Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-01 / 26. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA­ina XXIX. ÉVFOLYAM. 20. SZÁM Ára: 1,BÖ forint 1083. FEBRUÁR 1., PÉNTEK Kisxogezhefík már a névtáblát (3. oldal) UFO a repülők nyomában ? (&• oldal) Pest megyei téli túrák (6. oldal) Pádiá” és televísiámüsor a fövő bélre (7—8. oldal) Ülést tartott a Minisztertanács Módosította a termelőszövetkezetek kölcsönös támogatási alapjairól szóló rendefetet A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Miniszterta­nács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott Kaare Willochnok, a Norvég Királyság miniszterelnökének hazánkban tett hivatalos láto­gatásáról. A kormány a tájé­koztatót tudomásul vette. A kormány jelentést hallga­tott meg a Balaton vízminősé­gének javítására cs az üdülő­körzet fejlesztésére hozott ha­tározatának teljesítéséről. Meg­tárgyalta és jóváhagyta a tér­ség hoss;»ú távú fejlesztésére kidolgozott programot. A Minisztertanács — a gaz­ÖniTEKöS ELEMZÉSSEL K ongresszusra készü­lünk, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt tizenharmadik kongresszu­sára. Egy hónap múlva, márciusban ül össze a kong­resszus, s ezt megelőzően sor kerül az alsóbb szintű pártszervezetek számadásá­ra, öt év munkájának érté­kelésére. Pest megyében is, ahol a lakosság csaknem el­éri az egymilliót, s az itt élők ötvenegy százaléka ak­tív kereső. A megye száz­hetvennél több településén élő, dolgozó ötvenezer kom­munista szerepe meghatáro­zó az elért politikai, társa­dalmi, gazdasági eredmé­nyekben, éppúgy, mint a gazdasági, az ideológiai életben. Pest megyei kommunistái a kongresszusra s az ezt megelőző pártértekezletekre — körzeti, megyei — úgy készülnek, hogy miközben önkritikusan elemzik eddi­gi munkájukat, a Központi Bizottság kongresszusi irányelveire építve határoz­zák meg a következő évek politikai, gazdasági, ideoló­giai, kulturális feladatait, a pártszervek és -szervezetek tennivalóit. Ez pedig nem kevesebbet jelent, mint azt: a mostani számvetéssel, s feladatmeghatározással a holnapunkat alapozzuk, építjük. S nem mindegy, hogy ho­gyan! Éppen ezért került és kerül a hangsúly a kritikus és önkritikus elemzésre. Mert az üzemek, a vállala­tok, a szövetkezetek dolgo­zói, a kollektívák ismerik a gazdaságirányítás tovább­fejlesztéséből adódó felada­tokat, s azok megvalósítá­sára felelősen, legjobb tu­dásuk szerint felkészültek, felkészülnek. Értve azt, hogy a gazdasági munka — s így boldogulásunk — alapja az, hogy ki-ki a ma­ga területén egyre jobban hozzájáruljon az ország fi­zetőképességének, egyensú­lyának javításához. Már­pedig ez a cél csak a gaz­daság fejlődésének gyorsí­tásával, a versenyképesség javításával érhető el. Meg­toldva a gazdasági haté­konyság növelésére, a vál­lalatok jövedelemtermelő képességének javítására irányuló erőfeszítésekkel. Itt álljunk meg. Mert hi­szen a tétel egyetlen pontja sem ismeretlen. Nem teg­nap fogalmaztuk meg. mely területeken elengedhetet­len, hogv a régi beidegző­désen változtassunk, fe­gyelmezve önmagunkat, értve, hogy a cél elérésével mi leszünk gazdagabbak, magunknak dolgozunk. Hi­szen sokszor és sokan meg­fogalmaztuk: ráolvasással, közgazdasági fogalmak unos-untalan ismételgeté­sével nem jutunk, nem is juthatunk ötről hatra. Csak a feladatok valóra váltását segítő, azt szolgáló kezde­ményezőkészség, a cselek­vési egység erősítése hoz­hat eredményt. A gazdaságban például úgy, ha az import mérsé­kelt ütemű növelése, s a technológiák korszerűsítése, a termékszerkezet piachoz való igazítása, a termékek feldolgozottsági szintjének javítása, a nemzetközi kooperációban rejlő lehető­ségek kiaknázása nem prog­ram, hanem a cselekvés na­pi feladatait jelenti. Apró­pénzre váltva mindazt, amit a feladatok között tartottunk eddig számon. Nehéz feladat, s nem volt könnyű ebbe az irányba az első lépéseket megtenni. Ám a számvetések Pest megye nem egy gazdálkodó egységében — termelőszö­vetkezetekben. az ipari kis- és nagyüzemekben — azt mutatják, az elmúlt fél év­tizedben sikerült ebbe az irányba elmozdulni, lépé­seket tenni. A nehezebb gazdasági körülmények kö­zepette is az ipar termelé­sének növekedési üteme ta­valy négy százalék körül járt. Több új termék gyár­tását kezdte meg a DKV, az LSZV, a Csepel Autó­gyár, az ISG. Javult a vegyipari és a könnyűipari termékek minősége. Az ipa­ri üzemek szocialista orszá­gokba iránvuló exoortjá- nak növekedése mellett a nyugati, dollárba számolva, tíz százalékkal nőtt az elő­ző évihez képest. Ugyanakkor például az építőiparban nőtt a kivite­lező vállalatok közötti kon- kurrcncia. Felgyorsult, gya­koribbá vált a versenytár­gyalás alapján történő mun­kavállalás^ A mezőgazdasá­gi szektorban a szabályzó- változás, az aszály nyomán keletkezett károkat — amit 1084 elején egymilliárd fo­rintra becsűitek — kigaz­dálkodtak. Nyereségük a termelés csökkenése miatt várhatóan 200 millió forint­tal kevesebb, mint 1933- ban volt. Ám emögött is a kommu­nisták helytállása, a példa­mutató munkája húzódik mag. S nem utolsósorban a pártalapszervezetek, a párt­vezetőségek, a pártbizott­ságok, a körzeti pártszervek termelést sokrétűen segítő tevékenysége, mely a poli­tikai. a társadalmi, a gaz­dasági eredményekben épp­úgy tükröződik, mint a gaz­dasági és az ideológiai életben. őst a számvetésen a sor. Február első napjaiban a körzeti pártszervek összegzik s határozzák meg feladatain­kat. A tőlünk, Pest megyé­ben élő kommunistáktól megszokott módon: kritiku­san és önkritikusan, eset­leges hibáinkból tanulva, a kongresszusi irányelvek szellemében — a jövőnket alapozva. Varga Edit w daságirányítási rendszer to­vábbfejlesztésével összhang­ban — módosította a termelő­szövetkezetek kölcsönös támo­gatási alapjairól szóló rende­letet, egyben szabályozta az ipari, a fogyasztási, az érté­kesítő és beszerző szövetkeze­tek közös alapjai képzésének és felhasználásának rendjét. A változások nagyobb önállósá­got biztosítanak a szövetkezeti önkormányzat és a közös ala­pok működésének belső sza­bályozása számára. A kormány határozatot ho­zott egyes új vállalatok létesí­tésének kedvezményeiről. Fel­hatalmazta a pénzügyminisz­tert, hogy a vállalatok gyár­egységeinek, telepeinek önál­lósulásuk esetén nyújtson pénzügyi kedvezményeket. Teljesítette tervét a vízgazdálkodás Tisztább lett a Mm Immár második esztendeje aszályos az Időjárás, ennek ellené­re a vízgazdálkodási ágazat teljesítette tavalyi tervet tájé­koztatta tegnap a Mezőgazdasági, Erdészeti cs Vízügyi Dolgo­zók Szakszervezetének központi vezetőségi ülésén a testületet Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke. 1984-ben beruházásokra 13 milliárd forintot költöttek. A feladatok között változatlanul elsőbbséget kapott a települé­sek vízellátásának javítása és a szennyvízelvezető hálózat fejlesztése. A legfrissebb adatok szerint december végére az ország minden száz lakójából nyolc­vanhárom egészséges vezeté­kes vizet ivott és harminc- nyolc használhatta ki a csator­názás nyújtotta előnyöket. Ja­vult a szennyvíztisztítás mér­téke, ám összességében még mindig alacsony az aránya. Tavaly szenvedélyes viták folytak arról, hogy a csapa- dékszegény időjárás ellenére a mezőgazdasági nagyüzemek ürömrcl - Püiscsabáról Három tonnát Is felemel Harmadik piacokon is értékesítik az iíj gépeket Az iparban, kereskedelem­ben, a raktározásban még mindig a szükségesnél többen foglalkoznak az anyagmozga­tással, mert kevés azt—otyan. ügyes kis berendezés, ami az üzemek, a raktárak szűkre szabott belső terein jól moz- gathatóan segíti az áruk szál­lítását. E hiányok pótlására vállal­kozott a ‘Rozmaring Szövetke­zet, amikor az NSZK-beli KÖTTGEN gépgyártó céggel kooperálva ürömi és piliscsa­bai fémipari üzemeiben mint­egy 3 évvel ezelőtt megkezdte a kis anyagmozgató berende­zések gyártását. A szállító-, emslőberendezések sikert arattak a vásárlók körében. Országszerte mar közel négy­ezer segíti a munkát. A múlt esztendőben ugyancsak ilyen mennyiségben már a koope­ráló német vállalat részére is szállítottak az ügyes kis be­rendezésből. A német partner megelégedését mutatja az is, hogy közelmúltban itt járt de­legációjuk tovább bővítette az együttműködést. Ebben az év­ben már a Rozmaringgal együtt gyártják új konstruk­ciójukat, amely akár 3 tonna súlyt is fel tud emelni. Olyan raktárakban is alkalmazhat­ják őket, ahol középmagas állványokon tárolják a nagy súlyú árukat. Tovább korsze­rűsített változata személygép­kocsi utánfutójához is kap­csolható, s így például jó se­gédeszköz a magánerős csa­ládi házak építésénél. A magyar tervezők a na­pokban indulnak az NSZK-ba, hogy német partnereikkel együttműködve kialakítsák az úi termék végleges konstruk­cióját. A német vállalattal történt megállapodás azzal is bővült, hogy egyes európai piacokon a Magyarországon gyártott eme­lőberendezéseket hoznak for­nagy részében nem öntöztek megfelelő mértékben. A leg­frissebb adatok szerint 1984- ben a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok mind­össze egyharmaddal több vizet használtak fel erre a célra, mint két esztendeje. Feltűnő, hogy a kiépített főművek ki­használtsága alacsony, s jelen­tős vízkészletek hevernek par­lagon. Az államtitkár az idei fel­adatok közül mindjárt az első helyen említette, a még ellá­tatlan településeken az ivóvíz- hálózat kiépítését, különös te­kintettel a közegészségügyileg veszélyeztetett községekre. A fő cél az, hogy az év végére a lakosság 85 százaléka egész­séges, vezetékes vizet fogyaszt­hasson, 46 százaléka pedig csa­tornázott területen éljen. Foly­tatódik a Balaton térségének környezetvédelmi programja, valamint a Duna vízminőségé­nek további javítása. Ebben az esztendőben az ágazat 14,6 milliárd forintot költ beruhá­zásokra. Fontos szempont a továbbiakban a takarékosság és a hatékonyság növelése. Kovács Antal bejelentette azt is, hogy a vízgazdálkodás­hoz tartozó vállalatok a köz­pontilag engedélyezett 5.5 szá­zalékos bérfejlesztésen túl, sa­ját erőből további másfél szá­zalékra teremtenek fedezetet. F. Z. Szerencsés időjárás Töredezik a jég Egyelőre még fokozott a ké­szültség a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóságon és a hozzá tartozó szakaszmérnöksé­geken egészen Budapesttől Dunaföldvárig. A budapesti központba két óránként érkez­nek a szerencsére már jó hí­rekről beszámoló jelentések. Az enyhe idő miatt vízzeL szívta meg magát a jég, s ahol teljes egészében beborítja a folyót, ott rianások, repedések jelzik, hogy napokon belül el­megy a jcg. Valóban szerencsés szá­munkra az időjárás, hiszen ha felülről indult volna meg az olvadás — hallottuk dr. Cso­rna Jánosné vízrajzi csoport- vezetőtől —, akkor dugót, ter­mészetes gátat is képezhettek volna az összetorlódó táblák. Ez már nem látszik valószínű­nek, sőt ismét a vízszint csök­kenése fenyeget veszéllyel. Reméljük azonban, hogy a fel­ső szakaszon esett csapadék jótékonyan érezteti hatását. A vízügyi hivatal szakembe­rei immár nyomatékosan hív­ják fel a figyelmet arra, hogy senki ne menjen a jégre: az átázott, töredező táblákon iga­zi életveszély a séta, vagy a korcsolyázás. Érdeklődtünk arról is, nem okozott-e kárt a megye föld­jeinek, az őszi vetéseknek a belvíz? A válasz ez esetben is megnyugtató. A vízügyi igaz­gatóság szakemberei készen állnak ugyan a károk elhárí­tására, de Pest megyéből egye­lőre sehol nem jeleztek ko­moly veszélyt. Cs. A. Vezetők továbbképzésen Export és termőföldvédelem Mezebb feltételek között is teljesítik terveiket Pest megyei napot tartottak tegnap azon a január 28-án kezdődött továbbképzésen, amelyet a Mezőgazdasági Szö­vetkezetek Pest megyei Terü­leti Szövetsége szervezett a termelőszövetkezetek elnökéi és az állami gazdaságok igaz­gatói számára. A nagy ér­deklődéssel várt előadások kö­zül kiemelkedik Cselér.yi De­zsőnek, az MSZMP Pest me­gyei Bizottsága osztályvezető­jének összefoglalója szőkébb pátriánk gazdaságának tavalyi eredményeiről, idei feladatai­ról. A sikerek egyértelműen jelzik: a nehezebb körülmé­nyek között is lehet teljesíte­ni a népgazdasági célokat. A példák sorolása közben nem egy mezőgazdasági nagy­üzem neve is elhangzott, hi­szen a megye szövetkezetei és állami gazdaságai jelentősen hozzájárultak a hazai élelmi­szer-ellátáshoz, s nem utolsó­sorban az export növeléséhez. Az erőfeszítések ellenére a nyereség összességében mégis csökkent. Ez is arra figyel­meztet — mint azt a tovább­képzés másik előadója, Cson­ka Tibor, a megyei tanács el­nökhelyettese is megfogalmaz­ta —, hogy a jövőben sokkal nagyobb figyelmet kell fordí­tani a takarékosságra. Ugyan­csak fontos a hazai ellátás folyamatossága, a kínált ter­mékek minőségének javítása, valamint a tőkés export to­vábbi növelése, összességében szűkebb pátriánkban a tervek szerint ebben az esztendőben mintegy 2—3 százalékkal nő a mezőgazdasági ágazat terme­lése, ezen belül a növényter­mesztésé az átlagosnál gyor­sabban fejlődik. Mindez, persze, a tényleges helyzet pontos ismeretét kí­vánja meg. Lényeges például, hogy a nagyüzemek hogyan hasznosítják a megye agro­ökológiai potenciáljának fel­mérési adatait és tanulságait. A föld védelme és termőkéi pességének növelése szintén nem az utolsó a teendők so­rában. Mint azt tegnap a szakemberek megfogalmazták, a rekultivációval elő kell se­gíteni, hogy a szántóterületek nagysága ne csökkenjen, s a gyengébb minőségű parcellák is az eddiginél jobban haszno­síthatók legyen«!?. A tovább­képzés tegnap a fórummal zá­rult. kbhKözélethhi Faluvégi Lajosnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesé­nek, az Országom Tervhivatal elnökének vezetésével csütör­tökön küldöttség utazott Ber­linbe Gerhard Schürernek, az NDK minisztertanácsa elnök- helyettesének, az Állami Terv­bizottság elnökének meghívá­sára. Tárgyalásokat folytatnak a két ország közötti gazdasá­gi és műszaki együttműködés kérdéseiről, Vadamint az 1986 —90 évekre szóló népgazdasá­gi tervek egyeztetéséről. Köntösök Gödöllőről A képen Dcrcnkó Béláné a kórházak betegei részére készülő köntösöket szab ki. A gödöllői Diana Ruhaipari Szövetkezet­ből egy 1200 darabos tételt indítanak útnak a női, féríi- és gycrmckküntüsökből. Treucsényi Zoltán {elvétele galomba. A Rozmaring ezért — piackutatási. céllal — a NIKEX-szel karöltve bemu­tatja berendezéseit ősszel a hagyományos norvégiai nem­zetközi emelőgép-kiállításon. K. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents