Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-05 / 3. szám

Menysikov és Kissinger nyilatkozata A genfi tárgyalások előtt A Szovjetunió azt várja, hogy az Egyesült Államok kül­döttsége realista cs építő szellemű magatartást tanúsítson Géni­ben — jelentette ki az NBC televíziónak pénteken adott nyi­latkozatában Sztanyiszlav Menysikov, az SZKP KB amerikai kérdésekkel foglalkozó tanácsadója. Menysikov már több al­kalommal fejtette ki az amerikai televíziós adásokban a Szov­jetunió álláspontját nemzetközt kérdésekben. A szovjet szóvivő szerint az amerikai küldöttségnek becsü­letesen kell megkezdenie a tárgyalást. Ebben az esetben meg lehet nyitni az utat a fegyverkezés korlátozása előtt, el lehet jutni végső fokon akár a nukleáris fegyverek teljes felszámolásához. A siker azon­ban az amerikai fél magatar­tásán múlik. „De mind ez ideig nem láttuk, hogy akár egyet­len fegyverkezési programot is megszüntettek, vagy módosí­tottak volna" — mondotta. A genfi tárgyalás célja az, hogy meghatározza az eljöven­dő leszerelési tárgyalások for­máját. Két nap alatt nem le­het lényegi kérdéseket meg­oldani, de le lehet rakni az alapokat az űrfegyverekről és a nukleáris fegyverekről foly­tatandó tárgyalásokhoz. Ez a legfontosabb feladat. Az űr­fegyverkezés a kulcskérdés. Rámutatott, van remény a kapcsolatok megjavítására, ar­ra, hogy a tárgyalások siker­rel járjanak. A Szovjetunió kész a gyökeres és konstruk­tív megoldásokra, a fegyver­zet gyökeres mértékű csök­kentésére. „Egyelőre azonban meg kell várnunk, mi lesz Shultz kü'ügyminiszter táská­jában — jelentette ki —, nin­csenek illúzióink, hiszen pél­dául Reagan elnök éppen most szögezte le, hogy az űrfegy­verkezési terveket változatla­nul fenntartja és nem akar erről tárgyalást folytatni.” A genfi találkozóról fejtette ki véleményét Henry Kissin­ger volt külügyminiszter az ABC televíziónak. Szerinte Gromiko és Shultz genfi meg­beszélésétől csupán azt lehet várni, hogy megállapodás szü­letik a fegyverzetkorlátözási tárgyalásokról. „Géniben egy­részt eljárási kérdésekről le­het csupán szó, másrész a mi­niszterek ismertethetik, hogy mit kívánnak elérni az eljö­vendő részletes leszerelési tár­gyaláson” — mondotta Kissin­ger. A volt külügyminiszter szerint nem szabad a tárgya­lásokat kizárólag egyik, vagy másik fegyverfajtára korlá­tozni, hanem elsősorban azzal kell foglalkozni, hogy csök­kentsék a nukleáris háború kirobbanásának veszélyét. Hétfőn tartja ülését a Pest megyei Tanács Hétfőn reggel kilenc órakor a megyeháza dísztermében összeül a Pest megyei Tanács. A megye városaiban és közsé­géiben élők képviselői — a végrehajtó bizottságnak a na­pirendre tett javaslata sze­rint —, várhatóan megvitat­ják a tanácsok 1985. évi mű­ködési költségvetésének és fejlesztésialap-tervénck fö elő­irányzatait és részleteit. A végrehajtó bizottság által már megtárgyalt — és a megyei tanács több állandó bizottsá­gában szintén mérlegelt — anyag 6,4 milliárd forint költ­ségvetési és 1,8 milliárd fo­rint fejlesztésialap-kiadás cél­jait, remélt eredményeit tag­lalja és megszabja a tanácsi gazdálkodás idei hogyanjának fő irányait is. A testületi ülés előrelátható­lag — amennyiben a javasolt napirend jóváhagyásra kerül — foglalkozik majd a maga. illetve a megyei tanács szervei 1985. évi munkatervével és döntéseket hoz személyi kér­désekben is. Az ülés nyilvános. i*i:s r UEGV.EI ►AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIX. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM Ára: 2.29 íorilll 1035. JANUÁR 5„ SZOMBAT A Tungsram váci és az ÉVIG ceglédi gyárában Évkezdő gyűlések ai üzemekben Tegnap Pest megye gyáraiban folytatódtak az év első munka­napján kezdett munkásgyűlések. A Tungsram váci és az Egyesült Villamósgyár ceglédi gyárában értákfelték az elmúlt évi munkát cs meghatározták az idei legfontosabb tennivalókat. A minősé;* éve Tegnap munkásgyűlást tar­tottak a Tungsram váci gyárá­ban, ahol Kiss László igazgató adott áttekintést az elmúlt év eredményeiről, az idei felada­tokról. Bevezetőjében elmondta, hogy ma már kisebbek a gon­dok, mint a múlt év elején. Csökkent a feszültség, stabi­lizálódott a termelés. Az elmúlt évi feladatokat sikerült teljesíteni. Az üzem­ben 20,7 millió darab fénycsö­vet gyártottak, ami rekordnak számit az eddigi legnagyobb 17,8 millió darabbal szemben. Hetvenöt százalékról 98 szá­zalékra javult a programsze- rűség. Minőségi változást ered­ményezett a véllo rendszerű kemence és az Ölomüveggyár kemencéjének rekonstrukciója. Az év legnagyobb eredményé­nek tartják, hogy 71 százalék­ról 90 százalékra emelkedett a fénycsőgyártósorok termelé­kenysége az elmúlt esztendő­höz képest. Az igazgató ezek ellenére is óva intett mindenkit az elbiza­kodottságtól, hiszen az idei fel­adatok az 1984-esnél is nehe­zebbek. Ezt az évet a minőség esztendejének kell tekinteni. Huszonkétmillió darab fény­cső gyártása a feladat, tovább kell javítani az alkatrészek minőségét is, ami a vello üveg­L ehangoló látványt nyúj­tanak ezek a modern vonalvezetésű, tetsze­tős belső terű kocsik, ami­kor valamilyen rokkant­sággal verve, átbicegnek, botladoznak a közforgalmú vonalról a vasút Dunakeszi Járműjavító Vállalatának üzemi vágányaira. A ron­tás, rombolás, vak pusztí­tás, a dühödt iombolás ezer­nyi jele rajtuk, bennük. Szétvert, kifosztott kapcso­lószekrények, összetört bur­kolatok, felhasított ülés­huzatok, módszeres alapos­sággal porrá zúzott mos­dók ... Az ember áll, néz, nincsen mit mondania, mert hiszen .mit dadoghat­na, hebeghetne? Másutt nem a vak pusztítás, nem a dühödt tombolás nyomait mutatják, hanem a felelőt­lenségét, a szakszerűtlen­ségét, a megbocsáthatatlan kénye’mességét: kiszakadt oldalú, szilánkokra hasított padlózató, megtisztíthatat- lanul összemocskok teher­kocsikat. Elődeink igyekeztek meg­előzni a rosszat. Az 1879. évi XL. törvény intézkedett először a vasúti rongálások ügyében, elzárást és pénz­büntetést helyezve kilátás­ba az arra rászolgálóknak. A közérdek védelmét jelzi, hogy a pénzbüntetés felső határa 200 — akkori! — forint volt. hatalmas összeg, egy új vasúti teherkocsi beszerzési árának a 12—13 százaléka. Valóban a köz­érdek sérelméről van szó akkor, amikor a vasút bár­mely java. eszköze megy tönkre, akárcsak ideiglene­sen is. hiszen a forgalom — akár a személy-, akár az áruszállítás — látja kárát. A javításra átirányított ko­csit nélkülözni kell, gyak­ran hosszabb ideig is. s amikor az árutovábbítás­ban a vagonhiány ismétlő­dő bai, aligha mellékes té­nyező ez. Amint a személy­TÖRÉSEK szállításban hasonló a hely­zet, azzal az eltéréssel, hogy a vandálok miatt vét­len emberek százáé, ezrei utaznak még zsúfoltabban, még lehetetlenebb körül­mények között. Különböző számítások, becslések azt mutatják, hogy a megye ún. ingaforgalmában köz­lekedő személykocsiknál bekövetkező szándékos ron­gálások — és az ennek nyomán elkerülhetetlen ja­vításokhoz szükséges idő — öt-hét százalékkal csökken­tik a vagonpark tényleges használhatóságit, Ez az a pont, amikor a vandálok és a vasút közötti hadako­zás hirtelen közüggyé tá­gul, amikor egyszeriben mindenki érintett lesz, mert az őt szállító szerelvény rö­vidül meg egy-kát kocs:val, neki kell hering módjára összepréselődnie azokkal, akiknek kenyeréhez sóként tartozik hozzá az utazás. A közügy, rácáfolva a tapasz­talt olvasó várakozására, nem azért említteiett itt, hogy most következhessek a hegyjbeszéd, fogjunk ösz- sze a vandálok ellenében, hanem, mert a félreérthe­tetlenül ■ kimondott köz­ügyét szembesíthetjük a nagy ritkán elcsípett van­dálok. a teherkocsik bizo­nyítóit rongáló! megbírsá­golásának gyakorlatával; amik hosszadalmas ücyek, a jog nevében és a törvé­nyesség .szellemében már- már képtelen bizonyítási eljárásra kényszerítik a vasutat. Azt a vasutat, amely — saját hibái, szervezetlensé­gei alól föl nem mentve! — a szűkösebb fejlesztési le­hetőségek következtében a legutóbbi években egyre kevesebbet tudott költeni járművek beszerzésére, s 1983-ban például átlagosan — az érdekesség kedvéért: 1895-ben kétezer forint volt ez az összeg — 555 ezer fo­rintért tudott megvásárol­ni egy-egy teherkocsit. Egy olyan teherkocsit, amelyét — nem ritkaság — két-há- rom héten belül használ­hatatlanra nyomorítanak a rakodógépekkel a be- vagy kirakáskor a gépkezelők. Kérdezzük, ha most is, mint akkor, az 1879. évi XL. törvény megalkotása­kor. G5—70 ezer forint len­ne a bírság, a büntetés, arányosítva a jelenlegi be­szerzési árhoz, törnének ilyen könnyedén a kocsiol­dalak, -padozatok?! F olytathatjuk a töpren­gést a személykocsik­kal — ezek egy-egy darabját átlagosan 1,73 millió forintért vásárolhatta meg a vasút 1983-br,n —, vajon ott az ár 12—13 szá­zalékát kitevő bírságot kép­telenségnek tartsuk? Ki tudna 200 ezer forintot be­fizetni a pánztárab laknál? És ha „csak” húsz­ezer lenne ez a bír­ság? Híre lenne. híre menne! Elődeink szigorúb­bak lettek volna? Nem, nem. Megértőbbek voltak. Megértőbbek, de persze más irányban. A közérde- keltság javára, az esetleges vandálok, rongálok ellené­ben. A közérdek hatásta­lan. formális védelmére jó csupán a jelenlegi gyakor­lat, másra nem. Nem jó a vasútnak, nem jó a társa­dalomnak. de jó — mert amúgy is csekély a lebukási lehetőség — a törni-zúzni szeretőknek. Lehet, hogy más is törik itt, mint vas­úti kocsi? M. O. bura exportjának növekedését eredményezi. — Bizakodva nézünk az idei év elé és csökkenteni tudjuk a gyár adósságait — mondotta végül Kiss László. P. L. Műszaki fejlődés Számvetéssel kezdték az évet az ÉVIG ceglédi kisgép­gyárában is. Tegnapi munkás­gyűlésükön, amelyen megje­lent Bállá János, a párt váro­si bizottságának első titkára ’és Kara Gábor, a vállalat műszaki igazgatója, részletes ismertetés hangzott el az 1934- es tervteljesítésről és az 1935- .ös célkitűzésekről. Tankó Zoltán gyárigazgató sikeres esztendőről adott szá­mot, amely az elképzelések megvalósítását hozta. Eredeti­leg 427 millió forintban meg­szabott árutermelési tervüket 428,3 millió forintra teljesítet­ték, ehhez jött még 10.6 mil­lió forint a kooperációs mun­kákból. összességében az úgy­nevezett VZ-motorok kivételé­vel minden termékből eleget tettek a megrendelők igényei­nek. Külföldi partnereiknek 64 millió forint értékben indí­tottak útnak olyan áruféléket, amelyekért dollárral .fizettek. A rubel elszámolású kiszállí­tás négymillió forintos tételt jelentett. Számottevő műszaki fejlesz­tés ment végbe, s az átszer­vezések is a zökkenőmente- sebb termelést szolgálták. A költséggazdálkodás megalapo­zott volt, a készletek kedve­zően alakultak, semmit sem gyártottak raktárra, az export- megrendeléseknek időben ele­get tettek. Nyereségtervüket, a megszabott 64 millió forintot, egymillióval túlszárnyalták. Mindez 4 százalékos bérfej­lesztést tett lehetővé tavaly. Az 1935-ös elképzelések megfeszített munkát körvona­laznak, az eddiginél kemé­nyebb feltételek mellett. A kismotorüzemtől 26 millió fo­rintnyi termékkel többet vár­nak, s összességében 440 mil­lió forintos árbevételt fogal­maztak meg. A nyereségnek 76—77 millió forint körül kell alakulnia ahhoz, hegy az el­határozott 6 százalékos bér- színvor.al-növekedést végre- haithassák. Sápi Károly, a gyávbgli pártvezetőség titkára arról be­szélt, hogy a párttestület és a szakszervezeti vezetőség előze­tesen véleményezte a gazdasá­gi célkitűzéseket, s felelősség­teljes döntésével támogatja a fentiekben megfogalmazott terveket. T. T. A SZOT elnöksége Az agglomerációról A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége pénte­ken ülést tartott. Megvitatta az MSZMP Központi Bizottsá­gának kongresszusi irányel­veit. Állásfoglalását eljuttatja a párt Központi Bizottságá­nak. . . , Az elnökség tájékoztatót hallgatott meg a VII. ötéves terv iparié koncepciójáról és annak társadalmi vitájáról. További napirendi pontként megvitatta a magyar szakszer­vezetek 1934. évi nemzetközi tevékenységéről szóló jelentést és jóváhagyta az idei teendők­re vonatkozó javaslatot. A továbbiakban a Minisz­tertanács felkérésére — a tár­sadalmi vitába bekapcsolódva — a terület- cs településfej­lesztés hosszú távú feladatait, valamint a budapesti agglome­ráció hosszú távú fejlesztési koncepcióját vitatta meg a SZOT elnöksége. Csipős hideggel köszöntött ránk az új esztendő, s az elő­rejelzések szerint tartósnak ígérkezik a tél. Aminek örül­nek a fagyc-s sportok szerelme­sei, az aggodalmat jelenthet egyes munkahelyeken, s a köz­lekedésben. Körkérdésünkben arra kerestünk választ, oko­zott-e fennakadást a közleke­désben, az áramszolgáltatás­ban a zord idő. Elsőként a MÁV-nál érdek­lődtünk. s azt az információi kaptuk; a hazai, így a Pest megyei vasúti közlekedésben sincs fennakadás. A szerelvé­nyek menetrendszerűen indul­nak és érkeznek, kisebb-r.a- gyobb késés a nemzetközi já­ratoknál van, ezek már a ha­tárra késve érkeznek. Az 1984 utolsó napjaiban ránk kö­szöntött hideg több vonatot késztetett hosszas veszteglésre. a váltók befagyása miatt. Ez­úttal. minthogy csapadék nem kísérte a mínusz fokokat, et­től nem kell tartani. Mindez persze pillanatnyi helyzetkép — ezt hangsúlyozta erőtelje­sen a Volán 20. Vállalat fő­diszpécsere is. aki elmondotta, hogy autóbuszaik közlekedését eddig nem hátráltatta a hi­deg. A csúszós út azonban reális veszélyét rejti magában annak, hegy a járatok esetileg késve érnek célba. Vannak munkák, amelyeket szabadban kell elvégezni. Ilyen például a Pest megyei Villany­szerelőipari Vállalat vezeték- szerelőinek feladata. Az élőt nem állhat meg, s a kemény hidegben is helyt kell állni. Ilyenkor persze gyakoribb a szünet, s forró tea segít kissé felmelegedni. S mi a helyzet a vízi közlekedésben? — kérdez­tük a Pest megyei Kishajózási és Javítási Vállalat illetékesei­től. Nekik a fagyosra fordult hőmérséklet mellett az igen alacsony vízállás sem kedvez, azért járataik közül többet nem. indítanak. A kompok forgalmát illetően még inkább igaz, hogy szinte óráról órára változik a helyzet, hisz a jege- sedés egyre erőteljesebb. Ép­pen ezért a vállalatnál hét vé­gén is ügyeletet tartanak, hegy — ahogyan szzknyelvani mondják — jégbeállás esetén a „menekülési útvonalon” téli pihenőhelyükre vihessék a száll, ítójárműveket. Egyelőre azonban még a menetrendsze­rű személyforgalom előtt nincs akadály. Van tehát já­rat Szobon, Nagymaros— Visegrád között. Verőcemaros —Kisoroszinál. Vácott mind a személy-, mind a teherfuvaro­zás zavartalan. Nincs akadá­lya a személyszállításnak Alsó- és Felsősödön. Dunakeszin, Kisorosziban és Pócsmegye- ren, ugyanez igaz Szentend­rén és Szigetmonostoron is. A vízi közlekedés zavartalan Er­csinél, Lórévnél és Dunaújvá­rosban is. A Soroksári-Duna- ágon beállt a jég. De az egyik partról a másikra ezért ladik­kal még a szabad vízsávon át­juthatnak az emberek. Beszél­getésünkkor a jég 13 centimé­ter vastag volt. S a ladikok előtt addig van szabad út, amíg a jég körülbelül 25 cen­timéteresre hízik. Ez a péntek délutáni hely­zetkép, azonban a Meteoroló­giai Intézet előrejelzése ko­rántsem biztató: marad a hi­deg. megélénkül az északnyu­gati szél, sőt hózápor is előfor­dulhat. Mindez arra inti a hét végén autóval útra kelőket, hogy óvatosan, a kődre és a síkos útburkolatra felkészülve vezessenek. Sz. T. A korszerűsítés igénye Fejlesztési alap A szövetkezeti közös fej­lesztési alap korszerűsítéséről tárgyalt pénteki ülésén a SZÖVOSZ elnöksége. Amint a testület megállapította: az alap évek óta eredményesen segíti az Afészek, a lakás- és takarékszövetkezetek felada­tainak megoldását. Az alapból — amelyet a tagszövetkezetek, vállalatok adnak össze — más forrásokat kiegészítve segítet­ték egyebek között a Skála áruház hálózatbővítését, a nagykereskedelmi raktárak építését, és megközelítően 30 Áfész sertésfeldolgozó üzem indítását. A gazdaságirányítási rendszer fejlődése, az érde­keltség nagyobb arányú érvé­nyesítése azonban megkívánja az évente 300—400 millió fo­rintot kitevő alap felhaszná­lási rendszerének továbbfej­lesztését. Szánkózni jó: A gyerekek örö­mére a vakáció meghozta a hava­zást is. Kicsit későn érkezett ugyan, de néhány önfeledt, vidám órával megajándé­kozta azért cseme­téinket. Előkerül­tek a szánkók, a sítalpak, s a hó- emberépités, a hó- golyógyúrás sem kutya Ilancsovszki János felvétele Az előrejelzés nem biztató Még nincs fennakadás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents