Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-28 / 22. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM 1985. JANUÁR 28., HÉTFŐ A Kossuth Múzeumban Ajtót nyit ismét a XX. század A tanár is ember — de a mú­zeumigazgató is. A pedagógus magából kikelve csak beszélt, beszélt, méltatlankodott, Ko­csis Gyula, a ceglédi Kossuth Múzeum igazgatója pedig vár­ta, mikor vonul el a szólavina. A gyerekcsapat az előtérben topogott. A tanári méltatlan­kodásra, még a múlt tanév­ben, az adott okot, hogy el­jöttek a múzeumba, az osz­tály szerette volna megnézni a várostörténeti állandó kiállí­tást és a Kossuth-relikviás szobát, ám itt tudták meg, hogy ez lehetetlen. | Közös óhaj volt Akkortájt parkettázók fü- tyürésztek és rakodtak — im­már másodjára — az emeleti termekben, ahol ennek a ki­állításnak a helye lett volna. Másodjára, mert hogy az első parkettazás rosszul sikerült, a leceket tel kellett szedni, min­dent újból kezdeni. A Városgazdálkodási Válla­lat pluszmunkát csinált .ma­gának (költségről most ne is beszéljünk), a múzeum pedig nem tudta betölteni feladata egy részét, azt, hogy állandó kiállítással adjon ismereteket az érdeklődve betérőknek, akiket különösebben az a fel­irat sem izgatott, hogy „a mú­zeum építkezés miatt zárva”. Most viszont beléphetünk az emeleti termekbe ismét. A vá­ros története kitárulkozik előt­tünk, egészen a XX. századig. Ezt az anyagot tavasztól lát­hatja ismét a nagyközönség. Múlt hónapokról, munkáik­ról az igazgatóval beszélge­tünk. Azért, hogy a látogatók nem térhettek be, nem állt meg a világ, a muzeológusok sem tétlenkedtek. A felújítás tulajdonképpen 1982-ben kez­dődött, azóta is tart. Az emlí­tett parkettázás hónapokat vett igénybe, és így hónapokat csúszott az állandó kiállítás megnyitása. Eszerint kellett módosíttatni a szükséges mi­nisztériumi engedélyeket is, ami szintén időt vett igénybe. Egy állandó kiállítás össze­állítását, megnyitását miniszté­rium engedélyezi, lebontásá­hoz, időszaki felszámolásához épp ilyen engedély kell. Ha a határidő módosul, azt ezen a hivatali lapon is módosítani kell. Szigorú az adminisztrá­ció, figyelemmel kíséri az anyag helyét, sorsát. Nem titok, hogy a múzeum munkatársai — mint művelő­dési intézmény munkatársai — tartottak attól, hogy a közön­ség, ha az építkezés igen so­káig tart, elszokik az ide já­rástól. E vélekedésük nem alaptalan. Hiszen, még az is­kolások csoportjait, akik kör­nyezetismereti. osztályfőnöki óra alatt jöttek múzeumot lá­togatni, vagy épp más vidék­ről, az osztálykirándulás, át­utazás alkalmával — őket sem tudták fogadni. Aki a múlt évek, hónapok alatt itt járt Tolnából, Sza­bolcsból, Baranyából vagy épp a szomszéd megye vala­melyik tanyasi iskolájából, ki tudja, mikor veti erre megint a sorsa? Muzeológusok, restau­rátorok, s mondhatjuk inkább úgy, hogy az intézmény min­den alkalmazottja leghőbb szíve vágya volt, hogy a ka­put végre megnyitnassak az érdeklődők előtt. írások, kötetok Odabenn? Ez alatt az idő alatt vandorélet, körülmények­hez alkalmazkodó kutatómun­ka folyt. Tavaly a restauráto­rok és a szakos múzeumi mun­katársak a tápiószelei tílasko- vich Múzeum anyagát hozták rendbe, az ott folyt belső fel­újítás után. A ceglédi restau­rátor kezében legalább félezer tárgy fordult meg, felújításra, újból konzerválásra. Minden darab egyedi, szinte mind más bánásmódot kívánt. Az ezt megelőző évben az abonyi fa­lumúzeum anyagának konzer­válásában segítettek sokat. Mivel Cegléden kapott ha­zát a Pest megyei numizmati­kai gyűjtemény, ennek szám­ba vevése, felsorolása, dara­bonkénti meghatározása, tisz­títása és esetleges restaurálása is feladatok özönét adta az e tárgykörös munkatársnak, ré­gésznek. A Kossuth Múzeum hat mu- zeulóigusa közül három tavaly nyáron leadta írott anyagát a Tápiómente héprajza című kö­tethez. Ez a kiadványnak mintegy negyedét képezi. A régészeti rész Dinnyés István munkája, a község település- történetével a XIII. századtól napjainkig Kocsis Gyula, a társadalomnéprajzi témakör­rel, ezen belül is a városi cse­lédekké lett nőkről szóló, már- már szociográfiai témakörhöz illő figyelemkeltő anyag meg­írásával Nagy Varga Vera foglalkozott. Ö írt ^emellett Tápiógyörgye népi díszítőművészetéről, fa­faragásról, famunkákról a fa­lumúzeumhoz gyűlt anyag kapcsán. Különböző tudomá­nyos kiadványokban, kötetek­ben, megjelentekben és majd megjelenőkben szintén ott ol­vasni majd a Kossuth Múzeum munkatársainak a nevét. Értenek hozzá Az év során a feladatokat kiegészítette a gyűjtés. A mu­zeológusok munkája itt szinte teljes folyamatában felért egy általános ismeretterjesztéssel. hiszen adatszolgáltatókkal, fontosnak vélt tárgyakról hírt adókkal, vagy egyszerű kíván­csiskodókkal beszélgetve, óha­tatlanul dolguk volt ez is. S most, az év elején? Ter­veik java készen, a feladatok pedig ott sorakoznak. A ta­vasszal nyíló, a XX. századi anyagot bemutató termet be kell tölteni. Itt szó szerint az asztalosmunkától, a gyalulás- tól, szögecseléstől kezdve a tárlók üveglapjának íényesíté- séig mindent ők végeznek; Miért? Mert értenek hozzá, és mert ez a legolcsóbb. Nem azért, mert a muzeológusi fel­adatkörbe ez is beletartozik konkrétan. A munkatárs itt egyben technikai személyzet, így hozza a sorsa. A raktározott anyagnak is gondját kell viselni, hiszen, ha a múzeumot jéghegyhez ha­sonlítjuk, akkor egy állandó kiállítás csak a jéghegy csúcsa — a raktár a többi része, amely, mint Kocsis Gyula igazgató mondta, itt, a ceglédi és környékbeli kultúra tárhá­za, megőrzendő tárgyainak utolsó menedéke. Gyarapodá­sán azt is látni, hogy jó a la­kosság és a múzeum kapcso­lata. Természetesen újabb be­mutatók, időszaki kiállítások gazdagítják az évet. E. K. Magányosok tohorzéja Épülhet a gázvezeték Segíteni mindig készek A ceglédi Kossuth Művelő­dési Központban ismét felújít­ja működését a magányosok klubja. Szombatonként dél­után öttől este kilenc óráig tartják összejöveteleiket, ame­lyeken minden egyedülálló részt vehet. Tetemes téma \ Elszaladt az ebadta A gyepmestereknek nem szenvedélyük Kutyák csaholják körül a gyepmestert, amint műanyag talpú csizmájában a havat ta­possa. A fa alatt szelt ki ma­gának utat, azt járja oda s vissza tempósan. Nehéz üsző — Mit használ fagy ellen? — Semmit. Lépdelek rende­sén. Mi egyebet tehet az em­ber? A szolgálatban levő gyep­mester legalábbis nem sokat. Tán még annyit, hogy motoros bukósisakját a fején tartja. Ha viszont már végképp nem állhatja az egyre inkább éle­sedő hideget, hát hazatér kis­sé fölmelegedni, de lakcímét a táblán hagyja, megkeresik, ha szükség van rá. Mert túlzás nélkül mondhat­juk, hogy a városi gyepmester telepén fagyos a munkahelyi légkör. A dögház kézmosójá­ban felejtett víz befagyott, vastag jég feszíti a kagylót. A kőhajításnyira eső szolgálati lakás nehezen akar kiürülni, Végh Miklós gyepmesternek nincs hová behúzódnia. Persze ki a csudának jutna eszébe ilyen időben a dögház­ba vonszolni a telepre hozott tetemeket. Éppen elegendő, hogy összefagyva hevernek — mint most is — a fehérre me­szelt ház előtt. Odébb a kon­téner kevés híján színültig telt, s a gyepmester nem is na­gyon igyekszik tovább púpoz­ni a halmot, mert bár azt a merev szemű kutyát még csak-csak, de a kicsavarodott nyakú üszőt már aligha bírná egymaga emelgetni, és a kite- rítet disznókkal se járna job­ban. Az elhullott jószágokért (portéka?, áru?, cikk?) a szol­noki feldolgozóból érkezik autó, hetente két alkalommal, A gyepmester tehát kimúlt állatokat gyűjt, noha nem ez a szenvedélye. Egy-egy tete­mért dögcédulának titulált át­vételi elismervényt ad cseré­be, aminek — mint mondja — az állatokra kötött biztosítás miatt van jelentősége. A telep készletének nagyobbik részét birkák és sertések teszik ki, de akad kutya, szamár, marha, ló stb. Épp a minap akarták rávenni Végh Miklós gyep­mestert arra, hogy hordozza csak el ő az egyik ceglédi tsz elhullott malacait. De nem, ezt ő nem teheti, cipekedést kizá­rólag a lakosság kedvéért vál­lalhat. Kóbor párák Ha hűvös, de nem hossza­dalmas telepi szolgálata letelt, a gyepmester a város utcáit rója. Szétnéz. Ilyenkor kerít időt arra, hogy a feltűnően koncsorgó, csatangoló kutyá­kat és macskákat erejéhez mérten befogja. Mert csak mondani könnyű, elkapni már korántsem. Ugyanis nem hagy­ja magát, elszalad. („Megyek utána az egyik járdán, átro- hon a másikra. Ott is köve­tem, becsúszik egy autó alá. Na, akkor aztán elkaptam.”) Egyébként a kóbor párák be­szolgáltatóinak — a hiedelem­mel ellentétben — nem jár semmiféle jutalom. Foszladozó jószágtetem he­ver gyakorta több napig az utcán, nem kevésszer a város kellős közepén. Bizonytalanul kerülgetjük, s egy pillanatig talán arra gondolunk: no, most akkor kinek is kellene azt elhurcolnia. Válasz híján megfeledkezünk az egészről. A betonra rogyott állatmaradvá­nyok eltüntetése is a gyep­mester dolga. Ha tudomást szerez róla. Aki az utcán állati hullába botlik, akkor cselek­szik a leghasznosabban, ha erről a tanácsot értesíti. Mert a gyepmesterhez még nem ve­zették be a telefont. V. S. Legyünk őszinték, hogy so­kan feledékenyek, sőt mond­hatnánk, hanyagok vagyunk, ha a rendszeres fizetnivalóról van szó — tényként ezt állapí­totta meg a ceglédi Városgaz­dálkodási Vállalat vezetősége, ahol Bóbis Károlyné ingatlan- kezelési osztályvezetővel erről a témáról beszélgettünk: a bér­lakásban élők fizetési morál­járól. — Milyen a ceglédi emberek fizető készsége? — Döntő többségben pontos és jó. Határidőre befizetik a csekken az esedékes összeget. Emellett vannak, akik nem hajlandók időben fizetni, ki­találnak, mondanak ilyen­olyan kifogásokat fizetés he­lyett. Ezért szaporodott egyre a vállalati kintlévőségek össze­ge. A lakások használatához kapcsolódó tevékenységeket pedig el kell látni, akár fizet­nek, akár nem. Gondolkoztunk több megoldásról, s végül egy díjbeszedő, vállalati gazdasági munkaközösséget alakítottunk. Feladatuk a helyszínre menni a kívánt és megfelelő időpont­ban és a díjakat beszedni. — Hogyan fogadják a díjbe­szedőket? — Sok helyen örülnek neki, mert megkíméli őket a felesle­ges járkálástól. Mások meg­szokták már, hogy a dolgot az OTP-re bízzák, inkább átuta­lási betétszámlát nyitnak. Van­nak bizalmatlanok is, akik nem tartják egyenértékűnek a postai feladó ve vénnyel a kézzel írott nyugtákat. Pedig ezeket vállalati bélyegzővel is ellátták, hivatalosan és szigo­rú számadás tárgyát képező tömbökből tépik ki a lapokat. A vállalat és a vgmik közötti A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság ceglédi szervezete rendszeres és tar­talmas tevékenységet folytat. Sikerrel működteti a személy­zeti vezetők klubját is, amelynek tagjai időről időre sok hasznos információt kap­nak egy-egy témakör legjobb ismerőitől. Asztalitenisz Zsinóron tasakok Cegléden már több helyen — élelmiszert kínáló kisebb, városszéli boltokban is — áru­sítják a kiskerteseknek szánt, színes címkés tasakokba zárt vetőmagokat, főleg zöldségfé­lék és virágok magvait. A Béke téren ügyes kirakati de­koráció; vékony zsinórra fűz­ték az ily módon apró, figye­lemkeltő színes zászlókhoz ha­sonló zacskókat. Uborka, saláta, paprika, pa­radicsom, gyökérzöld és kara­lábé: a magostasakok tartal­ma hamarosan gazdára, kert­re lel. Vásár Albertirsán Február 3-án, vasárnap, AU bertirsán országos állat-, ki­rakodó és autóvásárt tartanak. együttműködési szerződés tar­talmazza az elszámolás módját. — Mikor alakult meg és mi­lyen összetételben ez a gazda­sági munkaközösség? — Tavaly ősszel alakultunk, hatan vagyunk, mindannyian nők. Feladatunk a lakbér, va­lamint a vízellátás, a tv-anten- na használat, a fűtés és a me­legvíz díjának beszedése. Mun­kánkkal a lakóknak kedve­zünk, mert akkor megyünk, amikor kérik. Ennek különö­sen a nyugdíjasok örülnek. — Mikor indulnak háztól- házig? — Mindig csak munkaidő után. Délután öt órától este hétig keressük fel általában az embereket otthonukban, de ha kell, szombaton is elmegyünk, — Van már kimutatható eredménye a munkájuknak? — Természetesen igen, hi­szen olyanokat sikerült fizetés­re bírni, akiknek több 10 ezer forint volt már a hátralékuk. Meggyőztük őket: mentesülnek a többszöri postaköltségtől, az illetékektől, a végrehajtási díj fizetésétől, ami szintén zsebre megy. — Milyen eredményt remél­nek a munkájuktól? — Ha mindenki a díjbesze­dőnél fizetne, akkor a vállalat­nak ez évi 181 ezer forint csekkmegtakarítást eredmé­nyezne. A hátralékokat 1 szá­zalék alá szeretnénk visszafog­ni és kialakítani a fizetési mo­rált úgy, hogy a tárgyhónap 15-ig mindig mindenki ren-. dezze a számláját. A kolléga­nőim és magam is azon mun­kálkodunk, hogy ez a kitűzött cél elérhető legyen. Január 29-én, kedden délután két órakor az MTESZ techni­ka házában, a Petőfi utcában dr. Pulay Gyula, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal fő­előadója tart előadást A fog­lalkoztatás és munkaerő-gaz­dálkodás feladatai a kereset- szabályozással összefüggésben címmel. A tájékoztatót kötet­len beszélgetés követi. v Jönnek a díjbeszedők Esti órákban kopogtatnak K. S. A keresetekről a klubban Abonyban hosszú idő óta közügy a társadalmi munka, a településfejlesztés segítéséhez. Mint Makai Bélától, a tanács műszaki csoportjának vezető­jétől hallottuk, szükség lesz az új ötletekre. Tavaly az abonyiak a tele­pülést szépítették, gyarapodá­sát segítették. Az eredmény nem lebecsülendő, az ellen­szolgáltatás nélkül végzett munka értéke 1984-ben meg­haladta a 15 millió forintot. Ebben a lakosság 5,5 millió forint ércéket képvisel. Az útalap-készítés a Land­ler Jenő, az Abonyi Lajos, a Kölcsey Ferenc, a Kállai Éva, a Kossuth Ferenc, a Bocskai, az Eötvös, a Szamuely, a Beze- rédi, a Kodály Zoltán, a Wes­selényi, a Homok, a Mátyás ki­rály és a Damjanich úton fon­tos teendő volt. Ehhez a MÁV Pályafenntartási Főnökség na­gyobb mennyiségű kőtörmelé­ket adott. Hasonlóképpen je­lentős a mezőgazdasági nagy­üzemek támogatása a külön­böző földmunkákban. Járda­alapot készítettek a temető mellett és feltöltöttek a strand melletti, volt kézilabdapálya területét, amely ugyancsak fej­lesztési célokat szolgál. A nagyközség több pontján, összesen 1074 négyzetméter járda épült a lakosság közre­működésével. A kisiparosok több mint 200 óra társadalmi munkát végeztek egy tanácsi bérlakás felújításakor. A Me­chanikai Művek szakmunká­sai a falumúzeum két épületé­nek helyreállítására 200 órát áldoztak szabad idejükből. Az év második felében meg­kezdődött az öregek napközije felújításának előkészítése. Ugyancsak a lakosság összefo­gása révén jutottak jó vezeté­kes vízhez a Garai és Mária út lakói. Jelentős nap volt a telepü­lés életében, amikor elkezdő­dött a gázvezeték építése. Eh­hez a lakosság hozzájárulása tavaly meghaladta az 1,2 millió forintost. Erre az esztendőre a tervezett társadalmi munka ér­téke 21,8 millió forint Abony­ban. A vizsgára készülődnek A tanév első felének végéhez közeledve a DÉMÁSZ Kossuth Ferenc utcai tanműhelyében tíz elsőéves villanyszerelő-tanuló ad számot rövidesen fémipari alapismereteiről. Hartyányi Sán­dor szakoktató — képünkön — tetőtartó bilincs készítését el­lenőrzi. fcjfeíiSÉe . Apáti-Tőth Sándor felvétele Két vereség az NB ll-ben Erősebb volt a bajnokjelölt A Ceglédi VSE NB Il-es II. asz­talitenisz-csapata két legutób­bi találkozóját elvesztette, így hat győzelmével eddig tizen­két pontot szerzett. Az eset­leges körbeverések miatt azt még nem tudni, hogy ez elég, lesz-e a jobbik hat csapat kö­zé kerüléshez. Ha nem, az sem tragédia, hiszen a fiata­lok szerepeltetésének az NB ll-ben elsősorban az a célja, hogy a korábbinál magasabb színvonalú bajnokságban fel­gyorsuljon fejlődésük. Az eredmény szempontjából csu­pán azt várták el tőlük, hogy harcolják ki a bennmaradást. Az együttes mindkét alka­lommal tartalékoson állt ki. Az edzésekről igazolatlanul tá­volmaradó Türei — aki pedig a napokban kiadott, s a tavaszi idényre érvényes ifjúsági ranglistán előkelő hatodik he­lyen áll — „házi fegyelmit” kapott. A fiatalok a bajnokesélyes, tavaly még NB I-es ÉGSZÖV MEDOSZ és az évek óta az NB Il-es élmezőnyhöz tartozó Kiskunfélegyháza ellen több­nyire jól játszottak, de meg kellett hajolniuk a nagyobb tudás előtt. Szorosabb ered­ményre kilátás csak a máso­dik összecsapáson volt, de ott Szily Gy. és Orosz kevesebbet nyert a vártnál. Eredmények: ÉGSZÖV ME­DOSZ—Ceglédi VSE II. 18-7. Győztek: Szily Gy. (3), Oro«2 (2), Szappanos (2). Iván és Szegedi nyeretlen maradt. Kis­kunfélegyháza—Ceglédi VSE II. 16-9. Győztek: Szily Gy., Szappanos, Iván, Szegedi (2— 2), Orosz (1). U. L. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents