Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-29 / 23. szám
Üflüepre készül a százéves Kötöttárugyár Tizennégy óra volt a munkaidő A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM 1985. JANUÁR 29., KEDD Téli estén a kertek szerepéről Mit ér a málna külföldön? Kistermelők és átvevők dialógusa v, Vannak dolgok, amiket 's, szívesen hiszünk öröknek, 's, sohasem változónak. Szíve- $ sen gondoljuk azt a gyü- $ mölcstermelésről is, hogy £ külkereskedelmünk egyik % legbiztosabb alapja, hiszen ^ enni mindig skell, a gyü- £ mölcs nélkülözhetetlen élel- s, miszer, de nem minden or- f szagban olyan kedvezőek a 's, feltételek, mint mondjuk $ nálunk. Ha tehát nehéz el- 's, adni a szerszámgépet, ex- '/, portáljunk gyümölcsöt, tele- £ pítsünk minél többet, hogy $ helyre billenjen a mérleg. % A dolog persze, mint tud- ^ juk, nem ilyen egyszerű. í Erről hallhattunk a Haza- 's, fias Népfront Városi Bizott- 's, sága és a Váci Kertbarátok 's, Köre közös fórumán is, 's, amelyet a Madách Imre % Művelődési Központban í rendeztek. Egyre jelentősebb A kistermelők és a felvásárlók, valamint feldolgozók dialógusára nagyon nagy szükség van. Mint az elmúlt év nyarán is tapasztaltuk, a betakarítás idején zajló viták forrásai között gyakran nem annyira az érdekellentét, mint egymás érdekeinek és gondjainak az ismeretlensége volt. Régen időszerű, hiányt pótló találkozás is volt ez tehát, s az ember önkéntelenül arra gondolt a felszólalásokat és vá- • laszokat hallgatva, hogy jó lenne ezt a kört bővíteni, hiszen Szob, Vámosmikola és más települések körzetében is voltak a nyáron gondok. Most, a szerződéskötések idején, a tél utolsó hónapjaiban nagy hasznot lehetne húzni egymás kölesönös tájékoztatásából. A teremben fiatal arcokat is láthattunk, ám úgy tűnik, mégis o negyvenen túliak voltak többségben, ami nem lehet meglepő. Hiszen a kertművelés az a műfaj, amelyet ezen a koron túl kedvelnek a legtöbben, keresve a természet közelségét, zöld receptet a fáradt idegrendszer pihentetésére hét végén, s közben persze az anyagi hasznot te, különösen az utóbbi években. Dudla Károly, a kertbarátok elnöke kellemes derűvel, finom tapintattal irányította a vitát, a kérdésekre a punakeszi Hű- töház képviseletében dr. Nagy András osztályvezető válaszolt, a Dunakeszi Konzervgyárat Bódis József osztályvezető képviselte, a Váci Áfész kereskedelmi, felvásárlási tevékenységéről Lajtai István főosztály- vezető tájékoztatta a résztvevőket, szemléltető kalkulációkat is felvázolva a falitáblára. A beszélgetés alatt lényeges megállapításként hangzott el, hogy a házikertek szerepe min- d *0esetre megnőtt azóta, hogy a nagyüzemek úgymond foko- zatosap kivonultak a gyümölcs- és zöldségtermelés területéről. Általában tehát érdemes termelni, de nem mindegy, hogy mit, s milyen fajtát. Vagyis, ma már a haszonra szert tenni akaró kistermelő sem azt termelhet amit szeretne, hanem azt, amit a keréskedelem, a piac kér, s átvesz. Lajtai István például ezt mondta a váci kertekben termelt uborka közeljövőjéről: — Nincs korlátozás, ha minden kerttulajdonos termel, akkor is átveszik, de csak akkor nem lesz a termelőnek értékesítési gondja, ha azt a fájtát termeli, amit az Áfész kér, tehát ilyen magra kell szert tenni, vagy ezt kell kérni. Majdnem ugyanez a helyzet a paradicsommal is. Nem reménytelen — Mit telepítsünk, mit érdemes termelni — kérdezték a kertművelőik, valamiféle középtávú előrejelzésre várva. A kérdésre a külpiaci változások miatt persze ma nehéz válaszolni, s a jelenlevő illetékesek dicséretére vált, hogy ezzel amennyire lehetett, mégis próbálkoztak. Az Áfésznek mindenekelőtt tarkababra, spárgára és egresre lenne nagy szüksége, s mint közismert, Hajdúszoboszlóról érkezik a hegyespaprika. Távoli tájakról szállítják a zöldségféléik jelentős részét. Dr. Nagy András azt ajánlotta, hogy piros ribiszkét csak családi szükségletre ültessenek a termelők, mert visszaesett a kereslet. A korábban elterjedt fekete ribiszke sem olyan keresett már. Az 1983. évi készletet a múlt év decemberében sikerült értékesíteni. A termelőktől, kilónként 22 forintért vették meg, k egyévi tárolás után 21 forintért adtak túl rajta. A tapasztalatok szerint a málna értékesítése is nehezebb, de egyelőre még van mit keresnünk a külpiacokon is, ha ki tudjuk elégíteni a vevők igen magas igényeit, melyek gyakran már inkább nevezhetők kifogásoknak is. Ezért kell aztán évről évre szigorúbb követelményeiket támasztani az átvevő helyeken. — Változtatni kell azon a felfogáson, hogy a konzervgyárnak a gyengébb minőségű áru is megfelel — mondta Bódis József, aki szerint jobb minőséget kénytelenek kérni. — Nem kezd reménytelen vállalkozásba az. aki birsalmát, szamócát telepít, uborkát termel, s más gyümölcsökkel foglalkozik — közölte, mert ezt minden évben nagy mennyiségben keresi a konzervgyár. — Hát az egres — kérdezett közbe Kemenesi Ernőné nyugdíjas, amire szintén igen volt a válasz, mert abból napi hat- : hét vagonnal dolgoznak fel j szezonban, s Dunakeszi mellett i a nagykőrösiek is vásárolják. — Mit kezdjek a sárgába- ; rockommal — kérdezte egy \ váchartyánl fiatalember, több évi gondjaira célozva. — Hozza be, átvesszük — j hangzott a biztatás. ' Több fegyelmet A késő estébe nyúló vitában ' szó volt a termelői és kereske- ; delmd árak közötti nagy kü- j lönbségről, termelői kedvről, s arról, hogy a kertművelés \ szakmai, tárgyi feltételei dolgában több segítségre lenne szükség. Ezeket az észrevételeket az illetékesekhez továbbít- , ják. A legnagyobb érdeklődés természetesen a málnatermelés kérdései iránt mutatkozott meg. Mivel a feldolgozó ipar képviselői többször hangoztatták, szigorúbb minőségi követelményeket kell támasztani, mert csak így van lehetőség az exporttervek teljesítésére. — Mennyit ér a málna külföldön — kérdezték Nagy Andrástól. — Annyit, amennyit adnak érte — válaszolta —, hiszen ez a kínálattól függően változó. Tavaly például 4 centért tudták kilónként értékesíteni. Egyébként is az a gond, hogy csak olyan piacra tudunk eladni, ahol meglehetősen nagy a kínálat. A sok vitát kiváltó rekeszek állapotáról és súlyáról szólva a Hűtőház képviselője elmondta, hogy az idén 100 ezer darab műanyag rekeszt adnak ki a tsz-ekbe, de az átállás még nem lesz teljes, mivel erre 30 millió forint kellene. Igaz, ismerte el, hogy olykor a termelő jár rosszul a farekeszek hivatalosan megállapított súlyszámítása miaft, máskor viszont a gyár. Azt ajánlotta, hogy jobb a kölcsönös megértés mindkét részről. Erősítené a bizalmat, ha nem diktálna olykor a kapzsiság inkorrekt megoldásokat. A lémálnában találtak már vaslemezt is. Máshol sarat kentek a láda aljára, vagy nedves fűzfavesszőt szögeitek rá. Jó lenne mindezt elkerülni. A jelenlevők részletesen szóltak a várható idei átvételi árakról és osztályozásról, a kereskedők és feldolgozók kapcsolatairól, s mindinkább kiderült; nagy téma került a terítékre, amit egy alkalommal nem lehet kimeríteni, de megéri, hogy többször, több fórumon, sokféle megközelítéssel beszéljenek róla. Kovács T. István Lépést tartanak a technika fejlődésével Budapesten, 1885-ben alakult meg az Első Magyar Szövő és Kötőárugyár. Tagjai megbízták Leichner Ernő igazgatót, hogy az olcsó munkaerő kihasználása érdekében egyezzen meg a váci fegyház igazgatójával: Vácott az Alma, most Barabás Miklós utcában száz elítéltet foglalkoztató üzem létesüljön. Négy év múlva a részvény- társaság vezetői már Vác város közigazgatási vezetőihez fordultak, hogy engedélyezzék egy szövő- és kötőgyár építését. A városi testület, figyelembe véve, . hogy az előző években a filoxéra kipusztította a szőlőket, és ezzel a lakosság nagy része koldusbotra jutott, a foglalkoztatás érdekében nemcsak engedélyezte, de a vasútállomás mellett levő városi major területét a gyár építésére ingyen átengedte. Felmondíak Az üzem még abban az évben termelni kezdett. A munkaidő 14 óra, a napibér 50 krajcár volt. A gyár dolgozói a bérek felemelése és a munkaidő csökkentése érdekében 1903- ban, majd 1905-ben sztrájkba léptek. Végső megoldást csak a Tanácsköztársaságnak a 8 órás munkaidőről szóló törvénye hozott. A Tanácsköztár saság bukása után ismét felemelték a munkaidőt, mire az egész városban sztrájkra hívtak fel. A vezetőség 1927-ben új gépeket vásárolt. A létszám meghaladta az ötszázat, amikor a gazdasági válságra hivatkozva, 1934-ben, mindenkinek felmondtak, a kapukat bezárták. A városi elöljáróság — félve az újabb forrongásoktól — megegyezett a részvényesekkel, hogy száz munkás elbocsátása után tovább folytatják a termelést. Egyszer esik, másszor fagy Máskor ezek a képek nem kerülhetnének újságba. Hiszen aki akarja, láthatja a Dunát. Január zi- mankós napjaiban viszont sokan kényszerülnek a meleg kályha mellé, óva egészségüket, s keveset tudnak a külvilágról. Ezért mutatjuk meg a naponta változó képeket. Az építők jobb időre számítva felszerelték a nagy teljesítményű darukat. A 43. sz. ÁÉV építkezése Deákváron. r .... Látkép a korzóról Ölmos eső pásztázta a buszpályaudvart Hancsovszki János felvételei Üj gyártmányokkal, sportmezek készítésével is próbálkoztak, de nem nagy sikerrel. Végül 1942-ben az egész épületkomplexumot, berendezéseivel együtt Gönczi Ferenc mérnöknek adták el. Gönczi nagy átszervezésbe kezdett, de azt megvalósítani nem tudta, mert 1944-ben az állam az üzemet női börtönnek foglalta le. Ebből sem lett semmi, mert német parancsra a birodalomba irányították a gépeket. Éllizem Az uszályok csak Linzig érlek el. A szövetséges hatóságok azokat magyar tulajdonnak nyilvánították. 1947-ben 436 munkással ismét termelni kezdtek. A gyárat 1948. március 26-án államosították, körhurkoló cikkek gyártására állították át. Ekkor maradt ki nevéből a „szövőgyár” kifejezés. Igazgatója a volt Ideiglenes Nemzeti Kormány minisztere, a váci születésű Gábor József lett. Az ötvenes években felépült az új kikészítő szárazüzem, a 800 személyes öltöző, a 400 személyes ebédlő, a 80 személyes napközi, korszerű körkötőgépeket szereltek fel, és 1958-ban megkezdték a szintetikus alapanyagú melegítők gyártását. 1960-ban a létszám elérte az ezret. A Kötöttáru- gyár ekkor már kilencszeres élüzem. A hatvanas években az ország egyedüli pamut alsóruházati és tréningöltöny gyártója. Tovább korszerűsítették a műhelyeket. Felépült a 900 négyzetméter alapterületű konfekcióüzem, az új festöde és laboratórium. Huszonkét új körkötőgépet szereltek fel, két varrógépszalag indult be, bővítették a raktárakat. A további fejlődését helyhiány akadályozta, a munkaerő- hiány is fokozódott. Ezért a vezetőség automata gépek beszerzését és vidéki üzemek létesítését határozta el. Az első vidéki üzem Pász- tón épült fel, ahol már az első évben 29 kötő- és 125 varrógépen ötszázötvenen dolgoztak. Ez az üzem is kinőtte magát, rövid időn belül Kazáron, Tordason, Jászapátin és Vámosmikolán is új üzemet avattak. Vácott új üzemi bölcsőde, óvoda épült. A Váci Kötöttárugyár ma az ország legnagyobb lyuk- kártyarendszerrel, komputerrel, automata gépparkkal, légkondicionált műhelyekkel rendelkező kötöttárugyára, amelynek termékeit az USA-tól Japánig sok helyütt ismerik. 1984-ben egymilliárd 250 millió forint értékben alsóruházati, tréningruházati és szabadidő-ruházati cikkeket készítettek itt, amelynek 20 százaléka tőkés, 10 százaléka szocialista piacra került. A gyár létszáma 2700, de kiterjedt bérmunkás- és bedolgozóhálózat is segíti a termelést. Senior Terveikről Tóth B. Zoltán igazgató a következőket mondtat: — Európa legkorszerűbb üzemei közé tartozunk. Senior védjegyünk, amely azt is jelenti, hogy az ország rangidős, legidősebb kötöttárugyára a miénk, garancia a belföldi, külföldi piacon, ezért adott a Világbank beruházási hitelt. Bár az igényeket nem tudjuk kielégíteni, a beruházási ösz- szegből nem terjeszkedni akarunk, hanem lépést tartani a tudomány, a technika mindenkori fejlődésével. Mészáros Gyula Növényvédelem Vegyszerezés Sikeres évet zárt a MÉM repülőgépes szolgálata; összesen 5,4 millió hektárra permeteztek növényvédő szereket, szórtak ki műtrágyát. A lépi vegyszerezés iránt a fejlett agrotechnikát alkalmazó termelési rendszerek térhódítása nyomán mindinkább növekszik a mezőgazdasági üzemek érdeklődése, mivel a repülők gyorsabban, megbízhatóbban dolgoznak a hagyományos földi gépeknél. Az üzemeltetési költségek ugyan magasabbak, mégis kifizetődő a gépek bérelése az állami gazdaságoknak, szövetkezeteknek. Az üzemköltségek csökkentésére, a gazdaságosság fokozására január 1-től új rendszerben dolgoznak a mezőgazdasági repülők. Négy önálló gazdálkodó bázist alakítottak ki. Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.): január 29-töl 30-:ig mindhárom előadáson A férfi- kaland elmarad című, 1982- ben készült csehszlovák film- vígjátékot vetítik. Irta és rendezte: Marie Folednaková. Főszereplői: Julius Satinsky, Jana Sulcová és Václav Post- ránecky. Madách Filmszínház (Lenin út 6^.): január 30-án délután 5 és este 7 órakor az Amok című színes marokkói filmet játsszák a művelődési központ nagytermében. Rendezte: Sou- hell Ben Barka. A hét programja Előadások, névadó, sítúra A hét első napján, hétfőn 10 és 14 órakor a Madách Imre Művelődési Központ színháztermében a gyermekeknek bemutatták. A póruljárt basa című mesejátékot Aznap este 18 órakor a Dunakanyar Fotóklub Baráti Köre tagjainak és az érdeklődőknek színes diavetítéssel kísért útiélmény-beszá- molót tartott a 8-as teremben Fabi Sándor és Fabi Sándorné Andalúziától Katalóniáig címmel. A Hazafias Népfront nőklubjában kedden este Szabó Sándorné, a városi népfront- bizottság munkatársa idézi fel emlékeit a felszabadulás időszakáról. Szerdán a pedagógusklubban a szokásos délutáni öt órai kezdettel dr. Iványi József beszél NDK-beli útjáról, s képeket is vetít a baráti ország életéről, legszebb tájairól. Nagy érdeklődés előzi meg a TIT január 31-i rendezvényét: a városi tanács nagytermében, 15,30-as kezdettel Szilárd Csaba, az Ipari Minisztérium főelőadója tart előadást az új vállalati igazgatási rendszerről és az új vállalati bérszabályozásról. A hétvégi események kapcsán megemlítjük, hogy a Családi Ünnepeket Rendező Intézet naptáréba egyetlen szombati névadót jegyeztek be. Sokéves átlag tapasztalata alapján januárban-februárban kevesebb a házasságkötés és a névadó ünnepség. Megfelelő időjárás esetén szombaton reggel hat órakor különbusz indúl a Hajós Alfréd Űttörőház elől — Dono- vaiyba vezetnek sítúrát gyermekeknek és felnőtteknek. Az ifjúsági klub estére tervezett video-discó műsora elmarad, mert a művelődési központ ad helyet a Magyar Jogász Szövetség Váci Szervezete által rendezett jogászbálnak. (A kulturális események rendezői felhívták a figyelmet, hogy műsorváltoztatás esetleg előfordulhat — előre is szíves elnézést kérnek.) Köszönetnyilvánítás. Hálás köszönetét mondok a testvéreknek rokonoknak. Ismerősöknek, szomszédoknak, valamint a Váci Húsipari Vállalat és a Váci Kötöttáru- gyár technológiai osztálya dolgozóinak, akik a drága jó feleséig, Illetve édesanyánk, Holecz Fcrene- né temetésén megjelentek és sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gvászoló család. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)
