Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-25 / 20. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA inán MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS I MEGYEI TINICS LAPJA XXIX. ÉVFOLYAM, 20. SZÄM Ára: 1,80 forint 1985. JANUÁR 25., PÉNTEK Haszonhuiszolók (3. oldal) A szomszéd bemutatkozott (4. oldal) Az utolsó felvonás következik (6. oldal) Rádió- és felevézióműsot a [ovo hétre (7—8. oldal) Teljesedet a jogos remény Erősítik a nemzetiségi tudatot Tegnap az MSZMP KB Politikai Főiskoláján tartotta ülését a Ma­gyarországi Németek Demokratikus Szövetsége Országos választmá­nya. Hambuch Géza főtitkár adott számot a szövetség elmúlt évi te­vékenységéről. Különösen sok színű lett a kulturális élet. Űj műfajok honosodtak meg, újabb nyelv­művelő-ápoló klubok alakul­tak az országban. Változott a szövetség titkár­ságának — a függetlenített apparátusnak — a munkastí­lusa és módosultak módszerei is. Munkájukat a korábbinál szorosabb kapcsolattartás jel­lemezte a tagsággal. Különös figyelmet fordítot­tak az elmúlt esztendőben a nemzetiségi tudat elmélyítésé­re, a fiatalok és értelmiségiek bevonására a szövetség mun­kájába. E törekvés jegyében tartottak megbeszélést a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának vezetőivel, hogy előkészítsék azoknak a tsz- elnököknek találkozóját, akik­nek gazdaságában nemzetisé­giek dolgoznak. A termelőszö­vetkezeteknek a jövőben je­lentős szerepet szánnak a he­lyi nemzetiségpolitikai fel­ZÁRSZÁMADÁS A mikor az ember szám­vetést készít és vissza­néz a megtett útra, oko­sabb, mint induláskor volt. Hiszen jól tudja már, mi az, amit jól csinált, hol vetette el a sulykot, hol vétett, tévedett. Mire kell már a számvetés eilső per­ceitől kezdve figyelni, mit célszerű körültekintőbben szervezni, jobban csinálni. Abban a nagyüzemben, melynek tetejét a kék ég, kerítését a szürkén kígyózó országút jelenti, s az időjá­rás ezernyi viszontagságá­nak ki van téve az év há­romszázhatvanöt napján nemcsak az itt dolgozó, ha­nem a földbe veitett mag vagy az éppen kisarjadó vetés, a kombájnra váró kalászos. Ahol a nem kívá­natos, de bármikor ránktö­rő, betoppanó vendéggel, az aszállyal éppúgy számolni 'kell, mint a mindent leta­roló jégesővel, az érést hát­ráltató hűvös idővel, a sza­bályozók okozta veszteség­gel. S nemcsak a vetemé- nyek, a szántó-vető ember sínylette, sínyli meg az idő­járás szeszélyeit, viszontag­ságait, hanem az állatállo­mány is. Mely a háztáji­ban éppúgy ki van téve a megpróbáltatások sorából jó néhánynak, mint a leg­korszerűbb nagyüzemben. Fedig az emberi gondosko­dás-érdekeltség mindent megtesz azért, hogy a táp­láléklánc eme döntő, nél­külözhetetlen szeme sem­miben ne lásson hiányt. S ha egy mód van rá, nem is lát. Az utóbbit a hoza­mok, a minőség egyértel­műen jelezte, jelzi. Mindez megfogalmazódik most, amikor a termelő- szövetkezetekben, az állami gazdaságokban a nagy számvetés, a zárszámadás kezdetét veszi. Mint min­den évben, az idén is az abonyi Űj Világ Termelő- szövetkezet zárszámadása nyitja meg a sort Pest me­gyében. Már ma délelőtt szembesülnek tavalyi mun­kájuk eredményével, s az idei tennivalók sorával. Mindenki, aki eme gazda­ság nagy családjához tarto­zik. S aztán nincs is meg­állás. Hiszen március köze­péig hétvégeken Pest me­gye gazdaságai közül nem ritkán nyolcán-tízen vagy még egy-kettővel többen is rendezik meg ünnepélyes külsőségek között — a moz­galomhoz méltóan — a számvetést jelentő zár­számadó közgyűlést. S mi­közben a gazdálkodás fehér foltjaira rámutatnak, szót ejtenek az eredményről vagy a még nagyobb be­vételt jelentő lehetőségek­ről, ahol itt az ideje, ott a tisztújításra is sort keríte­nek. Mert nem egy, se nem két helyen itt az ideje a vezetőségek megválasztásá­nak, a tisztújításnak. A nyugdíjba mentek pótlásá­nak, az új vezető személye meg-, illetve kijelölésének. Ami éppoly felelősségteljes munka, megnyilatkozás, mint mindaz, amit az év háromszázhatvanöt napján, a bér fejében az asztalra letettünk. Amit munkánk gyümölcseként tartottunk számon. Nehéz év volt a tavalyi is. Az aszály közbeszólt — olykor az átvételi árak sem voltak szinkronban a be­fektetéssel —, elhúzódott a növények beérése, a költ­ségek pedig nőttek. A sza­bályzók változásának egy része zsebbevágóan érintet­te a gazdaságokat. S az addig felfelé ívelő mellék­üzemág — mely eddig az alaptevékenységet, a nö­vénytermesztést nemhogy kisegítette nehéz helyzeté­ből, hanem finanszírozta beruházásait, veszteségeit — szerepének átértékelésé­re is sort kellett, kell ke­rítenünk. Nem mintha nem lenne létjogosultsága — an­nak ellenére, hogy tizen­kétezren fordítottak hátat a melléküzemágnak —, csak­hogy a tartósságra, a hoilto- miglan-holtodiglan jöve­delmező cikk, termék gyár­tására itt sem lehet beren­dezkedni. Ahogy a gazda­ság minden pontján, min­den szférájában a gyors, az igényekhez alkalmazko­dó mozdulásra van szük­ség, úgy a termelőszövet­kezetek melléküzemágaiban is. A piachoz, a szabályo­zókhoz igazodni, azokkal együtt élni. S nem is akár­hogy, hanem jól! Az ehhez szükséges képesség-felké­szültség Pest megye het­venkét közös-, illetve állami gazdaságában éppúgy adott, mint a tizenhat társulás­ban. Akkor is igaz ez, ha most nem sikerült min­denütt eredményes évet zárni, vagy az eredmény a várt, a tervezettnél jóval kevesebb, kisebb. Csak még nem sikerült boldogul­ni úgy igazán a szabályo­zók teremtette körülmé­nyek között. T isztességes, jó munkát hagytak maguk mö­gött Pest megye gazdasá­gai 1984-ben. Szerepük az ellátásban, az exportban egyértelműen azt jelzi, erőfeszítéseik , nem voltak hiábavalók. Csakhogy ami tegnap elég volt ahhoz, hogy az élbolyban fussunk, oda jussunk, ma kevés. Erre a nagyobb feladatra való felkészüléshez, a sza­bályozókkal való együtt­éléshez adnak ötletet, erőt, energiát a mai nappal kezdődött, feladatot meg­jelölő zárszámadások. Varga Edit adatok megvalósításában. így például a nemzetiségi oktatás­ügy továbbfejlesztésében. A Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetségének dé­delgetett, jogos reménye, olyan önálló regionális nem­zetiségi általános iskolák lét­rehozása — ebben a szövetke­zetek sokat segíthetnek —, amelyben az iskola kezdetétől fogva két nyelven sajátítanák el a tananyagot a gyermekek. Az országban a tervek szerint négy helyen: Baján, Pécsett. Bonyhádon és Pilisvörösvárott épül ilyen intézmény. A Művelődésügyi Miniszté­rium képviselője szerint a kö­zelebbi-távolabbi jövőben a magyarországi nemzetiségek számára harminc különböző fokú oktatási intézményben szeretnék biztosítani az anya­nyelvi iskolai oktatás feltéte­leit. Ennek anyagi lehetőségei azonban — milliárdos nagy­ságrendről lévén szó — vár­hatóan csak a VII. ötéves tervben teremtődnek ‘ meg. Addig is lehetőség van két­nyelvű osztályok indítására, A felszólalók közül, többen foglalkoztak az idei ország- gyűlési képviselő- és tanács­tagválasztásokkal is. Kifejez­ték azt az igényüket, hogy a nemzetiségek lakta települése­ken — lélekszámúk arányá­ban — vegyenek részt a helyi testületek (tanácsok, elöljáró­ságok) munkájában. Végezetül a választmány el­fogadta a szövetség idei mun­katervét, amelyben különös hangsúlyt kapott az idei 30 éves szövetség Pécsett rende­zendő jubileumi programja, a Magyarországi németek ma elnevezésű rendezvény az NDK Kulturális és Tájékozta­tási Központjában, valamint a Nyújts baráti jobbot vetél­kedősorozat, melynek gála­programját március 31-én a budapesti tavaszi fesztivál ke­retében az Egyetemi Színpa­don tartják. B. H. Lázár György és Németh Károly fogadta Jósé Rámán Fernández! Jól fejlődnek kapcsolataink Lázár György, a Minisztertanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Jósé Ra- món Fernández miniszterelnök-helyettest, a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bizottság kubai társ­elnökét, aki a bizottság 13. ülésszakára érke­zett hazánkba. A nap folyamán Németh Ká­roly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára ugyancsak fogadta a kubai miniszterelnök-helyettest. A baráti légkörű megbeszéléseken részt vett Marjai József miniszterelnök-helyettes, a bi­zottság magyar tagozatának elnöke. Jelen veit Euclides Vázquez Candela, a Kubai Köz­társaság budapesti nagykövete. ★ Csütörtökön a Parlamentben jegyzőköny aláírásával befejeződtek a magyar—kubai gazdasági tárgyalások. Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese és Jósé Ramón Fernández miniszter­elnök-helyettes, a bizottság társelnökei meg­állapították, hogy az eddigi együttműködés _a külkereskedelemben és a műszaki-tudomá­nyos területen egyaránt megfelelően alakult. A két orszáig közötti áruforgalom az előirányza­toknak megfelelően bővült. Az ülésszakon különösen nagy hangsúlyt kaptak az 1986—1990. közötti időszakra ■ vo­natkozó tervkoordináció nyitott kérdései. A bizottság elnökei megállapodtak,. hogy a kö­vetkező tervidőszak tervegyeztetósi munkála­tait az elfogadott ütemterv szerint folytatják, illetve zárják le. Az ülésszak alatt a két ország külkereske­delmi miniszterhelyettesei aláírták az 1985. évi árucsereforgalmi jegyzőkönyvet. Óránként vezetik az eseménynaplót Hajók a mentőöbölben FOKA-hajök Pilismarótól!, Nem kevesebb, mint száz különféle vízi jármű —kotró­hajó, önjáró uszály, elevátor, dereglye — vendégeskedik Tanácskozás a megyei pártbizottságon Az OTP sokrétű tevékenysége a lakosság szolgálatában Az MSZMP Pest megyei Bizottságának székházéban teg­nap délután a megye párt- és tanácsi vezetői az OTP vezetői­vel értékelték a tavalyi eredményeket és az 1985. évi közös fel­adatokat. A tárgyalás során külön hangsúlyt kaptak a tanácsi fejlesztéssel kapcsolatos tennivalók, az OTP-lakásépítési prog­ramok, mindazon kérdések, amelyek a lakosság életkörülmé­nyeit hivatottak javítani. * A megbeszélésen részt vett Krasznai Lajos, az MSZMP Pest megyei Bizottságának első titkára, Balogh László, a Pest megyei Tanács elnöke, valamint a megyei pártbizottság és a megyei tanács több vezetője. Az Országos Takarékpénztár ré­széről dr. Szirmai Jenő és több vezető munkatársa vett részt a tárgyaláson, valamint Kovács Gyula, az Országos Takarék- pénztár Pest megyed igazgatója. Pártvezetők látogatásai Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesz­tő bizottságának elnöke csütör­tökön a főváros XIV. kerületé­be látogatott. A vendég a ke­rületi pártbizottság székházá­ban tájékozódott Zugló politi­kai, gazdasági és társadalmi életéről. Benke Valéria ezt kö­vetően felkereste a Gépipari Technológiai Intézetet. A láto­gatást követően Benke Valéria a kerület tudományos intéz­ményeinek igazgatóival, párt­titkáraival, kutatóival a tudo­mánypolitika időszerű kérdé­seiről cserélt véleményt, majd részt vett a gépipari technoló­giai intézet kommunistáinak a kongresszusi irányelveket tárgyaló és vezetőségválasztó taggyűlésen. Sarlós István, a-Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, az ország- gyűlés elnöke csütörtökön a főváros XX. kerületébe látoga­tott. A vendég a pártbizottság székházában tájékozódott a ke­rületi pártszervezetek kong­resszusi felkészüléséről. A program a Budalakk III-as számú gyárában folytatódott. Sarlós István végül részt vett a gyár kommunistáinak a kongresszusi irányelveket tár­gyaló és vezetőségválasztó tag­gyűlésén. kényszerűségből Pilismaróton, a biztonságot nyújtó dunai té­li mentőöbölben. A hajók többsége szinte az utolsó pilla­natban vetett horgonyt és menekült meg a veszélyt je­lentő jégtáblák szétroppantó öleléséből. A nemrég kialakított pilis- maróti téli kikötőben, amely kitűnő menhelye a dunai ha­jóiknak, tavaly 50 vízi jármű vészelte át a jégzajlást, az idei szokatlanul kemény hi­deg azonban most 100 hajót késztetett itt kényszerpihe­nőre. Így a kikötő legénységé­nek meglehetősen mozgalmas az élete, bőven van tenniva­lójuk. Többek között gondos­kodniuk kell arról, hogy a ha­jók körül mindig legyen ele­gendő úgynevezett tűzoltólék, amelyen keresztül egy esetle­ges tűznél kellő mennyiségű vízhez juthatnak. Állandóan figyelik a jégtáblák mozgá­sát, összetorlódását és szükség esetén hajóval megtörik a járművek körül vastagodó jég­páncélt. A hajók belső terét sem engedhetik át a hideg­nek, gondoskodnak a folyama­tos fűtésről, világításról. A megerősített fűtőőrség felada­ta a csőrendszer fagyvédelme is. A pilismaróti mentőöböl­ben veszteglő vízi járművek csak akkor kelnek újra útra, amikor a folyam ismét biz­tonságosan hajózhatóvá válik. A KÖJÁL három évtizede Betegségmegelőzők tudományos ülése Éppen harminc esztendeje, 1»55 januárjában kezdte meg tevékenységét — akkor 17 dol­gozóval a megyei kórház épü­letének néhány kis szobájában — a Pest megyei Közegészség- ügyi és Járványügyi Állomás. A KÖJÁL-évforduló alkalmá­ból tegnap budapesti székházá­ban tartott ünnepi ülést a Pest megyei Közegészségügyi-Jár­ványügyi Bizottság. A tanácskozáson részt vett Nagy Sándorné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tit­kára, Balázs Gézáné, a .Pest megyei Tanács elnökhelyette­se. Az ülés díszelnöke dr, Pápay Dénes állami közegész­ségügyi-járványügyi főfelügye­lő, az Egészségügyi Minisz­térium főosztályvezetője volt; Dr. Zádor András Pest me­gyei főorvos bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a köz-’ egészségügyi és járványügyi ellátás kiterjesztése annak a szemléletnek a következmé­nye, mely szerint a szocialista társadalomban a betegségmeg­előzés fejlődésének új _ szaka­szába lép, s védekező jellegé­ből offenzívvá válik. Az esemény alkalmából dr. Zádor András elismeréseket adott át. Kiváló munkáért ki­tüntetést kapott Ágics Antal egészségőr, egészségügyi mi­niszteri dicséretben részesült Kájel Endréné vegyészmérnök és Juhászné Malachovszky Ka­talin KÖJÁL-ellenőr. Ezt követően kezdetét vette a tudományos ülés, melyben elsőként dr. Madár János, a Pest megyei KÖJÁL igazgató főorvosa számolt be a három évtizedes tevékenység eredmé­nyeiről, s a fejlődést kísérő gondokról, melyekkel ma már 273-an küzdenek. A többi kö­zött elmondotta, hogy jelentős sikereket értek el a település- és környezettisztaság, a mun­kaegészségügy, az élelmezés­egészségügy, színvonalának emelésében, valamint a járvá­nyok leküzdésében. Ezt követően még hét elő­adás hangzott el, szó esett a kórházak közegészségügyi helyzetéről, a bakteriológiai,- illetőleg a kémiai laboratóriu­mok munkájáról, az üdülés­higiéniáról, az ételmérgezések tapasztalatairól, a tanulóifjú­ság munkára nevelésének hi­giénés kérdéseiről, valamint a közegészségügyi hatósági jog­körök alakulásáról. ELET Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke bemutatkozó lá­togatáson fogadta Nguyen Lungot, a Vietnami Szocialis­ta Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára vezetésével csütörtökön küldöttség utazott Havannába az MHSZ kubai testvérszervezete, a Sepmi kongresszusára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents