Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-09 / 6. szám

Borpumpa Keveseknek adatik meg leereszkedni a Kossuth Fe­renc utcai borpince bugy rába, s az ott tárolt nedűt is leginkább határainkon túl kortyolgatják. A Közép - magyarországi Pincegazda ság azonban gondos gazda módjára sokat ad környeze­te karbantartására. A múlt­koriban épületének hóm iokzatát újította fel, s vál­tozatos, friss színekben pompázik azóta is. Az egyik — míves vasráccsal védett benyílóban két kiérde­mesült borpumpát helyez­tek el, amelyek már nyu­galomba vonultak, ki tud­ja, hány akónyi itókát szip­pantva át a' hordókból a tartálykocsikba. Most ékes betűkkel szer­kesztett felirat hirdeti ér­demeiket, s olvashatja bár­ki, aki figyelmesen sétál, és érdeklődést tanúsít a bor­szakma megbecsült, régi eszközei iránt. (t.) A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜ LÖN KIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM 19S5. JANUAR 9., SZERDA Az Új Világ Termelőszövetkezetben így alakultak át a forintok Szociálpolitika a gyakorlatban Divatos öltözék Varrásra készen Jól indult az esztendő a NÍ­VÓ Ruházati Ipari Szövetke­zetnél Cegléden. Garantáltan vian máris elegendő munkájuk a következő hetekre, hónapok­ra. Nemcsak belföldi igényeket elégítenek ki: nyugat-berlini ccg számára varrnak divatos öltözékeket. Ez az év első fon­tos, külföldi rendelése. Ha az abonyi Űj Világ Tsz szociálpolitikáját úgy jelle­meznénk, hogy jó, akkor túl­zottan leegyszerűsítenénk a gazdaságnak ezt a tevékenysé­gét. Erről már akkor meggyő­ződhettünk, amikor Muhari Rétemé, a szociális bizottság elnöke még egy szót sem szólt, hanem egy számokkal teli pa­pírlapot átadott. Ezen ilyen bejegyzések álltak: üdülőbérlet 199 400 forint, üdülő étkezés 209 ezer forint, beiskolázási se­gély 62 400 forint, színházbér­let 6300 forint, három házassá­gi utalvány 7500 forint — és így tovább, összesen 34 tétel, ezért nem js vállalkoztunk a teljes felsorolásra. A mezőgazdasági nagyüzem­nél huszonkét esztendeje mű­ködik a szociális bizottság. Programjukba csaknem min den évben kerül valami új donság. Tavaly ősszel, amikor a munka dandárján túljutot tak, 24 dolgozójukat egy hétre, térítésmentesen üdülni Hajdú szoboszlóra vitték. Visszatért szülőfalujába Mindig Uszódot festette Eiíemetiék Benedek Pétert Az uszódi temetőben a hét elején vettek végső búcsút Benedek Péter parasztfeslőtől, aki élete jelentős részét Ceg­léden élte le. A szülőfalu lakói nagy számban sorakoztak fel rava­talánál, ahol megjelentek Pest és Bács-Kiskun megye vezető testületéinek képviselői. El­jött Nemoda István, a Pest megyei pártbizottság politi­kai munkatársa, Jakab Béla, a Pest megyei Tanács osz­tályvezető-helyettese, Mucsá­nyi József né, a városi tanács politikai munkatársa, Sárik Jánosné, a városi tanács el­nökhelyettese és Kovácsné Sza­bó Veronika, a városi nép­frontbizottság titkára. A Bács megyeiek és a Ma­gyar Képzőművészek Szövet­sége nevében Bánszky Pál, a Bács-Kiskun megyei Mú­zeumok Igazgatóságának ve­zetője vett búcsút attól az al­kotótól, akinek számos fest­ményét őrzi a többi között a kecskeméti Naiv Művészek Múzeuma is. — Művészt temetünk, aki parasztból küzdötte fel magát ország-világ által elismert festővé. Amit 1915-ös felfede­zésétől alkotott, azt nem ta­nítják sehol. Élményvilága mindvégig Úszódból táplálko­zott, a népélet ábrázolója volt. A nép fájdalmát, örö­mét csoportos képein fejezte ki a legszebben. A falu éle­tét belülről, a parasztember szemével látta és láttatta. Mű­vészeténeik missziója most kezdődik valójában — mon­dotta az ismert művészeti író. Farkas Antal, az uszódi községi népfrontbizottság el­nöke a szűkebb pátria kép­viseletében beszélt a kopor­sónál. Elmondotta, hogy a helybeliek emlékezete úgy őr­zi meg Benedek Pétert, mint azt a parasztembert, aki si­keres kiállításai után mindig visszatért Művelte kis föld jét és festette képeit. Hol ka­pával a vállán, hol rajztáblá­val a kezében tűnt fel az utcán. Szabó Alfréd, a ceglédi vá­rosi tanács művelődési osz­tályánál!: vezetője sírbeszédé- ban annak a helységnek üze­netét tolmácsolta, ahol a há­ború után élete utolsó har madát töltötte feleségével és felnövekvő gyermekeivel. Cegléd megszerette a festé­szet Veres Péterét, aki rend­kívül szerény volt, minden­kivel barátkozott, beszélge­tett, akit jó embernek tar­tott. A Kossuth Múzeum ál­lította fel a legnagyobb gyűj­teményt festményeiből, s en­nek az anyagnak méltó elhe­lyezése hamarosan megoldó­dik. A kegyelet virágai borítot­ták a sírhalmot a hófedte kis falusi temetőben. (tamasi) Csavartól oszlopokkal Az év első napjaiban folytatódott az ismert kolonial bútor- család gyártása a Stylus Faipari Kisszövetkezetben. A gép­műhelyben — képünkön — bútoralkgtrészck készülnek ApáU-Tótb Sándor {elvétel* BaEcsin, Berken — Felejthetetlen napokat töltött a kis csoport a gyógy­fürdőjéről nevezetes városban — emlékezett Muhari Petemé — Főleg a traktorosok és olyan emberek kapták ezt jutalmat, akiknek az év folya­mán nagyon keményen kellett dolgozni, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenere is időben vé gezzenek a feladatokkal: szán­tással, vetéssel, aratással, be­takarítással. Es ha már üdülésről esett szó, itt mondjuk el, hogy a szö­vetkezet a tagság és az alkal­mazottak részére két helyen bérel üdülőt: Balatonföldvá ron, valamint Berekfürdőn. Az előbbi helyen 35 család száz- huszonnégy, az utóbbin pedig 21 család hatvan hozzátartozó­val pihent. Az e célra fordított költségek együttes összege ta­valy meghaladta a 400 ezer fo­rintot. -Két alkalommal szer­veztek hétvégi autóbuszos ki­rándulást. A tsz hosszabb ide­je baráti kapcsolatban áll egy csehszlovákiai mezőgazdasági nagyüzemmel, és az együttmű­ködés része a csereüdültetes. Az abonyiak általában negy­venes létszámú csoportokban az év első hónapjainak vala­melyikében utaznak a szom­szédos baráti országba, több­nyire téli üdülőhelyre, hegyek közé — onnan pedig nyáron látogatnak ide. Ez is juttatás A segélyezésnek, vagy hozzá hasonló juttatásnak több for­mája ismert a termeiószö vet­kező .ben. A jelenlegi iskolai tanév kezdetén például dolgo­zóik 156 gyermeke részere, egyenként 400 forint beiskolá­zási segélyt folyósítottak, a családalapító fiatalok 2500 fo­rintot érő házassági utalványt kapnak, dolgozó tag halála esetén 4 ezer forinttal segítik a hozzátartozókat. Az idős, nyugdíjas tsz-tagok- ról való gondoskodásnak több évtizedes múltja van. Minden esztendő végén, általában ka­rácsony táján megrendezik a nyugdíjasok napját. — A legutóbbi ismét nagyon jól sikerült, a 145 idős tag és feleség közül szinte csak a já­róképtelenek hiányoztak — meselte a szociális bizottság elnöke. — Külön autóbuszjá­ratokat állítottunk be, volt se­gítőtárs a le- és felszállásnál. Úgy láttam, mindannyian jól érezték magukat. Ebédet kap­tak, majd fővárosi művészek műsora következett. Ezen felül valamennyi nyugdíjasunk ka­pott háromezer forint kész­pénzt, egy fenyőfát, valamint 00 dekagramm szaloncukrot. Természetesen ezt az ajándé­kot azok is megkapták, akik nem tudtak eljönni. Az abonyi termelőszövetke­zetek jelentős összeggel támo­gatják a településfejlesztést. A következőket már Gulyás Sán- dornétól, az Üj Világ Tsz nő­bizottságának elnökétől hallot­tuk. — Gazdaságunk immár hosz- szabb ideje évenként 400 ezer forintot utal át a nagyközségi tanács számlájára. Ezt az össze­get leginkább a gyermekintéz­mények fejlesztésére fordítják. Anyagi támogatásban részesít­jük a sportkört, a művelődési házat, a könyvtárt, a falumú­zeumot, az MHSZ-t, a tűzol- tócgycsüleíot. A salgóbányai ifjúsági tábor fejlesztéséhez ugyancsak hozzájárultunk. Ezek együttes összege 1934-ben 170 ezer forint volt, ezen felül az úttörő-, Vöröskereszt- és egyéb szervezeteknek 40 ezret adunk. Az iparban és más intézmé­nyeknél alkalmazott gyerme­kes nők gyermekgondozási se­gélye száz forinttal magasabb, mint a termelőszövetkezetnél dolgozóké. Ezt a különbözetet — 1200 forintot — az Üj Világ Tsz valamennyi gyes-en levő asszonynak évente, egy összeg­ben kifizeti. Idős emberek A mezőgazdasági nagyüzem pártszervezetének vezetősége a közelmúltban így foglalta össze a szociálpolitikai munka fel­adatait: — Továbbra is segítjük az arra rászorulókat, főleg idős, beteg nyugdíjasainkat. Bizto­sítani kell dolgozóink megfe­lelő szociális ellátását, hogy a kialakult, jó munkahelyi köz­érzet megmaradjon, sőt tovább javuljon. Ilyen előzmények után remélhetően bízhatnak a további fejlődésben. Gy. F. Nyomtatók műhelyében Hűséges partnerekkel dolgoznak — Az úgy volt — meséli Za- kar Tibor, a Lenin Tsz nyom­daüzemének vezetője —, hogy tavalyelőtt tornyosultak ná­lunk a feladatok, s egy csomó munka ’04-re csúszott át. Per­sze gyarapodtunk is az elmúlt esztendőben, hiszen munkához látott a gyors járású, gömbfe­jű írógép és egy újabb (immár az ötödik) Romayor nyomó masina, így aztán utolértük önmagunkat. Az idei év mégis nehezebbnek mutatja magát. Éppen azért, mert eleddig vi­szonylag kevés rendelés gyűlt össze. De az is lehet, hogy csu­pán késlekednek az írásba foglalt kívánalmak. Kötvénykészítők Aggodalomra azonban nincs ok, mert a régi hűséges part­nerek rendelései megérkeztek már a Malom utcába. Többek között a Pest megyei Pince- gazdaság megbízása egyedi nyomtatványok, bizonylatok, kereskedelmi kártyák nagyobb mennyiségben való sokszorosí­tására. A pincészet listáját né­zegetve könnyűszerrel megjó­solható, hogy hamarosan for­galomba kerül a Márka ma- racuja nevű üdítő ital kisüve­ges változata, ugyanis a maj­dani göngyölegbe kerülő kar­toncsíkjait Cegléden látják el felirattal. Egyébként papírra rótt rendelések jelzik, hogy például a Chinoin nagytétényi gyárában, az Állattenyésztési Közös Vállalatnál és a Herceg­halmi Állami Gazdaságban is várják a nyomtatványokat. De nem csupán ügyviteli táb­lázatokat képes megsokszoroz­ni a nyomda. Tavaly egyebek között a törteli Dózsa Tsz által szerkesztett és kibocsátott köt­vény kellékeit vetették papír­ra, többszínnyomással, grafiká­val, szöveggel. Sőt, a speciá­lis szűrővel ellátott fotógép le­hetőségeit kis híján sikerült kihasználni, amikor színes ké- pekkel'teli reklámkiadvány el­készítéséről szólt a megbízás. A rendesen kidolgozott pró­banyomatok már az asztalon hevertek, ám kiderült, híre- hamva sincs a megfelelő kar- tonpapírnak, így hát odalett az üzlet. Az üzem fotós eljárással dol­gozik, s a megszokott NDK- beli nyersanyag szinte állan­dó hiánycikk, helyette a jóv.al drágább franciát voltak kény­telenek alkalmazni. Más kér­dés. hogy ez sem kapható fo­lyamatosan. Rím és hívó — Még az a szerencse — mondja Zakar Tibor —, hogy 1983 legvégén anyagbeszer­zőnk beállított egy rakás fran­cia matériával, ezzel húztuk ki a múlt esztendőt. Igaz, megle­hetősen szeszélyes az ellátás. Még novemberben, hogy Pes­ten jártunk, mondták, hogy nagy darabon ne is számítsunk NDK-s filmre és hívóra. Alig telt bele két hét, a véletlen folytán ugyanarra a helyre té­vedve tapasztaltuk, hogy bőven kínálnak a keresett cikkekből. — No és a papír. Elég baj az, hogy pontosan az igényesebb fajtából nem lehetett kapni. Jó néhány megrendeléstől estünk így el. Hogy mást ne mond­jak. a nemrég átadott Vasutas Sportcsarnok nyomtatványai­nak elkészítése is ránk várt volna, de hiányzott a jó minő­ségű papír. Mindannyian azt várjuk, hogy a Szolnoki Papír­gyár újjáalakítása után válto­zás lesz ezen a területen. Érdemes megemlíteni, hogy az elmúlt esztendőben életre kelt a nyomda Puskin utcai részlege is. A legjobbkor, mezt a számozott tömbök gyártásá­val országosan jelentkező hiányt enyhített. iabb a fifcb Ügy vélhetnénk, a nyomtat­ványok nyomtató műhelyében figyelemmel kísérhetik, miként burjánzik a bürokrácia. — Nem egészen, ugyanis mi leginkább csak alapbizonylato­kat, az ügyvitelhez elengedhe­tetlen papírokat készítünk. De föl-fölbukkan néhány kis pél­dányszámú, egyéni tervezésű nyomtatvány. Az ilyesmi még csak nem is gazdaságos. Mond­juk egy A'4-es formátumú, egyszerű űrlapból legalább két­ezernek kell kikerülnie a gép alól ahhoz, hogy nyereségről beszéljünk. V. S. Biztos, hogy benn maradnak Gofgyárosck: Julik, Nagy, liba Ételi a jé utánpótlásháttér Egy éve az NB II-ben elért bajnoki cím nagy örömet szer­zett Cegléden, a KÖZGÉP SE férfi kézilabdásai és szurkolói körében. A vezetők viszont biztosak voltak abban, hogy az NB I B rendkívül kiegyen­súlyozott mezőnyében csak ak­kor számíthatnak jó szereplés­re, ami az újonc Pest megyei együttes esetében a 8—10. hely egyikének elérését, a biztos bennmaradást jelentette, ha sikerül erősíteniük. így került a KÖZGÉP-hez Tiba Ózdról és Fejes a DÉLÉP-től, rajtuk kí­vül pedig rendelkezésre állt a bajnokságot nyert csapat. Sétamérkőzések A minél jobb felkészülés ér­dekében a bázisvállaiat, a KÖZGÉP és a társvállalatok is a messzemenőkig segítettek, így a gárda többek között egy hetet Zalakaroson, edzőtábor­ban töltött. Az ekkor megszer­zett állóképességre, az erőtar­talékra, mint a bajnokság so­rán bebizonyosodott, volt is nagy szükségük. Otthon kitűnően, idegenben gyengén: a hazai „diadalme­netet” az őszi szezon elejét egy váratlan vereség szakította meg: a kieséstől éppen hogy csak megmenekülő Tapolca nyerni tudott Cegléden. Ezután az ősz igen nehéz lett, hiszen a feljutásra leginkább esélyes Ű. Dózsa és a Békéscsaba — akik végül fel is kerültek az NB I-be — ide a városba láto­gatott. Kettőjük közül a Békés­csaba döntetlent ért el, míg a bajnok Ü. Dózsa vesztett. A KÖZGÉP otthonában 23 pontot . gyűjtött, idegenben ugyanakkor mindössze kettőt, a TFSE legyőzésével. A meg­szerzett 25 pont végül a 7. hely eléréséhez volt elegendő. A ha­zai és az idegenbeli mérleg között szembetűnő a különb­ség. Ennek okát kutattuk az edző Imregi Ferenccel. — Több oka is lehet — mon­dotta az edző. — A csapaton kiütközött a két évi NB Il-es szereplés, ahol több „sétamér kőzést’’ vívtunk, még idegen­ben is. De ennél nagyobb je­lentősége volt a közönségnek, akik határtalan lelkesedéssel űzték-hajtották a fiúkat hat­van porcon át. Ez a plusz ide­genben már hiányzott. Igen, ez valószínűleg így van. Az NB II. csekély nézőszáma után az elmúlt évben a Váro­si Tornacsarnokban, mely re­mek otthont adott a kézilabdá­zóknak, már hat-hétszázan ül­tek — s nemcsak ültek, hanem buzdítottak is — rendszeresen a lelátód. Ez bebizonyította azt is, hogy a városban szeretik és igénylik is az ilyen szintű ké­zilabdát. Most sikerült a meg­kapaszkodás az NB I B-ben. Ezt a pozícióit kell erősíteni! A kezdőkről — Az egyéni teljesítmények­ről ugyancsak az edzőtől ér­deklődtünk. — A bajnokság során 18-an jutottak összesen szóhoz, köz­tük három kapus. Mindig, hu- szonhatszor hárman: Nagy, Bosnyák és Tiba játszott. Gól­jaink zömét hárman szerezték. Túlik 179-szer, Nagy 134-szer, Tiba 127-szer talált be az el­lenfél kapujába. Ez összesen 440, így a többieknek összesén 209 gól maradt. A három ka­pus váltakozó sikerrel védett. Közöttük Győré, Túróczi, Fejes volt a sorrend. A mezőnyben Túlik — egy-két mérkőzés ki­vételével — kiemelkedő telje­sítményt nyújtott, s rendkívül örvendetes volt Tiba gyors be­illeszkedése, s az őszi idény­ben mutatott játéka. Nagynak tavasszal ment jobban. A többi „kezdő ember” — Podhorszky, Dér, Bosnyák és Pásztor megfelelő átlaggal, át­lagosan szerepelt. Mielőtt a jövő terveiről ér­deklődtünk, Imregi Ferenc kö­szönetét fejezte ki mindazok­nak, akik segítették munkáju­kat, s ezt kéri a jövőben is. Elődök örökébe — A csapatban egy-két idő­sebb játékos is szerepel. Gon­dolnunk kell pótlásukra, újak nevelésével, igazolással. Ha si­kerül néhány jó játékost meg­szereznünk, mindenképpen előbbre léphetünk a tábláza­ton. Egy NB I B-s együttesnek mindenképpen megfelelő utánpótlásháttérrel kell ren­delkeznie. Kommentárként az alábbi felsoroláshoz csupán annyit, hogy vannak fiataljaik, akik megfelelő edzésmunkával képesek lesznek majd az elő­dök örökébe lépni. 40—50 ser­dülő játékosuk van. Egyelőre még csak tornákon, a közeli Nagykörössel, Lajosmizsévei közösen vesznek részt. A 15 if­júsági versenyző szerepelhetett volna jobban is, az országos ifjúsági bajnokságban a kiesők között végeztek. A fiatalok játszanak a felnőtt II. csapat­ban, ők a megyei II. osztályban szerepelnek. Ungureán László Február 28-ig történő megrendelés esetén belső gázszerelést és fűtésszerelést árkedvezménnyel vállal a NAGYKŐRÖSI ÉPÍTŐIPARI KISSZÖVETKEZET Nagykőrös, Örkényi u. 13. Telefon: 74; 240. ISSN 0133—MM (Ceglédi Hfetap)

Next

/
Thumbnails
Contents