Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-29 / 23. szám

Heledízíglen visszafelé >• Szabadon választott rokonság Lassan egy éve annak, hogy anyám nem mozdult ki ottho­nából, mert betegsége az ágy­hoz köti. Ha valaki látogató­ja akad, legszívesebben a ro­konokat veszi számba, s arra kíváncsi, ki hogy van közöt­tük. Mert csodálatos, hogy ro­konságtudata és a rokonság­nak legalább 50—80 évre való visszamenőleges számontartá­sa mennyire intenzíven él ben­ne, s ez az érzés szinte köte­lezettségként is jelen van nála. Unokáinak számtalanszor el­sorolta és sorolja, ki, miért, milyen fokon rokon, milyen ágon került kapcsolatba csalá­dunkkal. — A jó szomszéd is nagyon sokat ér — szokta mondani —, de a rokonság a legnagyobb érték, mert vért a vérnek nem szabad megtagadnia. Unokája a nyáron baromfit oltott a faluban, s így minden háznál megfordult. Nagyma­mája naponta aggódott. — Jaj, ez a gyerek megismeri-e a Magyar ángyát, meg Kovács sógort, s nem felejti el ke­resztapának szólítani a Hajdú gyerekeket? A lassan felnőtté váló kamasz mosolygott, nem értette nagyanyja aggodalmait. — Sok háznál mondták — me­sélte nekem —, hogy rokonok vagyunk, s az volt az érzé­sem, ha rokonságunk összejön­ne, nem férnénk el a művelő­dési házban. Anyám nyilvántartása sze­rint biztosan kicsi lenne a ta­lálkozásra a kultúrház. Ám a mi nyilvántartásunkban már szűkült a kör. Anyósoméknak a biblia hátsó lapjára jegyez­ték fel a rokonok nevét és szü­letési évszámát. Nagyapám kü­lön füzetet vezetett a rokon­ságról, amelyben az is benne volt, a családból egykor ki és milyen tisztséget töltött be, mire vitte, mit szerzett. Ebből- a füzetből tudom, hogy Bankó nagyapámnak (ükapám vagy annak apja le­hetett?!) volt az első tüzes cséplőgépe a faluban, de le­égett, s ezért az öreg adóssá­gokba verte magát, melyeket élete végéig sem hevert ki, s földjeinek jelentős része dob ra került. Általánosnak mondható nemcsak a mi esetünkben —, hogy a rokonság számontartá­sára három, esetleg négy fo­kig is gondot fordítanak. Ma már az első, legfeljebb a má­sodik unokatestvéreket tart­ják számon a fiatalabbak, de az idősebbek szívesen mennek vissza távolabbi időkre. A régi, erős szálakkal való kötődésnek elsődleges oka volt, hogy a család nem élhe­tett elszigetelten. Ha bajban volt, vagy valami örvendetes esemény következett be, a ro­konsággal és szomszédsággal osztották azt meg. A rokoni csoportok egymás kölcsönös megsegítésében munkával, anyaggal, pénzzel akkor szá­míthattak egymásra, ha kap­csolatukat folyamatosan ápol­ták. Még a kocsmai verekedések­nél is számíthattak egymás­ra azok, akik rokonnak vallot­ták egymást. Kitüntetések a legjobbaknak Arammérőgyári század Lapunk szombati számában tudósítottunk a Haza Szolgá­latáért érdemérem arany fo­kozatával kitüntetett Kobzi Já­nos munkásőrzászlóalj évzáró», évnyitó egységgyűléséről. Helyszűke miatt ott nem kö­zölhettük az egységgyűlésen kitüntetett alegységek, pa­rancsnokok és munkásőrök nevét és munkahelyét. Pedig nagyszerű helytállásukért megérdemlik a nyilvánossá­got. A Kiváló század címet a Ganz Árammérőgyár mun- kásőr-kollektívája érdemelte ki Imre József parancsnokkal az élén. A Kiváló szakasz cím leg­újabb birtokosai: a Gödöllői Gépgyárban dolgozó egység (parancsnoka: F. Nagy Ist­ván), a Ganz Árammérőgyár­ban dolgozó alegység (pa­rancsnoka : Körmendi István) és az ikladi Ipari Műszergyár­ban dolgozó alegység (pa­rancsnoka: Szlivka István). A Kiváló szakasz címet kap­ták: a vácszentlászlói Zöldme­ző Tsz alegysége (Sára Mihály a parancsnoka), a Humán al­egysége (Varga Mihály) s az Ipari Műszergyár alegysége (Jagasits Zoltán a parancs­noka). Kiváló parancsnok címmel kitüntetettek: Imre József, a Ganz Árammérőgyár osztály- vezetője, Hosztafi Béla, az Ipa­ri Műszergyár gyáregységve­zetője, Ondrik Pál, a fóti Bé­ke Tsz lakatosa, F. Nagy Sán­dor, a Gödöllői Gépgyár munkavédelmi előadója, Már­ton István, a Ganz Árammé­rőgyár művezetője, Szlivka István, az Ipari Műszergyár csoportvezetője. Kiváló munkását jelvény kitüntetettjei: Csizmadia Ede nyugdíjas, Sziráki Mihály, az Agrártudományi Egyetem munkavédelmi előadója, Várn­ái András, a Gödöllői Gép­gyár elektroműszerésze, Lányi József, a XVI. kér. Építőipa­ri Szövetkezet építésvezetője, Kotsis János, az Agrártudo­mányi Egyetem Tangazdasá­gának gépkocsivezetője, Virág Sándor, a Gödöllői Gépgyár esztergályosa, Varga Mihály, a Gödöllői Gépgyár gépész- mérnöke, Szalontay Pál, a Zöldmező Tsz fejőmestere, Bense István, a dányi Magve­tő Tsz lakatosa. Varga László, a Ganz Árammérőgyár gépbe­állító,ja, Frohman Tivadar, a honvédség gépkocsivezetője, Lovász Béla, a KKMV műve­zetője, Kovács Ágoston, az Ipari Műszergyár művezetője, Stefanik István, az Ipari Mű­szergyár végellenőre, Povorsz- ki Károly, az aszódi Ferro- mechanikai Szövetkezet, esz­tergályosa, Lukács István, a Galga menti Magyar—Kubai Barátság Tsz villanyszerelője. A Szolgálati Érdemérmet vették át 25 évi szolgálatért: Braxátor László, a Gödöllői Gépgyár iparszervezője, Szőke Károly, a Ganz Árammérő­gyár művezetője, Mahó Sán­dor, az aszódi Mezőgép eszter­gályosa, Dudás Ferenc, a Ganz Árammérőgyár rendé- sze; 20 évi szolgálatért: Kiss István, az Ipari Műszergyár beállító lakatosa, Czira Ottó, a Mezőgép meó-vezető je, Papp Balázs, az Aszódi Fiú­nevelő Intézet gyermekfel­ügyelője, Jenei János, az aszódi Volán gépkocsivezetője, Tóth László, a Gödöllői Gép­gyár raktárvezetője, Durucz Pál, a kisbéri Virágzó Tsz vasbetonszerelője, Rideg Ist­ván, a MÉM Műszaki Intézet osztályvezetője, Gárdonyi László, az Agrártudományi Egyetem Tangazdaságának autószerelője, Mihályka Fe­renc, a Ganz Árammérőgyár gépbeállítója, Bartha Róbert, a Gödöllői Gépgyár csoport- vezetője, Csömör András, a Gödöllői Gépgyár esztergályo­sa, Hafrovics András, a Gö­döllői Gépgyár lakatosa, Romhányi József, a Zöldmező Tsz mezőőre, Strobl Márton nyugdíjas. A Szolgálati Érdeméremmel kitüntetett és itt felsorolt munkásőrök feleségeinek Bor­bély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka köszönő­levelet küldött. Cs. S. Anyám hetedíziglen fel tud­ja sorolni rokonságunkat, s ez a széles ismeretanyaga kiter­jed a sógorságra is. Igaz, so­kan azt mondják: sógorság, komaság, nem atyafiság! — anyám ezt a megállapítást ta­gadja, mert a menyet és a vöt, valamint szüleiket a rokonság­ba tartozónak tekinti, azok testvéreivel együtt. Rossz termőhelyen is Búzarekcrd A gödöllői búza-borsó ter­melési rendszer 1984-ben fenn­állása óta a legjobb ered­ményt érte el a kalászos növé­nyek termesztéséből. A 26 ezer hektáron vetett búza hektá­ronkénti termésátlaga 5,44 ton­na lett, az 1880. évi rekordter­mést hétszáz kilogrammal meghaladva. Ennek az értékét emeli, hogy a partnergazdasá­gok nagy része rossz termő­helyi viszonyok között gazdál­kodik. A területi szétszórtság miatt az üzemek 27 fajtával dolgoznak. A vetőmagellátás­sal különösebb gondjuk nem volt. , És ez nemcsak az ő gondok kodására jellemző, mert Hé vízgyörkön még a középgene­ráció szerint is az egyik há­zastárs rokonsága a másikét — meg azok rokonait is — sógornak tartja. A komaság intézménye vi­szont, éppen napjainkban, las­sú átalakuláson megy át. Egy­re erősödik az a tendencia, hogy elsősorban rokonokat testvéreket, unokatestvéreket hívnak meg komának. Ennek az lesz az eredménye, hogy a komaság intézménye a rokon­ságba olvad bele — testvérből, sógorból lesz koma — és ezzel csökken aktív társadalmi sze­repe. Apám legénykori legjobb ba­rátját kérte fel komának, s az így kialakult komaság még a testvéri kapcsolatnál is szilár­dabb, megbízhatóbb atyafiság- gá mélyült. Kovács Gábor, só gorom a katonaságnál akadt komára, az egyik ebédosztás alkalmával, s ez a választás is tartósnak bizonyult, s játszott a vérrokonsághoz hasonló ak­tív szerepet az érintettek éle­tében. A komaság jelentőségét jelzi, hogy falunkban, de azt hi­szem, a szomszéd falvakban is, a gyerek a keresztszülők szü­leit, nagyszüleit, testvéreit és házastársait is keresztszülőnek szólította és szólítja. Azt mondják, hogy a jó komaság minden atyafiságnál többet ér. Hogy mi lehet az oka ennek? Azt hiszem, anyám mondá­sát el kell fogadnom igaznak. — A rokonok sorában a ko­ma az egyetlen, akit szabadon választunk, minden más roko­nunkat kapjuk. Akár tetszik, akár nem, azokkal összetarto­zunk, mert együtt vagyunk egy család. Fercsik Mihály A századik Fogorvosi továbbképzés A századik fogorvosi to­vábbképzés alkalmából cente­náriumi tudományos konferen­ciát rendeznek holnap Gödöl­lőn. A művelődési központban tartandó konferencia témájá­nak címe: A fogászati preven­ció jelentősége az orvostudo­mányban. A program vitafó­rumból és módszertani bemu­tatóból áll. Az utóbbi kereté­ben a konferencia résztvevői megismerkednek a gödöllői gyermekfogászati rendelővel, valamint az ott folyó egész­ségneveléssel. Á konferencia- teremben fogászati egészség- nevelési kiállítás látható. A rendezvény délelőtt 10 órakor kezdődik. ni m JPiTr DLLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM 1985. JANUÁR 29., KEDD Valké, Vácszentlászfó, Zsámbok Igazuk volt a képviselőknek! . ----- • • ....- iskolában most két és fél száz gyerek tanul, a négy és fél tanteremben ez csak kétmű- szakos tanítással oldható meg. Most is érdemes felütni Valkó községkrónikáját, mely­ben így írtak a régi iskola épí­tésének körülményeiről. Mivel a régi iskola kicsi és korsze­rűtlen volt, hivatását betölte­ni nem tudta. Ezért a község képviselőtestülete határozatot hozott egy új, modern, öt tan­termes iskola építésére. E cél» ra 1932-ben a község Hirsch- ler László kereskedőtől meg­vásárolt a Fő utca és a Rákó­czi út sarkán levő 535 négy­szögöles telket. A vásárlást egy zajos képviselőtestületi ülés előzte meg, ugyanis so­kan a fenti telket — a jövőre is gondolva — kicsinek tartot­ták. Megfelelőbb telek azon­ban a községben nem volt, az iskola építését pedig 30 napon belül meg kellett kezdeni, mert a kilátásba helyezett 20 ezer pengő állami segélyt csak úgy folyósították. Így tehát hatezer pengőért mégiscsak a fenti telket vásárolták meg. 000 mrnm »«g’g Sj» mB H** w* ÍN « i ■ \ : . -y • - _ , Négy hónap alatt három szintet húztak fel Hancsovszki János (elvétele Valkó, Vácszentlászló és Zsámbok utcáin végighaladva nem lehet nem észrevenni azt a sok építkezést, melyek ré vén régóta nélkülözött köz­épületekkel gyarapodnak a községek. Jól indult és jól folytatódott a három falu la­kossága számára ez az évtized. A három egyébként kulcsszám a közös tanács fejlesztési ter­vében. Sok esetben ami az egyik községből hiányzott, az eddig a másik kettőben sem volt meg, vagy nem volt teljes. Terven felül Korszerűsíteni kell például a postahivatalokat. Zsámbo- kon ezzel a munkával elké­szültek. Valkó és Vácszent­lászló ebben az évben követ­kezik. A KRESZ-parkok vi­szont a két utóbbi településen szolgálják már a kisemberek közlekedési ismereteinek gya­rapítását, Zsámbokon még meg kell építeni. Miről mesél még az a meg­állapítás, hogy a hatodik öt­éves tervben szereplő beruhá­zások, illetve fejlesztések a pénzügyi tervben lefektetett ütemezés szerint készültek,- il­letve készülnek el? Erről be­szélgettünk Sziráki Mihály ta­nácselnökkel. — Mindhárom iskola, vala­mint a zsámboki művelődési ház külső tatarozását elvégez­tük. Felújítottuk a zsámboki általános iskola és óvoda tető- szerkezetét, az utóbbinak a belső elrendezését is átalakí­tottuk. Terven felüli ered­ményünk, hogy az energiata­karékossági program kereté­ben központi fűtést szereltünk be a vácszentlászlói iskolába, a zsámboki óvodába és a val­kói tanács épületébe. Kudarc után siker A lépcső, amely mozog Egy amerikai mérnöknek tu­lajdonítják az első járó lépcsp- modellt, amit 1892-ben mutat­tak be — kevés sikerrel. Pár évvel később egy francia fel­találó két egymás fölé erősített sínen villanymotorral kereke­ken vontatott felfelé egy le­mezt, azzal a szándékkal, hogy ekként elkerülje a fáradságos lépcsőjárást, illetve a felvonók költséges beépítését. Ezek azonban még csak kísérletek, kezdeti próbálkozások voltak, az igazi sikert a századfordu­lón megszületett mozgólépcső­konstrukció hozta meg. Hazánkban az első mozgó­lépcsőt 1925-ben helyezték üzembe a budapesti Corvin Áruházban. A háború után a nagy metróépítési program volt a kezdete a mozgólépcsők elterjedésének. Mindenüvé nagy emelőmagasságú szovjet mozgólépcsőket építettek be amelyek sebessége másodper­cenként 90 centiméter, és órán­ként nyolc-kilencezer utast szállíthatnak. Budapesten a leghosszabb a Moszkva téri metróállomás lépcsője: 38,6 méter. A világ leghosszabb mozgólépcsőjével Leningrád dicsekedhet: 70 méternyi mély­ségbe viszi le és hozza onnan fel az utasokat. A metró után az áruházak a legnagyobb alkalmazói a moz­gólépcsőknek. Bebizonyosodott ugyanis, hogy e korszerű szál­lítóeszköz igen kifizetődő: nö­veli a forgalmat, fenntartása pedig egyszerűbb és olcsóbb, mint a nagy teherbírású, de nehézkes felvonóké. Űjabban már a nagy spprtcsarnokokat, bevásárlóközpontokat, stadio­nokat, az aluljárókat stb. is ellátják mozgólépcsőkkel. Korszerűsítik és bővítik a települések villanyhálózatát. Magas az építkezések aránya. A közlekedés feltételei is ja­vultak, mert terven felül is készültek új utak. Vácszent- lászlón a Jókai, a Tompa ut­ca, valamint a Tariszka köz, Zsámbokon a Tavasz utca, a Komárom út, az Ady Endre út, az István Utca egy része, a Kisdiófa út, a Petőfi és a Rá­kóczi út dicséri a nem kevés társadalmi munkás értékte­remtését is. Egyáltalán,, ez a fizetség nélküli munka milliókat ér a településeknek. Ezért is érthe­tő, hogy a tanácselnök kihang­súlyozta, a korábbi időszak­hoz képest nagyobb fejlődés nagyobb társadalmi összefogás révén valósult meg. üycrs döntés Amikor a valkói Iskolabőví­tésre terelődött a szó, sok-sok színes fotóval bizonyította, hogy a legkülönbözőbb foglal­kozású emberek vettek részt abban a munkában is. A régi Másutt is A régi képviselőknek Igaza lett. Az iskola kihasználása most úgy kétszáz százalékos, hogy a napközi otthonosok nem is férnek el az épületben, egy külön házban helyezték el őket ideiglenesen. Az új épü­letet most meglepő gyorsaság­gal falazták fel, augusztustól novemberig készült el három szint. A generálkivitelező a Galgavidéke Áfész. Az elkép­zelések szerint a következő tanévet már egy műszakban kezdhetik az iskolások és ne­velőik. A valkói iskola bővítésével egy időben készülnek a vác­szentlászlói bővítés kiviteli tervei és Zsámbok sem marad ki a sorból, ahol tornaterem fog épülni. B. G. Nádas Lajos Kupa Győztes lesz a Viktória? A papírforma érvényesült a Nádas Lajos néhai sportszer­vező emlékére megrendezett kispályás teremlabdarúgó-tor­na utolsó fordulójában. Az ed­dig is vezető csapatok ismét győzelemmel vonultak le a Karikás Frigyes Általános Is­kola tornacsarnokának játék­teréről. Érdekesség, hogy egyetlen mérkőzésen sem szü­letett döntetlen. Abban az esetben büntetőrugások dön­töttek volna, ám az úgy győ­ző együttes csak két ponthoz jutna. Az eredmények. A-csoport. GSC öregfiúk— KIOSZ 10-1 (8-1). Vezette: Tompa. Góllövők: Kőszegi (3), Rab J. (2), Rab P. (1), Kajdi (2), illetve Matuz. Viktória— Barátság 4-3 (2-1). Vezette: Tróják. Góllövők: Janiga (2), Balogh (2), illetve Lőrinczy (2). Ács. B-csoport. HTÜ—Állami Biz­tosító 0-4 (0-3). Vezette: Sári. Góllövők: Benedek, Maczkó, Jávorszky, Bagyity. ATE— Gelka 7-4 (2-2). Vezette: Cson­tos. Góllövők :Böhm, Hartyáni, Tóth (3), Gunther (2), illetve Lukovszki, Iványi (2), Tel­iér. Kialakult tehát a február 3-i helyosztó mérkőzések pá­rosítása. A 7-8. helyért a KIOSZ és a HTÜ, az 5-6. he­lyért a Barátság és az Álla­mi Biztosító, a 3-4. helyért a GSC öregfiúk és a Gelka csa­pata játszik. A góllövőlista eddigi vezetője, Rab János — nyolc góllal — tehát már nem szólhat bele az elsőség eldön­tésében, legfeljebb a gólkirá­lyi címre pályázhat az öregfiú. A döntőben a Viktória az ATE együttesével vív várha­tóan nagy csatát. A csoportmérkőzés végeredménye: A-csoport 1. Viktória 3 3 — — 17-14 9 2. GSC 3 2 — 1 27-11 6 3. Barátság 3 1 — 2 11-14 3 4. KIOSZ 3 — — 3 5-21 — B-csoport 1. ATE 3 3 — — 18- 9 9 2. Gelka 3 1 — 2 15-17 3 3. Állami B. 3 1 — 2 13-17 3 4. HTÜ 3 1 — 2 6- 9 3 A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Weöres Sándor: A kétfejű fenevad, a Kaposvári Csiky Gergely Színház vendégjátéka, 19 órakór. Gyermekprogramok: népi hagyományaink, újévi szoká­sok, játék- és daltanulás, 14 órakor. Művelődéstörténeti ját­szóház 5. osztályosoknak, 15 órakor. Játszókörök a napkö­ziben: közmondások, megfej­tés, értelmezés, eljátszás, 14 órakor. Űj kezdeményezések és vál­lalkozások a közművelődésben, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Emu Mozi Az Istenek a fejükre estek. Színes, szinkronizált botswanai filmvígjáték. 4, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 '(GödöUöi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents