Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-31 / 25. szám

Olvasnivaló Éppen egy hónappal ezelőtt fogtak hozzá a szakemberek a városi könyvtár villamos háló­zatának korszerűsítését, festé­sét és egyéb belső munkálato­kat magában foglaló felújítás­hoz. Fájó, hogy ez a halasztha­tatlan munka a • legforgal­masabb időszakra esett. A könyvtár dolgozóitól nem kevés fáradságot és le­mondást követel azóta is, hogy a körülmények ellené­re sem hagytak bennünket ol­vasni való nélkül.''A kényel­metlen helyszűke közepette a kicsire zsugorodott kölcsönző- és olvasóterem továbbra is fo­gadta látogatóit. Igaz eleinte a könyvállománynak csupán 10 százalékát tudták hozzá­férhetővé tenni, mostanára a szépirodalmi művek jelentős hányada is felszabadult. A számítások szerint február 15-e körül fejeződnek be a munkálatok, de a könyvtáro­soknak még ezután is legalább két hétig megtart mire a több tízezer kötetet végleges rend­ben olvasóik elé bocsátják. S, hogy ez a kívánság minél ha­marabb teljesüljön, azt mások sem várják közömbösen. Leg­utóbbi a Trakts egyik szocia­lista brigádjának tagjai jöttek takarítani, rendezkedni. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM 1985. JANUÁR 31., CSÜTÖRTÖK Tárgyi feltételeik nem a legrézsásabbak Fizikai munka helyett géppel A Dél-magyarországi Áram­szolgáltató Vállalat nagykőrö­si üzemigazgatóságán egy-egy dolgozónak 52-53 ezer forintot fizethetnek feí egy évben. Hogy ezért mit kell teljesíteni, an­nak jártunk utána. Berecz La­jos, üzemviteli osztályvezető­től kaptuk a felvilágosítást. — Tárgyi feltételeink nem a legrózsásabbak. Százon felü­li a gépjármű-állományunk, Régi idők emlékezői Önéletrajzát írja MA MÁR HAGYOMÁNY, hogy a nagykőrösi székhelyű Arany János Termelőszövetke­zet minden évben megrendezi a nyugdíjasok napját. Volt dol­gozóikat hívják meg ezekre a szerény, de bensőséges kis há­zi ünnepségekre, amelyeknek lényege: tisztelgés a munkában elért magas kor, az évtizedes szakmai tapasztalatok, s ma­guk az idős emberek előtt. A legszebb a dologban pedig az, hogy nem valamiféle kötelező protokoll ez a tsz vezetősége részéről. Még világosban szoktak a délutáni órákban összejönni a nyugdíjasok, és volt, de ma még aktív vezetőik a gazdaság székházának alagsorában ki­alakított ízléses kis pinceklub­ban. Jó hangulatban gyorsan telik az idő, s bizony már sö­tét van, amikor eloszlik a ba­ráti társaság. Öt évvel ezelőtt tartották meg az első ilyen nyugdíjastalálkozót. A legutóbbin ott voltam, s mondhatom nagy élvezettel hallgattam Kopa Laci bácsi ré­gi történeteit. Olyan világról, olyan időkről beszélt, amikről a ma fiatalsága alig tud vala­mit, pedig régi dolog, hogy múltunk ismerete nélkül nem tervezhetjük meg jövőnket, ha az egykori hibákat el akarjuk kerülni. Igenis szükségünk van ezeknek az öreg emlékezőknek a történeteire, tanulságaira, és tanúságaira. Aranyat ér öregjeink emlékezete, csak saj­nos kevesen tudják ezt, mert ritkán, s keveset ülnek le ve­lük egy asztalhoz egy kis be­szélgetésre. Ezért is írja ön­életrajzát Kopa Laci bácsi. Nem sajnáltam az, időmet, amikor a nyugdíjasklub leg­utóbbi rendezvényére odaté­vedtem. Ki is használtam a lehetőséget, hogy elbeszélges­sek az idős emberekkel, meg­hallgassam életük történetét. A 60 éves Ágoston István igy mesélt életéről, munkássá­gáról : — Most mentem nyugdíjba a zöldségkertészetből. Ezt meg­előzően a Dózsa Termelőszö­vetkezetben voltam 13 éven át. a.brigádvezetőségig vittem. — A Dózsába 49-ben léptem be, a mostani szövetkezetbe 1968-ban, pontosabban a jog­előd Petőfi Tsz-hez. Azóta na­gyon sokat változott az élet a gazdaságban, a munka is, mert gépesítettek. A gépesí­téssel igyekeztek pótolni a hi­ányzó munkáskezeket, vagyis minket, a mi korosztályunkat, mert bizony a fiatalok nem nagyon lépnek be tagnak, hogy részt vegyenek az alaptevé­kenységben. — Családja ... kérdeztem volna, de már mondta is mo­solyogva Ágoston István, meg­sejtve, hogy magányos öreg­ember élettörténetére szá­mítottam. Kellemes a csaló­dás ... — Négy gyermekem van, a fiam 33 éves, a két idősebb lányom 30 és 21 évesek. Fiunk vasesztergályos itt Nagykőrö­sön. Az egyik lányom a fővá­rosban dolgozik mint gyógy­szervegyész technikus, a ki­sebbik itt ment férjhez a vá­rosban, élelmiszerkereskedő. A harmadik lányom még nem ta­nult szakmát. Saját házunk­ban lakunk, ketten építettük a feleségemmel. A háztájiban, s zárt kertben termelünk zöld­séget saját konyhánkra, meg valam.it értékesítésre is. — Jól érzem magam a ter­melőszövetkezetben — vála­szolja kérdésemre Ágoston bá­csi — szívesen jövök el ezek­re a nyugdíj astalálkozókra a jövőben is. Igyekszem a ben­nünket köszöntő fiatalokkal sokat beszélgetni, s ilyenkor mindig elmondom nekik, hogy bár' sokkal nehezebb volt az élét a múltban, ma is meg kell dolgozni, s egyre kemé­nyebben a megélhetésért. Ám ha akarnak dolgozni, ha nem félnek a munkától, akkor gya­rapodhatnak, boldogulhatnak az életben!... DÉR FERENC, az Arany Já­nos Tsz pártalapszervezetánek titkára mondta róla még az­nap. hogy 1955 óta tagja az alapszervezetnek, a vezetőség­ben gazdasági felelős. Ö az egyetlen fizikai dolgozó a párt- alapszervezet vezetőségében. Lelkiismeretesen végezte, s te­szi dolgát ma is a pártveze­tésben. A. L. A. ennek zöme jelhasználódott, sok közöttük a nullára érték­telenedett állóeszköz, újak be­szerzése nehéz. Ha mégis si­kerül, nem a célnak megfele­lőket kapunk, mert a piacon nem áll rendeljkezésünkre. Namr a fkktáciá — Volna rá pénzük, hogy új gépeket szerezzenek be? — Ma már kevésbé, évekkel ezelőtt több volt. Ezért jobbá­ra a hálózatépítés nehéz fi­zikai munkáját ltudtuk gépesí­teni daruskocsitó beszerzésével. A közvilágítást létráskocsikról javítjuk. A háldzati üzemvite­li munka könnyítésére néhány kisgépet sikerült beszereznünk De további gondot jelent, hogy hálózatépítéshez, re­konstrukcióhoz janyagra és emberre van szükség. — Anyagellát&sunk zökke­nőkkel történik, rossz a szál­lítói fegyelem, s a karbantar­táshoz szüksége^ létszámmal nem rendelkezünk maradékta­lanul. Igazgatóságunkon négy­száznegyvenen dolgoznak, de még félszázan Irányoznak a hálózatot karbantartó lét­számból — válaszol sorjában kérdéseinkre Berecz Lajos — majd hozzátette még, hogy az igazgatósághoz belépő fiatal dolgozónak 3-4 évig kell jár­nia szaktanfolyaimokra, hogy megfelelő képzettséget érjen el, s önállóan dóígozhassón. — A jelenlegi; létszám há­romnegyed részé szakképzett, de sajnos nagy! a fluktuáció, erős a környező téeszek, intéz­mények vonzása. Érdekesség­ként említette meg, hogy a szerelők átlag életkora 35-40 év között van, éjppen a közép korosztály hiányzik. A fiatalok közül évente 18-feO-at szakmá­sítanak, ugyanis a nagykőrösi üzemigazgatóság e téren bázis­szerv, az iparitahuló iskolák mellett képezik ; a területen dolgozó villanyszerelőket. Feszültség alatt Nem a tárgyi feltételektől függő sajátos gondokról is be­szélgettünk, például arról, hogy a társközművekkel in­kább csak papíron jó a kap csolat, nem vigyáznak egymás berendezéseinek állagára úgy, ahogyan az elvárható lenne az egyeztetések után. Gyakran előfordul, hogy az egyeztetett adatok nem jutnak el az árkot ásó dolgozókhoz, s megsérül az elektromos vezeték. Különösen Kecskeméten nagy a kábelek sérülési aránya. Különlegesség is szóba ke­rült. A kecskeméti és ceglédi kirendeltség dolgozóiból ala­kult csoport a középfeszültségű hálózaton, vagy akár nagyfe­szültségűn is dolgozhat. Mun­kájukat nehezíti, hogy nagyon drága, speciális szerszámokkal dolgozhatnak, ami tőkés im­portból szerezhető be. A nagy- feszültségű csoport szerszám- készletének értéke mintegy 3 millió forint. Rajtuk kívül a nagykőrösi üzemigazgatóság területén 6 olyan csoport dolgozik, ame­lyek kisfeszültségű hálózatot áramtalanítás nélkül szerel­hetnek, javíthatnak. Egyéb­ként rendkívül nagy feszült­ségről van szó, hiszen Kecs­kemét és Cegléd városköz­pontját 10, a perifériát 20 ki­lovoltos vezetékekről látják el elektromos energiával, de van 35 kilovoltos hálózat is Kecs­kemétem az ipari üzemek miatt. Segítettek egymáson Évente 50 újításra 30-50 ezer forintot fizet ki az üzemigaz­gatóság dolgozóinak, a leg­kisebb (eszmei) újítási díj 500 forint. — Társadalmi munkában is­kolákat, / óvodákat, patroná­lunk, takarítunk, felszerelési tárgyakat készítünk. S a dol­gozók egymás családiház-épí- tését is segítik, s nagy szám­ban vesznek részt társadalmi és tömegszervezetek munká­jában — fejezte be a tájékoz­tatást Berecz Lajos. Aszódi László Antal Ismét Iáható a ceglédi Kossuth Múzeupi állandó tóállítása. Nemrég megnyitották a látogatók előtt az emeleti rész első négy termét, ahol a régészeti és középkori emlékeken kívül megtekinthetők a Kossuth-relikviák is. Apau-Xótli Sándor felvétele ÖriKünk Is, tíem is Jé kezdés, gyenge befejezés A Nagykőrösi Kinizsi labdarú- ró első csapatának az 1984—85. évi körzeti bajnokságban való őszi szereplését mérle­gelve elégedettek is lehetünk meg nem is. A múlt év tava­szán a Kinizsi labdarúgó csa­pata a megyei II. osztályú baj­nokságból kiesett, a körzeti, a legalacsonyabb osztályba ke­rült. Sokan a szakosztály megszüntetésére gondoltak, de győzött a sportszerűbb gondol­kodás és ha nem is nagy ter­vekkel, de a Kinizsi elnöksé­gének és a konzervgyár veze­tőségének támogatásával, ko­moly munkával szorgalmas, élénk vérkeringésű labdarúgó élet következett. Az első csapat az őszi for­dulóban az elsőségért páros versenyt vívott Maglód csapa­tával és a 10. fordulóban egy pont volt a maglódiak előnye. Az idény végén — főleg Leskó betegsége miatt — a csapat önbizalma csökkent és Törte­Vendégszeretetet is tamilnak Ízes falatok terített asztalra Ismeretet, rutint kell előbb szerezni A ceglédi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmun­kásképző Iskola első íz­ben dicsekedhet azzal, hogy önálló szakácsosztállyal ren­delkezik. Nyolc lány és tizen­három, fiú igyekszik elsajátíta­ni a főzés varázslatos tudomá­nyát. Tóth Ferenc, a gyakorlati oktatás vezetője így mutat­ja be növendékeit. A tanulók Budapestről, Do­básról. Nagykátáról, Nagykö­rösről és Ceglédről jelentkez­tek. A ceglédi Kossuth Étte­rembe gyakorlatra kétheten­ként járnak: Itt az iskolai és a munkahelyi tudásukat fel­mérjük és továbbfejlesztjük. Üj anyagokkal és technoló­giákkal ismerkednek meg. Nem tíz adag Schmidt János szakácsszak­oktató részletes magyarázat­ba kezd: — Most éppen a 3. osztály tartja a gyakolatát, miközben a konyhában folyik a megszo­kott napi munka. A konyha­főnök, Szőke József 850 ember ebédjét készíti el. A 350 lite­res üstben zöldiég,leves forr. A másik tűzhelyen már kész a tarhonya és a pörkölt. Ezt eszik ma a Teleki utcai, a Földváry Károly iskolai és az újvárosi napközükben. , Schmidt János ma a tanu­lókkal hidegkonyhai készítmé­nyeket csináltál Az egyik csoport kocsonyázott sonka- tekercseket állít össze tojásdí­szítéssel. — Ez mindennapi étel Buda­pesten — mondjJ a szakács —, de Cegléden sajnos sehol sem készítenek hidegkonyhai éte­leket, holott lenne kereslet. Orosz hússalcfta születik egy másik tálban! A harmadik étek egy téglalap alakú tálon ízilésesen elrendezett és díszí­tett kaszinótojás (volt. — Milyen színvonalat ér­nek el az itt végzett szaká­csok? — Általában a vidéki étter­mek nívóját megütik, és a leg­jobbakat a szakma kiváló ta­nulója országos versenyre ne­vezzük be. Most Huszár Já­nosban van a leménységam. Bízom benne, hogy jó ered­könyvek gyűjtésé, már 62 kö­tet sorakozik a polcomon. Amíg beszélgettünk, elké­szülteik a munkák, és jöhetett a kóstolás. Velkei István — aki később majd hajószakács akar lenni — és Végh Márta a kaszinótojásokat hozta. Ba­bán Tímea és Szilágyi Ibolya orosz hússalátát készített. A tálalásnál a receptet is el- ) mondták. A gyakorlati mun­ka jól sikerült. állapitottuk meg a kóstoló után. Schmidt Jánosról közben kiderült, hogy Kelet-Berlin- ben mesterkedett két évig a Mátyás Pincében, majd har­minc hónapot egy német kony­hán dolgozott végig, s ezután a berlini magyar nagykövet­ségen volt szakács. Tekinté­lyes nemzetközi tapasztalatok­kal rendelkezik, sokat tanul­hatnak tőle. a leendő szaká­csok. Végül Tóth Ferenc értékel­te az oktatói, nevelői munka lehetőségeit. Kéne már a kabinet — Itt a napi konyhai mun­kák közben kell ellátni a szak­mabeli és a nevelési feladato­kat. Ez nem könnyű;. Jó len­ne, ha a régen beígért oktatási kabinet megvalósulna. Ez je­lentős minőségi változást hoz­hatna a szakácsképzésben. Addig azonban az adott hely­zettel számolva kell képeznünk az utánpótlást. Kiss Sándor len, majd hazai pályán — ép­pen a rivális Maglódtól — ve­reséget szenvedtek.. Így a ta­bella őszi végeredménye a kö­vetkező : 1. Maglód 12 9 3 — 23-6 21 2. Abony 12 9 1 2 24-6 19 3. N.-kőrös 12 8 2 2 32-7 18 A Kinizsi eredményei: , Hazai pályán 5 4 — 1 21-3 f? Idegenben 7 4 2 i 11-4 10 Összesen 12 8 2 2 32-7 18 A mérkőzések Során tizen­hét játékos szerepelt. A leg­többet szereplő kezdő csapat; Leskó — Farkas I,, Kecskés I., Adámi, Csikós, Zöldi, Sza­bó B., Szőke, Benkó, Vigh, Farkas J. További játékosok: Sallai, Kovács L., Pavelkó, Pálfi, Lővei, Németh voltak. A csapat legjobb teljesít­ményt elérő játékosa Leskó László, legjobb mezőnyjátéko­sa Adámi István volt. GóUövők: Benkó 12, Vigh 9, Kovács L. 4, Szabó B. 3, Zöldi 2, Csikós és Farkas J. Az edzéslátogatottság 77 százalékos volt, a hiányzások iskolai, illetve munkahelyi el­foglaltság miatt igazoltak vol­tak. A legjobb edzésrészvé­telt elért játékosok: Pavelkó Károly 100, Kcskés Imre 97, Leskó László 96 százalék (be­tegségéig). Az őszi szezonvégi kisiklást a tavaszi idényben kell kijaví­tani. Erre lehetőség van a sor­solás alapján is, hétszer ját­szik itthon a csapat és csak ötször kell idegenbe menni — igaz Maglódra is. A felkészü­lést az első csapat január 21- én kezdte, tornateremben és szabadtéren folynak heti 3—5 alkalommal. P. S. wm mozian Bombajő bokszoló. Színes, szinkronizált olasz kaland- film. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben 101 kiskutya. Színes, ameri­kai film, fél 6-kor. na Színház ■■ A kecskeméti Katona Jó­zsef Színházban este 7 óra­kor: Kecskemét kéri; Zenés műsor. ,A szolnoki Szigligeti Szín­házban este 7 órakor; Miss Blandish nem kap orchideát. ISSN 0133-2708 (Nagykőrösi Hírlap) / ményt ér majd el. De még ez sem minden, ha neitán egyszer majd jgazi mesterszakács akar lenni, önálló ízötletekkel. Fiúk és fazekak — Kik az ügyesebbek? A lányok vagy a fiúk? — A fiúk. Ráadásul tovább kitartanak a szakma mellett. Ennek az az oka, hogy ez a mesterség jóval nehezebb, mint sokan gondolják. Dolgoz­ni kell szombaton, vasárnap, ünnepnap és a nyári hőségben is. Az állandó talpalást a nők nem bírják annyira, mint a férfiak. Azután, más egy 3—6 literes fazékra és más egy óriásra kimérni, eltalálni az ízeket. Huszár János tanulótól a tervei felől érdeklődtünk. — Eredetileg autószerelő műszerésznek készültem, de hely hiányában nem vettek fel. Nagyon megszerettem ezt a szakmát, és szívesen csiná­lom. A versenyen győzni sze­retnék. A szakmunkásvizsga után a vendéglátóipari szak- középiskolában fogok tovább­tanulni. Hobbim a szakács­Isiiét nyitva a kiállítás

Next

/
Thumbnails
Contents