évente. S míg ezenközben bizonyos helyeken kevesebb lett a munkáslétszám, amit a műszaki fejlesztésnek, s a javuló üzem- és munkaszervezésnek kellett ellensúlyozni, máshol új foglalkoztatási lehetőségek keletkeztek. Ha nem a városban. akkor a környékén. Megkezdte működését a Törökbálinti Állami Gazdaság konzervüzeme, bővült a Benta- völgye Tsz húsüzeme, megalakult a Műszer és Automatika Kisszövetkezet, a DATACOOP, a PROMAX és a PH ARM A- PfjAlT Kisszövetkezet. A Skála, a Fészek, s az Iparcikk Áruház is számos új munkahelyet jelentett, elsősorban a nők helyi foglalkoztatásának gondjait enyhítette. Kedvezően változott a munkaerő összetétele is: egyre magasabb a szakmunkások és a felsőfokil képesítésű szakemberek aránya. A város és körzete gazdálkodó szervezeteinek termelő tevékenysége az utóbbi öt esztendőben évente átlagosan 2— 3 százalékkal bővült. Jelentős előrelépést tapasztalhatunk egyebeit közt az export fokozásában, amiben kiváltképp élen jár az MGM diósdi gyára, csaknem 85 százalékban részesedve a környék összes tőkés kiviteléből. A tőkés export növelésében — s az import pótlásában — sikeresnek bizonyult a TEXELEKTRO Ipari Szövetkezet, a MEZŐGÉP érdi gyára komplex élelmiszeripari feldolgozó gépsorok gyártásában vállalt részvétellel járul hozzá a devizaszerzéshez, hogy csak a nagyobbakat említsük. S az ezzel járó — pontosabban az ezt előidéző — termékszerkezet-módosítás nem csupán az exportcélokat szolgálta, hanem a belföldi ellátást is, elsősorban magában a városban és környékén. A körzet mezőgazdaságát jelentő Benta-völgye Tsz megközelítőleg másfélszeresére növelte árbevételét a legutóbbi pártértekezlet óta. Jelentősen növekedtek a növények terméshozamai, az állattenyésztésben javult a tejtermelés színvonala, számottevően a már említett húsüzem és az élelmiszer-kereskedelem. az ipari tevékenység és a szolgáltatás, a lakossági ellátásban nélkülözhetetlen már a közös gazdaság által működtetett vendéglátás is. S amennyiben igazságosak akarunk lenni, említést kell tennünk a térségben dolgozó mintegy ezer kisiparosról, akiknek munkája a környék adottságait figyelembe véve az országos átlagnál is jelentősebb. Az utóbbi öt esztendő alatt a korábbihoz képest új helyzet alakult ki ezen a vidéken is, akár a közigazgatást, akár a gazdasági, a társadalmi élet alakulását vesszük figyelembe. Vizsgálódásaink során azonban azt is megállapíthatjuk, hogy a szemlélet szintén más. A munkában érvényesültek azok a követelmények, amelyeket a különböző párthatározatok országosan, a megyében, s helyileg megfogalmaztak, ugyanakkor olyanná formálódott a közgondolkodás, amely Érdet és környékét szerves egésznek tekinti, gazdálkodásban, településpolitikai intézkedésekben egyaránt. A városi pártértekezlet 120 küldötte is ilyen megfontolásból dönt majd holnap a következő öt esztendőre vonatkozó feladatok irányvonaláról. A számok mögött A számadást most egy nagy halom fénykép, valamint Ráckeve és a vonzáskörzetébe tartozó Dömsöd, Dunavarsány, Kiskunlacháza, Szigetszent- márton és társközségeik ötödik ötéves fejlesztési tervei alapján próbáljuk elvégezni. A száraz számok a reális lehetőségekről szólnak, a fotók pedig arra szolgálnak bizonyságul, hogy az itt élő mintegy 42 ezer lakos hogyan használta, s miként tudta szaporítani a nagy közös kasszából rendelkezésére bocsátott forintokat. Az adatok arra utalnak, hogy példamutatóan. Az eredeti tervet majd ötven százalékkal túlteljesítették, azaz minden két forintot egy harmadikkal szaporítottak. Jórészt úgy, hogy az itt lakók értelmes célokért mindig hajlandók önkéntes munkát vállalni, s ha szükséges, a zsebükbe nyúlni. Hasonlóképpen a területen gazdálkodó termelő- szövetkezetek is, pedig a megemelkedett adók, a folyamatosan dráguló gépek, s az elmúlt évek aszályos időjárása Ráckeve vonzáskörzetében is véget vetett az aranykornak. Nehezebb körülmények között dolgoznak, szorító gond a hitelek visszafizetése, minden forintnak meg kell nézni a helyét. Csakhogy az itt élők negyven százaléka ma is a mezőgazdaságból él, s a gazdaságok vezetői jól tudják, hogy az élet minőségét javító minden kiadás legalább olyan jól megtérülő beruházás, mint mondjuk a gépvásárlás. Jobb munkakedvet, ragaszkodást, tulajdonosi büszkeséget szül. Városiasodé életmód így történhetett, hogy jó néhány városunkkal ellentétben, Ráckevén elkészült a tervezett 52 tanácsi — célcsoportos — lakás, bár itt is sok fejtörést okozott az . építőanyag-hiány,. 350 családi házba is beköltöztek a lakók. Ez utóbbiért nemcsak a tulajdonosokat dicsérhetjük, hanem az okosan gondolkodó tanácsokat is, hiszen Kiskunlacházán 390, Ráckevén és Szigetszentmártonban 168 közművesített telket bocsátottak az építkezni szándékozók rendelkezésére. A közművesített szót ez esetben érdemes kétszer is aláhúzni. Az elmúlt öt esztendőben Ráckeve-Űjte- lepen, Áporkán, Makádon készült önálló vízmű. Bővítették, korszerűsítették a hálózatot egy kivételével a többi településen is. Lefektettek 43 kilométer hosszú vezetéket, a köz- igazgatási központban pedig hatalmas ivóvíztározó és szennyvízcsatorna készül. B. I. Nehéz lépést tartani az igényekkel Az eredményt gond árnyékolja Javultak-e a lakosság életkörülményei Szentendrén és vonzáskörzetében 1980 óta? — Igen, de nem eléggé — válaszolják a város vezetői. S ahogy sorra vesszük ennek az időszaknak a történéseit, kiderül, hogy a Dunakanyar hatvanezer lakosának, az ide látogató megszámlálhatatlanul sok bel- és külföldi turistának volt oka az örömre, a bosszanko- dásra egyaránt. A tények számbavételekor olyanformán ingadozik a hangulat, mint a nemrég épült szentendrei kenyérgyár átadása után történt. Az élelmiszer-ellátásban és a tanácsi beruházásokban is kiemelkedő fontosságú üzem termékeire csak úgy záporoztak a jogos kifogások, mígnem á közelmúltban tett hathatós intézkedések nyomán a panaszok okai megszűntek. Lendületes volt ebben az időszakban a lakótelepi épületek számának a gyarapodása. E tervciklus első felében fejeződött be a Fel- szabadulás lakótelep II. ütemének, s megkezdődött a László-tel^p építése Szentendrén. A nagyközségekben a tanácsok a tervezett 39 lakásból huszonnégyet tudtak megépíttetni eddig. A jobb hitelfeltételek hatására ugrásszerűen megnőtt a magánerős lakásépítés. Az eredmények ellenére a családi hajlékra vágyók száma mégsem csökkent ebben a térségben, mert a lakosság száma a betelepülőkkel itt gyorsan emelkedik. A regionális ivóvízrendszer százharminckét kilométerrel nőtt ebben az időszakban, s az ellátás részesei már Pilisszentkereszt lakói is. Pilisszentlászlón, Pilisszántón és Kisorosziban megvalósult a közkifolyós vízellátás. A szentendrei és budakalászi zónamódosításokkal a vízbázis jobb kihasználása vált lehetővé. Évtizedünk második felében — ha a helyzet közben nem változna — mégsem lenne elég az ivóvíz a térség településein. A gázhálózat kiépítése ugyancsak a fontos eredmények közé tartozik; 1980-tól a városi lakosság egy része is áttérhetett a földgáztüzelésre. Ez a jó hír. A rossz: Budakalász és Pomáz bekötése a gázhálózatba nem valósult meg. Fejlődött is, romlott is a körzet úthálózata. A Budapest—Szentendre közötti 11-es autóút kiszélesítése, a Szentendre és Visegrád közötti erdei út megépítése, a Dunakanyar körúttal együtt, egy nagyszabású közlekedési koncepció sikeres megvalósítását jelenti, ugyanakkor az is tény, hogy a települések belső úthálózatának felújítására, fenntartására a pénz kevésnek bizonyult. A kereskedelmi egységek száma bővült ugyan, de ma is túlzsúfoltak, s az ipari szolgáltatás sem tudott kellőképpen igazodni az igényekhez. Az eredmények és a megoldatlan problémák tárgyilagos összevetéséből adódnak a tennivalók. A közigazgatás átszervezését kövezett kistérségszemlélet. Ez nagyjából azt je- vetően erősödik a Dunakanyarban az úgynevezett kistér ség-szemlélet. Ez nagyjából azt jelenti, hogy a tanácsok miközben megtanulnak élni a helyi önállóság nagyobb lehetőségeivel, erősítik a térség többi tanácsával való együttműködést is. Hiszen rengeteg az olyan feladat, amelyet csak összefogással tudnak megoldani. Cseri Sándor Ezen a vidéken egyre kevesebb hiányzik abból, amit vá- rosias életmódnak nevezünk. Mindenütt — bár nem kis nehézségek árán — megszervezték a korszerű szemétszállítást, elkészült 4 kilométer hosszú belterületi út, a tanács vásárolta anyagból, de társadalmi munkában leraktak majdnem tíz kilométer hosszú járdát. E sorba tartozik, hogy Ráckevén, Kiskunlacházán, Dömsödön új üzlet nyílt. Szolgáltatóközpontokat alakítottak ki a települések központjaiban. Az országos átlagnál jobb az egészségügyi ellátás. Egy körzeti orvoshoz 2 ezer 164 lakó tartozik. Rajtuk kívül 19 védőnő, körzeti ápolónő vigyáz a lakosság egészségére. Űjabb orvoslakások épültek, felújítottak több rendelőt. E településeken ma már minden gyerek járhat óvodába. Legutóbb Délegyházán és Du- navarsányban bővítették a gyermekintézményt, s egy újabb száz személyes készül Szigetújfalun. Ráckevén, Szigetújfalun, Kiskunlacházán és Dömsödön bölcsőde is várja a kicsiket. A tervezett összeg kétszeresét fordították az iskolahálózat bővítésére, korszerűsítésére. Huszonegy tanteremmel gyarapodtak, Ráckevén idén készül el egy új tornaterem, Dunavarsányban a művelődési ház már fogadja a községbelieket. Joggal büszkék A talán túl rózsaszínű képhez tartozik azonban, hogy a jócskán megemelkedett összeg ellenére sem sikerült az öt évvel ezelőtti terveket maradéktalanul teljesíteni. Mindenekelőtt az áremelkedések, másrészt a nem kellő gondossággal készült tervek miatt. Tovább nézegethetnénk a fényképeket. Hogyne lennének büszkék a környék lakói, hogy néhány értékes műemlék ismét eredeti szépségében ragyog. Vagy arra, hogy Ráckevén mutatós szálloda épült, s ha valaki kinéz az ablakán, láthatja, hogy itt a gyerekek vitorlázni is megtanulhatnak. Közelebb került a főváros, javult a tömegközlekedés. S még arra is jutott energia, hogy múzeumokkal, köztéri szobrokkal gyarapodjanak. Ez Ráckeve, Dömsöd, Dunavarsány, Kiskunlacháza, Szi- getszentmárton és a hozzájuk tartozó nyolc társközség jelene. Sokan bizonyára természetesnek találják mindazt, ami az elmúlt, általában a szűkös jelzővel illetett években történt. A többség büszkesége jogos, hiszen minden épület, minden négyzetméter járda saját munkájukat dicséri. Csillák Andris