Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-31 / 25. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIX. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM forint 19S5. JANUÁR 31., CSÜTÖRTÖK Tervek a realitások fcslagán (3. oldal) A strigulázó* most már kevés (4. oldal) loftáfárgynyeremőny sorsolás (7. oldal) Hcrgásstervek ex évre (&. oldal) Befejezéshez közeledik Érden, a Bentavölgye Termelőszövetkezet 75 hektáros őszibarackosában a metszés. Képünkön Südi Istvánné az úgynevezett szálvesszős módszerrel kezeli a fákat. Hancsovszki János (elvétele Fejlődő országok Nemzetközi tanácskozás Szerdán befejeződött Budapesten az a kétnapos nemzetközi tanácskozás, amely a fejlődő országok gazdasági és társadalmi helyzetével foglalkozott. Az Országos Béketanács és a Béke-világtanács fejlődési bizottsága szervezésében több mint 30 ország küldöttei vitatták meg a kérdést. Az összejövetelen számos magyar szakértő is részt vett és képviseltette magát az Unctad, valamint az AAPSO — az afro-ázsiai népek szolidaritási szervezete, valamint a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség is. A tanácskozáson megállapították, hogy a fejlődő országokban az egyre súlyosbodó válságtünetek közül a gazdaságiak a legnyilvánvalóbbak. A jelenlegi évtizedben a földkerekség fele — amelyen az emberiség háromnegyed része él —, a korábbinál még kedvezőtlenebb helyzetbe került. Fest megyében is készülnek a tervek A gépipar felméri lehetőségeit j? Bár a* ipari vállalatok többségénél már tavaly az $ utolsó negyedévben hozzáfogtak az idei tervek kidolgo- J zásához, a konkrét feladatokat á szakszervezettel, a dolr | gozókkal még a napokban is egyeztetik a gazdasági végi setöks Az első lépcsőben felvázolt elképzelések ugyanis időközben — például az új gazdasági szabályozók, esetleg váratlanul adódott piaci lehetőségek vagy éppen egy biztosnak hitt fejlesztési koncepció meghiúsulása miatt — módosulnak, és igazodnak a legújabb körülményekhez, követelményekhez. Pest megye iparvállalatai Újítók és újítások összességében a termelés mintegy ötszázalékos bővítését tervezik. Ezen belül a belföldi értékesítést 5 és fél százalékkal, a szocialista exportot 8—9 százalékkal, a szállításokat a tőkésországokba 0,5—1 százalékkal kívánják növelni a tavalyihoz képest. Mivel a vállalatok az idén is körülbelül any- nyi munkaerővel számíthatnak, mint tavaly, mindezt csak a hatékonyság fokozásával érhetik el. A gépipari vállalatok tervei némiképp eltérnek az ipari átlagoktól. Míg ugyanis a vállalatok összességében 28 százalékkal több nyereséget könyvelhettek el 1984-ben, mint 1983-ban, a gépipari vállalatok tavalyi nyeresége elmaradt az előző évitől. Ennek oka a gépiparban néhány nagy vállalatnál a tőkésexport-elképzelések meghiúsulása volt. Ezért termékeik további korszerűsítésére, a folyamatban levő üzleti tárgyalások sikerére alapozva az idén a tőkés export 18 százalékos növelését tűzték ki célul. Bfsfges vetsmsgkínálat Színes tasakok egységes áron A meneti mintabolt nagy sikere £ Bár még javában benne í járunk a télben, az előre- f látó kisgazdák már most í átgondolják, milyen vetőig magra lesz szükség a táji vasszal. A megyében ezek- ^ ben a hetekben kezdik fel- ^ tölteni a polcokat a gazda- ^ boltokban, s rövidesen tel- í jes kínálattal várják a vá- f sárlókat. Mire számíthatunk ^ az idén? — kérdeztük Vá- ^ mos Gézától, a Vctőmag- £ termeltető Vállalat monori £ területi központjának igaz- gálájától. — A tavalyi jő terméseredményeknek köszönhetően takarmánynövényekből az elmúlt esztendeinél nagyobb mennyiséget és választékot tudunk adni — mondta. — Hasonló a helyzet az olajipari növények- kel. Az idén bőségesebb lesz a kínálatunk a kiskerttulajdonosoknak is. Igyekszünk figyelembe venni azt Is, hogy megyénkben sokan foglalkoznak fóliázással. A fajtaválasztékra jellemző, hogy paprikából 16, paradicsomból 25, fejeskáposztából pedig 13 féle vetőmag szerepel a vásárolhatók között. Spárgából, feketegyökérből, tojásgyümölcsből, rebarbarából, brokkoliból, bimbóskelből, kínai kelből, pasztinákból, téli sar- jadékhagymából, metélőhagy- méből és sóskából azonban csak egyféle szaporítóanyag szerezhető be. Az idén a vásárlók kétféle csomagolású árut találnak a boltok polcain. Az úgynevezett színes tasakok egységes áron kerülnek forgalomba: e zacskókba minden magból annyi kerül, amennyit az ár fedez. A másik változat az úgynevezett zöld tasak. Ezek egységes súlyúak, így az áruk is eltérő. A vásárlók körében nagy sikere van a vállalat monori mintaboltjának, ahol a vetőmagvakon kívül szerszámok és más, a kiskertekben felhasználható anyagok is kaphatók. Az üzlet idei forgalmát kétmillió forintra tervezik. A kereslet máris jelzi, hogy várhatóan ezt teljesíteni fogják. F. Z. Rövidesen egyhónapos születésnapjukat ünnepük a mendel négyes ikrek. Az édesanyjukkal együtt még a kórházhan tartózkodó három kislány és egy kisfiú jó egészségnek örvend, szépen fejlődik. Valószínű, hogy jövő héten már haza is mehetnek. A várakozás napjai érthetően lázas készülődéssel.telnek a Bakó családban éppúgy, mint a községben. Sokfelől érkezik támogatás, segítség, hogy a négy apróság meleg, barátságos, minden szempontból megfelelő otthonra találjon Mendén. Tegnap Balázs Gézáné, a megyei tanács elnökhelyettese tájékozódott a helyszínen a gyerekek fogadásának előkészületeiről. (Képes beszámolónk a 2—3. oldalon. Képünkön: ebbe a szépen kicsinosított, kétszintes, Btszobäs házba várják a kórházból hazatérő mamát és gyermekeit Menüén. Balázs Gézáné (középen) az apával, a nagyszülőkkel, a megyei Vöröskereszt és a Polltoys szövetkezet képviselőivel beszélget. Erdős! Agnes (elvételé Hazavárják a négyes Ikreket Mendén Támogatás a családnak Kevesebb erő, több haszon KISCSAPATOK Hitkán esik aiTól szó, hogy egy olyan rázós területen, mint amilyen az áramszolgáltató vállalat, milyen újítások születnek, s ezek haszna — forintokban kifejezve — mekkora? Pedig az esetek többségében nem érdektelen szám bevenni az újítások eredményét, azt, ki mennyivel járul hozzá az energiatakarékos technológiák bevezetéséhez. Például a niegye déli réstón. ahol a Dél- magyarországi Áramszolgáltató Vállalat — mint ahogy a neve is jelzi! — a szolgáltatások gazdája. Például a Nagykőrösi Üzemigazgatóság területén, ahol a műszaki-fejlesztési feladatok maradéktalan valóra váltásához, a termelés és a gazdálkodás hatékonyságának növeléséhez elengedhetetlen az újítómozgalom. A nem szakembernek keveset mond. ám jelentősége felmérhetetlen, ha á szélesebb térközök — utak, vasutak — Méhes Lajos, a SZOT főtitkára szerdán fogadta a Lengyel Mezőgazdasági Dolgozók Szövetsége Országos Tanácsának Wojciech Obarski elnök vezetésével Magyarországon tartózkodó küldöttségét. alatti útátfúráshoz a korábbinál célravezetőbb, könnyebb, balesetveszély szempontjából lényegesen ártalmatlanabb módszert alkalmaznak. A nagykőrösi kollektíva — Fischer János hálózatszerelési osztályvezető, Bán Frigyes VHSZ főművezető és Oldal János önálló lakatos újítók — által beadott hidraulikus meghajtású útátfúró berendezés az említett problémákat kiküszöbölte. Előnyei között említhető: ezzel a géppel egy méter fajlagos útátfúrás költsége mindössze 300 forint. A kalkulált gazdasági eredménye az újításnak 156 ezer forint. Az újítók közreműködésével-irá- nyításával Nagykőrösön három darab útátfúró-berendezés készült el. A kompenzáló berendezés telepítése vasbeton oszlopon, s más számottevő újítások csaknem 620 ezer forint megtakarítást hoztak a nagykőrösi üzemigazgatóságnak, illetve a DÉMÁSZ-nak. Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke hazaérkezett Münchenből. A Bajor Tudományos Akadémia meghívására előadást tartott Werner Heisenberg Nobel-díjas fizikus emlékére. I) evallom őszintén, ma■*-* gam sem vagyok illetékes arra, hogy felhívjam a kedves olvasó figyelmét a tömegsport, a mozgással kombinált játék örömeire és egészségjavító hatásaira. Ha nem is idegenkedem egy-egy kiadós séta, alkalomadtán a kocogás vagy az úszás testet-lelket fiatalító, vérpezsdítő örömeitől, mégsem vagyok sportember. Az amatőrök között is csak szimpatizánsnak számítok, nem komoly ellenfélnek. Számomra amatőrségben kismarosi barátaim a profik, akik képesek hajnali ötkor ütőt fogni a kezükbe egy kiadós teniszpartiért, feláldozni a vasárnapot az egyesületi színekért, munka után róni a köröket, edzeni a település focipályáján. Tiszteletre méltó, már- már megható ez a minden akadályt legyőző lelkesedés. Jól tudjuk, ma már a grundfocihoz, a sokadik osztályban való szerepléshez sem elég a sportszeretet. Fizetni kell a bírót, építeni öltözőt, megszerezni az utazáshoz szükséges költségeket. Bekeríteni, gyepesíteni, majd locsolni a pályát. Ez mind pénzbe kerül. Amiről persze aligha vesz tudomást egy jómódú szövetkezet vagy vállalat játékosa, de itt, Kismaroson, pontosabban Verőcemaros második sport- egyesületében, a Fortuna SC-ben senki sem dughatja strucc módjára homokba a fejét. A közös községi tanácsnak ugyanis négy egyesülete van, s a 120—150 embert rendszeresen mozgató kismarosi Fortunának a jó szándék ellenére sem juttathat évi 40 ezer forintnál többet. Így hát a megyei másodosztálytól az úttörőbajnokságig szereplő csapatok tagjai gyakran maguk pótolják vagy szüleiktől könyörgik ki a hiányzó forintokat. Józan megfontolásból, nosztalgiából, lokálpatriotizmusból segítenek a település polgárai is. Sokan úgy váltanak pártoló tagsági igazolványt, hogy mécsesén se voltak még soha. S bár egyre kevesebben, de akadnak még olyanok is, akik hajlandók áldozatvállalásra. Bár nincs szüksége reklámra, hiszen olimpiai bajnok, világszerte ismert edző, mégse hagyjuk szó nélkül, hogy Pézsa Tibor egy fillér honorárium nélkül vállalta el, hogy szabad idejében a Budapesttől ötven kilométerre levő településen oktatja a vívópa- lántákat. Nem szólhatta volna meg senki a fővárosi székhelyű Pest-budai Vendéglátóipari Vállalat vezetőit, ha nem jut eszükbe, hogy támogassák ezt a jobb sportra érdemes sportoló közösséget, mégis megtették. E két példa azonban mégiscsak kivétel. Azok sorába tartozik, amelyek szabályt erősítenek. Azt, hogy tőkeerős mecénásokat maguk mögött nem tudó kis egyesületek sorsa egyre nehezebb. Elkölthető pénzük fogy, kiadásaik meredeken kúsznak felfelé. Többet kell fizetniük a játékvezetőknek, a vasútnak, a buszt kölcsönző vállalatnak. A legolcsóbb szerelés ára is duplájára emelkedik. Drágul a terembér, a legegyszerűbb sporteszköz is. Hiába akad egy olimpiai bajnok, aki nemes passzió gyanánt nemcsak milliókkal gazdálkodó klubjában, hanem a kismarosi kultúr- házban is hajlandó a gyerekeket nemes mozgásra okítani, a fűtéspénzt azért a saját zsebéből ő sem állhatja. S nem vállalhat többet anyagi téren a szülő és játékos sem. A csatár a lelkét kihajtani is hajlandó a csapatért, lemond a hétvé1 ' gi pihenésről és a mellék- kereset egy részéről is, de a focit és a cipőt ő sem veheti meg. Hogyan tovább kiscsapatok? Mi legyen az olyan — egyébként dicséretes példát mutató — kis települések egyesületeivel, amelyek még minden mozogni tudó apró embert megtanítanak a sport — s ami legalább ilyen fontos — a közösség, a falu szeretetére. R ecéptet természetesen nem adhatunk, de azoknak, akik a települések költségvetéséről döntenek, s szavazniuk kell arról, hogy mennyi pénzt kapjon a sport, nem szabad feledniük, hogy az egyesület nem csak futkározó fiatalok csapata, hanem közösség- formáló erő is. De térjünk vissza Kismarosra. A napokban a fiúkkal a sorsolást nézegettük, a sportköri elnökkel meg a labdarúgók szakosztályának vezetőjével az előbb számba vett gondokról morfondíroztunk. Nos, hogy lesz tovább? — kérdeztem. Idén még valahogy csak kibírjuk ... s talán azután is. Hát akkor: Hajrá, Fortuna! Cs. Á. Közéletem
