Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-26 / 21. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM 1985. JANUÁR 26., SZOMBAT Egyesült a két társaság Fűvel vetették lie a repteret Kis költsíggel - sck takarmány Az állattenyésztés egyik leg­fontosabb költségcsökkentő té­nyezője a jó minőségű, olcsón előállítható takarmány meg­termelése. Ezt a célt tűzte ma­ga elé az a tizenhét termelő- szövetkezet is, amelyek évek óta a Fehérje Takarmány Ter­melési CT tagjai. A társaság a ceglédi Lenin Tsz gesztor­ságával működött. Tavaly ezekben a gazdaságokban több mint 6500 hektáron termesz­tettek lucernát, 1854 hektáron silókukoricát és 4190 hektár gyepet gondoztak. A pillangó­sok területnöveléséhez hozzá­járult a csemői November 7. Termelőszövetkezet is a ma­ga telepítésével. Igaz, az aszály a nyár végi telepítéseknek nem kedvezett, de a tavaszi pótlás nagyszerűen sikerült. Iilosnok formálói A rétek, legelők területe csökkent, pedig felújításukra a gt technikailag felkészült. A Ferihegyi repülőtér füvesíté­sénél jól vizsgázott az úgyne­vezett direktvetőgép, amely bOÓ hektáron szórta ki a fű­magot. Jövője van az ehhez hasonló bérmunkáknak. A si­lókukorica vetésterülete a ter­vek szerint alakult. A pillan­gósoknál a csapadékszegény Időjárásból eredő magas költ­ségekhez az is . hozzájárult,' nogy megdrágultak a műtrá­gyák és a növényvédő szerek. A hektáronkénti hat tonna feletti termésátlag főleg az első' kaszálás jó eredményé­nek köszönhető. Igaz,__ a gyen­ge homoktalajú Csemöben sze­rény volt a termés, máshol vi­szont sokkal kedvezőbben ala­kult. A gyepek rendben tartásához komplex technológiát hono­sítottak meg, szükség^ szerint gondoskodnak a vetőmagról, vegyszerekről, gépekről. Sike­resek az M5-ÖS út menten végzett rézsűvédelmi munkák, amelyek második szakaszát a tavasszal fejezik be. A tömegtakarmányt betaka­rító gépek beszerzése lany­hább ütemű a tsz-ekben s ez mindenképpen figyelmet érde­mel, a következményeket te­kintve. A társaság összesen hárommillió forint értékű erő- és munkagépet forgalmazott, de ezekből csak kevésre tar­tottak igényt a tagok. A szá­rítóüzemek — a rendkívül drága energiaárak miatt — sorra leálltak, illetve olajról áttértek a gázfűtésre. A berendezések igény sze­rinti javítását, karbantartá­sát továbbra is elvégzik szak­embereik. Alkatrészekből 5,7 millió forint értékűt közvetí­tettek, és több millió forin­tos raktárkészletet tartottak. Hozzáláttak a samott idomok gyártásához, a hőtechnikai cso­port elektromos égető és szá­rító kemencéket, kazán- és más hőálló falazatokat gyárt, s ide tartozik a kazánjavító szolgáltatás is. Pénzüknél vannak Kereskedelmi irodájuk az AGRIMPEX-nek felajánlott 6ö00 to .na szárítmányból csu­pán 3100 tonnát tudott továb­bítani. Kukoricapelíletből csak keveset sikerült exportálni. A sok-sok nehézség ellené­re a fehérje gt sikerrel valósí­totta meg legfőbb célkitűzé­sét; a nyereséges gazdálkodást. Tiszta eredményként 3,68 mil­lió forintot könyvelhetett el, 29 százalékkal többet 1983-as nyereségénél. Ehhez év köz­ben némi profilváltást és terv- módosítást kellett végrehajta­ni, s a nehéz körülménye^ kö­zepette is jól manővereztek. A minap a gazdasági társa­ság ülést tartott, amelyen Tő- zsér János gt-vezető fentiek­ben leírt tájékoztatója után a Fehérje Taltarmány Termelé­si GT és (i Gépjavító GT ösz- szevonásáról döntöttek, mó­dosítva a társasági szerződést. Józsa István, az intéző bi­zottság és egyben a Lenin Tsz elnöke ezt á lépési azzal in­dokolta, hogv a nehezedő kö­rülmények között az egyesü­léssel mind az ott dolgozók­nak, mind a gesztornak, m;nd a tagvazdaságoknak egyaránt kedvezően alakulhat a helyzete. Jobb eredményt, nagyobb nve-^séget érhetnek el. Azt remélik, hogy most az általános költségek csök­kentésével olyan óradíjat tud­nak kialakítani, amellyel vas- loari tevékenységük verseny- képes tud lenni. Az új egyesült gt —, mely­nek hivatalos elnevezése Tö­megtakarmány Termelési es Gépjavító Gazdasági Társaság — vezetőjévé Tőzsér Jánost, intéző bizottsága elnökévé Józsa Istvánt, ellenőrző bi­zottsága élére Molnár Józsefet választották meg. Az egyesü­lést 1985. január elsejei v;sz- szamenőleges hatállyal mond­ták ki. 1985-ös terveikben a lucer­natermesztés és a gyepgaz­dálkodás mellett nagyobb hangsúlyt kap a tömegtakar- mánytermesztés, melynek költ­ségeit csökkentik. Legfonto­sabb feladatuk a rét- és lege­lőgazdálkodás erőteljes fejlesz­tése. A lucernatermesztásbe.-i a telepítések élettartamának növelésére törekednek és a termését! agóik emelésére. A felhasznált vetőmag mennyi­ségét speciális vetőgép alkal­E rjéítek róla Eredmények és gondok Nemrég tartották meg az aibertirsai Szabadság Tsz pártalapszervezetének vezető- ségválasztó gyűlését, amelyet a tagság aktív közreműködé­se jellemzett. A hozzászólásokból kitűnt, hogy a résztvevők jó néven vennék, ha a közhivatalok ügyintézői tevékenysége némi­képp meggyorsulna. Az igaz­ságügyi és a közbiztonsági szervektől hatékony propagan­datevékenységet várnak, épp a káros cselekmények megelőzé­se érdekében. A szűkebb munkahelyről szólók igen nagy gondként «nlítették meg az elvándor­lást. Tavaly például csaknem negyvenen távoztak a Szabad­ság Tsz-ből, s nagyobbik há­nyadukat valamelyik fővárosi vagy éppen Pest közeli üzem fogadta, mégpedig nagyobb fi­zetéssel. A tagság ellentmon­dásos ténynek tartotta, hogy azok a vállalatok is több bért tudtak kínálni, amelyek köz­ismerten veszteségesek. A gyű­lés résztvevői egyöntetű elis­meréssel szóltak a nagyközsé­get irányító szervek erőfeszí­téseiről, az utóbbi esztendők kézzel fogható eredményeiről: az új iskoláról, a strandfür­dőről, a vízműről, az orvosi rendelőről. mazásával csökkentik. Gyep­ápoló gépsorukat szolgálta­tásképpen felajánlják a gazda­ságoknak. Folytatják az M5-ös út melletti teendőiket, s ehhez beszerzik a rézsűn használ­ható fűkaszát. Mivel előtér­be került a szénafélék és a silótakarmányok felhasználása, széles körben ismerteti^ a napjainkban alkalmazott, tö­megtakarmányt tartósító el­járásokat. Exportra szánnak 8 millió forint értékű takar­mányt és 3 millió forintnyi vetőmagot. 0'csóLbá lenni A gépjavító részleg profil­ja nem változik, termékelőállí­tással és szolgáltatással foglal­kozik a tagok és mások részé­re. Áraikat az anyagok és a munka költségének csökkenté­sével próbálják mérsékelni. Terveikben szerepel alkatrész- gyártás és felújítás, a javítá­si normaidők felülvizsgálata, esetleges csökkentése. Folytatják a juhtenyésztési technológiák, vákuumtechni­kai alkatrészek, gépelemek gyártását, lakókocsik javítá­sát. Megszervezik egyes géptí­pusok központi javítását, fő­darabcseréjét és . a’katrész- ,gyártását. ' Részt kívánjak venni a tsz-ekben' folyó . be­ruházások kivitelezésében is. Mindehhez új munkagépeket, Derendezéseket vásárolnak az idén. Az egyesült gt idei tervezett tiszta nyereségét nyolcmillió forintban szabták meg. T. T. Gspat kaptak Kecskemétről Vannak vevők a vermutra Targoncák forgolódnak, ke­rülgetik egymást, platójukon zöld palackok százai csilingel­nek itt, a Közép-magyaror­szági Pincegazdaság ceglédi töltőüzeme udvarán. Az asz- szonyok gyakorlott mozdula­tokkal bontják szét az Oros­házáról érkezett üvegbálákat, s a hosszasan kígyózó palack­sor eleje máris a forrógőzös, mosószeres öblítőgép garatéhoz ér. Koccan, zörög a száz és száz üveg, majd az automati­kus töltőgép csapjai alá kú­szik a palackgléda. Rubin színű folyadék — meggy alapanyagú vermut — csurran a zöld üvegekbe, s aztán a kupakodé és címkéző masinák veszik kezelésbe a butéliákat. A szalagsor két oldalán lányok, asszonyok szorgoskodnak; ellenőrzik a töltés, zárás és címkézés mű­veletét, a palackok tisztaságát. S végül, a töltősor csomago- lójában, kartondobozokba ke­rülnek a vermuttal teli fias­kók. Csírátlanítanak — A már évek óta üzemelő, pálinkát töltő szalagsor mellé szereltük föl ezt a töltősort, mely négy hónapja kezdte meg munkáját — mondja Beck Péter üzemvezető. — így két műszakban már 56 női és férfi munkaerőt foglalkoz­tathatunk. Meggyvermutból naponta 20—25 ezer litert pa­lackoznak. Az alapanyagot a ceglédi exportpincéből, tank­autóval szállítják az üzem két, egyenként ötszáz literes tartályába. Csírátlanítás után bonyolult csőrendszeren át jut a folyadék a töltőgépekbe. — S mi lesz az itt meg­töltött palackok sorsa? — Csomagolás, raktározás után a Szovjetunióba szállít­juk valamennyit. Közben megérkezik Lábát Ferenc, a szeszfőzde vezetője. Tőle tudom meg, hogy ezen a telepen nemcsak pálinkát és vermutot, de bort is pa­lackoznak, s van egy jól mű­ködő szikvízüzemük is. — Szorgalmas munkáskéz­ben nem volt hiány, vadonat­új töltőgépet is kaptunk Kecs- kemétről, így született az el­határozás. hogy beállítjuk a vermutsort — mondja. — A próbaüzem, sikerült, s most néhány hónar után már ösz- szeszokott, fegyelmezett kol­lektíva végzi ezt a csöppet sem könnyű munkát. A gépsort kiszolgáló asszo­Tavasszal fürgébbel! gurul nyokat bizony alaposan pró­bára teszik a szemfájdító, erős fényű lámpatestek éppúgy, mint a szalag végén szünte­lenül összetorlódó palaokok sokasága. Itt mélázni, lazítani nem lehet — ezért váltják egy­mást műszakok alatt többször is a munkásnők. Az atvilágí- tónál egy-, a lerakónál három­óránként cserélődik a személy­zet. Nincs lazítás — Az újabb töltősor beállí­tásával valóban üzemi jellegű­vé vált az eladdig elhanyagolt telep — folytatja Lábát Fe­renc. — Rendbe tettük az ud­vart, átalakítottuk a mosdó- és öltözőhelyiségeket, s a tech­nológia megváltoztatása, az üres járatok kiiktatása követ­keztében — várhatóan — az itt dolgozók keresete is emel­kedik majd... Besze Imre Fogadóórák Fekete Antal, a városi ta­nács elnöke január 30-án, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig fogadóórákat tart a vá­rosházán hivatali helyiségé­ben. Kettes farsang Az egyébként szokásos ki­sebb farsangi rendezvények mellett a ceglédi úttörőelnök­ség szeretné, ha egy hajdan­volt esemény, a városi karne­vál megelevenedne, és mind több általános iskolás diáik számára emlékezetes marad­na. A körzeti farsangi ünne­pély — hiszen a városkör­nyék falvaiból is jönnek majd gyerekek — február 9-én lesz a ceglédi tornacsarnokban. Délelőtt 9 órakor a kisdobo­sok programsora kezdődik, s jelmezversenyt, tombolát, va­lamint Mikó István szereplé­sét ígéri a folytatás. A 14 óra­kor kezdődő úttörődélután is hasonlóképpen zajlik, megfe­jelve a nélkülözhetetlen disz­kóval. Ez az év is színes lesz A ceglédi helyőrségi műve­lődési központ január 30-án délután tartja múlt esztendei közművelődési munkája érté­kelését. A helyőrségi művelő­dési tanács idei elképzeléseit ismerteti a tanácskozáson. A lakosság közművelődésének pártfogása, segítése a jövőben is feladataik közt marad, szá­mos rendezvényük — kiállí­tásaik, ismeretterjesztő elő­adásaik egész sora — a népes polgári közönségnek is szól. Demokratikus műfaj Qrömszerző kissrafikák A Ceglédi Állami Tangazdaság szolgáltató kerületének újszil­vás» lakatosműhelyében bőven van feladatuk a szerelőknek. Zsadony József, Fabrinczius József és Beréti József egy bille­nős pótkocsi javításán munkálkodik. Apáti-Tóth Sándor felvétele Fiatalokat hív a baráti kör Az utóbbi időben keveseb­bet hallottunk a ceglédi kis- grafika-barátok köre műkö­déséről. Nem mintha lankadt volna a gyűjtők szenvedélye és ismereteik iránti vágya, hi­szen akit egyszer ez a mű­vészeti ág akár alkotóként, akár szemlélő- és birtokos­ként megfogott, azt nem ereszti. Sőt. Mindössze a nagyközséget vonták be ke­vésbé a kisgrafikás közösség életébe. Sajnálatos; hogy a kör taglétszáma, s egyben a számon tartott ceglédi gyűjtőké megcsappant, az idősek közül többen örökre eltávoztak kö­zülük. Ez az egyik oka annak, hogy a fellendítés fontosságát kimondták: szeretnék, ha a körnek a jövőben mind több tagja és pártoló tagja lenne. Elsősorban a fiatalabb korosz­tály, a diákok figyelmét sze­retnék felkelteni. Nagy László Lázár grafikus, a ceglédi kisigrafiika-barätok köre vezetője jelezte: idei el­ső foglalkozásukat a Kossuth Művelődési Központban, ja­nuár 29-én, délután 18 órai kezdettel tartják. Minden ér­deklődőt szívesen látnak. Sze­retnék, ha megfogalmazódna az ez évi, körön belüli élet, rendezvényeik menete az ér­deklődés, az igények ismere­tében. Úgy tervezik, összejö­vetelt havonta tartanak. Ám, ha az érdeklődés olyan, ak­kor időnként kétszer is talál­kozhatnak. Ismeretterjesztő előadásokra épp úgy sor ke­rülhet, mint művészeti témá­jú beszélgetésekre, cserepart­neri kapcsolatok további ki­alakítására. A kisgrafikáról azt mond­ják: demokratikus műfaja zz alkotó művészetnek, kis pénzű gyűjtők örömüket, szerencsé­jüket lelhetik benne. A ceg: íédi körnek évek óta országot és nemzetközi kisigrafika-ba- róti levelező és csex-ekapcsola- tai vannak. Az „ex libris”- esek tábora széles e világon népes. A szocialista országom között ebben élen Csehszlová­kia jár, az NDK- ban a kisgra- fika-kedvelés most van fellen­dülőben, művelik és gyűjtik figyelemre méltóan a Szovjet­unió több szövetségi köztársa­ságában. A ceglédi kisigraSika-bará- tok, mivel ebben az esztendő­ben ismét megrendezi a város a Ceglédi ősz eseménysoroza­tot, aktív résztvevőként sze­retnének majd ismét bemutat­kozni, hallatná — ez esetben helyesebben láttatni — ma­gukról — es Csutkababa és MEESZ-tákfs óvónők rendezték a bemutatót Bizony, ámulna-bámulna Cserven Anna, az 1874. június 14-én megnyitott Czeglédi Kis­dedóvoda első és egyetlen óvó­nője, ha haló poraiból kelve láthatná ezt a kiállítást, ame­lyet pályáján utódai, napjaink fiatal ceglédi óvónői rendez­tek a városban, a Rákóczi úti pártszékházban. A Hermann Aliz óvodai KISZ-szervezet óvónői ugyanis társadalmi munkában készített szem­léltetőeszközöket és sok más, az óvodai gyakorlat­ban használt érdekességet mutatnak be. Balogh Emőke, amikor ma­gam is a kiállítás látogatója voltam, a Szép utcai 3. számú óvoda nagycsoportját hozta el egy kis szemlélődésre. Az is­mertető, amelyet hallunk, hoz­zánk, felnőttekhez szól, miköz­ben a kicsinyek nézelődnek. — A felszabadulás 40. évfor­dulója tiszteletére rendeztük ezt a kiállítást. Évtizedek so­rából akartunk — munkánkat ismertetve — ízelítőt adni a tárgyak, tablók, archív képeik segítségével, s természetesen mai korszerű eszközeink be­mutatásával. A Hermann Aliz KISZ-szervezet ezt szinte gya­korlati bemutatónak is szánta, más óvodák számára. Hadd lássák: mi így dolgozunk, így töltjük napjainkat, ilyen mód­szerekkel foglalkozunk a ránk bízott csöpp gyerekekkel, ilyen gyakorlati módszerekkel tárjuk ki előttük a világot. A kölcsö­nös, óvodák közti tapasztalat- csere és tapasztalatszerzés biz­tosan javítani fogja a további munkánkat és erősíti a kap­csolatainkat is. — Nagyon örülnénk, ha be­mutatónkat mind több szülő is láthatná, ha eljönnének és megnéznék. Érdemes erre egv kis időt áldozni, hiszen egy csipetnyit közelebbről megtud­nának abból, hogy ösz- szességében milyen elmélyült munkával igyekszünk gyerme­keiket játszva, a mai kornak megfelelő emberpalántává ne­velni, tudásukat gyarapítani. Természetesen munkánk csak akkor teljesedik ki igazán, ha a szülő ezt csak segítségnek veszi és ő is sokat foglalkozik emellett a kisgyermekével. A KlSZ-es óvónők kiállítását az érdeklődők január 28-ig láthatják a ceglédi pártszék­ház aulájában, hétköznapokon, hivatali időben. _______________K, S. IS SN 0133—7600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents