Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-03 / 1. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1985. JANUAR 3., CSÜTÖRTÖK Dűlő és makadám ^ Szaporodnak a ketonszalagok Ha hirtelen megkérdeznénk valakit, hogy szerinte mely évszakban fontosabb az utak járhatósága, alighanem ugratásnak venné a kérdést. Pedig az ember hamar rájön, hogy mindig akkor a legfontosabb az utak járhatósága, amikor a legjobban siet, s a legnagyobb a sár, a hó, a jég, vagy éppen a por. Szűkebb pátriánkban, Cegléden annak néztünk utána, vajon milyen állapotban vannak az utak, hogy milyen ütemben fogy a sár, a hó, a por a szilárd burkolatú beton- testek révén? Botos Gábort, a ceglédi Városi Tanács műszaki osztályának főelőadóját kerestük fel. Tajtatan — Cegléd belterületén négyfajta útikategóriát különböztetünk meg. Először is vannak Cegléden a Közúti Igazgatóság által kezelt utak, ezek a településen átmenő országos közutak vagy az egyes községeket és a várost összekötő utak, amiket mi a városi tanácsnál nem veszünk bele a nyilvántartásunkba. Viszont benne vannak a nyilvántartásban a belterületi helyi forgalmi utak: a Széchenyi, az Alszegi, a Déli, a Felszegi út, a Petőfi és a Csutak Kálmán utca. A következő kategória a belterületi gyűjtőutaké, ezek egyes városrészeket kötnek össze a belterületi helyi forgalmú utakkal, belőlük már jóval több akad. A legalacsonyabb kategóriába sorolhatók a lakóutak, ezeken érhetik el a városiak a házukat, a lakótömböket, köz- intézményeket és egyéb létesítményeket, ezek sorakoznak a legnagyobb számban. Aztán vannak külterületi utak, amelyek 99 százalékban dűlők, mint például az öregszőlőben. De a külterületi utak jó részét, amelyeken a tsz-ck és az állami gazdaság gépei járnak, a 79—80-as évek folyamán a gazdasági egységeknek átadtuk saját kezelésbe. A több száz kilométernyi külterületi dűlő-, illetve föld- útból elenyésző hosszúságú maradt meg a tanács kezelésében, mint például az öregszőlőben, ahol hobbikertek vannak, s nem a gazdaságok erőgépei, hanem a helybeli polgárok autói járnak gyakrabban. Ha égető — Ügy tudjuk, a tsz-eknek kifejezetten a szántóföldjeik közötti 'utaltat adta át a tanács, azokat maguk is gondozzák, de ami megmaradt a város kezelésében, bizony nem mindig a legjobb állapotban található. — vetettük közbe a kérdést. — Valóban, meglátszik, hogy nincs a tanácsnak pénze a saját kezelésű földutak rendben tartására, de amikor már nagyon muszáj, a környező gazdaságok besegítenek az utak helyreállításába. Bár megjegyezném, hogy nincs a dűlőutakon olyan nagy forgalom, ami a rendszeres karbantartást égetően szükségessé tenné. — A város belterületén mennyit fejlődött az úthálózat minősége? S egyáltalán c kérdéssel hány évre érdemes visz- szamenni? — A városi úthálózatot 1965- től tartjuk nyilván, azóta elképesztően sokat fejlődtek Cegléd belterületén az utak. Hiszem ha csak azt vesszük, hogy kát évtizeddel korábban mindössze 300 méter aszfalt- utunk volt, s ez 1974-re csuj pán 800 méterre nőtt, viszont j 1983. december 31-ig 14 ezer 628 méterre szaporodott, akkor 1 ezekből az adatokból már levonhatók bizonyos következtetések a minőségi változásokra. Igaz ugyan, hogy 1965 és 1974 között csaknem egy évtized alatt mindössze 500 méter aszfaltút épült, s ezt a pangási időt nagyon nehéz lesz behozni, de nem adjuk fel a reményt. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy 1978—79-ben megalakultak 7—10 fővel az úgynevezett tanácstagi csoportok, amelyek egyenként 150 ezer forintot kaptak a tanácsi költség- vetési keretből. A pénz legjobb felhasználási módjáról maguk a csoportok döntöttek, de részben ezekből az összegekből fedezték az egyébként társadalmi munkában épített utak szilárd burkolatú felületi lezárását is. — Mennyi utat építettek társadalmi munkában a tanácstagi csoportok? — 1979-ben készült el a Csolnak, nyolcvanban a Szálkái István, a következő esztendőben a Mező, 1932-beri a Szőlő és a Csengettyűs temető melletti névtelen utca. Azaz a Szőlő utcát nem fejeztük be, mert a lakosok gázvezeték építésére szervezkedtek, s ha azzal meglesznek, csak akkor fejezik be az útépítést. A Tömörkény, a Túzok és a Kazinczy utcát 1983-ban építettük meg, idén a Sajtó utca készült el. Folytatják Kőburkolattal 5,8, aszfalttal 14,6, aszfaltmakadámmal 6,7, egyéb makadúmmal 4,2 kilométer utat borította!? be eddig Cegléden. Vagyis összesen 31,3 kilométer kiépített belterületi útja van a városnak. Ez szép szám, de még mindig nem elég. Ezért tesz a város vezetősége óriási erőfeszítéseket a jelenlegi úthálózat minél nagyobb arányú kiépítésére, minőségének megjavítására. Aszódi László Antal Szinte észre sem lehet venni SövénySaká komponista Hiába keressük a népköltészet madarai között, vagy éppen a Ura világában, nincs róla szó, nem emlegetik versek és dalok. Miért? Érdekes ennek a magyarázata: az ökörszem olyan kicsi, olyan jelentéktelen, hogy szinte észre sem lehet . venni. Az ökörszem oiyan, mint az árnyék, folyton a közelünkben van, vagy éppen olyan, mint a hátunk közepe: van, de magunk sosem látjuk. Az ökörszem tehát rejtőzködő kismadár. A legkisebb a hazai fajok között, miniatűr rokonai a trópusokon élnek, de nem rovart fogyasztanak, hanem virágnektárt nyalogatnak, ezek a kolibrik. Ha Cegléden több bokros, ligetes park, magas sövény lenne, az egyed- számuk is növekedhetne, mert tulajdonképpen alig érzékelhetően a bokrok legrejtettebb oltalma, takarása révén neveli!? az utódokat. Több rejtekhelyük ismert a városban, szerencsére csak a madarászok által. Hasznuk jelentős, mert számtalan petét, bábot, apró rovart fogyasztanak. Évj szaporulatuk 3—4 *s lehet. A házimacska sem igazán jelent számukra veszélyt, annyira rejtőzködők. Mint valami kis morzegép csilingel hangjuk: tit-tit-tit, de morgó- san érdes a hangjuk, ha valaki nyugalmukat zavarni merészeli. Méretre a háziverébnek fele-kétharmada lehet az ökörszem, tömege még inkább elmarad „óriás” madártársa mellett. Rövid farkát általában felcsapja, szinte félti, hogy a rozsdás faroktolla bele ne akadjon az ágak sűrűjébe. Nagyon mozgékony, szorgos kismadár, avarban, rőzserakásoí?- ban is szívesen keresgéli táplálékát, eltelnek hetek is, hosy 150—200 méternél nagyobb távolságra elhagyná a territóriumát. Már ez is magyarázza, miért nem költöző madár az ökörszem, s ráadásul bírja a kontinentális klímát, van mit tennie, akkor érdemes-e neki el- hntyni a fészkelőhelyér? Egész Európában honos, csak Norvégia és Svédország északi felén és Izland belső részén nem fordul elő. Gyakorlatilag épp ott nem él, ahol a csonttollú szívesen költ. E fajnak is van ceglédi vonatkozása, mert hideg teleken gyakran látogat a városba — rajokban. Régi ceglédi újságok szívesen emlegették ezt a jövevényt, amely azért feltűnőbb is, mint a sö- vénylakó ökörszem. Bár a csonttollú „hideget hoz”, az ökörszem pedig dalt komponál a téli csendben. Surányi Dezső A harmincméteres ember Őrá valójában mindenki felnéz Nagy szerencsém volt, hogy ebédszünetben érkeztem, máskülönben a harmincméteres embernek csak hűlt helyét találom. Most itt áll előttem a deszkából épült pihenő hűvösében, s úgy nézek rá, mint különös, messziről jött idegenre. Valódi mérete persze nem több 180 centinél, de neki mégis megadatott, hogy túl a házak fölött szemlélhesse a világot. Igaz, csak munkaidőben. Vízszintes síkban semmibe vesszük e távolságot, de ugyanez felállítva, már szédítő magasság. Pedig Varga Pálnak napjában többször is fel kell kapaszkodnia a sárga kutri- cáig, nem tehet ellene, hisz végül is ott a munkahelye. Darukezelő. Nem állít valótlant, amikor azt mondja mosolyogva, hogy rá bizony a szó szoros értelmében felnéznek munkátársai. Persze ez a hízelgő megállapítás nemcsak a magasság miatt igaz, hanem, mert Varga Pált valóban ügyes gépkezelőként ismerik itt a Ceglédi úti építkezésen. No, de ő sem néz le gőgösen, a lenti munka neki is ismerős ám, valamikor 12 éve mint segédmunkás kezdte a ceglédi illetőségű Dél- Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál, volt alkalma belekóstolni a nehéz kőművesmunkába. A technika — Kijut abból még mostanában is, sajnos a mi vállalatunk nem áll olyan jól gépesítettség tekintetében, hogy a beton- és maiterkeverést vagy téglahordást, vakolást teljes egészében a technikára bízhatnánk. A Bács megyei építőknek jóval könnyebb a soruk, a legnehezebb kétkezi munkák zömét ott már kiküszöbölték. — Az itteni építkezés milyen stádiumban van? — 39 lakás felépítését bízták ránk, most a blokkozási, födémezési munkálatoknál tartunk, ezzel októberre végeznünk kell, a lakások átadása tudomásom szerint jövő év márciusában lesz (a tervéi? szeriint) esedékes, (Riportunk még az elmúlt év végén készült, az említett dátumok ennek megfelelőéin értelmezendő!?. A szark.) — Mindannyian vidékiek? — Vannak közöttük helybeli munkások is, de, zömében Ceglédről járunk át, az utazás megoldott, a vállalat gépkocsija szállít bennünket. Eddig nemigen fordult elő, hogy túl a megye határán kaptunk munkát, az utóbbi években Da bas, Monor, Nagykáta, Örkény körzetében építkeztünk. — A sok gép Mizül miért éppen a darut választotta? — Nem sok lehetőségem volt nekem a válogatásra, a szükség úgy hozta, hogy menet közben mindegyik kezelését kitanultam. Nem mondom, kicsit vágyakoztam a darura, Debrecenben elvégeztem a 3 hónapos nehézgépkezelői iskolát, de csak alig két hónapja jutottam idáig, hogy üresedés révén véglegesen magaménak tudhatom a gépet. A jelek útján — Milyen érzés odafönt órákon át dolgozni? — Ne irigyelje senki, mert nagyon rossz. Télen igencsak hideg ott a levegő, nyáron meg éppen hogy meg nem fői az ember a fülkében, ha meg ajtót nyitok, elviselhetetlen a huzat. — Időnként bizonyára jólesik egyet nézelődni... — Na hallja, még csak az hiányozna, hogy máshová te- kintgessek, persze idő sem igen jutna az ilyesmire. Amikor a darus beindítja a gépet, minden idegszálával kötődnie kell a lenti folyamatokhoz. Egyetlen pillanat, s jóvátehetetlen kár keletkezhet. Ezárt nagyon fontos, hogy a darus, meg odalent a kötöző, aki irányít, csupán a jelek útján is szót értsen. — Az emelőkar 50 méteres körzetben dolgozik, a teher szabja még, mekkora legyen a hajlásszög, 50 tonnás teher esetében csak 10 méteres kilógása lehet a karnak, bizony jó érzék, meg sok gyakorlat kell a darukezeléshez. Átlagban 50 alkalommal emelek egy műszakban, volt, amikor duplájára ugrott a teljesítmény, igencsak elfáradtam itt a fülkében. Méltóságteljesen Lassan vége az ebédidőnek. A kőművesek elfoglalják helyüket, az épülő ház első szintjéről várakozó arccal tekintenek a darusra. Mennie kell. A vaslépcsőkön fürgén kapaszkodik felfelé, néhány pillanat, s eltűnik a fülkében. A szikár óriás méltóségtelje- sen fordul meg tengelye körül. Mire a kapuból visszanézek, már hatalmas betontömb húzza a drótkötelet, majd lassanként ráereszkedik az épülő házra, hajszálpontosan oda, ahová a kötöző mutatja. Innen akár inthetnék is a darusnak búcsúzásképpen, de tudom, bármennyire is a szeme előtt vagyok, úgysem látna. Csak az építőket figyeli... Miklay Jenő Zenés szerda estek Lemezlovas, diszkóműsor szórakoztatja a vendégeket minden szerdán este 20 órától a Kossuth Ferenc utcai helyőrségi művelődési központ pinceklubjában. A műsort szerkeszti, vezeti Kecskés Attila. Nincs súlyfciöslsg Kollégium erős ifjaknak Foszlós lei ciné. vekni Fehér, barna és házi jellegű kétltiíós, rozsláng és burgonyás egykilós, valamint zsömlekenycret sütnek a Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalat ceglédi, Mizsei úti gyárában. Pákozdi Ferenc dagasztó csoportvezető — képünkön — kcnyértcsztát dagaszt. Apátl-Tóth Sándor felvétele Van valami lenyűgöző abban, amikor. a néha több .jná- zsányi tehetetlen acéltömb és az elszánt versenyző megküzd egymással. A fogás pillanatában az acéltárcsának is van belső törvénye: vakon tiszteli a gravitációt. Egészen addig, míg a dagadó erek mentén kinyújtott karon és a feszített marokban meg nem adja magát a hideg fém és engedelmes báránnyá aiázkodik. Súlyemelés. Az utánpótlás megteremtése e sport terén sem könnyű. Hosszú Endre szakedző, a ceglédi súlyemelő kollégium vezetője mondja: — A korszerű kiválasztás megoldására a Magyar Súlyemelő Szövetség és a Pest megyei Testnevelési és Sporthivatal engedélyével, útmutatásai alapján kezdődött meg a szervezés. Á bolgár és NDK-s utánnótlás-nevelés tapasztalatait. alapul véve, a snortág vezetése gyakorlati kollégiumi modell megteremtését találta legésszerűbbnek. Ez lehetővé teheti a legfiatalabb, 14—18 eves korosztály nevelési és sportfejlesztési céljainak komplex megtervezését, megvalósítását. A Ceglédi VSE szarvezeti rendszerében idén megkezdte munkáját az I. számú súlyemelő-utánpótlás kollégium. * — Müven gondok merültek fel a szervezés során? — Valamennyi szervtől megkaptuk a feltételek kialakításához kellő segítséget. A súlyemelő szövetség 1983 decemberében pályázati felhívást juttatott el az ország sű’y- “melő szakosztályaihoz, melyben ismertette a kollégiumi felvétel részleteit. A Bem József Ipari Szakmunkáskénző •Intézet igazgatója külön iskolai tájékoztatót készített és juttatót^ cl az érintettekhez. Megkülönböztetett fi cyelem- mel kísértük a Íriszeméit gyermekeket az úttörö-olirrípián. — Budapesten találkoztunk a számításba vett fiatalokkal és szüleikkel. A második körben végleges kiválasztásra a helyszínre hívtuk a jelentkező fiatalokat. Meg kell jegyeznem, hogy az ország kietpelt súlyemelő szakosztályai (Haladás, DVTK, Tatabánya stb.) mereven elzárkóztak a kiszemelt fiatalok átigazolásától, és c’- képzeléseinkben nem voltak partnerek. A nehézségek ellenére 1984. szeptember 1-én' 24 tanulóval munkához látott a kollégium. Az általános iskola nyocadik osztályát befejezett diákok a Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézetbe járnak. A szakmai munka megtervezéséért és a végrehajtásért Hosz- szú Endre a felelős, aki ez év elején került a Győri Rába ETO sportkörtől a CVSE-hez főfoglalkozású edzőnek. Segítője Ecser Károly, volt ólomsúlyú Európa-bajnok, aki nagy tapasztalatával egyik pillére az új rendszerű munkaformának. A cél érdekében az „A” kategóriás Leninvárosi MTK irányítását cserélte fel. — A kollégiumi rendszerben folyó munkáról hallhatnánk valamit? — A tanulók munkarendjét és edzéseit közös egyeztetés alapján alakítottuk ki. Valamennyi tanulónak minden tréningen való részvétele biztosított. A kollégiumi beilleszkedés jól sikerült. Kéthetente a kecskeméti uszoda vendégei vagyunk, a közbenső hétvégeken hazautazhatnak a tanulók szüleikhez. A csoport tagjaiból jó szakosztályi kollektíva kialakítására van lehetőség. Az ifjú sportolók között öt állami gondozott is van, akik szintén megtalálták itt a számításukat. Az iskola folyamatosan kapcsolatot tart a gyámhatósággal. — A kollégium tagjai kéthetes időközökben 15 edzésen vesznek részt. Ideiglenesen a városi tornacsarnok szalagdobogós termeiben végzil? a reggeli és délutáni intenzív edzéseiket. Az első időszak tapasztalatai kedvezőek. A csoport tagjai közül többen — eredményeik alapján — jogosultságot szerezhetnek az országos bajnokságon való részvéteire. A CVSE-pályán meglevő és üzemelő súlyemelőterem mellé minden igényt kielégítő edzőcsarnok épül. Ezt szeretnénk minél előbb birtokba venni. Ez lesz a végleges otthonunk. — A cél? — Három év múlva az IBV válogatott felét a ceglédi kollégium versenyzői tegyék ki! Vass Sándor ISSN 0133—2809 (Ceglédi Hírlap)
