Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-30 / 24. szám
6 ^ßfifap 1985. JANUÁR 30., SZERDA ■ Jogi tanácsok■— Pénz vagy szabad idő a túlmunkáért Mikor összeférhetetlen a munkaviszony létesítése 9 Felmentés adható Vád alatt a három ámokfutó Holttest a vecsési utcán A Pest megyei Rendőr-főkapitányság befejezte a nyomozást abban a nagy megdöbbenést keltő bűnügyben, amely november 1-re virradó éjszaka történt Vecsésen. A rendőrök még azon a napon őrizetbe vették a 18 éves T. Attilát, a 21 éves Kauremszkl Csabát és a 2» éves Nuver Zoltánt, akik alaposan gyanúsíthatok voltak azzal, hogy megöltek egy embert, egy másikat pedig életveszélyesen megsebesítettek. A vallomások és a bizonyítékok alapján azóta fény derült a bűnügy részleteire. • A túlmunka díjazásáról. Olvasói levelekből megállapítottuk, bizonytalanság tapasztalható, hogy a dolgozó a túlmunka ellenértékeként mikor kaphat díjazást, illetőleg szabad időt. Arra is kérik olvasóink tanácsunkat, hogy ha munkáltatójuknál a munkaidejüket meghaladóan dolgoznak, milyen díjazás illeti meg őket. A Munka Törvénykönyve szerint, a túlmunka elrendelésének feltételeit, korlátáit és módját a kollektív szerződésben kell szabályozni. Ugyancsak itt kell meghatározni, hogy a dolgozó a túlmunka ellenértékeként milyen esetekben kap díjazást, illetőleg szabad időt. A fizikai foglalkozásúak esetében csak a dolgozó kérésére lehet a túlmunka ellenértékeként szabad időt adni. A túlmunka idejére a dolgozót rendes munkabére és ezen felül a túlmunka első két órájára huszonöt százalékos, a további két órájára ötvenszázalékos, az ezt meghaladó időtartamra pedig százszázalékos pótlék jár. A kollektív szerződés azonban erre az időre átalányt állapíthat meg. A rendelkezés szerint, ha a túlmunka ellenértékeként szabad idő jár, a kiadott szabad időnek meg kell egyeznie a túlmunka időtartamával. A szabad idő kiadását illetően is rendelkezhet a kollektív szerződés. Ha a szabad időt a határidő elteltéig nem adják ki vagy egyéb okból nem lehet kiadni (a dolgozó munkaviszonya megszűnt, sorkatonai szolgálatra hívták be), a munkáért pénzbeli díjazás jár. A kollektív szerződés azt is előírhatja, hogy a munkáltató a túlmunka ellenértékeként szabadidő- átalányt ad, amely hat munkanapig terjedhet. • Milyen ellenértékre jogosult a dolgozó, ha munkaidő után dől- gozik a munkáltatónál? Ilyen munka két formában lehetséges. A dolgozó vagy munkakörébe tartozó munkát végez, vagy munkakörébe nem tartozó munkát végez a főállású munkáltatójánál munkaidejét meghaladóan. Eszerint a díjazás kérdése is másként alakul. Ha a dolgozó a munkaidejét meghaladóan — a munkáltatóval való külön megállapodás alapján — a munkakörébe tartozó munkát végez, a túlmunkára vonatkozó szabályok szerint díjazás illeti meg, kivéve a túlmunkáért ellenértékre nem jogosultakat. A dolgozó kérésére a munka ellenértékeként szabad idő is adható. Ha a dolgozó a munkaidejét meghaladóan — a munkáltatóval való külön megállapodás alapján — munkakörébe nem tartozó munkát végez, a mellékfoglalkozásra, illetőleg a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó renKét éve egy mezőgazdasági termelőszövetkezet vállalta, hogy az égjük áfész feldolgozó üzeméből kikerülő, és vizsgálati bizonyítvánnyal ellátott vágott baromfit a hűtőtárolójában megőrzi. Később, a kirakodás megkezdésekor, kiderült: a hús egy része megromlott. Ezért az Áfész a tsz ellen nagy összegű kártérítés fizetéséért pert indított. A Legfelsőbb Bíróság a szövetkezetét csak a kár húsz százalékának megfizetésére kötelezte. — A foglalkozásszerűen vagy rendszeresen megőrzési, szolgáltatási tevékenységet folytató gazdasági szervezettel szemben a követelmény igen magas — hangzik az ítélet. — Elvárható tőle, hogy előzetesen gondosan felmérje: a megbízásnak eleget tud-e tenni. Ebben az ügyben a szakértő megállapította: a tsz hűtőháza elévült, ezért vágott baromfi tádelkezések megfelelően Irányadók. • Ha s munkaviszonyon kívüli munka összeférhetetlen, nem lehet munka- vagy jogviszonyt létesíteni. K. JVf., Z. J. olvasóink arra kérnek felvilágosítást, melyek az összeférhetetlenség esetei, amelyek miatt a munkáltató megtagadhatja a további munkaviszonyra vagy egyéb munkára irányuló jogviszony létesítését. Ennek tételes felsorolását a jogszabály szűk körben határozza meg, lehetőséget adva arra is, hogy a kollektív szerződésben azon kívül az összeférhetetlenség egyéb eseteit is meghatározzák. Az 1/1976. (I. 31.) Mü.M. rendelet szerint, összeférhetetlenség miatt nem szabad olyan másodállást, mellékfoglalkozást vagy munkára irányuló egyéb jogviszonyt létesíteni, amelynek folytán a dolgozó hozzátartozójával alá- vagy fölérendeltségi helyzetbe kerülRossz családi háttér Mindezek megfigyelhetők abban az ügyben, amelyben tíz budakeszi fiatalkorú és felnőtt társaik ellen folyik eljárás a Buda környéki Bíróságnál. Közülük a 16 éves K. Vilmos az általános iskola elvégzése után kőművestanuló lett, azonban nem volt kedve tanulni, ezért kimaradt az iskolából. Nem vállalt munkát, szülei tartották el, ő pedig csavargóit és bűncselekményeket követett el. A 16 éves T. László három hónap után kimaradt az élelmiszeripari iskolából, majd munkaviszonyt létesített, de itt sem állta meg a helyét; munkáját és magatartását is kifogásolták, ezért figyelmeztetésben részesült. Végül kilépett, azonban újból nem helyezkedett el, így őt is a szülei tartották el. Válás után anyja nevelte a fiatalkorú P. Lászlót, ö nem fogadott szót, kimaradozott, csavargott, majd lopott, amiért rolására, nyáron, a szabványban megkívánt —20 Celsius- fokot nem tudja biztosítani. A már megkezdődött romlási folyamat fokozódásához hozzájárult, hogy az Áfész a hűtőtárolóba olyan vágott baromfiakat is beszállított, amelyekhez nem volt minőséget igazoló állatorvosi bizonyítvány. — A történtekért elsősorban az Áfész felel, mert feldolgozó üzemének kapacitása műszaki, technológiai, higiéniai és szakmai szempontból nem felelt meg a kifogástalan termék előállításához, előhűtéséhez, vagyis a minőség megóvásához szükséges feltételeknek. Ezt megerősíti, hogy két másik hűtőtárolójában elhelyezett termékéből még jelentősebb mennyiséget kellett elkobozni, vagy minőségileg leértékelni. Mindezekre tekintettel az Áfésznak a kár 80 százalékát viselnie kell. ne, vagy ennek hiányában is, ha beosztásánál fogva hozzátartozója tevékenységének közvetlen ellenőrzésére lenne köteles. Általában összeférhetetlen és ezért különös gonddal kell vizsgálni az olyan főálláson kívüli foglalkoztatást, amelynek során a munkára a dolgozó munkáltatójával gazdasági vagy egyéb elszámolási kapcsolatban álló munkáltatónál kerülné sor. Az összeférhetetlenség tilalma alól — ha jogszabály eltérően nem rendelkezik — magasabb vezető állású dolgozóknál a kinevező szerv vezetője, egyéb dolgozók tekintetében a főfoglalkozás szerinti munkáltató szerv vezetője felmentést adhat. Ha a munkáltató a dolgozó szerződéskötéséhez összeférhetetlenség okából nem járul hozzá, az ellen munkaügyi vitát nem lehet kezdeményezni. Dr. M. J. a bíróság próbára bocsátotta. Ezután a fővárosban elkövetett újabb lopások miatt előzetes -letartóztatásba helyezték. A 17 éves fiú anyja és apja is alkoholista, gyerekük nevelésével és felügyeletével nem sokat törődtek. Tanulni nem szeretett, két esetben osztályt ismételt, majd felmentették az iskolába járás alól. Két munkahelye volt, de miután nem dolgozott, tavaly a rendőrhatóság szabálysértés — közveszélyes munkakerülés — miatt 30 nap elzárással sújtotta. Ezután sem vállalt munkát. Csavargott és bűncselekményeket követett el, amiért előbb megrovásban részesítették, majd a bíróság próbára bocsátotta, még ez sem volt elegendő arra, hogy visszatartsa bűnös cselekedeteinek folytatásától; újabb tettei miatt letartóztatták. Újból letartóztatták A fiatalkorúak másik részénél viszonylag rendezettek az otthoni körülmények, a gyerek tanul vagy dolgozik, s hogy mégis kicsúszik a Iába alól a talaj és jogsértővé válik, annak oka olykor a rossz baráti környezetben és a szülői figyelmetlenségben keresendő. Másrészt, ha a szabad időt nem töltik ki kultúrált, az egyén és a társadalom számára hasznos tevékenységgel, akkor elkerülhetetlenül teret kapnak — a gyakran bűnözés formájában is megnyilvánuló — deviáns magatartások. Ezek az összefüggések mutathatók ki szolid fiatalkorúak társas kapcsolatok révén bűnbe sodródásánál. Példánknál maradva: az összeverbuválódott társaság tagjai 1983-ban és 1984-ben csavargás közben, saját motorkerékpárjukba Budakeszin, az utcán parkoló gépkocsikból a lezárt tanksapka eltávolítása útján szereztek benzint. Mintegy 20 ezer forint értékben kísérelték meg — többnyire sikerrel — üzemanyagot eltulajdonítani. Ezenkívül tavaly Budakeszin, a fővárosban, Telkin és Balátonfüreden huMegsérültek a bútorok Kártérítés Amikor az egyik bútorgyárból egy vidéki lakberendezési vállalathoz az áru megérkezett, megállapították: a szekrények sérültek, a székek támláin pedig a szövet kidörzsö- lődött. Ezért a vállalat mind a gyár, mind a szállító ellen kártérítési pert indított. A szállítási vállalatnak a megrendelő érdekeit szem előtt tartva kell eljárnia — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. — Ez azt jelenti, hogy nemcsak a feladás és rakodás módjára kell' ügyelnie, hanem az áru minőségét is ellenőrizni köteles. A bútorok kiszolgáltatásakor felvett jegyzőkönyvből megállapítható: a hibák részben gyártási eredetűek, mert a szekrényeken repedések keletkeztek, részben pedig a helytelen berakásból származnak, amelyek a szövet sérülését okozták. Az előbbiért a bútorgyár, az utóbbiért a szállítási vállalat felelős. Ezért közrehatásuk arányában kártérítésre, illetve a javítási költségek viselésére kellett őket kötelezni. szonnégy különböző járművet loptak el, illetve próbáltak ellopni használat céljából. A banda tagjai egy év leforgása alatt 64 ezer forinton felüli értékben motorkerékpárokat, kerékpárokat és alkatrészeket tulajdonítottak el. A járműveket szétszerelték, az alkatrészeket megtartották, illetve értékesítették. A gépkocsikból rádió-magnetofont, fényszórókat, lámpafejeket irány jelzőket, valamint gázpalackot emeltek el. Magatartásukkal összesen 100 ezer forint feletti kárt okoztak. Tetteikre — ha hosszú idő után is — fény derült, bűnügyi iratuk hat kötetet tesz ki, és harmincoldalas a vádiratuk. A vágy nem mentség Végezetül még egy megjegyzés kívánkozik a sorok végére. A fiatalok közül sokan szeretnének hozzájutni motorhoz, kocsiba ülni, de nem tehetik. Kalandra vágynak, de nem gondolják végig sem a jogi helyzetet, sem tettük várható következményeit. A vágy azonban nem mentség. Igaz, hogy nincs minden rendben a megelőzés szempontjából sem. Motorosklubokat kellene szervezni, kis műhelyeket, ahol öreg autókon tanulhatnának, szétszerelhetnék, bütykölhetnék, kipróbálhatnák ezeket. Az ilyen lehetőség lefékezhetné rengeteg kontroll nélküli, féktelen vágyat. Foglalkozni kellene a sebesség bűvöletében élő fiatalokkal. Ilyen klub alakulhatna elsőként Budakeszin is, ahol már a tíz éve működű alkoholellenes klub bizonyított ta e forma életrevalóságát. Dr. OrclI Ferenc János, fiatalkorúak ügyésze A társadalombiztosításról szóló, 1975. évi II. törvény és végrehajtásáról intézkedő 17/1975. (VI. 14.) MT. sz. rendelet kiegészítéséről és módosításáról az 1985. évi 1. tvr., a 3/1985. (I. 17.) MT számú rendelet, és az 1/1985. (I. 17.) ME. sz. rendeletek intézkednek. (Magyar Közlöny 2. száma). A gyermekgondozási segélyről szóló 10/1982. (IV. 16.) MT. számú, és a 4/1982. (IV. 16.) Eü. M. sz. rendelete módosítását a 6/1985. (I. 17.) MT., és az 1/1985. (I. 17.) Eü. M. számú rendelet tartalmazza. A munkaviszonnyal összeVerekedés sajára ébredt Bejelentés érkezett november 1-én reggel a Monori Rendőrkapitányságra arról, hogy a járókelők ismeretlen férfi holttestére bukkantak Vecsésen, az Arany János utcai Tüzép-telep közelében. A férfi homloka, arca véres volt, testén több ütés helye mutatta a halálos kimenetelű verekedés nyomait. A tetemtől nem messze üres pálinkás üveg és véres zsebkendő hevert a földön. Egy asszony, aki a közelben lakik, elmondta, hogy éjfél körül kiabálásra, verekedés zajára ébredt. Hallotta, amint egy ismeretlen férfi könyörgött: ne bántsák és segítséget próbált hívni. Néhány perccel később már csak hörgés és futó léptek zaja hallatszott. Ekkor felköltötte a házban lakó két férfit, akik kimentek megtudni, mi történt, de azzal tértek vissza, hogy a nagy köd miatt nem lehet semmit látni. Reggel hallották, hogy egy holttest fekszik a földön, nem messze a kertkaputól. Ugyanazon a reggelen egy másik vecsési bejelentés is érkezett a rendőrségre. Az Ági presszó környékén bűncselekményre utaló nyomokat találtak. Az udvar mögött mély árok húzódik, és annak a vize véres volt. A közelben egy elvesztett zöld kabátövön ugyancsak vérfoltokat találtak. A lábnyomokból arra lehetett következtetni, hogy több férfi dulakodott ott néhány órával korábban. Idézzük hát fel annak a szörnyű éjszakának az eseményeit. Kauremszki Csaba, T. Attila és Nuver Zoltán október 31-én este a Lokomotív, majd az Ági presszóban szórakozott. Mindhárman sokat ittak: bort, sört és pálinkát válogatás nélkül. A fiatalemberek valameny- nyien jó anyagi körülmények között éltek. T. Attila apja az ügy kapcsán elmondta: feleségével együtt négyszobás házat építettek, szépen berendezték és igyekeztek gyerekeiknek minden kényelmet megteremteni. Attila azonban sokat csavargott, ivott. Tehetetlenek voltak vele szemben. Válogatás nélkül ittak Kauremszki Csaba október 31-én szabadságot vett ki a munkahelyén, ahol segédmunkásként dolgozott. Jól fizető elfoglaltság kínálkozott a számára, ezer foxántot ígértek egy napra. A maszekmunka azonban valamiért meghiúsult és így jutott egy teljes nap az ivászatra. A szórakozóhelyen találkozott a barátaival. Késő este hárman együtt függő egj'es kérdésekről szóló 17/1979. (XII. 1.) Mü. M. számú rendelet 55. §-át a 2/1985. (1. 17.) ME. számú rendelet hatályon kívül helyezte. Az árfolyamokról az 1/1985. (1. 19.) AH. számú rendelkezést a Magyar Közlöny 3. száma tartalmazza. A munkahelyi étkeztetésről, a térítési díjakról, nyersanyag-normákról, a költségvetési szerveknél és egyes más intézményeknél követendő szabásokról ugyanitt találják meg az érdekeltek a pénzügy- miniszter 4/1985. (I. 19.) PM. számú rendeletét. hagyták el az Ági presszót. Ugyanakkor távozott onnan egy másik fiatalember is. Az úton egy lovas koc&i haladt, melynek a hajtója tüzet kért tőlük, de Kauremszki, akinek — «társai szerint — ha részeg, nem sok kell ahhoz, hogy üssön, ököllel az arcába vágott. A kocsis jobbnak látta gyorsan odébbállni. A kötekedő részeg figyelme ekkor a presszóból velük egy- időben távozott férfi felé fordult. Rászólt, hogy siessen jobban, mire az így válaszolt: siess te, ha akarsz! Ennyi már elég volt Kauremszki Csabának ahhoz, hogy lefejelje, majd mind a hárman nekiestek. Ütötték, verték és mikor áldozatuk az árokba zuhant, megrugdosták. Ezután eszméletlen állapotban otthagyták. A megtámadott ember később megához tért és nagy erőfeszítéssel, a kerítésekbe kapaszkodva hazavánszorgott. Otthon ágyba feküdt, és csak másnap reggel szállították be mentővel a kórházba, ahol megállapították, hogy koponyatörést szenvedett. Sérülése életveszélyes volt. A három részeg ámokfuló pedig folytatta útját. Elhatározták, hogy az Olajosnak nevezett Tüzép-telepre mennek, ahol Nuver Zoltán alkalmazásban állt. A verekedésnél ugyanis Kauremszki Csabának megsérült a keze, és a sebet akarták az elsősegély- dobozban lévő kötszerekkel ellátni. A telep egyik helyiségében aludt egy férfi, aki korábban Nuver Zoltántól kapta meg a bérlő tudta nélkül a kulcsot, öt meglátva jutott eszébe a fiatalembernek, hogy a Szurpák gúnynéven ismert férfi még tartozik neki 300 forinttal. Követelte a pénzt, amivel tovább tudtak volna inni, de a másik közölte, hogy majd csali akkor tud fizetni, ha lesz munkája. Nem haragudtok rájuk Ismét Kauremszki Csaba ütött először, de a többiek sem maradtak el mögötte. Az álmából felkeltett embert kirángatták az utcára és ledobták a betonra. Ott addig ütötték, rúgták, amíg mozdult. A verekedés után valamennyien hazamentek és lefeküdtek aludni. Hármuk közül Nuver Zoltán tudta meg először, hogy nagy baj történt. Korán reggel hallotta, hogy egy holttest fekszik az utcán, nem messze az „Olajostól”. Odament, mintha nem tudna semmiről, és ő azonosította az ismeretlen tetemet. Amikor pedig érdeklődtek tőle, hogy honnan származnak a kezén és az arcán lévő ütésnyomok, minden további kérdés nélkül elmondta a szörnyű éjszaka eseményeit. — Én jóban voltam a Szúr- pákkal és nem akartam őt bántani — állította. — Azt a pulóvert is én adtam neki, amit akkor éjjel viselt. Csak azért ütöttem meg, mert a többiek azt mondták, hogy különben nem vagyok a haverjuk, és nem akartam gyávának látszani. A másik két tettes is azt állítja, nem haragudott az áldozatokra. Nagyon részegek voltak és nem számoltak a következményekkel. A nyomozás befejeződött és a Pest megyei Főügj-észség rövidesen vádat emel Kauremszki Csaba, T. Attila és Nuver Zoltán ellen, akik megöltek egy embert, a másikat pedig életveszélyesen megsebesítették. Gál Judit Viselni® kell a kár 80 százalékát Äs Áfész is felelős Fiatalkorúak a bíróság előtt A megelőzés eszköze: klub Sokfélék és változatosak azok az okok és körülmények, amelyek a bűnözés útjára sodorhatják a fiatalokat. A kriminalisztika szerint a bűnözőidé válásban általában több motiváló tényező mutatható ki. Ezek közül említhető — egyebek mellett — 'a rendezetlen, felbomlott családi élet, a szülők italozó életmódja, a gyermek nevelésének elhanyagolása, a helytelen nevelési módszerek, vagy a felügyelet hiánya. A káros baráti környezet, a fiatalok alkoholizmusa, a\rosszul sikerült pálya- választás, munkahelyi beilleszkedési problémák, csavargás, kalandvágy és nem utolsósorban a szabad idő értelmes eltöltésének hiánya is közrejátszanak. TÍZ NAP RENDELETÉI
