Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-09 / 33. szám
1985. FEBRUÁR 9., SZOMBAT Tesztpadok a szereidében Szervovizsga a Bendlbericában Varga Zoltán az elkészült alvázat mutatja be Sebők Jánosnak, a MERT Rt. minőségi ellenőrének. A Csepel Autógyárban az Idám mintegy tizenháromezer darab Ikarus-buszhoz való alvázat gyártanak. Ahogy a szi- getszentmiklósiak fogalmaznak: a biztonságos közlekedési, üzemeltetés maga után vonja a magasabb műszaki követelményeket is. Azt, hogy az alvázakat — akár belföldi fel- használásra. akár külföldi megrendelésre készülő buszokba építik is be — szigorú, minőségi szempontból sokrétű vizsgálatnak vétik alá. Ezeknek az úgynevezett MERT-vizsgálatoknak a színhelye a h úszónké tezer négyzetméteres, korszerű szerelőcsarnok. Ahol a szakember a kormány aláfordulásának szögét, funkcióját éppúgy ellenőrzi, mint azt, hogy az egyéb minőségi, biztonsági előírásoknak megfelel-e. De nemcsak az alváz milyenségére, minőségére kíváncsiak a-szakembereik. A sziget- izentmiklósi gyár szervokormány-gyáregységében, az úgyHorváth Jánosné művezető a számítógépes próbapadon lévő bendi- bericát ellenőrzi. Ferenc Tom János szerelő pedig összeállít. nevezett Bendiberlca üzemében „a. licenc alapján gyártott, korszerű szervokormányok vizsgáznak. Annak az első ezer ideológiáját képviselte. Annak ellenére, hogy a brit miniszterelnök a konferenciát megelőzően már Moszkvában járt, e így alkalma nyílt arra, hogy elképzeléseit egyeztesse szövetségesével, mind a jaltai találkozót megelőzően, mind alatta újabb és újabb „ötletekkel” állt elő. Három fő csoportba sorolhatjuk a miniszterelnök és a brit diplomácia erőfeszítéseit. Az első az, hogy szemben a szovjet és részben az amerikai „ütemmel”, elsőbbséget kapott a politikai kérdések sokasága. Legfontosabb természetesen a Brit Birodalom integritásának a megőrzése. Ennek érdekében London mindent elkövetett, egészen addig, hogy Churchill Jaltában azt javasolta: az Egyesült Államok rendelkezzék a világ legnagyobb légierejével, míg Nagy-Britannia a legnagyobb hadiflottával. A brit diplomácia sokszor az első világháború „területfelosztó” napjait akarta újra élni. Igv Németország felosztására is újabb és újabb javaslatokkal állt elő maga Churchill is (Baior— Osztrák—Magyar Monarchia Bécs fővá’X>ssa; Lengvel Királyság stb.) néha derültséget keltve mindkét szövetségedében. Kedves katonai elképzelése, volt a partraszállás a ljub- Janai völgy felé előretörve. A kaleidoszkópszerű elképzelések zavart is okoztak sokszor.— A jugoszláviai ' partraszálláson kívül -más katonai elképzelése nem volt, ennek ellenére még nem a „hidegháborús fultoni Churchill” indult Jaltába. Meg tudtak egyezni A konferencia döntő eredménye az volt, hogy a szövetségesek minden eszmei, társadalmi ellentétük dacára meg tudtak egyezni a kérdések zömében. Mind a katonai offenzívak összehangolásálban, mind a háború utáni béke kérdésében egységre jutottak. Az eredményeket összegezve Harry Hopkins Jaltában így nyilatkozott: Tökéletesen meg voltunk győződve róla, hogy felvirradt az az új nap, s kivívtuk az első nagy győzelmet a béke ügyéért, s itt a többesszám első személyen valamennyiünket értem. Az oroszok bebizonyították, hogy tudnak értelmesek és messzire látók lenni, és sem az elnöknek, sem bármelyikünknek nem volt semmi kételye afelől, hogy békében tudunk élni és együttműködni velük a legtávolabbi jövőig, amelyet bármelyikünk legfeljebb elképzelni tudott. S. hogy az amerikai diplomata jóslata néhány év múlva már nem volt valóság, arról nem a Szovjetunió tehet. Mint ahogy arról sem, hogy a mai hh'- talos amerikai politika sem ezt vallja, megkérdőjelezve a jaltai szerződés érvényességét. A történelmet azonban nem lehet megkérdőjelezni. Ruttkay Levente darabos szériának egyike-má- sika, mely rövidesen elkészül. A modern, világszínvonalat jelentő gyártmány korszerű gyártógépeken készül. S a kipróbálásához is adottak a legmodernebb eszközök. Tesztpa- don vizsgálják, ellenőrzik a legyártott szervokormány paramétereit. Ebben a vizsgálódásban a számítógép is az ember segítségére siet. MTESZ-tanácskozás Új elnököt választottak Tegnap Vácott a Technika Házában tartotta ülését a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Pest megyei végrehajtó bizottsága. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Lénárd László, a megyei pártbizottság titkára. A több mint hatezer, a megyében dolgozó mérnököt, agrárértelmiségit, a természettudományokkal foglalkozó szakembert tömörítő szervezet végrehajtó bizottsága megvitatta a megalakulás óta eltelt hat esztendő munkájáról szóló jelentést, majd aktuális, a szervezet napi tevékenységét érintő kérdésekben döntött. Foglalkozott a testület azzal a kérdéssel is, hogy az alapvető tudományos jellegű tevékenység és a szakember továbbképzés mellett, miként lehetne bővíteni a megbízások alapján folytatható, a szervezet működését is biztosító pénzdíjas megrendelések körét. Mint ismeretes, az MTESZ Pest megyei szervezetének korábbi elnöke Gurbán György elhunyt. Utódjául most a testület dr. Bánházi Gyula címzetes egyetemi tanárt, a Gödöllői Gépkísérleti Intézet igazgatóját választotta meg. Cs. A. Kongresszusi munkaversenyben a PÁÉV Kevesebb hiba, több lakás Ismert tény, hogy terven felül adott át rendeltetésének hatvannégy lakást két hónappal ezelőtt a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat Dunakeszin, a tovább épülő Duna-parti lakótelepen. A tény előzménye: a PÁÉV kollektívája — csatlakozva az MSZMP XIII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaversenyhez — vállalta, hogy terven felül 1984 végére műszaki átadásra elkészíti a K.—18-as jelű épülettömb hármas lépcsőházában lévő hatvannégy lakást. a híres bankjegy, amelyet a három nagy látott el kézjegyével a Jaltai konferencián Erdősi Ágnes reprodukciói Amit vállaltak, azt teljesítették, jelenthette Somorjai Béla igazgató azon a munkás- gyűlésen, amely az idei feladatok meghatározására volt hivatott. Ami a PÁÉV-nál történt, történik, arra oda kell figyelni. Hiszen éveken át kérdéses volt a vállalat jövője — ma pedig az átgondolt tervezőszervező munka eredményeként az építőipari középmezőnyhöz tartoznak. Ezt húzza alá az a tény: a gazdasági egységek túlteljesítették nyereség- tervüket. Az előzetes adatok szerint a tervezett 28 millió forintos nyereséget mintegy hatmillióval sikerült megfejelniük. Ap összeg még nagyobb lett volna, ha egyik megrendelőjüket, az Irodagép Vállalatot a gazdasági kényszer hatása miatt nem számolják fel, mégpedig jogutód nélkül. Mert az itteni munka több, mint kétmilliója nem az árbevételi rovatba került, hanem a veszteséget nyilvántartóba ... Kedvező változás tapasztalható a vállalat, illetve az általa kivitelezett, s átadott lakások minőségében éppúgy, mint mennyiségében. Tehát több lakást adtak, adnak át, s ugyanakkor azok minősége a korábbinál jobb. Ezt támasztja alá az: mind a műszaki, tehát hiánypótlási kötelezettségekkel járó átadások, mind a készre jelentett, véglegesen átvett (beköltözhető) lakások száma-mennyisége meghaladta a tervezettet. S ami leginkább ennyire biztató: a meny- ny.iségi hiányok, s minőségi hibák értéke az 1983-as hatmillió 690 ezer forintról hatmillió 560 ezerre csökkent a múlt év végére. Amivel viszont a PÁÉV-nál is szembe kell nézni, az a fluktuáció, öt év alatt több, mint ötszáz fizikai munkással csökkent a vállalat létszáma. Ennek nyomán nőtt a termelékenységi mutató, de — ami természetes — a tavalyi árbevételi és termelési értéktervtől némileg elmaradtak. A bér- gazdálkodásra az a jellemző, hogy mindenekelőtt a dolgozók megtartása a célja. Míg 1980- ban 48 ezer forintos bérszínvonallal számoltak a PÁÉV- nál, addig 1984-ben 68 ezer 289 forinttal. A vállalatnál az a szólásmondás járja, hogy az idei úgynevezett hajrá-év. Mert néhány mutatóban a szinten- tartásra törekednek a tervidőszak utolsó esztendejében. Viszont munka van: ötszáz lakás átadása során 40-41 milliós nyereség elérése, a már- már kritikusra csökkent létszámmal. S hogy mit vállaltaik, amit a tervben előírtaik maguknak, azt maradéktalanul teljesítsék is, ahhoz: az erőket jól felmérő vállalkozáspolitikára, javuló belső szervezésre van szükség. Csak így, s az említettekre alapozott nagyobb munkaintenzitással teljesíthetik az idei vállalati terveket. F. I. A HÉT HÍRE SŰRŰ ERDŐ Q A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság vitaülésen elemezte kultúra és jövő kapcsolatait. ® Fotókiállítás nyílt meg Székesfehérváron Lengyel- ország címmel. # Kecskemét volt a helyszíne az iparszerű szarvasmarha-tenyésztésről tárgyaló konferenciának. £ A hét híre az is, hogy Budapesten megtartották az erdők nemzetközi éve rendezvénysorozat megnyitóját. ElÖSZOr veszni hagytuk, hogy majd óvni kezdjük, ez volt és még ma is ez az erdők sorsa Európában éppúgy, mint a világ iparosodott más tájain, de ott is, ahol látszatra még érintetlen, romlatlan a természet, azaz a fejlődő országok erdőterületein. A támadás szinte kivédhetetlen, mert a levegőből jön, azaz védeni is úgy kell az erdőt, hogy a légszennyeződést — ennek az erdőkre legveszedelmesebb részét, a ként — csökkentjük. Amiben az a bökkenő, hogy a füstgázok, a savas esők nem kérnek vízumot, kényük- kedvük szerint lépik át az országhatárokat, s gyakran ott okoznak pusztítást, ahol iparnak nyoma sincsen ... Ezért, ezért is az elhatározás az ENSZ védőszárnyai alatt: legyen az erdők nemzetközi éve a nemzetközi összefogás ideje, a tetteké, a közös elhatározásoké, hogy mentsük, menthessük azt, ami a szó szoros értelmében a világ tüdeje. Ebből a különleges tüdőből 115 ezer hektárnyi van a megyében. A legnagyobb birtokos az állam, a terület kétharmada erdő (parkerdő), illetve erdő- és fafeldolgozó állami gazdaságok kezelésében található, egyharmad pedig a szövetkezeteké. Igaz, akad magántulajdonú erdő is, 363 hektár, azaz a terület 0,3 százaléka. Amire azt mondjuk, ennyi még érdekességként is létezhet... A megye erdőiben az ún. vegyes faállomány a jellemző, bár egy-egy tájrészen lelünk szép fenyveseket, tölgyeseket, azt a két fafajtát, melyet a leginkább — és elsőként — támadnak meg a környezeti ártalmak. Mert itt- ott már látni — bár az országos képnél kedvezőbb a helyzet, hiszen hazánknak az északi részén nyomatékos jelekkel véteti észre magát a fapusztulás — a fákon, erdőrészeken a sebeket, a segítségért kiáltó csupasz, lombot többé nem hozó ágkarokat... Legfontosabb, megújítható természeti erőforrásaink közé tartoznak az erdők, s tény, használjuk a fát seregnyi mindenre, bár gyakran kétséges, valóban fa, faanvag kell-e arra a célra ... ?! Évente átlagosan 8—8,5 ezer köbméter fűrészáru kerül ki a fafeldolgozó üzemekből a megyében, de az egyes esztendők között nagy az eltérés, mert ingadozik a lehetséges alapanyag mennyisége és minősége éppúgy, mint a rendelések száma, bár a tervszerű erdőgazdálkodáshoz jobban illeszkedne a folyamatosság, az egyenletesség. Készült a megyében fenyőfű- részáru, kémény-, lágylombos fűrészáru, parkettaléc (fríz) azután fényezett szekrény, fényezett asztal, egyre kisebb mennyiségben. A gyártási körülmények ugyanis több helyen gazdaságtalanok, a termelés fénykorában előállított évi 7—7,5 ezer szekrény, 14,5— 15 ezer asztal is kevés volt az üdvösséghez, a kellő nyereséghez. Vagy nagy sorozatok, vagy egyedi, döntően kézi megmunkálás — amire a megyében két szövetkezet is ad példát, bútorok tőkés exportjával —, e kettő között kell választani a bútorkészítőknek. Ezért, hogy azután a megye fafeldolgozó iparának 400 millió forintot meghaladó eszköz- állománya döntő részben nem a bútorokhoz kapcsolódik. a fa, egy év alatt 2,3— 2,4 millió négyzetméter parkettlécet használnak fel a népgazdaságban, ám míg az építőipar egy évtized alatt kétharmadával mérsékelte a lefektetett parketta mennyiségét, a lakosság esetében az egyharmadot sem érte el a csökkenés, a többszörös áremelkedések ellenére sem, azaz nagy a megszokás ereje, sokszor nem a pénztárca dönt, hanem a hagyomány. S ez pusztán piciny darabjáka annak a sűrű erdőnek, amelyben járva fák sorsát próbáljuk kideríteni, hiszen csupán fenyőfűrészáru behozatala fejében kétmilliárd forintos kiadás szerepel a legutóbbi egy esztendő külkereskedelmi mérlegében, amire a szakemberek azt mondják, fölösen nagy összeg. Pusztuló erők, megfontolás nélkül használt faanyagok ... valóban sűrű az a, nem valóságos erdő, ahol az ember, holnapját illetően, rossz ösvényekre tévedhet. Mindannyiunknak szól ezért az Arany János megfogalmazta — Letészem a lantot című művében — intelem: „Ha a fa élte megszakad, / Egy percig éli túl virága." Mészáros Ottó A szakszervezet mérlegén Ma is eleven érték Negyven éve a félig felszabadított fővárosban kommunista és szociáldemokrata vezetők határoztak az egységes szakszervezet létrehozásáról. 1945. január 18-án a szabók Almássy téri otthonában megalakult az Ideiglenes Szak- szervezeti Tanács. Ekkorra azonban Pest vármegye területén már létrejöttek az első helyi csoportok — az erről szóló tudósítások novemberi keltezésűek. A többi között az iménti tényeket elevenítette fel az SZMT tegnapi ülésén a testület elnöke, Pataki Márton, méltatva a szakszervezeti mozgalom négy évtizedes fejlődését, felelevenítve annak állomásait. A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa ezután egyetlen napirendi pontnak szentelte figyelmét: a tavalyi munka eredményeinek s az idei teendők számbavételének. Az elnökség beszámolójában Janicsaládosok lakáshoz jutási esélyei nem javultak, s az olcsó termékek gyakran hiányoztak az üzletekből. A szakszervezeti nevelő tevékenység eredményesen járult hozzá a megye nyugodt politikai légkörének megőrzéséhez. Az idén a felszabadulás 40. évfordulója, a párt- kongresszus, az országgyűlési és tanácsválasztások jegyében dolgoznak, ám a tervek szerint tennivalókat ad majd a VII. ötéves terv előkészítése, az új vállalatvezetési formákra való áttérés, s kísérleti jelleggel — a szakmaközi bizottságok megerősítésére — Vácott, Gödöllőn, Cegléden, Szigetszent- miklóson és Budaörsön függetlenített területfelelősök látnak munkához. A vitában — mely elsősorban a területi munkával, az érdekvédelemmel, a tervezés gyakorlatával s a szakszervezet nevelő szerepével foglalkozott — nyolcán szólaltak fel. A testplet a beszámolót, a feladatmeghatározást és az SZMT ez évi munkaprogramját egyhangúlag elfogadta. bor Miklós, az SZMT vezető titkára hangsúlyozta: tavaly megyénkben — az MSZMP KB 1983. októberi állásfoglalása nyomán — felerősödött a szakszervezeti mozgalom aktivitása, bár az alapszervezetek fejlődésében továbbra is mutatkoznak különbségek. A megye termelőüzemeinek többsége sikerrel teljesítette terveit, s ebben része volt a szakszervezetek segítségének is. A tapasztalatok szerint a munka- verseny-mozgalom ereje ma is eleven érték, s a vgmk-kban kibontakozó szemlélet sok tekintetben kedvezően hat a brigádélet tartalmi gazdagodására. A megye településeinek fejlesztésében, a lakosság ellátásának javításában teljesültek az egy évvel korábban meghatározott célok, ám a tanácsi rendelkezésű lakások alacsony száma, egyes építőanyagok hiánya továbbra is gond, a fiatal házasok és nagy