Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-05 / 3. szám

1985. JANUAR 5., SZOMBAT Indigós telextekercsek Cj terméket, telextekercset is gyártanak már néhány hónapja a Papírfeldolgozó Ipari Szövetkezet sülysáp! részlegében. A két gépen műszakonként 900 darab készül el. Képünkön Ka­tusáé Káló Magdolna és Kiss Istvánné gépen készíti a két­példányos, indigós telextekercseket. Kashkaval sajt Hazai ínyenceknek is jut belőle ezentúl Száz vagon, juhiéiból ké­szülő kashkaval sajtot gyárta­nak az idén a Hajdú megyei Tejipari Vállalat hajdúböször­ményi sajtüzemében. Az eddig csak külföldre szállított ter­mékből november óta hazai boltokba is j.ut. A tejipar tá­mogatást nyújtott a fejőgép- vásárlásokhoz, aminek ered­ményeként több gazdaságban tartanak juhot, mint koráb­ban. Hajdúböszörményben pél­dául a Béke Termelőszövetke­zet mellett a Bocskai Tsz-ben is Létrehozták tavaly a juhága­zatot. A böszörményi sajt- üzemiben évente hárommillió liter, juhtejet, s 12 millió li­ter tehéntejet dolgoznak fel. Közli ed veit termékük a Hajdú sajt, amely tehéntejből készül és a kashkavalhcz hasonlóan sós. Gyártanak különféle íze­sítésű krémtúrókat, továbbá gomolyát és jubtúrót is. üt vállal a kisvállalat? Év elején a kocsikórházban Ködös, csúszós, téli reggel. Az utolsó, ingyenes szerviz­re hoztam be kocsimat a Ceg­lédi Autójavító Kisvállalat városszéli telephelyére. A ko­rai időpont ellenére sokad- magammal várakoztam a meg­rendelők számára — kényel­mes fotelokkal — berende­zett helyiségben. Bámészko- dásra nem sok idő maradt. Mindegyikünk kapott egy hi­babejelentőt, s a kocsikat máris szakavatott kezek fag­gatták, javították. A tulajdo­nos üvegfalon át nézhette, ho­gyan zajlik az élet a szerelő- csarnokban. Aki betelt a lát­vánnyal, a büfében tölthette az — ilyenkor lassan múló — idűt,_. _ ; ,, • . ... .,, Mentő segít Én hasznosabb időtöltést ta­láltam. Bekopogtam az igaz­gató, Mizsinka László ajtaján. A fiatal vezető készségesen beszélt a vállalat feladatairól, gondjaikról és tervekről. — Egy évvel ezelőtt szűnt meg az Autófenntartó Ipari Tröszt, ismertebb nevén az AFIT. Megszűnése óta a volt AFIT-központok KPM-, majd KM-fe!ügyelet alatt működnek tovább, karbantartó állomásai — így a ceglédi is — tanácsi alapítású kisvállalattá alakul­tak. — Milyen típusú kocsikkal, kik és hogyan keressék jel önöket ? — Elsősorban Cegléd és vonzáskörzetének autósait várjuk, ele ha az ország más településeiről hozzák javítani a kocsit, mi bárkit szívesen látunk. A Lada-család, a Sko­da, a Trabant, a Wartburg, a Polski Fiat Í125-ös és 125-os). a Dácia, a Moszkvics, az 1ZS személygépkocsik és néhány kis és nayv tehergépkocsi ga­ranciális (és azon túli) javítá­sával foglalkozunk. A fenti tí­pusok vizsgára való felkészí­tését és vizsgáztatását is vál­laljuk. Ezen kívül még alváz- és üregvédelemmel foglalko­zunk. \ Saját kezűleg — Milyen határidőkkel vál­lalják a javításokat? — Néhány órától 1 hétig is terjedhet a vállalási idő. Leg­inkább a munka volumenétől függ, de sok esetben az al­katrészhiány miatt húzódik a munka befejezése. . , ,„A. telephelyen , látható rengeteg autó mind javitásrá vár? , . — Ez a látvány már több megrendelőnket elrettentett. Szeretném megnyugtatni ügy­feleinket. Az AUTÖKER meg­bízásából gyári új NYSA men­tők és ARO kistehergépkocsik átadásával is foglalkozunk. Ez azonban nem befolyásolja a gépkocsi javításokat és vál­lalási idejüket. — A szerelőcsarnok mel­letti új épület homlokzatán lévő felirat azt hirdeti, hogy szakemberképzéssel is foglal­koznak. — 1933-ban készült el a tan­műhely, ahol autószerelők . és karosszérialakatosok képzé­se folyik, ötven tanulónk van, s ez erőnkön felüli költ­ségeket jelent. Rendezetlen te­rülete ez a szakmunkáskép­zésnek. Más vállalatok ta­nulóit is képezzük, de ezek a vállalatok a költségek viselé­se elől elzárkóznak. — Beszélne az 1985. évi ter­veikről? — 1985 tavaszától a szolgál­tatások bővítését tervezzük. Autófelszerelési és -ápolási cikkek, alkatrészek árusítását kezdjük meg. Az, önállósulás óta dédelgetett tervünk az autómentő szolgálat beindí­tása. Megvalósítása reális kö­zelségbe került: a gépko­csit megvásároltuk. Súlyos gondon szeretnénk enyhíteni azzal, hogy a telep bejárata ti.ellett kialakított rámpás mo­sótéren alsó-felső mosást, olaj­cserét, és kisebb beállítási munkákat végezhetnének el saját kezűleg, a nap bármely szakában az autósok. Áram, víz és tömlő áll majd ren­delkezésükre. Reméljük, hogy ezt a szolgáltatást megsze­retik és igénybe veszik a kör­nyék autósai. A kisvállalat egész épülete kívül-belül úszik. Az olvadás miatt egyre növekvő tócsákat már átugorni sem érdemes. Az itt dolgozók: megszokták, de az ügyfelek mindegyike rá­csodálkozik e furcsa jelen­ségre. Beázás — Az épület tetőszerkezeté­nek beázása olyan nagy mér­tékű, hogy a biztonságos munkavégzést is veszélyezteti. Ezzel kapcsolatos gondjainkat a felügyeleti szervünkkel kö' zöltük és ezzel párhuzamo san szavatossági pert indítot­tunk a „fémmunkás” Vál­lalat ellen. Sajnos a per kilá tásai — a jelenlegi állás sze rint — nem kedvezőek. S. E. A harmincméteres ember Őrá valójában mindenki felnéz Nagy szerencsém volt, hogy ebédszünetben érkeztem, más­különben a harmincméteres embernek csak hűlt helyét ta­lálom. Most Itt áll előttem a deszkából épült pihenő hűvö­sében, s úgy nézek rá, mint különös, messziről jött ide­genre. Valódi mérete persze nem több 180 centinél, de ne­ki mégis megadatott, hogy túl a házak fölött szemlélhesse a világot. Igaz, csak munkaidő­ben. Vízszintes síkban semmibe vesszük e távolságot, de Ugyanez felállítva, már szédítő magasság. Pedig Varga Pálnak napjában többször is fel kell kapaszkodnia a sárga kutri- cáig, nem tehet ellene, hisz végül is ott a munkahelye. Darukezelő. Nem állít valótlant, amikor azt mondja mosolyogva, hogy rá bizony a szó szoros értel­mében felnéznek munkatársai. Persze ez a hízelgő megállapí­tás nemcsak a magasság miatt igaz, hanem, mert Varga Pált valóban ügyes gépkezelőként ismerik itt a Ceglédi úti épít­kezésen. No, de ő sem néz le gőgösen, a lenti munka neki is ismerős ám, valamikor 12 éve mint segédmunkás kezd­te a ceglédi illetőségű Dél- Pest megyei Tanácsi Építőipa­ri Vállalatnál, volt alkalma belekóstolni a nehéz kőmű­vesmunkába. A technika — Az itteni építkezés mi­lyen stádiumban van? — 39 lakás felépítését bíz táik ránk, most a blokkozási, födémezési munkálatoknál tartunk, ezzel októberre vé­geznünk kell, a lakások át­adása tudomásom szerint jövő év márciusában lesz (a ter­vek szerint) esedékes. (Ripor­tunk még az elmúlt év végén készült, az említett dátumok ennek megíelelőeip értglmezen- dók: Á szerk.) — Mindannyian vidékiek? — Vannak közöttük hely­beli munkások is, de zömében Ceglédről járunk át, az uta­zás megoldott, a vállalat gép­kocsija szállít bennünket. Ed­dig nemigen fordult elő. hogy túl a megye határán kaptunk munkát, az utóbbi 'években Dabos, Honor, Nagykáta, Ör­kény körzetében építkeztünk. — A sok gép közül miért éppen a darut választotta? — Nem sok lehetőségem volt nekem a válogatásra, a szükség úgy hozta, hogy me­net közben mindegyik kezelé­sét kitanultam. Nem mondom kicsit vágyakoztam a darura Debrecenben elvégeztem a 3 hónapos nehézgépkezelői isko­lát, de csak alig két hónapja jutottam idáig, hogy üresedés révén véglegesen magaménak tudhatom a gépet. A jelek útján — Milyen érzés odafönt órákon át dolgozni? — Ne irigyelje senki, mert nagyon rossz. Télen igencsak hideg ott a levegő, nyáron meg éppen hogy meg nem fői az ember a fülkében, ha meg ajtót nyitok, elviselhetetlen a huzat. — időnként bizonyára jól­esik egyet nézelődni... — Na hallja, még csak az hiányozna, hogy máshová te- kin tgessek, persze idő sem igen jutna az ilyesmire. Ami­kor a darus beindítja a gépet, minden idegszálával kötődnie kell a lenti folyamatokhoz. Egyetlen pillanat, s jóvátehe­tetlen kár keletkezhet. Ezért nagyon fontos, hogy a darus, meg odalent a kötöző, aki irá­nyít, csupán a jelek útján is szót értsen. — Az emelőkar 50 méteres körzetben dolgozik, a teher szabja meg, mekkora legyen a hajlásszög, 50 tonnás teher esetében csak 10 méteres ki­lógása lehet a kárnak, bizony jó érzék, meg sok gyakorlat kell a darukezeléshez. Átlag­ban 50 alkalommal emelek egy műszakban, volt, amikor duplájára ugrott a teljesít­mény, igencsak elfáradtam. Méltóságteljesen Lassan vége az ebédidőnek. A kőművesek elfoglalják he­lyüket, az épülő ház első szintjéről várakozó arccal te­kintenek a darusra. Mennie kell. A vaslépcsőkön fürgén kapaszkodik felfelé, néhány pillanat, s eltűnik a fülkében. A szikár óriás méltóságtelje­sen fordul meg tengelye kö­rül. Mire a kapuból visszanézek, már hatalmas betontömb húz­za a drótkötelet, majd las­sanként ráereszkedik az épülő házra, hajszálpontosan oda, ahová a kötöző mutatja. In­nen akár inthetnék is a da­rusnak búcsúzásképpen, de tudom, bármennyire is a sze­me előtt vagyok, úgysem lát­na. Csak az építőket figyelt... Miklay Jenő Ez évben 6600 vasúti kerékpárt újítottak fel a MÁV Dunakeszi Járműjavítójában. Felvételünkön a kerékcsapágy-szerelő mű­helyben Pető József lakatos, a szakma ifjú mestere szereli össze a kerekeket Hancsovszki János felvételei Teljesítették vállalásukat ló munkáért, több bér Változó, nehezebb feltételek A Vetőmag Vállalat monori telepének kultúrtermében ter­melési tanácskozáson jelentet­ték be a vállalat vezetői, hogy a Pestvidéki Területi Központ teljesítette a termelési terveit, az export- és gazdálkodási vállalásait. Az előzetesen elkészült mér­leg adataira támaszkodva dél­előtt kiszámították a bérfej­lesztési lehetőségeket, délután­ra már számfejtették, és 1985 első nagy örömeként január 3- án, ma ki fogják fizetni. A központilag biztosított 2 százalékos bérfejlesztésen túl a 150 százalékos tervteljesítésért további 5 százalék, a 140 mil­lió forinton felüli tőkésexport­értékesítésért 4 százalékos bér­preferenciában részesültek a dolgozók. Vámos Géza igazgató elisme­réssel szólt a termelési, keres- kedelrfii és pénzügyi-számvite­li és más feladatokat végző munkatársakról és nagy-nagy köszönettel a nehéz körülmé­nyek között, túlórában és ün­nepen is helytálló tisztítóüzemi munkásokról, vezetőkről. Palkovics Károly főkönyvelő ismertette az 1985. évi tervet, és az új közgazdasági szabá­lyozásból adódó feladatokat, gondokat, amelyek alapián még nagyobb erőfeszítésekre lesz szükség a fokozott köve­telmények túlteljesítéséhez. Ezekhez kívántak a gazda­sági és társadalmi vezetők, erőt, egészséget, sok sikert és boldog új évet. Azzal a kijelentésünkkel, hogy a neurózis világjelenség, sajnos nem mondunk újat. Ám mielőtt állításunk bizonyítá­séért hazánk határain túlra tévednénk, hadd nézzünk kö­rül egy kicsit saját portánkon is. Vajon mit tud a neurotikus tünetek terjedéséről az egész­ségügyi szakember? Ismer­jük-e eléggé az okokat, tehe­tünk-e valamit a neurózis tö­megméretű növekedése ellen, s ha igen. mit? . Tehát nézzünk körül szű- kebb pátriánkban, például Pé- celen, ahol dr. Varga László csoportvezető körzeti orvost kerestük fel, hogy szakmai ta­pasztalatai, ismeretei alapján igyekezzünk a valóságot jól megközelítő képet kapni a tár­gyalt témában. — Hogy mik a legfőbb okai a neurózisnak? — kérdezett vissza dr. Varga László,’ de mielőtt válaszolt volna, saját körzeti orvosi vizsgálati éred- menyeiből adott egy nagyon elgondolkodtató szemléltetést, ami szerint az ő 2 ezer 500 be­tege közül 200-nak van keze­lésre szoruló neurózisa, nyolc- van-kilencvenen alkoholisták, s majdnem ugyanennyien dia­béteszek, vagyis cukorbetegek. Nagyon elterjedtek a külön­böző emésztés] zavarok, a vér­nyomás rendellenességei, az ulcus (fekély), a pajzsmirigy- megbetegedések; a szívinfark­tus javakorabeli, alkotni képes férfiakat visz ei. Mindehhez járulnak a szenvedély betegsé­gek, például az alkoholizmus és a dohányzás. Ezek a neurózis kialakulásá­nak és terjedésének legfőbb másodlagos okai, hiszen a va­lamilyen betegségben szenvedő ember sokkal érzékenyebb a pszichés eredetű megterhelé­sekre, s egyébként is a szervi baj tovább növeli neurózisát. — A neurózis elsődleges okait az emberek egymás kö­zötti kapcsolatának hibáiban, a fizikai és szellemi képessé­güket jóval meghaladó felada­tok vállalásában, s életükben bekövetkező úgynevezett gyors, forradalmi változásokban lá­tom, amelyekhez képtelenek alkalmazkodni. Ezek az okok aztán családi, munkahelyi tra­gédiákhoz. bukásokhoz vezet­nek Aztán következnek a szenvedélybetességek. amik az egészséges életforma eltorzulá­sához. vezetnek — S ha már jelentkeznek a szervi báiok is. még egyszer akkora teher jut a gyógyítani akaró orvosra! — folytatta a válaszadást a csoportvezető körzeti orvos. — Többek között nagyon hiányzik a megelőző, meggyő­ző egészségügyi tájékoztatás, de amikor a körzeti orvos elé kerül a beteg, egyszerűen nin­csenek olyan körülmények, hogy eredményesen lehessen vele foglalkozni ott és azon­nal a rendelőben. — S akkor még nem szóltunk arról, hogy a kör­zeti orvos energiájának óriási részét leköti a táp­pénzes munka, a KÖJÁL- tevékenység, a közéleti és tár­sadalmi munka, s esetleg egy külön szakmai érdeklődés. Képtelenség itt a rendelőben égy neurózisos beteg kivizsgá­lása 4—5 percben. — És sok a fekvő beteg is, ahová a körzeti orvosnak ki keli járnia. Az is probléma, hogy körzeti orvosokat sehol sem képeznek ki neurózisos betegek gyógyítására, ha mégis van ilyen érdeklődése, akkor azt egyénileg, fakultatív úton elégítheti ki. — A másik nagy hiba, hogy hazánkban elsősorban a gyógy­szeres kezelést alkalmazzák neurózis ellen. Holott külföldi példák bizonyítják, hogy sok esetben egyáltalán nincs is szükség orvosságra. A világ számos országában léteznek olyan neurópszichiátriai kór­házak, ahol nem gyógyszerrel, hanem pszichoterápiával ke­zelnek, az életforma befolyá­solásával, átállításával, család, terápiával gyógyítanak! — Honnan származik dr. Varga Lászlónak az érdeklődé­se a neurózis iránt? — Évekig dolgoztam a fővá­rosban a mentőszolgálatnál, ott jöttem rá, hogy nem emberi sorsok szerencsétlensége miai siettünk szirénázva, s hogy nem valamiféle fátum kergeti bele az embereket az akut helyzetekbe. Ott tapasztaltam hogy az emberek életmódja, szenvedélybetegsége, egymás közötti kapcsolatuknak súlyos zavarai okozzák a neuróziso­kat — Ez a felismerés, és a neu­rózis iránti érdeklődésem ve­zetett el az Általános Orvosok Tudományos Egyesületébe is, ahol 7 évig dolgoztam mim megyei titkár és országos ve­zetőségi tag. Aztán a Vöröske­reszt munkája ii- azért tetszett meg, mert ez az apparátus sem orvosságokkal gyógyít. — Dolgozik Pest megyében egy jól képzett elmeorvos, dr. Hámori István megyei íő- elmegyógyász. Tanítványának vallom magam 10—12 éve. Sok közös előadásunk volt, közös szakcikkeink jelentek meg, szo­rosan együttműködöm vele m;. is, sokat tanultam tőle, s szívesen kamatoztatnám i. mé­reteimet. Szükség volna rá Pé- celen! — fejezte be mondani­valójának ezt a bevezetőnek szánt részét dr. Varga László csoportvezető körzeti orvos. De a témát nem zártuk le.., Aszódi László Antal légi kerekekből újak ökok, tapasztalatok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents