Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-05 / 3. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 3. SZÄM 1985. JANUÄR 5., SZOMBAT1 Gyűlés a vágécsarnokban Külföldre küldött húshegyek Az esztendő végi hajrá épp hogy csak elszelelt, fáradtsá­ga makaesolja még az izmo­kat, ám a PENOMAH ceglédi gyárában elérkezettnek látták az időt, hogy az elmúlt tizen­két hónap munkáját górcső alá helyezzék. A vágócsarnok egyik zugában emelt szónoki dobogót karéjban állták kö­rül a dolgozók, s az ekképp zajló munkásgyűlésen részt vett Némedi József, a városi pártbizottság politikai munka­társa, Nyári Miklós, a PENO­MAH főkönyvelője és dr. Ne­mes István, a vállalat jogügyi osztályának vezetője. Elsőül Kiszely István, a gyár igazga­tója kapott szót, aki felidézte a ceglédi gyár tavalyi tevékeny­ségét, próbatételeit, s megfo­galmazta 1985 legfontosabb feladatait. Tetemes többlet Szerfölött nehéz, ellentmon­dásoktól nem mentes esztendő volt a tavalyi. Igaz, akadt né­hány külső és belső tényező, amelyek miatt a megnöveke­dett feladatokhoz való alkal­mazkodás nem sikerült mara­déktalanul, a ceglédi kollektí­va mégis rendkívül sok mun­kát tudhat maga mögött, ki­emelkedő feladatokkal és a si­kerek mellett megjelenő ku­darcokkal. Tervszámait alaposan meg­haladva sertésből 280 ezer, szarvasmarhából 18 ezer, jak­ból 29 500 darabot vásárolt fel , a ceglédi húsüzem. Maiga a pél­dás mennyiség rejti azonban a felmerült gondokat is, hiszen főleg az esztendő második ne­gyedévében a sertésfelvásárlás SÓ százalékkal is túlnőtt a tervezetten. Ennek oka, hogy az integrációs szervezetből nem érkeztek meg idejében és pon­tosan a hizlaló berkekben le­zajló változásokat tükröző jel­zések. A következménye pe­dig. hogy a tetemes többlet fo­gadása, feldolgozása, tárolása és piaci értékesítése eleve nem történhetett veszteség és minő­ségkárosodás nélkül. Kissé késve Az áradatot persze valaho­gyan győzni kellett, s a vágó- tizem dolgozóit épp a második negyedévi teljesítményükért illeti elismerés. Mindent ösz- szeadva az év folyamán 209 ezer darab sertést, 11 500 da­rab marhát és 6109 juhot vágtak le. Húskészítményből 4575 tonnát állítottak elő a tervben rögzített 5300 tonnával szemben: kétségkívül némi­Kepp csökkent a vásárlói ke­reslet is. ugyanakkor a ceglé­di gyár technikai-műszaki fel- készültsége, felszereltsége miatt a termékek nem eléggé versenyképesek. Ráadásul a helybeliek nem használták ki kellően a tanműhely nyújtot­ta lehetőségeket, lassan és kis­sé késve kezdték meg a ter­mékkorszerűsítési munkákat. Az alapanyag-gazdálkodás és a termékgyártás sikerülhetett volna jobban, e területen veze­tői hibáik is előfordultak. A több mint 600 tonnás lemara­dás lényeges eredményki esést okozott. A ceglédi húsüzem ellátási feladatainak a belső oiacon eleget tett. Többek között 3420 tonna sertéshús 'és 872 tonna marhahús került a felhaszná­lókhoz, fogyasztókhoz. Nem beszélve arról, hogy export- küldeményeik mennyisége túl­szárnyalt minden eddigi rekor­dot. Á külhoni szállítmá­nyokból — tervüket messze meghaladva — 480 millió fo­rintos bevételre tettek szert. Nem közömbös, hogy az ex­port 90 százaléka dollárelszá­molásű volt. A megrendelők igényeihez igazodva eddig nem tapasztalt mennyiségű darabolt húsrészt kellett készí­teniük, az előző évinek há­romszorosát. Hogy ekképp növekedjenek meg a feladatok, erre sem műszakilag, sem csontozó-, tároló- és csomago­lóhelyiséggel nem voltak fel­készülve. de ekkora mennyi­séghez elkelne több szakmun­kás is. Feltételek javulása összegezve a részterületeket: a tervbe vett 1,35 milliárddal szemben másfél milliárd fo­rint nettó árbevétel várható. A gyárigazgató elmondta, hogy végre befejeződött a vá­gócsarnok felújítása és korsze­rűsítése, az utolsó szakasz mun­kálatai 14 millió forintba ke­rültek. Immár biztonságos fel­tételek között lehet dolgozni, s ennek a teljesítményekben meg a minőségben tükröződ­nie kell. Annál is inkább, mi­vel az 1985-re szóló tervezet nem több, hanem jobb, haté­konyabb tevékenységet kíván. Az elképzelések szerint idén 248 ezer sertést, 14 700 marhát és 26 600 juhot fognak felvá­sárolni, 215 ezer sertést, 15—20 ezer szarvasmarhát vágnak. Húskészítményből pedig 4300 tonna előállítását irányozták elő. V. S. Fogadóórák Dr. Horváth Géza, a városi tanács vb-títkára január 9-én. szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig fogadóórákat tart a városhá­zán, hivatali szobájában. Megújul a pályázat Vállaikozó szellem Tíz évvel ezelőtt hirdette meg a KISZ az Alkotó ifjúság pályázatot, amelyet a kor­mány, a szakszervezet és a tudományos egyesületek is tá­mogattak. A nagyobb vállala­toknak több lépcsőben érté­kelik a benyújtott pályamun­kákat: elsősorban hasznos­ságuk és alkalmazhatóságuk alapján. Az eddigi tapaszta­latok szeriirt az alkotások­nak 40, az országos kiállítá­son részt vett munkáiknak 60 százalékát vezetik be. Főként a technikai jellegű művek megvalósulásának nagyobb az esélye. A fiatalok benyújtott pá­lyaműveit sok esetben hóna­pokig nem értékelik az illeté­kesek, ez különösen a hasz­nosítható munkáknál okoz veszteséget. Pedig a gyors ér­tékelés, a mielőbbi bevezetés minden vállalatnak elemi ér­deke lenne, hiszen így tete­mes pénzt takaríthatnának meg. Némely vállalatnál és trösztnél jó kezdeményezés, hogy az elkészített alkotásról katalógust készítenek. Az Alkotó ifjúság pályázat akkor szolgálja a fiatalok ér­dekeit, ha a korábbinál job­ban segíti az ötletek felkaro­lását, az alkotások hasznosí­tását, és a teljesítmények arányosabb elismerését. Éopen ezért több vállalatnál kísér­letet folytatnak a pályázat vállalkozási alapon történő bevezetésére. Hasonló kísérle­tet kezdeményeznek több me­zőgazdasági nagyüzemben is. A közös érdekeltséget fokoz­ná — vélekednek a fiatal szakemberek —, ha az alkotás eredményéből a létrehozón kí­vül a KISZ-szervezet is része­sülne. Érdemes lenne fontoló­ra ve-mi továbbá, hogy az il­letékes részlegvezetők miképp részesülhetnének a megvalósí­tott pályamű hasznából. Ma még a-z alkotások erköl­csi elismerése sem tökéletes. Csak kevés halyen jelent ran­got. dicsőséget a mozgalom­ba bekapcsolódni. Gyakran a munkák értékelése sem a kol­lektívák előtt történik, és az üzemi sajtó is ritkán nép­szerűsíti az alkotó fiatalo­kat. Remélhető, hogy a vállal­kozói' vonások erősítésével si­kerül a mozgalmat megszaba­dítani béklyóitól, s az Alkotó ifjúság pályázat a jövőben még inkább a fiatalok szak­ran­mai kibontakozásának gos fórumává válik. Cs. J. Bélyeggyűjtők Városunkban sok gyerek és felnőtt hódol a bélyeggyűjtés szenvedélyének. E hasznos foglalatosság űzői általában a bélyeggyűjtőkör tagjai. Rendes évi tanácskozásukat január 13- án, vasárnap délelőtt tíz óra­kor tartják a Kossuth Művelő­dési Központban. Valóra váló régi terv Épül az üzem a szabászathoz Jó, ha nem csúszik a határidő Telekdarab, bagolyvárnak beillő épülettel az egyik zu­gában: volt, nincs. Megpecsé­telődött a sorsa, a változásokat a környék lakói ev közepe óta nap mint nap láthattak. A te­lek tulajdonosa a PEVDl lett, itt áll már mellette korszerű szabászata, fontos raktárrésze jó ideje. A hír, hogy a cég Cegléden, a konfekciórészleg központjában úgy folytatja a fejlesztést, hogy új üzemépü­letbe telepíti Kossuth Ferenc utcai részlegét, Szabadság té­ri irodáját, való igaz. Az omladozó épületnek már hűlt helye. Ősszel munkagépek túrták fel a földet, tervrajz szerint, szakszerűen. Betonalap készült, oszlopok, falelemek érkeztek, s kerülnek rá, így alakul ki az emeletes új üzem. Az alkotórészek érkezéséről sajnos, azt épp nem lehet mondani, hogy sorra jöttek. Novemberben emiatt épp ele­get bosszankodtak a Déli úton. A türelmetlenségnek több oka van. Egyik, hogy nem szeret­nék, ha a késedelmes építke­zés, határidő-eltolódás miatt az átadás elcsúszna, hiszen az maga egy termelési eredmé­nyeket és munkairamot befo­lyásoló lavinát indíthatna el. A másik, hogy a feladatok so­kasodása, az emiatti hajrá nem vezet jóra. Így emlegették gondterhelten — bár hajrák­ban és túlórázásban tény, hogy van gyakorlatuk. Exporthoz, bérmunka-lekötöttséghez iga­zodni, amelyekhez a textiltől az alap szabásmintáig és a szinte kicentizett cérnameny- nyiségig mindent a megrende­lő ad, jó ideje gyakorolhatták. Földszint, emalet Az új épületszárny, vagyis a valóra váló régi terv 1985 ne­gyedik negyedére ölt alakot a tervek szerint. A térképekről, tervrajzokról, amelyek a Déli úti kis irodában mindig kéz­nél vannak, kis fantáziával ki lőhet,alakítani a Jövő. „három- dimenziós” képét. A földszinten 357 négyzet- méteres munkaterem lesz, a szalagok, varrógápsörok helye. Ugyanitt kap területet a kész- árunaktár 84 négyzetméteren — szállító járművek számára könnyen megközelíthetően. Itt lesz a 41,3 négyzetméteres va­salóhelyiség, jut hely a rende­zett, célszerű öltözőknek, szo­ciális helyiségeknek. Az eme­letre felköltöznek az irodák. A nagy ebédlő is ott lesz, amely tulajdonképpen több célt szol­gál majd: értekezletek színhe­lye lehet, tarthatnak benne brigádértekezietet, szakmai ta­nácskozást, ismeretterjesztő előadást. Az emeleten lesz a műszaki előkészítő, s mint a földszinten, természetesen a szociális létesítmények blokkja sem marad el. Ez nem városközpont A PEVDl ceglédi munkahe­lyein már téma, hogy a 48,6 méter hosszú, 13,2 méter széles épületbe majd mindannyian beférnek, akik most még Ceg­léd különböző pontjain a PEVDl üzemrészeiben dolgo2- i nak. Itt szándékoznak mego-1- j dani a szakmunkásképzést is. \ A Déli út nem éppen a vá- j ros közepe, annál inkább az a : Kossuth Ferenc utca eleje, ahol most a varrodások sza­lagja munkálkodik. A főtér közvetlen közelében van az irodisták munkahelye, ott dol­goznak a kismamaszalagosok. Ha soroljuk, hogy érthetően a város központjában lelhető a bevásárló központ, kisebb-na- gyobb boltok serege, a szövet­kezeti áruház, a piac, a bu­szok végállomása, akkor mondhatni, hogy a kiköltözők számára majd több időt vesz igénybe a munkahelyre járás. Célszerűen kell átszervezni napjaikat. A Déli úti üzemrész kialaku­lásáról szólva, a közlekedési lehetőségekről is szó esett. Re­mélik, az autóbuszos személy- szállító forgalmat lebonyolító Volán 20. VállaLat ceglédi igaz­gatósága járatszervezéssel, me­netrend-módosítással tud majd segíteni. A közlekedés itt több száz embert érint, a távolsá­gok és a műszakbeosztások miatt. Tény az is, hogy a PEV­Dl szinte „gyerek” még itt a sorban, mivel közvetlen köze­lében található a kenyérgyár, a Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyáregysége. Említet­ték: örülnének például egy vá­rosi, munkakezdeti, illetve mű­szak végi kör járatnak. Bizakodnak Most, az esztendő végi, egy­mást érő két ünnejS közti na­pokban csendesek voltak a PEVDl konfekciórésziegének munkatermei itt is, vidéki részlegeikben is. ’ A kül- és a belföldi szállítások határidejét igyekeznek betartani, az éves terv teljesítése, amely időnként számos, nem várt esemény miatt nehéz diónak látszott, már nem okoz gondot. Január plső munkanapján ők is biza­kodva kezdik meg az új esz­tendőt. E. K. Nagykanalak a Vasműnek SÍRI Az elmúlt évekhez hasonlóan 1985-ben is gyártanak hatalmas méretű mariié? ókanala kát a Lenin Tsz Mezőgazdasági Gépja­vító GT műhelyeiben Cegléden. Képünkön a Dunaújvárosi Vas­műnek egy köbméteres markolót állítanak össze a Lenin szocialista brigád tagjai Apáti-Tótb Sándor felvétel« Az újságok árainak emelé­séről szóló közleményt már jó néhány nappal ezelőtt közzé­tették. Arra a kérdésre keres­tünk választ, hogy milyen következményei lettek az ár­emelésnek. A ceglédi I-es postahivatal helyettes vezető­je, Nagy László és a hírlap- osztály vezetője, Szabó Ist­vánná adott tájékoztatást. Elmondták, hogy mint a ko­rábbi alkalmakkor, úgy most is sokan lemondták az előfi­zetést. A hírlapasztály dolgo­zói minden erőfeszítésük elle­nére sem voltak képesek az újonnan beszervezett előfize­tők számával pótolni a vesz­teségeket. Kétségbeesésre azért nincs ok a postás vezetők szerint, mert az előző áremelés ta­pasztalatai azt mutatták, hogy nagyjából egy negyedév alatt ismét megrendelik a le­mondott hírlapokat a régi elő­fizetők, legalábbis többségük. Ez végül is érthető, hiszen vannak, akik évtizedek óta ol­vassák rendszeresen ugyanazt az újságot, megszokták, meg­szerették. De igaz az is, hogy ha bármilyen kis összegű ár­emelésről is van szó. valóság­gal sokkolja az előfizetőket, hiszen közvetlenül érinti, ki­zökkenti őket egy időre a megszokott kerékvágásból, mert újabb, várható nehézsé- j gek előszelét érzik a néhány i filléres áremelés miatt. • j Ha már a postán jártunk, a : hírlapterjesztés jelenlegi rend- ! jéről, tárgyi feltételeiről s eredményeiről is kérdezősköd­tünk. Szabó Istvánná, a hírlaposz­tály vezetője a következőket mondta el: — összesen 27 ezer előfizetőnk van, 1984-ben több mint 17 millió forint ér­tékben adtunk el újságot. Pél­dául Népszabadságból 1 ezer 390, Pest megyei Hírlapból 6 ezer 446 darab előfizetett példány fogy el naponta Ceg­léden. Ehhez még hozzá kell számolnunk az árusoknál na­ponta elkelő 500 (kedden és pénteken 900—900) megyei la­pot. Az eddig említettek mel­lett népszerű még a Rádió- Televízió Üjság, a Nők Lapja, a Szabad Föld, a Képes Üjság és a Családi Lap, ezekből ez­res nagyságrendekben fogy, a többi kiadvány iránt kisebb I az érdeklődés, összességében 100-nál is több fajta lapot ter­jesztünk, s rengeteg alkalmi kiadványt és könyvet adunk el vagy kézbesítünk a Köny­vet postán szolgáltatás kere­tében. Az előző évi hírlapter­jesztési tervhez képest az em­lített visszamondások ellenére fejlődünk. — Ezt a hatalmas hírlapter­! jesztési feladatot milyen tár- j gyi feltételek mellett tudják I teljesíteni? — A hét külön hírlapkézbe­sítőn kívül 26 belterületi egyesített, egy kerékpáros kül­területi és 5 gépkocsis kézbe­sítőnk dolgozik az osztályon. A kézbesítők és a tisztviselők komplexbrigádban, így az eredmények jobban értékelhe­tők. Kongresszusi munkaver­senyre felajánlottuk, hogy az éves vállaláson túl minden kézbesítőnk plusz 10 előfize­tőt szervez be, ezt teljesíteni , is tudtuk 1984-ben. Persze cso­dákat azért tőlünk sem lehet várni — figyelmeztetett a rea­litásokra az osztályvezető, majd elmondta, hogy az osz­tály szakképesítési aránya gyenge, a hat tisztviselőből csak ketten dolgoznak hosz- szabb ideje a hivatalban. Egy szaktárs jár segédtiszti isko­lába, egy a postaforgalmi szakközépbe, egy pedig köz- gazdaságiba, s ez kevés. Mind­emellett nagy gond, hogy a hírlaposztály nincs gépesítve, mindössze 2 szalagos összeadó gépünk van, s ki-ki saját pénzén vett magának számító­gépet. Aszódi László Antal Adóbevallás Eljött az adóbevallás ideje. Nem véletlen hát, hogy Mihá­lyi Kornél, a KIOSZ Pest me­gyei adóközösségének titkára éppen a lepedőnyi terjedelmű adóbevallási ívek helyes kitöl­téséről tartott tájékoztatót a ceglédi iparosemberek számá­ra. A szabatos és részletes ösz- szefoglalót nem kevés érdek­lődő hallgatta meg. Persze, még így sem lehet azt állítani, hogy túlontúl könnyű dolguk lesz azoknak, akiknek a kü­lönféle rovatokat, rubrikákat számokkal kell megtölteniük Ezért január 11-én. az adóbe­vallási ívek leadásának idő­pontjában, a megyei adóközös­ség szakembere fogja össze­gyűjteni és még egyszer el­lenőrizni az iparosok által ho­zott számlalajstromokat, a KIOSZ ceglédi székházában. Vasutas diszkó Csütörtökönként, január 10- töl a fiatalság szórakozását se­gítendő, vi'deo-diszkó lesz a ceglédi. Teleki utcai vasutas- klubkönyvtárban este. A mű­sort Török Lajos vezeti. ISSN 0133-2600 (Ceglédi H£rl*S>> Mi újság? Gondban az előfizetők

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents