Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-09 / 33. szám

1985. FEBRUÁR 9., SZOMBAT Tesztpadok a szereidében Szervovizsga a Bendlbericában Varga Zoltán az elkészült alvázat mutatja be Sebők Jánosnak, a MERT Rt. minőségi ellenőrének. A Csepel Autógyárban az Idám mintegy tizenháromezer darab Ikarus-buszhoz való al­vázat gyártanak. Ahogy a szi- getszentmiklósiak fogalmaz­nak: a biztonságos közlekedési, üzemeltetés maga után vonja a magasabb műszaki követel­ményeket is. Azt, hogy az al­vázakat — akár belföldi fel- használásra. akár külföldi megrendelésre készülő bu­szokba építik is be — szigorú, minőségi szempontból sokrétű vizsgálatnak vétik alá. Ezeknek az úgynevezett MERT-vizsgálatoknak a szín­helye a h úszónké tezer négy­zetméteres, korszerű szerelő­csarnok. Ahol a szakember a kormány aláfordulásának szö­gét, funkcióját éppúgy ellen­őrzi, mint azt, hogy az egyéb minőségi, biztonsági előírások­nak megfelel-e. De nemcsak az alváz mi­lyenségére, minőségére kíván­csiak a-szakembereik. A sziget- izentmiklósi gyár szervokor­mány-gyáregységében, az úgy­Horváth Jánosné művezető a szá­mítógépes próbapadon lévő bendi- bericát ellenőrzi. Ferenc Tom Já­nos szerelő pedig összeállít. nevezett Bendiberlca üzemé­ben „a. licenc alapján gyártott, korszerű szervokormányok vizsgáznak. Annak az első ezer ideológiáját képviselte. Annak ellenére, hogy a brit minisz­terelnök a konferenciát meg­előzően már Moszkvában járt, e így alkalma nyílt arra, hogy elképzeléseit egyeztesse szövet­ségesével, mind a jaltai talál­kozót megelőzően, mind alatta újabb és újabb „ötletekkel” állt elő. Három fő csoportba sorolhatjuk a miniszterelnök és a brit diplomácia erőfeszíté­seit. Az első az, hogy szemben a szovjet és részben az ameri­kai „ütemmel”, elsőbbséget ka­pott a politikai kérdések so­kasága. Legfontosabb termé­szetesen a Brit Birodalom in­tegritásának a megőrzése. En­nek érdekében London min­dent elkövetett, egészen addig, hogy Churchill Jaltában azt javasolta: az Egyesült Álla­mok rendelkezzék a világ leg­nagyobb légierejével, míg Nagy-Britannia a legnagyobb hadiflottával. A brit diplomá­cia sokszor az első világhábo­rú „területfelosztó” napjait akarta újra élni. Igv Német­ország felosztására is újabb és újabb javaslatokkal állt elő maga Churchill is (Baior— Osztrák—Magyar Monarchia Bécs fővá’X>ssa; Lengvel Ki­rályság stb.) néha derültséget keltve mindkét szövetségedé­ben. Kedves katonai elképzelé­se, volt a partraszállás a ljub- Janai völgy felé előretörve. A kaleidoszkópszerű elképzelések zavart is okoztak sokszor.— A jugoszláviai ' partraszálláson kívül -más katonai elképzelése nem volt, ennek ellenére még nem a „hidegháborús fultoni Churchill” indult Jaltába. Meg tudtak egyezni A konferencia döntő ered­ménye az volt, hogy a szövet­ségesek minden eszmei, társa­dalmi ellentétük dacára meg tudtak egyezni a kérdések zö­mében. Mind a katonai offen­zívak összehangolásálban, mind a háború utáni béke kérdésé­ben egységre jutottak. Az eredményeket összegezve Har­ry Hopkins Jaltában így nyi­latkozott: Tökéletesen meg voltunk győződve róla, hogy felvirradt az az új nap, s ki­vívtuk az első nagy győzelmet a béke ügyéért, s itt a többes­szám első személyen vala­mennyiünket értem. Az oro­szok bebizonyították, hogy tudnak értelmesek és messzi­re látók lenni, és sem az el­nöknek, sem bármelyikünknek nem volt semmi kételye afelől, hogy békében tudunk élni és együttműködni velük a legtá­volabbi jövőig, amelyet bár­melyikünk legfeljebb elkép­zelni tudott. S. hogy az amerikai diplo­mata jóslata néhány év múl­va már nem volt valóság, ar­ról nem a Szovjetunió tehet. Mint ahogy arról sem, hogy a mai hh'- talos amerikai po­litika sem ezt vallja, megkér­dőjelezve a jaltai szerződés érvényességét. A történelmet azonban nem lehet megkérdő­jelezni. Ruttkay Levente darabos szériának egyike-má- sika, mely rövidesen elkészül. A modern, világszínvonalat je­lentő gyártmány korszerű gyártógépeken készül. S a ki­próbálásához is adottak a leg­modernebb eszközök. Tesztpa- don vizsgálják, ellenőrzik a legyártott szervokormány pa­ramétereit. Ebben a vizsgáló­dásban a számítógép is az em­ber segítségére siet. MTESZ-tanácskozás Új elnököt választottak Tegnap Vácott a Technika Házában tartotta ülését a Műszaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetségé­nek Pest megyei végrehajtó bizottsága. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Lénárd László, a megyei pártbizottság titkára. A több mint hatezer, a me­gyében dolgozó mérnököt, ag­rárértelmiségit, a természettu­dományokkal foglalkozó szak­embert tömörítő szervezet vég­rehajtó bizottsága megvitatta a megalakulás óta eltelt hat esztendő munkájáról szóló je­lentést, majd aktuális, a szer­vezet napi tevékenységét érin­tő kérdésekben döntött. Fog­lalkozott a testület azzal a kérdéssel is, hogy az alapve­tő tudományos jellegű tevé­kenység és a szakember to­vábbképzés mellett, miként le­hetne bővíteni a megbízások alapján folytatható, a szerve­zet működését is biztosító pénzdíjas megrendelések kö­rét. Mint ismeretes, az MTESZ Pest megyei szervezetének korábbi elnöke Gurbán György elhunyt. Utódjául most a tes­tület dr. Bánházi Gyula cím­zetes egyetemi tanárt, a Gö­döllői Gépkísérleti Intézet igazgatóját választotta meg. Cs. A. Kongresszusi munkaversenyben a PÁÉV Kevesebb hiba, több lakás Ismert tény, hogy terven felül adott át rendeltetésének hatvannégy lakást két hónappal ezelőtt a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat Dunakeszin, a tovább épülő Duna-parti lakótelepen. A tény előzménye: a PÁÉV kollektívája — csatla­kozva az MSZMP XIII. kongresszusa és hazánk felszabadulá­sának 40. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny­hez — vállalta, hogy terven felül 1984 végére műszaki átadásra elkészíti a K.—18-as jelű épülettömb hármas lépcsőházában lévő hatvannégy lakást. a híres bankjegy, amelyet a három nagy látott el kézjegyével a Jal­tai konferencián Erdősi Ágnes reprodukciói Amit vállaltak, azt teljesí­tették, jelenthette Somorjai Béla igazgató azon a munkás- gyűlésen, amely az idei fel­adatok meghatározására volt hivatott. Ami a PÁÉV-nál történt, történik, arra oda kell figyel­ni. Hiszen éveken át kérdéses volt a vállalat jövője — ma pedig az átgondolt tervező­szervező munka eredménye­ként az építőipari középme­zőnyhöz tartoznak. Ezt húzza alá az a tény: a gazdasági egy­ségek túlteljesítették nyereség- tervüket. Az előzetes adatok szerint a tervezett 28 millió forintos nyereséget mintegy hatmillióval sikerült megfe­jelniük. Ap összeg még na­gyobb lett volna, ha egyik megrendelőjüket, az Irodagép Vállalatot a gazdasági kény­szer hatása miatt nem szá­molják fel, mégpedig jogutód nélkül. Mert az itteni munka több, mint kétmilliója nem az árbevételi rovatba került, ha­nem a veszteséget nyilvántar­tóba ... Kedvező változás tapasztal­ható a vállalat, illetve az álta­la kivitelezett, s átadott laká­sok minőségében éppúgy, mint mennyiségében. Tehát több lakást adtak, adnak át, s ugyanakkor azok minősége a korábbinál jobb. Ezt támasztja alá az: mind a műszaki, tehát hiánypótlási kötelezettségek­kel járó átadások, mind a készre jelentett, véglegesen át­vett (beköltözhető) lakások száma-mennyisége meghalad­ta a tervezettet. S ami legin­kább ennyire biztató: a meny- ny.iségi hiányok, s minőségi hibák értéke az 1983-as hat­millió 690 ezer forintról hat­millió 560 ezerre csökkent a múlt év végére. Amivel viszont a PÁÉV-nál is szembe kell nézni, az a fluktuáció, öt év alatt több, mint ötszáz fizikai munkással csökkent a vállalat létszáma. Ennek nyomán nőtt a terme­lékenységi mutató, de — ami természetes — a tavalyi árbe­vételi és termelési értékterv­től némileg elmaradtak. A bér- gazdálkodásra az a jellemző, hogy mindenekelőtt a dolgozók megtartása a célja. Míg 1980- ban 48 ezer forintos bérszín­vonallal számoltak a PÁÉV- nál, addig 1984-ben 68 ezer 289 forinttal. A vállalatnál az a szólás­mondás járja, hogy az idei úgynevezett hajrá-év. Mert néhány mutatóban a szinten- tartásra törekednek a tervidő­szak utolsó esztendejében. Vi­szont munka van: ötszáz la­kás átadása során 40-41 mil­liós nyereség elérése, a már- már kritikusra csökkent lét­számmal. S hogy mit vállaltaik, amit a tervben előírtaik ma­guknak, azt maradéktalanul teljesítsék is, ahhoz: az erőket jól felmérő vállalkozáspoliti­kára, javuló belső szervezésre van szükség. Csak így, s az említettekre alapozott nagyobb munkaintenzitással teljesíthe­tik az idei vállalati terveket. F. I. A HÉT HÍRE SŰRŰ ERDŐ Q A Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­ság vitaülésen elemezte kultúra és jövő kapcsolatait. ® Fotókiállítás nyílt meg Székesfehérváron Lengyel- ország címmel. # Kecskemét volt a helyszíne az ipar­szerű szarvasmarha-tenyésztésről tárgyaló konferen­ciának. £ A hét híre az is, hogy Budapesten megtar­tották az erdők nemzetközi éve rendezvénysorozat megnyitóját. ElÖSZOr veszni hagytuk, hogy majd óvni kezdjük, ez volt és még ma is ez az erdők sorsa Európában éppúgy, mint a világ iparosodott más tájain, de ott is, ahol látszatra még érintetlen, romlatlan a termé­szet, azaz a fejlődő országok erdőterületein. A támadás szinte kivédhetetlen, mert a levegőből jön, azaz védeni is úgy kell az erdőt, hogy a lég­szennyeződést — ennek az erdőkre legveszedelmesebb ré­szét, a ként — csökkentjük. Amiben az a bökkenő, hogy a füstgázok, a savas esők nem kérnek vízumot, kényük- kedvük szerint lépik át az or­szághatárokat, s gyakran ott okoznak pusztítást, ahol ipar­nak nyoma sincsen ... Ezért, ezért is az elhatározás az ENSZ védőszárnyai alatt: le­gyen az erdők nemzetközi éve a nemzetközi összefogás ideje, a tetteké, a közös elhatározá­soké, hogy mentsük, menthes­sük azt, ami a szó szoros ér­telmében a világ tüdeje. Ebből a különleges tüdőből 115 ezer hektárnyi van a me­gyében. A legnagyobb birto­kos az állam, a terület két­harmada erdő (parkerdő), il­letve erdő- és fafeldolgozó ál­lami gazdaságok kezelésében található, egyharmad pedig a szövetkezeteké. Igaz, akad magántulajdonú erdő is, 363 hektár, azaz a terület 0,3 szá­zaléka. Amire azt mondjuk, ennyi még érdekességként is létezhet... A megye erdőiben az ún. vegyes faállomány a jellemző, bár egy-egy tájré­szen lelünk szép fenyveseket, tölgyeseket, azt a két fafaj­tát, melyet a leginkább — és elsőként — támadnak meg a környezeti ártalmak. Mert itt- ott már látni — bár az orszá­gos képnél kedvezőbb a hely­zet, hiszen hazánknak az észa­ki részén nyomatékos jelekkel véteti észre magát a fapusztu­lás — a fákon, erdőrészeken a sebeket, a segítségért kiáltó csupasz, lombot többé nem ho­zó ágkarokat... Legfontosabb, megújítható természeti erőforrásaink közé tartoznak az erdők, s tény, használjuk a fát seregnyi min­denre, bár gyakran kétséges, valóban fa, faanvag kell-e ar­ra a célra ... ?! Évente átlago­san 8—8,5 ezer köbméter fű­részáru kerül ki a fafeldolgozó üzemekből a megyében, de az egyes esztendők között nagy az eltérés, mert ingadozik a le­hetséges alapanyag mennyisé­ge és minősége éppúgy, mint a rendelések száma, bár a tervszerű erdőgazdálkodáshoz jobban illeszkedne a folya­matosság, az egyenletesség. Készült a megyében fenyőfű- részáru, kémény-, lágylombos fűrészáru, parkettaléc (fríz) azután fényezett szekrény, fé­nyezett asztal, egyre kisebb mennyiségben. A gyártási kö­rülmények ugyanis több he­lyen gazdaságtalanok, a ter­melés fénykorában előállított évi 7—7,5 ezer szekrény, 14,5— 15 ezer asztal is kevés volt az üdvösséghez, a kellő nyereség­hez. Vagy nagy sorozatok, vagy egyedi, döntően kézi megmunkálás — amire a me­gyében két szövetkezet is ad példát, bútorok tőkés export­jával —, e kettő között kell választani a bútorkészítőknek. Ezért, hogy azután a megye fafeldolgozó iparának 400 mil­lió forintot meghaladó eszköz- állománya döntő részben nem a bútorokhoz kapcsolódik. a fa, egy év alatt 2,3— 2,4 millió négyzetméter par­kettlécet használnak fel a nép­gazdaságban, ám míg az épí­tőipar egy évtized alatt két­harmadával mérsékelte a le­fektetett parketta mennyisé­gét, a lakosság esetében az egyharmadot sem érte el a csökkenés, a többszörös ár­emelkedések ellenére sem, azaz nagy a megszokás ereje, sokszor nem a pénztárca dönt, hanem a hagyomány. S ez pusztán piciny darabjáka an­nak a sűrű erdőnek, amelyben járva fák sorsát próbáljuk ki­deríteni, hiszen csupán fenyő­fűrészáru behozatala fejében kétmilliárd forintos kiadás szerepel a legutóbbi egy esz­tendő külkereskedelmi mérle­gében, amire a szakemberek azt mondják, fölösen nagy összeg. Pusztuló erők, megfon­tolás nélkül használt faanya­gok ... valóban sűrű az a, nem valóságos erdő, ahol az ember, holnapját illetően, rossz ösvényekre tévedhet. Mindannyiunknak szól ezért az Arany János megfogalmaz­ta — Letészem a lantot című művében — intelem: „Ha a fa élte megszakad, / Egy percig éli túl virága." Mészáros Ottó A szakszervezet mérlegén Ma is eleven érték Negyven éve a félig felsza­badított fővárosban kommu­nista és szociáldemokrata ve­zetők határoztak az egységes szakszervezet létrehozásáról. 1945. január 18-án a szabók Almássy téri otthonában meg­alakult az Ideiglenes Szak- szervezeti Tanács. Ekkorra azonban Pest vármegye terü­letén már létrejöttek az első helyi csoportok — az erről szóló tudósítások novemberi keltezésűek. A többi között az iménti té­nyeket elevenítette fel az SZMT tegnapi ülésén a tes­tület elnöke, Pataki Márton, méltatva a szakszervezeti mozgalom négy évtizedes fej­lődését, felelevenítve annak ál­lomásait. A Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsa ezután egyetlen napirendi pontnak szentelte figyelmét: a tavalyi munka eredményeinek s az idei teen­dők számbavételének. Az el­nökség beszámolójában Jani­családosok lakáshoz jutási esélyei nem javultak, s az ol­csó termékek gyakran hiá­nyoztak az üzletekből. A szakszervezeti nevelő te­vékenység eredményesen já­rult hozzá a megye nyugodt politikai légkörének megőr­zéséhez. Az idén a felszaba­dulás 40. évfordulója, a párt- kongresszus, az országgyűlési és tanácsválasztások jegyében dolgoznak, ám a tervek szerint tennivalókat ad majd a VII. ötéves terv előkészítése, az új vállalatvezetési formákra való áttérés, s kísérleti jelleggel — a szakmaközi bizottságok megerősítésére — Vácott, Gö­döllőn, Cegléden, Szigetszent- miklóson és Budaörsön füg­getlenített területfelelősök lát­nak munkához. A vitában — mely elsősor­ban a területi munkával, az érdekvédelemmel, a tervezés gyakorlatával s a szakszerve­zet nevelő szerepével foglal­kozott — nyolcán szólaltak fel. A testplet a beszámolót, a feladatmeghatározást és az SZMT ez évi munkaprogram­ját egyhangúlag elfogadta. bor Miklós, az SZMT vezető titkára hangsúlyozta: tavaly megyénkben — az MSZMP KB 1983. októberi állásfogla­lása nyomán — felerősödött a szakszervezeti mozgalom akti­vitása, bár az alapszervezetek fejlődésében továbbra is mu­tatkoznak különbségek. A me­gye termelőüzemeinek többsé­ge sikerrel teljesítette terveit, s ebben része volt a szakszer­vezetek segítségének is. A ta­pasztalatok szerint a munka- verseny-mozgalom ereje ma is eleven érték, s a vgmk-kban kibontakozó szemlélet sok te­kintetben kedvezően hat a brigádélet tartalmi gazdagodá­sára. A megye településeinek fej­lesztésében, a lakosság ellá­tásának javításában teljesül­tek az egy évvel korábban meghatározott célok, ám a ta­nácsi rendelkezésű lakások alacsony száma, egyes építő­anyagok hiánya továbbra is gond, a fiatal házasok és nagy­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents