Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-26 / 21. szám

i*i;sr MEGY Ei VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÍZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI AS 1 MEGYEI T1NACS LAPJA XXIX. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM Ára: 2,20 forint 1985. JANUÄR 26., SZOMBAT A:--------------------­fe szültségek (3. oldal) Drágul vagy nem (6. oldal) A szövetkezetek szerepe falvóink életében (7. oldal) Ceglédi asztaliteniszlecke (II. oldal) Zárszámadó közgyűlés az abonyi Új Világ Tsz-ben Az ellátás szolgálatára hivatva A hal oldali kúpén: Balogh László (balra) is Mészáros Gyula, a tsz elnöke. A résztvevők egyhangú szava­zással hagyták jóvá a beszámolót (jobb oldali képünkön). .1 Ilancsovszkl János felvétele Mint ahogy évek óta, úgy az idén is Pest megye termelő­szövetkezeti zárszámadásának sorát az abonyi Űj Világ Tsz közgyűlése nyitotta meg. A gazdaság központjában rendezett közgyűlésen részt vett Balogh László, a megyei párt-végrehaj- tóbizobtság tagja, a Pest megyei Tanács elnöke, Berta Ferenc, a ceglédi városi pártbizottság titkára, Gyovai Pál, a TESZÖV titkárhelyettese, valamint Abony nagyközség párt- és tanácsi vesetői, a partnergazdaságok, a kooperációs vállalatok igazga­tói, képviselői is. A vendégeket Mihály József, a tsz elnökhe­lyettese köszöntötte, majd Mészáros Gyula, a tsz elnöke mon­dott szóbeli kiegészítést az írásban közreadott beszámolóhoz. Tény, hogy a gazdaság sike­res évet zárt A mérlegbeszá­moló tanúsága szerint az ár­bevételük 179 milliónál több, .IPÍg’á nyereségűje a tervezett h úszónké tmi Uió helyett 31 millió forintnál több lett. Az alaptevékenységet jelentő nö­vénytermesztésben a szélsősé­ges időjárás Volt a meghatá­rozó. Míg őszi búzából a ter­vezett öt tonna helyett hektá­ronként 6,18 tonnát takarítot­tak be, addig az aszály miatt takarmánykukoricából a csa­padékhiány annyira lerontot­ta az állományt, hogy hektá­ronként mindössze 3,24 ton­nát tudtak betakarítani. Ez pedig az elmúlt éveket nézve a legrosszabb termés volt. Tavaly a gazdaság termelési szerkezetében tovább nőtt az ipari tevékenység súlya, s ez kiegyenlítette, illetve bizton­ságosabbá tette pénzügyi hely­zetüket. Míg a'budapesti ipa­ri és szolgáltató ágazat tevé­kenységének megújulása még mindig várat magára — addig űz édesipari ágazat jelentősé­ge megnőtt. A Négercsók mellett a Neg-Rolli, gyártását is megkezdték. Az édesipari üzem árbevételi terve 1984-ben 70 millió forint volt, s a tény­leges árbevétel 97 millió 369 ezer forint lett. A termelés növekedéséhez 200 négyzetmé­ter rakfelületű új készárurak­tárt építettek, s elkészült a csokoládéolvasztó is. Nem lebecsülendő a műsza­ki ágazat teljesítménye sem: az alkatrészhiány ellenére is jól karbantartották az erő- és munkagépeket, teherkocsikat, autóbuszokat. Az új műszaki megoldások kidolgozásával sem késlekedtek. A fóliatele­pén. — szinkronban a zöldség­termő terület csökkenésével — kevesebb palántát neveltek. Ám még így is a 24 ezer négy­zetméterről nyolcmillió szál paradicsompaiánta került ki a 150 hektárra. Szegfűt 1400 négyzetméteren termeltek. 102 ezer 600 szólat. 406 ezer forint értékben. A példák jelzik: si­keres évet hagyott maga mö­gött az Űj Világ Tsz. Annak ellenére, hogy az aszály, a szabályzók módosítása náluk is éreztette hatását. A fejlesztésre az idén is ál­doznák. Mégpedig terveik sze­rint 12 milliót. NDK-gyárt- mányú habkészítő berende­zést állítanak munkába az édesipari részlegnél, speciális kétszersül tgyártó gépet szán­dékoznak vásárolni. A beszámolót követő vitá­ban kért szót Kecskeméti Ist­ván, az édesipari üzemből, Gulyás Sándorné, a nőbizott­ság elnöke, Krupincza József, a növénytermesztési ágazatból, Bartucz Béla, az édesipari üzem szállítási részlegétől, Fehér Endre KISZ-titkár, Ret­kes Károly, a döntőbizottság elnöke, Rakitovszky Károly, a pártalapszervezet titkára és Lehoczki Tivadar, a budapes­ti szolgáltató ágazattól. Vala­mennyien arról szóltak, mi kell a jobb s a még jobb munká­hoz. Balogh László, a megyei ta­nács elnöke ugyancsak szót kért. Elismerően szólt azokról az eredményekről, melyet az Oj Világ Tsz kollektívája el­ért. Akkor, amikor sem a gaz­dasági viszonyok, sem az idő­járás nem kedvezett a mező­gazdáknak. Mert hallatlanul nehéz esztendő volt az 1984- es. Az eredményrontó ténye­zők — mint például az aszály, a szabályzók módosulása — másfélmilliárd forintra be­csült hatásából az 1985-ös zárásra a megye gazdaságai­ban 200 millió maradt. S ugyanakkor szanálni egyetlen gazdaságot sem kell. Emögött a veszteséges tevékenységek kiiktatása, a kiadások felül­vizsgálata, az energia ésszerű felhasználása éppúgy megtalál­ható, mint újabb piacok fel­kutatása, meghódítása. S an­nak a szerepkörnek a betölté­se, mely a városellátó jelleg­gel fejezhető ki. Igaz, a köz- gazdasági szabályzók hátására némi elbizonytalanodás nyo­mon követhető volt. Ezt a szerepkört erősíteni, mind azt adni, amire a megyében élők­nek, a fővárosiaknak, az agg­lomerációs gyűrűben lakóknak szüksége van — ez feladata Pest megye tsz-einek. Tehát az ellátás szolgálata. A közgyűlés ezt követően az ellenőrző-, a döntő- és a nőbizottság beszámolóját, az idei pénzügyi tervet fogadta el. S jóváhagyta az alapsza­bály módosítását is, mely a társadalombiztosításhoz kap­csolódik. Majd jutalmakat, el­ismeréseket adtak át. A Szö­vetkezet kiváló brigádja ki­tüntetést kapta a Lenin szo­cialista brigád. A gazdaság kiváló dolgozója elismerést tizenhatan vették át. V, E. A gazdaság és a társadalom fejlődéséről A KSH 1984. évi jelentése 1984-ben a népgazdaság fej­lődése lényegében megfelelt az éves terv céljainak. Az egyen­súlyi helyzet javult, a nemzet­közi fizetőképesség megszilár­dult. Az életszínvonal és az életkörülmények alakulására vonatkozó előirányzatok nagy­részt teljesültek. A termelés növekedési üteme élénkült, és színvonala meghaladta ■ a ter­vezettet. Az adósságállomány konvertibilis devizákban az előző évinél jobban csökkent, rubelelszámolásokban pedig kevésbé nőtt. A külkereske­delmi aktívum az előző évit meghaladta, de a tervben elő­irányzottat nem érte el. A nemzeti jövedelem össze­ge folyó áron több mint 800 milliárd forint volt, volume­ne — előzetes, részben becsült adatok alapján — 2,8-3 száza­lékkal haladta meg az 1983. évit. A termelésnövekedés az anyagi ágakban foglalkozta­tottak számának csaknem X százalékos csökkenése mellett következett be. A termelékeny­ség emelkedése meghaladta a 3,5 százalékot. A termelést és az ellátást szolgáló állóesz­közállomány gyarapodott. Az egységnyi termelésre ju­tó anyagráfordítás kismérték­ben csökkent. A népgazdaság energiafelhasználása az előző évhez viszonyítva közel 4 szá­zalékkal nőtt. ' A nemzeti jövedelemből belföldön (folyó áron) kb. 770 .milliárd, forintot,, volumenben csaknem annyit használtak fel, mint 1983-ban. A lakosság fo­gyasztása kb. 1 százalékkal emelkedett. A felhalmozás 8-9 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél. A társadalmi-gazdasági programokban kiemelt infra­strukturális fejlesztések hoz­zájárultak az életkörülmények javításához. A közműve­sítésben, az életkörülmények javítását szolgáló beruházá­sokban fokozott mértékben vett részt a lakosság saját erő­forrásaival. Mind a termelés bővülésé­hez, mind a lakossági jövedel­mek növekedéséhez hozzájá­rult, hogy a kisszervezetek — főként az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok, a vállalati gazdasági munkakö­zösségek — és a bennük részt vevők száma gyors ütemben tovább emelkedett. A népgazdaság 198*. évi fejlődésének főbb mutatószámai Terv Tény 1883. év százalékában Nemzeti Jó vedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építési-szerelési tevékenység Mezőgazdasági termékek termelése Egy lakosra jutó reáljövedelem Lakossági fogyasztás 101,5—108 J) 98—99 1*1,S—1*3,9 97—98 103—10* 100,0 100,0—100,5 vstfi—m kb. íoo 108 - 9*-96 108,5—103 kb. 101 kb. 101 Ipar Az ipari termelés (a kisszer­vezetek termelésével együtt) kb. 3 százalékkal, a tervet meghaladóan emelkedett. Az állami iparvállalatok 2,5 szá­zalékkal, az ipari szövetkeze­tek 4,1 százalékkal, a kisszer­vezetek és a magánkisipar en­nél nagyobb mértékben nö­velték termelésüket. Az ipari termékek értékesítésében nőtt az export aránya. Kivitelük mindkét fő elszámolási vi­szonylatban emelkedett, ösz- szességében 5-6 százalékkal. Az ipar belföldre közel 1 szá­zalékkal növelte értékesítését, ezen belül a lakosságnak 1,8 százalékkal több, beruházásra és termelő felhasználásra lé­nyegében az előző évinél azo­nos mennyiségű terméket szál­lított. H/!unkásőr egységgyűlések Budaörsön, Gödöllőn, Tápiószelén Az eredmények számbavétele Közélet Havasi Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, országgyűlési képviselő, ame­rikai kongresszusi képviselők, az Interparlamentáris Unió amerikai tagozata meghívásá­ra rénteken az Amerikai Egyesült Államokba utazott. nok ünnepi beszámolójában külön is köszöntötte azokat az alapító munkásőröket, akik ma is az egység tényleges ál­lományának tagjaiként telje­sítik esküvel vállalt feladatai­kat. Közéjük tartozik: Borbós Géza, Hegyi Dániel, Jakab Gyula, Kinka József, Kis Ká­roly, Kocsis József, Kovács Sándor, Lennert Mátyás, Menyhárt József, id. Pallai Jó­zsef, Pataki Mihály, Rátkai Ede, Sándor József, Sasvári József és Verska György. Csapó Sándor, a budaörsi városi jogú nagyközségi párt- bizottság első titkára ünnepi beszédében azt a hatalmas fej­lődést vázolta fel, amely a nagyközség életében szabad­ságunk négy évtizede alatt végbement, s amelynek cselek­vő részesei a munkásőrök is. A Szolgálati Érdemérem 25 éves fokozatát kapták: Bálint István szobafestő és mázoló, Horváth Béla, az ISG esztergá­lyosa, Kemenczei Kálmán perbáli tanácselnök, Rátkai Ede nyugdíjas, Scheck István, a toki Egyetértés Tsz rakodó­ja, Virág Rezső, a Mezőgép gépkocsivezetője; 20 éves fo­kozatát: Herczeg János, a Roz­maring Tsz gépkocsivezetője, Moldván Ferenc, a Mechani­kai Művek rendésze, Senkár Gyula, a Piliszentiváni Kőfa­ragó Vállalat munkása, Nagy Roger, a Kőfaragó Vállalat rendésze, Stifft Nándor, az ISG művezetője, Szabó György, a Törökbálinti ÁG mezőőre és Takács Ferenc, a Mechanikai Művek akutöltője. Kiváló parancsnok kitünte­tést kaptak: Csepilek István, Harnisch Sándor, Stifter Fe­renc, Kövesdi Gyula, Aipli Sándor. Kiváló munkásörök: Bodro­gi Péter, Merényi Imre, Pesch- kó László, Auer Henrik, Szűcs Károly, Fekete Imre, Scheck István, Szalai László, Velen- czei Tibor, Szeibert Lászlóné, (Folytatás a 3. oldalon.) Az ipari termelés kb. há­romnegyedét kitevő szakága­zatokban a termelés kisebb- nagyobb mértékben emelke­dett; a többiben nem válto­zott, vagy csökkent. Ez utób­biak száma kevesebb volt az előző évinél. Az állami iparvállalatoknál és az ipari szövetkezeteknél foglalkoztatottak száma némi­leg— a korábbi éveknél ke­vésbé •— mérséklődött, a kis­vállalatoknál és kisszövetkeze­teknél viszont számottevően emelkedett a létszám. Részben az új kapacitások üzembe he­lyezése folytán néhány ága­zatban nőtt a létszám, köztük a villamosénergia-iparban, a vegyiparban, az élelmiszeripar­ban, az építőanyagiparban. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés mintegy 3 százalék­kal emelkedett. Tovább folytatódott az anyagtakarékosságot célzó programok megvalósítása: az eredmények szerényebbek a korábbiaknál, részben azért, mert élénkült egyes anyag- igényes ágazatok termelése, részben, mert alacsony a válj- lalatok költségérzékenysége. Az ipar nyeresége 1984-ben emelkedett, ami elsősorban a kohászat, a vegyipar és az építőanyagipar növekvő nye­reségéből adódott. Több bá­nyászati, gépipari és élelmi- szeripari vállalat veszteséggel zárta az évet. Az ipar értéke­sítési árszínvonala 4 százalék­kal, a belföldi értékesítésé 3,6 százalékkal emelkedett. A főbb energiahordozók kö­zül szénből 25 millió tonnát, 0,7 százalékkal kevesebbet, kőolajból 2 millió tonnát, lé­nyegében ugyanannyit hoz­tak felszínre, mint az előző év­ben. A földgáztermelés 6 szá­zalékkal. 6,9 milliárd köbmé­terre nőtt. A villamosenerg'a- termelés 26,2 milliárd kilo­wattóra volt, 1,8 százalékkal több, mint 1983-ban. Üzembe helvezték a Paksi Atomerő­mű 2. számú blokkját. A villamosenergia-termeléshez a Paksi Atomerőmű 14 szá­zalékkal, ezen belül az év utolsó két hónapjában 23 szá­zalékkal járult hozzá. A fo­lyamatban lévő beruházások közül az Oroszlányi Szénbá­nyák márkushegyi bányaüze­mében befejeződtek a feltárá­si munkák, az aknák műszaki átadása megtörtént, az év fo­lyamán 1,2 millió tonna szenet termeltek. Alumíniumkohászati termé­kekből mind a belföldi értéke­sítés, mind az export emelke­dett. Az export bővülése nem rubelelszámolásokban követ­kezett be. A tőkés export az év első felében kedvező ára­kon, kiemelkedően nőtt, a ké­sőbbiekben az árak nagymér­tékben csökkentek. Vaskohá­szati termékekből a belföldi értékesítés csökkent, az export mindkét fő elszámolási vi­szonylatban számottevően nőtt. A kivitel bővülése nem rubel­elszámolásban volt erőtelje­sebb. Határidőre elkészült az Ózdi Kohászati Üzemek sa­lakfeldolgozó műve. Fenyőfőn 240 ezer tonna bauxittermelő kapacitást helyeztek üzembe. A gépiparon belül jelentő­sen, 6 százalékkal növelte ter­melését a villamosgép- és készülékipar, valamint a hír­adás- és vákuumtechnikai ipar, szerényebb mértékben a közlekedésieszköz-ipar. Nem változott a műszeripar, a fémtömegcikftipar, csökkent a gép- és gépiberendezés-ipar termelése.. A gépipari termé­kek kivitele rubelelszámolá­sokban számottevően emelke­dett, nem rubelelszámolások­ban, főként a fejlődő orszá­gokba, csökkent. Á belföldi értékesítés az előző évivel ■azonos volt. Az építőanyag-ipar ágazatai közül a kő- és kavicsbányá­szat, az azbesztcement, vala­mint a mész- és cementipar termelése csökkent, a többi szakágazaté emelkedett, legna­gyobb mértékben az üvegipa­ré, valamint az építési szige­telőanyagoké. Nőtt a tégla- és cseréptermelés is, ennek elle­nére a megnövekedett lakos­sági kereslet következtében el­látási hiányok voltak. A vegyiparon belül kisebb- nagyobb mértékben vala­mennyi szakágazat termelése nőtt, leggyorsabb ütemben — 8 százalékkal — a szerves és szervetlen vegyiparé, a ház­tartási és kozmetikai vegyipa­ré, valamint a gázgyártás és -elosztásé. Számottevően, 6—7 százalékkal bővült a műanyag­feldolgozás, valamint a gyógy­szeripar termelése. A műtrá­gya- és növényvédőszer-gyár- tás csaknem 4 százalékkal nőtt. A kőolajfeldolgozó-ipar, a műanyag- és vegyiszálgyár- tás, valamint a gumiipar I— 2,4 százalékkal termelt töb­bet, mint az előző évben. A vegyipari termékek kivitele mindkét fő elszámolási vi­szonylatban emelkedett, a nö­vekedés a nem rubelelszámo­lású piacokon volt erőtelje­sebb. Belföldre a vegyipar az előző évinél 1,5 százalékkal több terméket szállított. Üj kapacitások üzembe helyezé­sével bővült a vegyipari ter­mékek választéka, javult piac- képességük. A Tiszai Vegyi Kombinátban befejeződött az évi 40 000 tonna polipropilén előállítására alkalmas üzem beruházása. A Dunai Kőolaj­ipari Vállalat új katalitikus krakküzeme megkezdte ter­melését. A könnyűipar csaknem va­lamennyi ágazatában nőtt a termelés. Az átlagosnál na­gyobb mértékű volt a terme­lésnövekedés a papír- vala­mint a fafeldolgozó iparban. A malomipar termelése némi­leg, a cukoriparé erőteljeseb­ben csökkent. A kisebb ágaza­tok közül jelentős volt a ter­melésnövekedés a növényolaj-, a szesz-, a dohány- és az édes­(Folytatás a 2. oldalon) tj Tegnap folytatódtak Budaör- £ sön, Gödöllőn és Tápiószelén a ^ munkásőrök évzáró-évnyitó ün- ^ nepélyes egységgyülései. Mind- ^ három eseményre az volt a 4 jellemző, hogy felszabadulá- zsuak helyi eseményeit és az z elmúlt négy évtized fejlődésé- z nek helyi eredményeit idézték ^ a résztvevők emlékezetébe a í! szónokok. A budaörsi Jókai Mór Mű­velődési Ház nagytermében Mészáros Geyza, a városi jo­gú nagyközségi pártbizottság titkára köszöntötte a Sziklai Sándor munkásőregység gyű­lésének résztvevőit. Az elnök­ségben foglalt helyet Kovács Péter, a Központi Bizottság alosztályvezetője, Tóth István, a megyei pártbizottság tagja, a Dunámén ti Hőerőmű Válla­lat vezérigazgatója, Kuhári Mátyás, a munkásőrség orszá­gos parancsnokságának alosz­tályvezetője, Darizs Mihály, a megyei parancsnokság alosz­tályvezetője és Sziklai Sándor- né dr., az egység névadójának özvegye. Varró István egységparancs-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents