Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-30 / 24. szám
«ccntr 1985. JANUÁR 30., SZERDA A vas művészete Hetedíziíden? & A fiatalkort! bűnelkövetők száma a statisztika szerint 1970 és 1979 között, az adott korosztályon belül 1,1 és 1,3 százalék között mozgott. Ez az arány az Összes bűnelkövetők 8—1« százalékát jelenti. Évente minden ezer fiatal közül 11—13 kisebb-nagyobb vétséggel, de bűnözővé lesz. Diósi Ágnes, aki a budapesti Köbért Károly körúti nevelőotthon nevelőtanára volt, öt fiatalkorú börtönhöz vezető útjának körülményeit tárja föl, keresve a felnőttek — valamennyiünk — felelősségét. Azt kutatja, ki a felelős azért, hogy minden évben C—9 ezer fiatal ember sodródik olyan tettekbe, amelyek miatt félniük kell másoktól, másoknak pedig tőlük. S vajon kit okolhatunk azért, hogy ha már megismerték a rácsok túloldalát, ismét visszakerülnek oda? A Hetedíziglcn című Kozmoszkönyv a miérteket kutatja. A bizalmatlanságról, a bürokratikus pedantériáról, az álszent buzgalomról, az időnkénti totális közönyről ír, amely hálóként fonja körül a tököli börtön volt lakóit, egészen addig, míg visszaesőként ismét bíróság elé kerülnek. A föltárt esetek időnként olyan elret- ientőek, hogy az emberben akaratlanul fölvetődik a kérdés: igaz lehet ez? Az írónő tiszteletreméltó pártossággal áll ki védencei mellett, akik nemcsak bűnözők, de cigányok és állami gondozottak is. Ám bántó, ahogy engem, másokat, az egész társadalmat felelőssé teszi ezeknek a fiataloknak a sorsáért. Szemléletét merevnek, egyoldalúnak érzem, akárcsak azo- két, akiket mint másik oldalon állókat, valójában hibáztathat. Kö. Zs* tárgyalását követően csupán villanásszerűen jelenik meg a népi va&művesség. Ennek tárgyai általában szerények, de a ková cső 11 vas - mű vés ség szerves részét képezik. A szerző a mesterek nevének felkutatására, életútjuk bemutatására is törekedett. Az így közölt adathalmaz e kötet- j nek lexíkonpótló szerepet | adott. A Képzőművészeti Kiadó gondozásában megjelent könyv a 164 fekete-fehér reprodukció mellett 43 színes képet is tartalmaz. Adatok a Galga mentéről Pereházy Károly az iparművészet egy viszonylag ritkábban érintett ágának európai történetét dolgozza föl a Képzőművészeti Zsebkönyvtár új kötetében. Hasonló, a ková- csoltvas-művesség teljes anyagát összefoglaló, az összefüggéseket vizsgáló munka nemcsak nálunk, de még a külföldi szakirodalomban sem található. A forrásmunkák is csak egyes korszakokat ismertetnek és nem jutnak tovább a 17. század végénél. Az európai kovácsoltvas- művesség története című kötet a fennmaradt sok száz ezer alkotás mindegyikét' nem mutathatja be, a teljességre való törekvés megoldhatatlan feladat lenne. A könyvben a kimagaslóan jó alkotások kaptak helyet. Az író nemcsak elemzi a stílusok formáit, változásait, hanem vizsgálja azt is, hogy az egyes stíluskorszakokban melyik országé volt e sajátos iparművészeti ágban a vezető szerep. Legrészletesebb a román és gótikus — mint legrégebbi emlékanyag — bemutatása, szinte leltérszerűen veszi számba a kovácsoltvas- művesség alkotásait. A nagy stíluskorszakok emlékeinek Nagyszabású vállalkozás újabb mérföldkövét jelzi A Galga- mente történetének írott forrásai 1699—1729 címmel Horváth Lajos tollából most megjelent Immár 4. kötet, az aszódi Múzeumi füzetek sorozatában. Már a korábbi könyvek is jeleztek, hogy megyénk e tájegységének, e vidék történeti múltjának aligha maradnak teher foltjai, hiszen az azonos címen megjelent korábbi munkák 1526-ig az okleveleket, 1526-tól 1696-ig a hódoltság kori okleveleket es iratokat gyűjtötte egybe, s az 1686—1711-es évszamökkal jelzett kötet a kuruc szabadság- harcok Idejéből adott — szemelvényekkel kiegészített — forráspublikációt. Táblázatokba foglalt hiteles adatokkal ismertet meg bennünket a szerző, bár a hűséges krónikás munkáját nemcsak segítik az iratcsomók, de háromszáz év távolából a papírok gombásodása hátráltatja (vagy talán serkenti?) is a mielőbbi feldolgozást. Mégis, úgy hisszük, szerzőnek, olvasónak egyaránt öröm, hogy a „Pest megyei Levéltár féltve őrzött összeírásai közül.., négy kiemelkedő jelentőségű... most lát először könyv alakban napvilágot.’’ Ezek közül az 1699-es megyei, az 1715-ös, az 1720-as és az 1728-as országos összeírás. A XVIII. század eleji társadalomkép áttekintésekor azt látjuk, hogy a lakosság áttele- pülése más helységekbe nem volt jelentős mértékű, s ezt jól mutatják a Galga mentének és környékének családnevei. Éppen ezért különös fölfedezés a Kárpát-medencén kívülről ide került és Hévizén élt Prága család (név), ami arra utal, hogy a korábbi századok színmagyar lakosságú falvai ezekben az évtizedekben szlovákokkal keveredtek. A népesség társadalmi tagozódásából legyen elég „megemlítenünk az iparűzőket, a mesterembereket’’ (kovácsokat, kocsmároso- kat, kereskedőket, mészárosokat, molnárokat), akik az ipari-kereskedelem képviselőiként „tulajdonképpen a jövendő polgárság előhírnökei" a vidéken. Bár a Rákóczi-szabadság- harc idején megváltoztak a birtokviszonyok, a végső kimenetel ismeretében ma mór tudjuk, hogy ez csak időleges volt. A korábbi közismert birtokos családok (Eszterházy, Koháry, Podmanicaky) mellett a század elejétől jegyezzük itt Grassalkovich Antal birtokjogait, akinek kastélyai mai szemmel is impozáns építményeik, A megélhetés alapvető szükségleteit biztosító gazdálkodást a szántóföldi és kerti növénytermesztés jellemzi. A terméshozamok ke:- háromszorosa az akkori viszonyok között átlagosnak mondhatók, s úgy tűnik — megyénk pálinkatermő tájai már akkor kialakulóban voltak, hiszen „a gyümölcsök ebben az időben elsősorban a pálinkafőzés alapanyagát szolgáltatták." Horváth Lajos könyve több mint adattár, több mint táblázatok gyűjteménye (s bár nincs módunk szólni külön is az egyes fejezetekről), stílusa a tárgyilagosság megőrzésével is minden esetben fordulatos, figyelmet igénylő. A közölt összeírások (térképekkel kiegészítve) életlehetőségekkel ismertetnek meg bennünket, (s akár a szemtanú) hiteles megfigyeléseivel kiegészítve nélkülözhetetlen adalékot jelentenek a Galga mente még megírásra váró történeti monográfiájához. (A kiadvány az aszódi Petőfi Múzeum 30. füzeteként jelent meg, sorozatszerkesztő: Asztalos István.) H. B. K IALLITOTERMEKBOL Kellemes, tartalmas vonalvezetés Dobos Lajos festőművész tárlata február 17-ig látható a nagykőrösi Arany János Múzeumban. Orosz János festményei az Ernst Múzeumban tekinthetők meg, ugyancsak február 17-Ig. Bartha László gyűjteményes bemutatkozása február 21-ig várja vendégeit a Műcsarnokban. Apokalipszis Dobos Lajos megküzdött derűje még Apokalipszis-ét is áthatja, mert minden erővel a világban szétszórt és képekkel összeszedett szépségre összpontosít. Mestereitől és önmagától egy dolgot tanult meg, a tisztességet: festői és emberi értelemben. Ami szembetűnő: festményei kondicionáltak mind a kidolgozás pedantériáját, mind az érzelmek finomságát illetően. Sehol egy hevenyészett hely, sehol egy elnagyolt felület — műveit áthatja a lelkiismeretesség, a jelenségek rajzi és emocionális birtoklása. Hajdúszoboszló-sorozata dokumentum: a földszintes házak, miközben korszerű építményekké alakulva szolgálják a közösséget, a festészetben mégis múlt-jelenként fennmaradnak Dobos Lajos közreműködésével. A jó képek között még jobbakat találni — ártéri erdőt, holt-Dunát Ge- mencnél és a Nyugalom című alkotását, ahol immár belső tájat képes megragadni egy külön vizuális rendszerrel. Új horizont Bartha László ízlése, kolo- risztikus ereje régóta festészetünk eseménye és mértéke. Most őrizve, finomítva a regisztert — megújult, elmélyült. A régi tihanyi leven- dulás, a kőszegi motívumok és a klasszikus veretű Állomás mellett és után Bartha László óira fontos dolgokat közöl velünk. Légies rajzolatai nagyon hitelesek, színrendje hibátlan. Ezzel párhuzamosan azonnal képre képes műfordítani gondolatai felismeréseit. Eszméi is frissek, megoldásai nemkülönben. Ez biztosít sajátos esszenciát művészetének. Választékossága is a példa erejével hat, száműzi önnön manierizmusát. Egy eszköz egy képet szolgál, az új Bar- tha-kép megkeresi, és legtöbbször meg is találja egyedi rendszerét. Hol geometrikus árnyalattal, hol organikus könnyedséggel — mely csak látszatra az —, mindig nagyon tudatos, minden motívuma a legapróbb részletekig kiszámított, miközben könnyed, elegánsan árnyalt tud maradni. Nem veti meg a kellemesséLírikusok képben elbeszélve Zene lüktetett a szavakban, ahogyan Weöres Sándor olvasta fel saját verseit. Őrzöm ifjúkori emlékemet az egykori Jelenkor estről. A pécsi gimnazisták nagy örömére a kortárs magyar irodalom nagyjai adtai: annak idején, mintegy két évtizede egymásnak találkozót a művelődési ház színpadán. Az egykori diákélmények elevenednek fel bennem, amikor a Weöres Sándor és Károlyi Amy élete képekben című szép kiállítású albumot lapozgatom. Van-e nagyobb élménv az olvasó számára, mint amikor szemléletesen találkozik kedvenc versei szerzőjével. Ritkán adatik meg, hogy kitárulkozik a költő. Kettős kíváncsisággal ütjük fel a javarészt az életút-jelző fotógyűjteményt. A költőházaspár mindennapjait szeretnénk tetten érni, ugyanakkor megismerkedhetünk mindkettejük sorsának főbb állomásaival. Bár a képek — amelyeket igen jó ízléssel, Moldován Domokos válogatott — a főszereplők. Az alattuk és mellettük szereplő szöveg nem puszta képaláírás. A költőházaspárról sokmindent elárulnak fotókhoz fűzött soraik. Hol rímbe faragva, hol puritán egyszerűséggel megfogalmazva nyújtják át mindannyiunknak élményeiket. A kötet szerkezeti felépítése Is egyszerűségre törekszik. A mintegy három egyenlő rész — a két ember külön-külön útjait és együvétartozását arányosan ábrázolja. A gyermekkori képeket az ifjúkori bolyongások megörökítése követi. Nem lenne teljes a kötet, ha nem tartalmazná a nagy találkozások fotógrafiáit. Kós Károllyal Kolozsvárott a meleget nyújtó cserépkályha előtt beszélgető Weöres Sándort láthatjuk, majd Németh Lászlóval társalog kertjükben. Déry Tibor, Illyés Gyula és sorolhatnánk a kortárs irodalom nagy képviselőit, akikkel együtt a fényképezőgép lencséje elé állott. Károlyi Amy előszava szerint ez a könyv a múltról szól a jelennek, s a jelennek a jövőről. S valóban: a szavak csonkák lennének a képek nélkül, a képek pedig rejtélyek szavak nélkül. Er. K. Bartha László: Egy Messiaen-motívum get, lelkületűnk és művészetének részévé fogadja el. Legújabb, 1984-ben festett, Zen című műve remeklés. Egyszerre kellemes, tartalmas és maradandó a vonalvezetése. Könnyed és mély, mint egykor Kosztolányi Dezső versei. Súlyos látomások Orosz János festői korszakai is rendkívül kontrasztosak. Indulása a magyar festőiség egyik optimális útját jelentette a 60-as években, melyet a megégett emberek vésztjósló látomása követett. Mindig jellemezte a felderítés bátorsága és ereje. Kondor Béla mellett ő a másik nagy úttörője a festői nyomkeresésnek. Horizontja a nagyvilág, emberi léptékben gondolkodik; határa is nemzetközi — mind a forrásokat, mind műveinek diaszpóráját illetően. 1974-ben több mint félmillió forintot adományozott eladott képeiből a Száhei- övezet éhezőinek. Kiemelkedő műve a Nagy László verséből teremtett Búcsúzik a. lovacska. Ez a múltja. Most csupa új képet látunk, súlyos látomásokat. Mégis, e különös ellenpontozásban a Quattrocento tisztasága érződik önarcképén, s a Bűvölő is a női tisztaság embl-ama- tikus jelképe. Kétségek is felmerülnek benne: a Mai mesék ofykor középkori elemeket tartalmaznak. Még mindig sok a Múlt, kölcsönzi Orosz János képein József Attila költői összegezését. Leleplezi a háború felkentjeit, da irányt mutat az Újjászületésre is. Az Apokalipszis és az ígéret földje bennünk van nem kívülünk. Rajtunk áll, hogy az utóbbi legyen a jövőnk. Orosz János festményei ezt az ösvényt tapossák. Losonci Miklós MOZIMŰSOR JANUAR 31-TOL FEBRUAR 6-IG ABONY 31—1: E. T. 2—3: A kicsi kocsi újra száguld 4—5: Egy zseni, két haver, egy balek BUDAÖRS 31—1: Angyali üdvözlet» 2—3: Percputty* , 4—5: Hét mesterlövész CEGLÉD, Kamaraterem 31—5: Scapln furfangjal 2—3: A bűvös kő és a csodakút (du.) CEGLÉD, Szabadság 31—3: A király és a m»ddr (du.) Volt egyszer egy vadnyugat 1—II.» (este) 4—5: Négy bandita, tíz áldozat (duj Yerma* (este) DABAS 31—1: Dutyi-dili 2— 3: Földi űrutazás 4: Utószinkron DUNAHARASZTI 51—3: Lady Chabterley szeretője*** 3: A világgáment királylány (du.) 4— S: Gengszterek sofőrje* DUNAKESZI, Vörös Csillag 31—3: Vassza I—II.» 4: Kojak Budapesten DUNAKESZI, József Attila 31: István, a király 3: Vértcstvérek 4: Omega, Omega 5: Hárman a slamasztikában ÉRD 31: Megtalálni és ártalmatlanná tenni 3— 5: Hat gézengúz 5— 7: Rendőrök háborúja** FŐT 31—1: Kojak Budapesten 2—3: Hölgyem, Isten áldjat 4— 3: Harmadik típusú találkozások I—II.* GÖDÖLLŐ 31—3: Hlúz, a vadászösvényen (du.) Defekt** (este) 4—«: Tavaszi szimfónia (du.) Valaki figyel* (este) GYAL 31—1: Daliás idők 2—3: A nagy zsákmány 4—5: Nőrablás** KEREPESTARCSA 31—3: A Jodi visszatér 4—5: Kicsi és Pici* MONOR 31—1: A kicsi kocsi újra száguld 2—3: 101 kiskutya (du.) Egy zseni, két haver, egy balek (este) nagykát’a 31—5: Lady Chatterley szeretője*** 2—3: Oklök és koponyák (du.) NAGYKŐRÖS, Arany János 31—i: Bombajó bokszoló* 5—€: A postás mindig kétszer csenget I—II.** NAGYKŐRÖS. Stúdiómoxl 31—3: Eszmélés* 4—€: Barbara királyné sírfelirata* PILISVOROSVAR 31—1: Széplány ajándékba* 3: Fiúk a térről (du.) öld meg a sogunt!** (este) 4: Az ember, aki lezárta a várost* POMAZ 31—1: \ Csendes-óceán kalózai (du.) Hat gézengúz (este) 2—3: Gandhi I—II.* 4: Pareputty* RÁCKEVE 31—1: Bombajő bokszoló* 2—3: A fórfikaiand elmarad 4—5: Szamurájok és banditák I—II.** SZFNTENDRE 31—3: Tavaszi szimfónia (du.) Valaki figyel* (este) 4—«: Hiúz a vadászösvényen (du.) Defekt** SZ1GETSZENTMIKLÖS 31—1: Konvoj* 2—3: A kurta farkú Peti eiea (du.) Gengszterek sofőrje* (este) 4—5: A férfikaland elmarad TAPIŐSZFLE 31—1: éretlenek 2—3: Ben Hur I—IL *: Bolond pénz VÁC, Kultúr 11—3: Donald kacsa és a többiek (du.) SÍ—1: A neu a kurtizán és a magányos bő'* (este) 2—3: Botorság, fussunk!* (este) 4—S: BOne'rk Mate) (du.) Kémek a lokálban** (estei VÁC, Mrrrlőeh Imre 1: éSszi alraaraeb** r. »őigyem, Isten áldjat VFCCfR 31—1 í V-vcelibur T—II.** 2—5: Bombaló bokszoló* • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek.
