Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-07 / 4. szám

Konferencia a vezetőknek A tisztességes gazdálkodásért NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM 1983. JANUAR 7., HÉTFŐ Éteikonzervek szezonja Műszakonként ötven Az országgyűlés 1984. évi őszi ülésszakán, még októ­berben fogadta el a tisztes­ségtelen gazdasági tevékeny­ség tilalmáról szóló jogsza­bályt. Minit ismeretes, gazda­ságirányítási rendszerünk tervszerű, egyszersmind piac­szabályozáson alapuló mecha­nizmusában alapvető érdekek fűződnek ahhoz, hogy a gaz­dasági kapcsolatokban haté­konyan lehessen fellépni a tisztességtelen gazdasági tevé­kenység valamennyi formájá­val szemben. Mindeddig azonban a hatá­lyos jogszabályokban nem voltak kielégítőek a védekezés eszközei. A Polgári Törvény- könyv ugyan alapelvként deklarálta a tisztességtelen gazdálkodás tilalmát, részle­tes szabályok azonban még nem voltak. Több magás szintű jogszabály természete­sen tartalmazott olyan elő­írást, amely alkalmas volt né­hány tisztességtelen gazdasá­gi tevékenységforma elleni fellépésre.' Így például lehetőség volt a jó hírnév védelmére, ko­rábban is tiltott volt a gaz­dasági erőfölénnyel való visz- szaélés, és a tisztességtelen haszon szerzése. Ezek a jog­szabályok azonban nem egy­séges elvek alapján, és nem azonos időben készültek, így nem nyújtottak igazán haté­kony védelmet. Mit tilt a paragrafus? Az októberben elfogadott törvény nem egyszerűc-n a tisztességtelen versenyről szól, hanem megtilt mindenfajta tisztességtelen gazdasági tevé­kenységet, és lehetővé teszi az ilyen magatartásformák el­leni határozott fellépést is. Abból a megfontolásból kiin­dulva, hogy a piac működő­képességének megteremtése, fenntartása nemcsak a piacon fellépők, az ott gazdasági te­vékenységet folytatók felada­ta, a törvény a piacfelügyele­tet gyakorló országos hatás­körű szervekre bízza a ren­delkezések betartása feletti őrködést. A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület, más szervek közre­működésével, a törvény meg­szüntetését követően konfe­renciát rendezett a korszerű­sített gazdasági viselkedési szabályok megismerésének és befogadásának megkönnyíté­sére. A konferencia céljai kö­zött a tisztességtelen gazdasá­gi tevékenység tilalmát szol­gáló jogszabályok, és az e kérdéscsoporthoz tartozó gaz­dasági ismeretek, tudnivalók meg is mer tetés'e, konzu Mác-i ók keretében történő feldolgozá­sa szerepelt. Ennek nyomán a konferencián elsősorban műszaki-gazdasági szakembe­rek jelentek meg, vezetők és ügyintézők egyaránt. A konferencia céljairól és témáiról beszélgettünk Osman Péterrel, a MIÉ főtitkár-he­lyettesével, a rendezvényt kö­vetően : — Közismert, hogy a ma­gyar gazdasági életben nap­jainkban a vállalkozás és a gazdasági verseny reneszán­szát éljük. A világgazdaság­ban végbemenő folyamatok, és az azokra céltudatosan reagáló magyar gazdaságirá­nyítás és gazdálkodás igen széles területein — az álla­mi, a szövetkezeti és a ma­gánszektorban egyaránt — egyre nagyobb jelentőséghez, bővülő szerephez juttatja a vállalkozás és a gazdasági verseny különböző formáit. Nsm vártak új évig — Ez a folyamat az igazán jól gazdálkodóknak végül is előnyöket jelent... — Ez igaz, de azt is tudo­másul kell vennünk, hogy a gazdálkodók számára a válto­zások'követése, befogadása, a megváltozott feltételekhez és az\ azok között érvényesülő új játékszabályokhoz való al­kalmazkodás egyébként is sok energiát követel, mégpedig olyan időszakban, amikor a gazdálkodás feltételei amúgy is szigorodnak, és egyre na­gyobb követelményeket tá­masztanak a sikeresen gazdál­kodni akarók elé. — Az, hogy a vállalkozás és a verseny előtérbe került a világgazdaságban végbemenő folyamatok által előidézett, lényegében elkerülhetetlen fejlemény, amelyen aligha változtathatunk — azt viszont megtehetjük, és feladatunk is megtenni, hogy felvilágosítás­sal, a ténylegesen gazdasági élet szempontjaihoz és köve­telményeihez alkalmazkodó, a gazdálkodókhoz szóló jog- propagandával is segítsük a változások befogadását, a megváltozott feltételekhez va­ló gyors és hatékony alkal­mazkodást. — Mi az oka annak, hogy ilyen gyorsan megszervezték az első ilyen törvénymagya­rázó jellegű konferenciát? — Ügy gondoltuk, nem sza­bad megvárni, hogy a koráb­ban m&s feltételekhez, körül­ményekhez, gazdasági viselke­désmódhoz szokott gazdálko­dóink, a saját kárukon tanul­ják meg, hogy nem eléggé ismerik a szabályokat. Elé- büfc kell menni, fel kell hív­ni a figyelmüket a változá­sokra. — A reklám-propaganda szakembernek ugyancsak tá­jékozottnak kell lennie abban, hogy mihez tartsa magát a szerződéskötésnél. A példákat természetesen hosszan lehet­ne sorolni, a lényeg azonban röviden megfogalmazható: bi­zonyos jogi ismeretek elen­gedhetetlenek a gazdasági szakemberek számára, s ezek közé tartozik a vállalkozás és a verseny játékszabályainak ismerete is. Tavasszal folytatják — Mivel foglalkoztak konk­rétabban a konferencián? — Az új jogszabályról és a hozzá csatlakozó, a gazdálko­dás mindennapjait érintő is­meretekről, tudnivalókról igyekeztünk képet adni oly módon, hogy hathatós segít­séget kapjanak a gazdálkodók a vállalkozás és a gazdasági verseny szempontjából mérva­dó jogszabályokban, és a tényleges joggyakorlatban va­ló eligazodásban, valamint abban, hogy a szabályokat a maguk és a környezet hasz­nára minél jobban tudják ke­zelni. — Szeretném kiemelni azt is, hogy mondanivalónkat el­sősorban nem jogászoknak, hanem gazdasági szakembe­reknek szántuk, az ő érdek­lődési körüknek megfelelően állítottuk össze. A megértés­hez, a befogadáshoz ennélfog­va jogi előképzettségre nem volt szükség. A konferencia három fő témaköre: a tisztes­ségtelen verseny elleni véde­kezés, a piaci erőfölénnyel va­ló visszaélés problémái, vala­mint a fogyasztóvédelmi szem­pontok érvényesülése volt. A továbbképzés jellegű ta­nácskozásra egyébként olyan sokan jelentkeztek, hogy a szervezők tavasszal — legalább egy alkalommal —, megismétlik. Üjabb jelentke­zőket természetesen elfogad a Magyar Iparjogvédelmi Egye­sület. B. N. iáasi Moiibrbi Lady Chatterley szeretője. Színes, szinkronizált francia— angol film. (Csak 18 éven fe­lülieknek!) Előadás 5 és 7 óra­kor. A stúdióteremben Forróvérű kísértet. Színes, szinkronizált olasz filmvígjá­ték, fél 6-kor. üi Színházé A kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor Faustus doktor boldogságos pokoljárása. A konzervipar nyersanyagai között nincs másik gyümölcs, amely természetes állapotá­ban olyan hosszú ideig rendel­kezésre állna, mint az alma. Még tél közepén is megszokott látvány a gyárudvaron egy­másra stószolt konténerek hosszú sora, bennük tonna­szám piroslik, sárgállik az ősz kései ajándéka. A hű tő tárolók jótékony klí­májából a csípős fagyokra ki­tett gyümölcsnek a továbbiak­ban nem sok időt hagynak a várakozásra, a IV-cs üzem velőzővona- la szinte megállás nélkül falja a folyamatosan érke­ző szállítmányokat. Szaporán bólogat a konténer­billentő, kefés mosó bő vízben sikálja tisztára a szemeket, mi­előtt az előfőző feneketlen gyomra elnyelné valamennyit. Gyerekek kedvence, cukrozott almapüré készül belőle, mű­szakonként 11—12 tonna meny- nyiség, amit azután a léüzem asszonyai töltenek 5/8-os üve­gekbe. A két üzem közötti munka- megosztásnak nem más az oka/ minthogy emitt kevesen van­nak, az emberek tavalyról ma­radt szabadságukat töltik. Mi­re megjönnek, a karbantartók is levonulnak a porondról, és a felújított vegyesbeíőtt-vona- lon is megkezdődik a termelés. A délutános műszak alig 16 munkásának így most bőven kijut a nehezéből, formpack csomagolású dzsemeket, és ve­gyesízt gyártanak, az' előbbi­ből 55—58 ezer dobozkával, az utóbbiból 10—12 tonnát is be­csomagolnak a hófehér nyár­faládákba műszakonként. A nyáron üzembe állított aimalcnyerő vonalnak sem volt pihenője amióta az első gyümölcsök lekerültek a fákról. Még az ünnepek között sem Szünetelt itt a munka. — Ausztriába és az NSZK- ba szállítjuk a sűrítményt. Mű­szakonként 50 tonna almát dolgozunk fel, a zökkenőmen­tes gyümölcsellátásnak, és per­sze a jól karbantartott műsza­ki berendezéseknek köszönhe­tő, hogy eddig különösebb probléma nélkül haladhattunk. A sok pénzen épült komple­xum állja a próbát — mondja Kecskeméti Imre, az I-es üzem műszakvezetője. — A téli szezon ránkköszön- tött, az almafeldolgozás mel­lett — amely továbbra is éj­jel-nappal tart — két műszak­ban étel- és húskonzerveket gyártunk. A legutóbbi rende­lések között sonkás májkrém, rakott káposzta, húsgombác pa­radicsomos mártásban, májkrém, és vagdalthús szerepel. Felsorolni is sok, de szeren­csére győzzük, mi létszámmal jól el vagyunk látva. A friss nyersanyag megérkezéséig többé-kevésbé hasonló felál­lásban maradunk, csupán a választékos termékösszetétel fog módosulni menet közben Született: Horváth István és Megyesi Irén: Gábor; Balázs Lász­ló és Tóth Julianna: László; Hup- ka Nándor és Megyesi Katalin: Emese; Nagyfi László és Bállá Ka­talin: Brigitta; Miklay Jenő és Far­kas Katalin: Edit nevű gyermeke. Névadót tartott: Veszprémi Já­nos és Maráczi Eszter: Mónika ne­vű gyermekének. Házasságot kötött: Reggel László és Várkonyi Lenke; Papp István és Komonyi Márta. Meghalt: Mészáros Ambrus (Szil­Sportotthonban kettős me­gyei férfi asztalitenisz-csapat- bajnoki mérkőzésre került sor. A körösi tartalékok némi meg­lepetésre, de megérdemelt dön­tetlent értek el a listavezető ellen. Áz ifjúságiaknál a ven- ! dégek voltak a jobbak. Zsám'ocki Tsz SK— Nk. Kinizsi II. 8-8 Győztesek: dr. Domokos (3), Porié Gy. (3), Pörge Z. (1) és S. Tóth (1). Zsámbéki Tsz SK ifi—Nk. Kinizsi ifi 6-3 volt. A fővárosban kétnapos or­szágos minősítő versenyen na­gyon népes és erős mezőny vett részt. A két kategória via­dalát, külön-külön napon ren­dezték. A II. osztályú férfi egyesnek közel 250 indulója volt! A körösiek közül a fia­tal Szakács hamar búcsúzott, dr. iDomokos Győző a legjobb 32-ig jutott. A III. osztályú fér­fi egyesben (180-an voLtak) Szily Zoltán jó játékkal a leg­jobb 8-ig verekedte be ma­gát. A megyei serdülő- és újonc- kupaviadal Szentendrén meg­rendezett második fordulójára nem utaztak a kindzsisek, ta­karékossági ok miatt. A megyei női Ifjúsági csa­patbajnokság monori forduló­jára, valamint a serdülő leány megyei Tízek-bajnökságra az illetékes körösiek sérülés és egészségügyi okok miatt nem mentek el, de később az egyik elmaradt találkozót a sport­otthoni fordulóban pótolták. Az itthoni női találkozókon a vendégek jobbak voltak. Szentendrei , Petőfi ifi—Nk. Kinizsi ifi 7-2 (győztes: Holló és Szabó 1—1). Monori SE ifi —Nk. Kinizsi ifi 7-2 (Holló 2). Ugyancsak Szentendrei Petőfi ifi—Nk. Kinizsi ifi 8-1 (Sza­bó 1). Az 1934/85. évi NB III-as férfi asztalitenisz-csapatbaj­nokság Szabados-csoportjának állása az őszi forduló után: 1. Szolnoki Sp, 9 9 ------- 104-35 18 2. Békóscsab. K. 9 7 1 1 99-43 15 3. O'osházi MTK 9 4 3 2 73-66 11 4. Bőkéscs. E. S. 9 3 4 2 74-70 10 5. Nk. Kinizsi 9 4 2 3 69-75 10 6. Szóin. Volán 9 2 4 3 67-77 8 tmm alma attól függően mit kér a bél­és a külpiac. (miklay) Egy perc telefon Üzemben tártéi átírás A múlt év nyarán nagy fel­tűnést keltett autós körökben az a hír, hogy megszüntetik az üzemben tartói átírási lehetősé­get. Megkérdeztük a rendőr­ségen, történt-e már intézke­dés az ügyben? — Egyelőre még nem,. azaz van ilyen átírásra lehetőség. Azonban nagyon sok hátrány­nyal jár ez — főleg az üzem­ben tartó szempontjából — így nem nagyon ajánljuk. fa u. 2); Várkonyi Ambrusné Pin­tér Mária (Hosszúhát dűlő 20.): Cseh József né Garzó Julianna (Kölcsey u. 19 b.); Csurgai Ferenc- né Nagy Zsófia (Toldi u. S.); Sin- ka János (Rc^jís u. 4.); Kenderes László (Pásztor u. 23.); Mészáros László (Szamos u. 9.); Adám Bá­lintjáé Tóth Terézia (Kustár u. 22.); Klément Benjámin (Ludas dűlő 23.); Süveg Mihály (Teleki u. 3^); Gyulai-Baiog Ambrusné Nagy-/ Kis Eszter (Dévai u. l9./a); Zana Julianna (Ady E. u. IC.). 7. Makói Sp. V. 9 2 2 5 6S-76 6 8. K.-raéti Sp. 9 2 2 5 54-89 6 9. Érsekcsanád 9 1 2 6 60-84 4 10. Mezőtúri F. 9 2 — 7 51-88 4 A listavezető kiemelkedik a mezőnyből, a további mezőny a szokáshoz híven szoros. Saj­nos, néhány hiba van a hiva­talos táblázatban,' az egyéni győzelmek arányában, de ezt mi nem tudjuk korrigálni. A körösi NB Ill-asok őszi egyé­ni összteljesítménye a követ­kező volt. mórit, játék győz. % Varga Sándor 9 36 26 72 Erdey Pál 9 3G 22 61 Szakács István 9 36 16 44 Szily Zoltán 8 32 5 15 Purge Zoltán 1 4 — — A konzervgyáriak tavasszá, 5 mérkőzést játszanak otthon és négyszer utaznak idegenbe. S. Z. Fáztak a termelők Fiséi jelentés 1 A hét végén a nagy hideg beállta miatt kis piac volt. A termelők asztalaira alig hoz­tak árut. A kereskedők is ki­sebb választékot nyújtottak. A szemestermény-piacra senki sem hozott eladnivalót. A gyümölcs- és zöldségpia­con az almát 12—18, a héjas diót 30—34, a kelkáposztát 8—10, a fehér káposztát 6, a vöröshagymát 12, a fokhagy­mát 40, a petrezselyemgyöke­ret 16—18, a sárgarépát 12, a céklarépát 12, a karalábét 10 forintért árulták. A savanyú káposztát 18, az egyéb sa­vanyúság kilóját ,30—40 farinl tért adták. Különlegesség volt az erdei mogyoró, amelynek kilóját 120 .forintért adták. A baromfipiacon is nagyon kevés volt az aprójószág. Tyú­kot páronként 200—240, vágó­csirkét 120—250 forintért árul­ták. Egy pulykát 500 (forintra tartottak. Tyúktojás sok volt, s darabját 3 forintért vették, de a kereskedőnél 2,80 forin­tért is lehetett venni. A házi vágott csirke kilója 72, a Bair- ncvál-csirke 55 forint volt. „>SN 0131-3743 (Nagykőrösi Ulti* Érdeseié viszonyokat ISMERETLEN sorstár­sam az értekezleten köze­lebb húzódik, fejét kissé megbillenti, súgva kérde­zi: — Meghalt? — Kér­dése annyira váratlan, hogy önkéntelenül így vá­laszolok: — Nem halit meg. Majd önmagán válaszától meghökkenve visszakérde­zek: ki halt meg? — Az, akiről itt szónokolnak. — Az azfán egyáltalán nem halt meg. Tudomásom sze­rinti a legjobb egészségnek örvend. Éppen arról van szó, hogy kinevezik, a ja­vaslattevő az imént képes­ségeit, érdemeit, rátermett­ségét ecsetelte. Ismeretlen értekezőtár­sam tovább egy szót sem szól. Nem szolgált magya­rázattal, miért tette fel a kérdését, de sejtem. Z. iszik. Ezt egy ismerős közli. Tudom, válaszolom ugyanolyan szenvtelen hangon. Z. most már na­gyon iszik. Tudom, ha­gyom helyben. Ennek nem lesz jó vége. Ezt is nyug­tázom. Erre: cinikus vagy. Én? Miért én vagyok cini­kus? Z. ráadásul nő. Tudjuk persze, hogy manapság ezen a téren is kezdenek lassan felzárkózni a gyen­gébbnek mondott nem né­mely tagjai a férfiak mö­gé. Olykor-olykor lepipál­va őket. Jobban megköze­lítve az igazságot: lepiálva. Nőről van szó, család­anyáról, szenvtelen vála­szaim így föltehetően még cinikusabbnak minősülnek. Z. öt vagy nyolc éve még nem ivott. Hacsak nem volt zugivó. Nyilvános he­lyen legfeljebb megnyalta a pohár szélét. Mert azt illik. . Pohárszélmyalással kezdődött, s eljutott a ke­mény alkoholizálásig. Én egyszer sem mondtam ne­ki, hogy mi az, maga mos­lékot iszik, amikor kólát vagy rnálnát vagy narancs­szörpöt hörpölgetett. Ismeretlen kérdezőm azon az értekezleten szin­tén nem volt cinikus, ami­kor a holtakat emlegette. Pedig biztos vagyok ben­ne, ő ugyanúgy tudta, mint én, hogy a főasztal túlol­dalán élő ember nagysze­rűségét sorolgatják. Vala­ha azt mondták, halottról vagy jót, vagy semmit. Ezt mára így lehetne átalakíta­ni: hivatalban lévőről vagy jót, vagy semrnit. Amíg megy a cégnek, jönnek az eredmények, addig elnézik a súlyosabb hibákat is. Kemény hangot használ a vezető? Nagy dolog, az eredményeket nézzük. Meg­kerüli a demokratikus fó­rumokat? Jobb volna, ha minden utat szabályosan végigjárna, a vállalat meg csődbe menne ? Nem kell kétségbeesni, hallottam efféle fejtegeté­semre az oktatást: csak a gyengék nem maradnak talpon, ök nem tudnak megállni a határnál, ami­kor ivásról van szó, ők lesznek keményekből dur­vák a munkatársakkal szemben. Sajnálhatod őket, de hát mit tegyünk, gyen­gébbek mindig voltak. Ezek pedig előbb-utóbb kiszó­ródnak a rostán. Nem valami meggyőző érvelés. Addig egyetérthe­tünk, hogy vannak gyen­gébbek és erősebbek. Az is igaz, hogy az erőiek töb­bet kibírnak, mint a gyen­gék. A gyengék azonban ellenállóbbá tehetők, ha a nehezebb helyzetben segí­tik őket. Illetve, ha nem kényszerítik bele őket ne­héz helyzetekbe. Mondjuk, nem erőszakolják rájuk az ivást. Mondjuk, szólnak ne­kik, menet közben, hogy pajtás, vigyázz, most megy a vállalatnak, de éppen ezért nem kell durváskod­rrf, éppen ezért kell mű­vöd tetni a demokratikus fórumokat, jöhetnek nehe­zebb évek, s akkor milyen jó lesz tanácsot kérni a többitől. Ne hidd, hogy a mostani sikereknek csak a te zsenialitásod a magya­rázata. Az emberiség néhány ezer éves történelmében még egyetlen személy sem született, aki hibátlan lett volna, akinek csak erényei, okos meglátásai, tévedhe­tetlen ítéletei lettek volna. Ebből nagy biztonsággal következtethetünk arra, hogy ma sincs. Bizonyára ezért is jutottak arra az eredményre, hogy jobb a kollektív bölcsességben bíz­ni. Amit túlontúl sokszor hangoztatnak, s a szüksé­gesnél ritkábban követnek. SZÜKSÉGTELEN, a bá- jolgás, annál inkább kell az udvariasság. Nyílt lég­kör, ezt is hangoztatják eleget. Nyílt légkört, érde- sebb viszonyokat. Olyan légkört, olyan viszonyo­kat, amelyekben • mindig elmondható az erény és a hiba. Az erény, hogy az egyén a segítségünkkel fej­lessze, a hiba, hogy ugyan­csak velünk, a közösséggel együtt nyesegesse, tompít­sa, megszüntesse. ■ Anyakönyvi hírek» Asztalitenisz-mérkőzések

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents