Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-26 / 21. szám

L.LOI ina Ezer kiló szövőfonal A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM 1985. JANUÁR 26., SZOMBAT Nagykabátban a moziban A korszerűsítésre nincs pénz Tüzelőt, fát rakták le egy nagy autóról a gödöllői mozi udvarán. Néztem a rakodókat és eltűnődtem azon, hogy a városközpontban egy ilyen'fon- tos létesítményben még nem jutott el a korszerűbb energia. Erre a megállapításra azért is jogom volt, mivel többen pa­naszolták, hogy a gödöllői mo­ziban nagykabátban nézik az előadásokat. A környéken levő intézményekben már gáz van, távfűtés adja a meleget. Még aznap késő délután lá­togatást tettem a gödöllői Pe­tőfi Filmszínházban. Az üzem­vezető Köhler György készség­gel állott rendelkezésemre és kendőzés nélkül adott választ a kérdésekre. Jól ismeri a gö­döllői állapotokat, immár, hét éve dolgozik a szakmában és szereti azt, amit csinál, szíve­sen látja el munkakörét. Gyerekeknek A dolgok elébe vágya az iránt érdeklődöm, milyen a mozi látogatottsága. Nem rossz, hangzik kurtán a yálasz, a me­gyei átlagnak megfelelő. Gö­döllő és vonzási körzétében 500 ezer az évi mozinézők száma. Ebből 300 ezer á város, 90 ezer Aszód, a többi 110 ezer a kis mozik nézőiből tevődik össze. Milyen a mozi berende­zése, érdeklődöm tovább. A városi moziban a felsze­reltség elsőosztályú, korszerű gépeik varrnak, amelyek újnak: mondhatók, hiszen alig kétévew sek. Hetente huszonegy előadás szerepel a rendes játékrend­ben, de ezenkívül van. mikor pluszvetítést■ tartanak. Iskolák tanulói, óvodák kicsinyei szá­mára a megrendelésnek meg­felelően j vetítenek. Ezekre az előadásokra kísérőkkel, neve­lőkkel érkeznek a gverekek. A nézőtéren 307 ülőhely van. Január 1-től van dekorációs, akinek a fő tevékenysége a provagandát szolgálja. A kö­zeljövőben egy nagyméretű, szembetűnő tájékoztatótáblát helyeznek ki a mozi elé, me­lyen nemcsak a műsoron sze­replő film, hanem a helyár is olvasható lesz. Milyen a mozi belső hangu­lata, biztosítva van-e a néző számára a zavartalan benttar- tózkodás, amihez elengedhetet­len télen a fűtés, nyáron a hűtés. Kiváló brigád A fűtéssel, illetve a meleggel baj van, nem tudják azt a hő­fokot elérni, amit elvár a né­ző. Különösen az elmúlt na­pokban, amikor nem volt rit­ka a külső mínusz 15 fokos hő­mérséklet, sőt ennél többet iß mértek. Pedig mindennap reg­gel 6 órakor kezdődik a fűtés, az esti utolsó előadás végéig tart, fával és koksszal (a fát begyújtáshoz használják). Egy idényben 100 ezer forint ára tüzelőt használnak fel és mégis panasz van, jogosan. A város megérdemelne egy meleg filmszínházat, jegyzem meg, miközben a sóik mozilátogató­ra gondolok. A szakvélemény elkészült már a gáztüzelésre. Sajnos egymilliója nincs a mo­ziüzemi vállalatnak egyelőre, de már az is valami, hogy tud­ják, mennyibe kerülne a kivi­telezés. Mi újság a mozi dolgo­zói körében, folytattam a kér- dezősködést. Tíztagú kis kollektíva szol­gálja a művelődés, szórakozta­tás és népművelés e műfaját. Huszárik Zoltán filmrendező nevét viseli a kiváló címet el­nyert munkabrigád. A vezető helyettese Pálvölgyi Lajosné, 9. közismert Zsuzsa , néni, aki 33 éve ül a kis ’ ablak mögött és szolgálja ki a belépőjegye­ket. A filmszállítás gondjai is megoldódtak, nem kell mór zsákban cipelni a tekercseket, minit aizt tette Sáránszky Ru­dolf hosszú éveken át. A ván­dorvetítő szolgálat gépkocsival szállítja a filmet. Itt elmondhatjuk azt is, hogy Gödöllő vonzási körzetében 120 előadást tartanak, ott, ahol nincs kiépített mozi. Például iskolákban, művelődési házak­ban, óvodákban és szociális otthonokban. Ez a forma 1979 —80 óta dívik. Az elkövetkezendő időben milyen fejlesztési lehetőséget lát a mozi vezetője? Ezt azért is bátorkodtam feltenni, mivel fiatalember ült előttem, aki a gondok között sem látja re­ménytelennek a jövőt. Ha egy napon a fűtési gon­dok megszűnnek, akkor egy kis ráfordítással és jó szerve­zéssel sikerül majd megoldani egy régi tervet. Legyen a mo­zinak ismét ruhatára és egy büféje. Ez is hozzátartozik a kultúráltsághoz. Az ellenfél Van-e a mozinak ellensége, tettem fel végül a kényes kér­dést. Igen, van, már megszüle­tett és egyre növekszik, az pe­dig a video. Sok filmet visz­nek el a kölcsönzőből, amit az­tán egyre növekvő közösségek­ben visznek képernyőre. Csiba József Valkó, Vácszentlászló Az utolsó év A hatodik ötéves terv céljai között szerepelt Valkon és Vácszentlászlón a községek vezetékes ivóvízzel való ellá­tása. Az elmúlt évben sokat haladtak előre a beruházás megvalósításában. Megfúrták a tervezett kutakat — az egyiket például Vácszentlászló központjában, a Vadász ven­déglő mellett —, és elegendő, jó minőségű ivóvízre leltek. -Állnak már a hidroglóbuszok is, elkészült több üzemi épü­let. A földben varr 16 kilómé­ter hosszú vízvezeték. Idén be­fejezik a munkát. Naponta ezer kilogramm szövőfonalat készítenek a Hazai Fé- süsfonó és Szövőgyár kistarcsai gyárában. Képünkön: Zimonyi Béláné 40-es numero metrikus fonalat készít. Se itt, se ott Eltűnnek a tévénézők Érdekes beszélgetésünk volt a minap Isaszegen a postahi­vatalban, ahol éppen ottjár- tunkkor tartott ellenőrzést Czwick József, a Budapest-vi- déki Postaigazgatóság távköz- lési jűztosa. Munkájáról előzetesen hadd mondjuk el, hogy feladata a távközlési forgalom ellenőrzése a postahivatalokban, valamint a televízió előfizetési díjak el­számolásának ellenőrzése. Amikor először hallottuk tő­le azt a kifejezést, hogy eltűn­nek a tévéelőfizetők, enyhén szólva meghökkentünk. Ho­gyan lehetséges ez? Emberrab­lásról lenne szó?! — Nem! Szó sincs ember­rablásról! — tiltakozott a tré­fás kérdés ellen Czwick Jó­zsef, majd elmondta, hogy ma már nem kötelesek a lakosok elköltözésüket bejelenteni a tanácsoknál. És természetes amikor valaki új lakóhelyre költözik, viszi magával a te­levíziót. Am az új helyen nem mind jelentkezik be a postá­nál, hogy továbbra is fizeti a tévédíjat. Mert továbbra is használja az illető a televízióját, de nem fizet érte, illegálisan veszi a A nap programja Január 26-án. Gödöllő, művelődési ház: Hallgassuk együtt! Zenei klub általános iskolásoknak, 16 órakor. Indiai teázó. Vendég: Joshi Bharat indiai bábművész, 18 órakor. Gyermekprogram: Hétmér- földes csizmában, a játék 3. mérföldjének megtétele: Vár a hó, vár a jég! (Szánkókirán­dulás, szánkószlalom ügyességi versenyek, állatnyomok felis­merése, hószobrászat), 10 óra­kor. Űj kezdeményezések és vál­lalkozások a közművelődésben, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Január 27-én. Gödöllő, művelődési ház: Űj kezdeményezések és vál­lalkozások a közművelődésben, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Égi-földi furcsaságok műsort, s ez például a BUVIG (Pest, Komárom, Fejér és Nógrád megyében) területén összességében igen jelentős anyagi veszteséget okoz a pos­tának! Az illegális televíziót lefülel­ni szinte lehetetlen, mert utá­na nyomozni nincs mód. Ugyanis a kijelentkezés már nem kötelező, így az elköltö­zött állampolgár után hiába érdeklődik a posta a tanácsi szerveknél, a nyomozás már itt elakad. Az új lakóhely szerinti tanácsnál pedig senki nem kérdezi meg, hogy van-e a be­települt személynek televíziója, s fizet-e érte díjat?! Így gya­korlatilag a posta számára el­tűnnek az egykori előfizetők! — Nincs a postának appará­tusa, hogy mégis utána ered­jenek az eltűnt előfizetőknek, vagy inkább mondjuk úgy, il­legális tévénézőknek? — De van erre egy appará­tus, melynek emberei helyszíni ellenőrzéseket tárthatnak. -Házról házra járhatnak, ugyanígy közületiket is felke-, reshetnek. Csakhogy mindössze ketten vannak a Budapest-vi- déki Postaigazgatóság egész területére, ami felöleli Pest, Komárom, Fejér és Nógrád megyét. S akkor még nem szóltunk arról, hogy ezeket az ellenőröket nem is 'kötelesek beengedni az állampolgárok a lakásukba, hiszen ők nem .va­lamilyen hatóság képviselői, mint ahogyan maga a posta sem hatóság, hanem szolgáltató intézmény! Dudás István, a BUVIG pos­taforgalmi ellenőrzési osztályá­nak vezetője telefonon nyilat­kozta a következőket: A posta- hivatalok kézbesítőd sokat se­gíthetnének az orv tévénézőik lefülelésében. De a lakossággal való jó kapcsolatokat nem akarják elrontani. Ez pedig nem árulkodás lenne, hiszen a többi rendesen fizető tévénéző­vel szemben igazságtalan, s a postások anyagilag is bánják, hiszen az igazgatóság kevesebb pénzzel gazdálkodhat. A. L. A. Nehéz beszerezni Védett macskák A dél-amerikai macskafélék legnagyobb testű képviselője a jaguár, amely a világ sok-sok állatkertjében csak nehezen szaporodik. Így volt az a bu­dapesti Állatkertben is, ahol — már ami a párjukat illeti — nagyon válogatósnak bizonyul­tak. Az utolsó jaguárhölgy, Diana 1983 júniusában érke­zett a meglevő hímhez, s mindjárt az első találkozót kö­vetően három kölyköt ellett. Dianának most, alig 15 hó­nappal később ismét született három kölyke. Ez öröm azért is, mert nagy az igény, a bu­dapesti Állatként lassan számo­kat osztogat azoknak az állat­kerteknek, amelyek jaguárt szeretnének; a védett állatot ugyanis már nehezen lehet ha­zájából beszerezni. mm Mozimé Január 26-án és 27-én: Ki kcm, ki nem kém. Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi filmvígjáték. 4, 6 és 8 órakor. h Szombati'jegyjetb Titkok Korunk a titkok kom. Ha majd egyszer minősítik, talán irigykedve gondolnak vissza rá, mondván, micso­da sejtelmes világ volt az. Mi benne élünk. Tudjuk, nincsenek itt hátborzonga­tó sejtelmességek. Prózai világ ez. Ami egykor eset­leg sejtelmesnek tűnik fel,, az nekünk nem bizsergeto titok, sokkal inkább bosz- szantó mellébeszélés. Ami­ben néhányan akkora gya­korlatot szereztek, hogy már nem tudnak különb­séget tenni valóság és az általuk teremtett ködvilág között. Ebben a ködvilág­ban minden az általán os­ság síkján jelenik meg. Igyekszünk megoldást ta­lálni, mondják. Rákérde­zésre, hogy vannak-e mar konkrétumai, magabiztosait dőlnek hátra a fotelban, o hogyne. Mik azok? Hát ké­rem szépen, erősíteni fog­juk a munkamorált, a technológiai fegyelmet, ja­vítjuk a gyártmányösszeté­telt, a minőséget, Ez egy megfésült mon­dat. Ilyen határozottan nem nagyon mondják. Sej­telmesebben: erősítésre ke­rül a fegyelem, olyan in­tézkedések kerülnek beve­zetésre, amelyek következ­tében oldódik a feszültség, és nagy odafigyeléssel elér­hető a kooperációs kapcso­latok szilárdítása is. Az előbbiekben kivilág­lik, hogy a példákat az üzemekből vettük. De nemcsak ott vannak titkok. Mindenütt. Megkérdeztük például, nem a mostani je­ges napokban, régebben, több volt-e a mentősöd dolga azon a bizonyos reg­gelen. Minden körmönfont- í ság nélkül érdeklődtünk. Itt élünk, ebben a kis száz­negyvenezres lélekszámú körzetben, kíváncsiak va­gyunk egymásra. Ó, mond­ta, aki éppen felvette a te- léfont, azt mi nem mond­hatjuk meg. Tessék felhív­ni a fő-fő nem tudom mit, onnan tetszik engedélyt kapni, s akkor mi nagyon szívesen. Az a furcsa, hogy a nagy titkok kora a családias ~ együttélések időszaka egy­úttal. Miközben a valósá­gotr alapsejt tele van nézet- eltérésekkel, küzdelmekkel, rengeteg a válás, a zilált­ság, unos-untalan azt hall­juk, mi olyanok vagyunk, mint egy nagy család. A brigádok ezt úgyszólván kötelezőnek tartják elmon­dani magukról. De más munkahelyi közöségek ha­sonlóan. Sőt, a gyár, intéz­mény. Lassan az egész vá­ros, a teljes vonzáskörzet egy nagy családot alkot. Az ember, a maga egysze­rű eszével arra gondol, hogy a családon belül nincsenek titkok, s ezért csalódik folyton. Eleve védekezéssel kezd­jük: ne tessék olyat mon­dani, amit nem szabad, kí­méljük meg egymást a mentegetőző rákérdezéstől. Ami rendszerint úgy kez­dődik, ha lehetne valami konkrétumot, csak úgy pél­daként, hogy jobban meg­érthessük, miről van szó. A titok természetéhez tartozik, hogy nyilvános­ságra akar jutni. Minden emberben van egyfajta kényszer, hogy a legrejtet­tebb gondolatait, sejtéseit, érzéseit is kimondja. Eh­hez keresi a megfelelő tár­sat, barátot. Hát még azok a titkok, amelyek másokra is tartoznak, azok hogy törekednek a felszínre. Ezért van az, hogy semmi sem marad titokban. S az is érdekes, hogy a titkok valahogy mindig a nagy továbbadókhoz csa­pódnak. Vagy ez nem vé­letlen? A tény mindeneset­re az, hogy ha ismerjük ezeket a nagy továbbadó- kat, akkor sok mindenről szerezhetünk tudomást, amit mások még nem tud­nak. De vajon érdemes-e ilyen ismeretségeket haj­szolni? Akinek fontos, hogy pár nappal előbb tudjon meg valamit, annak igen. Aki a lényegre figyel, annak ez nem fontos. Az a titkok nélkül is eligazodik. Kör Pál ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) ÖSSZEFÜGGÉSEK. Órákon át ültem elvarázsoltan az ab­lak mellett és figyeltem az ete­tőre szálló madarak viselke­dését. Az eseménytelen hétvégi napokon szórakoztató látvány egész napos bűvészkedésük, ami számukra nem más, mint küzdelem az életért, a túlélé­sért. Amikor el-elfáredíarr az apró vendégek szemmel kíséré­sével, sorra a velük foglalkozó könyvekbe mélyedtem. Először csak egy-két szén­cinege járt a napraforgóra, majd pár nap alatt népes tár­saság gyűlt a cseresznyefán elhelyezett biztos élelmet adó .szaloncukros doboz köré. Vár­tam, de mégis meglepett, ami­kor új jövevényeket fedeztem fel. Bő egy óráig tartott, amíg a sok könyvbeli ábra és fotó alapján eldöntöttem, hogy csak zöldikék lehetnek. Még a cinkék mindegyike is másképp röpült az etetőre, ki ágról ágra közelítve, ki zuha­nórepülésben, azonosság csu­pán a zsákmányolt maggal va­ló gyors távozásban volt fel­fedezhető, természetes tehát, hogy a pintyek teljesen más módon szerezték ugyanazt a táplálékot. Véletlenül sem szálltak volna a dobozba. A cinkék elvesztette napraforgó­kat kutatták a földön. Váloga­tás nélkül bekapták amit talál­tak, mégha csupán a héj volt. is az. A teli szemeket labda- »úgó-szurkolókat megszégyení­tő ügyességgel a csőrükben törték meg. Mit csinálnak a zöldikék, ha a cinkék sosem veszítenék el a Vékony ágakon lábukkal le­szorított, csőrükkel kalapált eledelüket? Ami a kívülálló­nak összefüggés, az a zöldiké­nek függőség. FILLÉREK. Az időjárás úgy hózta, hogy azon a reggelen nem nevettünk azokon, akik a cipőre húzták a zoknit. A há­zak előtti járdák elárulták, mi­vel fűt a gazda. Itt világosabb, o4, sötétebb, itt finomabb. Ott durvább a jégre szórt salak, s ahol olajjal, vagy gázzal tü­zelnek, homokkal segítettek a járókelőknek. Mint mindig, most is volt olyan járda, me­lyet úgy hagytak, ahogy reggel találtak. Középületek előtt is. Megálltam és arra gondoltam, hogy ott benn bizonyosan or- szágot-világot érintő jelentős munkán dolgozhatnak, ha nem tudnak pár percet szakítani arra, hogy a friss levegőn a köz javát az éppen időszerű cselekedettel szolgálják. Szereztem azonban más ta­pasztalatot is. Nagyon régen adtak már kérés nélkül a HÉV-jeggyel együtt húszfillé­res biztosítási bélyeget is. Ak­kor nem tetszett. Most újra többet kellett fizetni. Ez nem fogadott forintom csekélység a metró állami támogatásához képest, de biztos, hogy ennek is része van abban, hogy a fo­rint februártól már csak fél­pénz lesz a földalatti szerelvé­nyeken. EGYEDÜLÁLLÓ. Ha más nem, hát ez a tény is indokol­ja, hogy szót ejtsünk a bagi vasúti megállóhelyről, amit a falubeliek csak állomásnak ne­veznek. Ha a legek világle­xikonjában nem is, de a hat­vani vasútvonal furcsaságokról szóló nemlétező könyvében jutna helye. A hetvenes évek közepétől sorra kapott korsze­rű, magasított peront Galgahé- víz, Hévízgyörk, Máriabesnyő valamint a Gödöllő állami te­lepek megállóhelye. Bag kima- ; radt a sorból. Elfogyott a pénz, mondták. Tavaly azután azt is elrontot­ták ami volt. A sínpárok alj­zatát rostálták és a zúzott kö- : vet a peronra terítették. Most. már nem elég az, hogy az új, magas lépcsőjű kocsikból to­vábbra is nehéz leszállni, ta­lán az egész országban nincs ; olyan durva borítású peron. < mint Bagón. A kívül-belül megcsinosított, ; felfrissített állomásépülethez méltatlan ez az állapot. De va­jon mit tehet az újság, ha azok a vasutasok, akik ezt a vonalszakaszt ügyelik, nem serkentik cselekvésre az illeté­kest? ! Balázs Gusztáv is olyan rossz dolog, ha tuda­tos. Ilyenkor ugyanis megnő a balesetveszély, akár a perono­kon is eltörheti a lábát az em­ber és az akkor költséges mu­latság lehet. Ha. az utas nem előrelátó, segít az utaztató. A rosszmájú megjegyzések elke­rülésére: a peronokat leszórták homokkal. Hiszen a BKV sem szeretne fizetni. FORINTOK. Fillérekből lesz­nek a forintok, a forintból pe- dik a két forint. Ez a — re­mélem találó — gondolat a metró Örs vezér téri bejára­tánál fogant meg bennem. Nem először történt meg, hogy hiába próbálkoztam a forintos bedobásával, mert a kassza már megtelt az automatában, nem fért bele újabb érme. Mit lehet csinálni? A józan ész azt diktálja, hogy ne hagyjam ott a szerkezet tetején a pénzt, hi­szen más úgyis elviszi. Jobb helyen van akkor nálam. Ez épp olyan dolog, mint amikor a buszon nem adnak jegyet a pénz ellenében. Van, hogy örül az ember, mert az utazás során sikerült elintéz­nie amit akart, s kisebb baj­nak tartja, ha ezek után nem a fuvaroztató vállalatnak fizet, hanem a sofőrnek. Meg lehet érteni ? Meg. Tudom azt is, hogy az idei kétszeri el nem

Next

/
Thumbnails
Contents