Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-24 / 19. szám

1985. JANUÁR 24., CSÜTÖRTÖK Egymásban bízva Határozott programot várnak A párttagok december elsején kapták kéz­be* az MSZMP Központi Bizottságának irány­elveit. Csoportértekezleteken vitatták meg a dokumentumban foglaltakat, majd e vélemé­nyekből az alapszervezetek vezetőségei elké­szítették vitaindító beszámolóikat. Ezt az anyagot a napokban tárgyalták meg a pártta­gok. Milyen benyomásokat szerezhettünk eze­ken az eszmecseréken? Érdemi vita A* első, ami feltűnt, az, hogy szinte teljes a létszám. Erezhető volt, hogy a jelenle­vők azért jöttek el, mert ér­dekli őket a téma. Megvallom, hagy az irányelvek tanulmá­nyozása után azt. gondoltam, kevesen fognak hozzászólni, hiszen a dokumentum régen ismert a résztvevők előtt, s igen széles skáláját érinti az égető kérdéseknek. Kellemesen csalódtam, ment sokan el­mondták véleményüket. A ta­gok nem a munkahelyi sirá­mokat emlegették, nem a sok­helyütt elért, szép eredmé­nyekkel dicsekedtek, hanem érdemben foglalkoztak az irányelvek egyes pontjaival. Többen leszögezték, hogy az áremelésnek senki sem örül. Ez természetes reakció. Olyat azonban nem hallottam, hogy valaki említette volna: szerin­te ez a népszerűtlen lépés el­kerülhető lehetne. Ügy tűnik, az ország vezetői, a sajtó, a rádió és a televízió, a kiadott dokumentumok, a hétközna­pok tapasztalatai valóban meggyőzték a párttagságot ar­ról, hogy objektív okok miatt, az elkövetkező esztendők meg­alapozása érdekében kell tu­domásul venni e nehéz idő­szak kényelmetlenségeit. Közös gondok Kétségtelen, hogy a vezető­ség vitaindítója és a hozzászó­lóisok is kemények voltak. Több problémáról úgy beszél­tek, hagy tűrhetetlen, tenni kell ellene. Élesebben, fogal­maztak, mint az irányelvek. Az ilyen gondok közé tarto­zik a nyugdíjasok egyes réte­geinek helyzete. Éppen azöké, akik a felszabadulás utáni években küzdöttek társadal­munk megszilárdításáért Ezek az emberek nem panaszkod­nak, de sokszor szükséget szenvednek. Ráadásul a hat­van év feletti korosztály idő­sebb képviselőiről van 6zó. A nyugdíj 80 forintos emelése természetesen nem fedezi a megnövekedett kiadásaikat. Többen szóvá tették, hogy a fiatal házasok lakáshoz jutá­sának esélyei gyakorlatilag a nullával egyenlők. Feltétlenül Sajátos vezetési stílus A márkaüzem új ízei A Pest megyei Pincegazdaság szentendrei márka- üzeme a dinamikusan fejlődő egységek közé sorolható. Nem alapvető élelmiszereket állit elő, mégis folyama­tosan bővíteni tudja piacát. Évente több mint 150 ezer hektoliter üdítőjük kerül a fogyasztók asztalára. Ebben az eszendőben új kazánházat építenek, elhasználódott gépeiket is kicserélik. Mintegy 46 millió forintot fordí­tanak a korszerűsítésre. A* eredményekért nekik is keményen kell dolgozniuk. Gágány Tibor üzemvezető el­mondta, hogy az üdítőpiac te­lített, nagy a konkurrencla. Magyar sajátosság, hogy ha­mar ráunnak a régi ízekre. A szőlő, a meggy, a málna fo­gyasztása csökken. Keresett viszont a Mangó, a Maracuja, a Juice. Megállni aligha sza­bad. A gyártmányfejlesztő la­boratóriumban állandóan lá­zas kísérletezés folyik. Rövi­desen piacra kerül a Linet ne­vű üdítő, amely a Tonikhoz hasonlót, de édes. Megkóstol­hattuk a citrom, bodza, meggy, sárgabarack, ősziba­rack alapanyagú italokat. Egytől egyig kellemesek. A sorban a legifjabb a narancs- juice; meggyőződésünk, hogy szeretni fogják a vásárlók. Az üzemnek gondjai Is van­nak. Alig várják például, hogy elkészüljön a hektárnyi területen fekvő göngyölegte­lep. Közel lesz hozzájuk, a Kőzúzó utcában, a helyet a városi tanács adja. (Szép gesz­tus, ha emlékezünk arra, hogy tíz évvel ezelőtt a város ve­zetői erősen tiltakoztak a márkaüzem Szentendrére te­lepítése ellen.) Ma még egy­millió üveget tárolnak az ud­varon. A gondok sorát gyarapítja, hogy gyenge minőségűek a korona- és csavarzárak, a címkék. A legkeresettebb üdí­tőjükön, a Mangán, például eny­hén szólva ócska címke látha­tó. Ebben az esztendőben nem la központ, hanem a szentend­rei üzem rendeli meg az em­lített zárakat. Azt remélik, hogy a pontos szállítást és a jobb minőséget is biztosítani tudják, ha maguk veszik kéz­be a dolgot. A Szentendrén töltött palackok vagy 4000 üzletbe jutnak el. A márka­üzem számítógépe tartja fej­ben, hogy a boltokban meny­nyi a készlet, mikor indulhat a túrakocsi. Gágány Tiboréknak nem öröm az sem, hogy a ta­valyi rossz termés miatt kevés a bor, s ez az állapot rontja piaci feltételeiket. Feltétlenül szólni kell még a kollektíváról. Néhány évvel ezelőtt közismert volt, hogy munkaerőhiánnyal küzdenek. Ma már nem szorulnak szük­ségmegoldások keresésére, a kétszáz dolgozó összeková- csolódott. A keresetek jók, nyereségesen termelnek, nem félnek a jövőtől. Ebben része van annak a sajátos vezetési stílusnak, amely az utóbbi időben kialakult. Családias légkörben, szigorú követelmé­nyek — ez lehetne egyetlen mondatban kifejezve a lényeg. szükséges egy olcsóbb lehető­ség, amely szorgalmas munka és megfelelő takarékoskodás mellett reálissá teszi a fiata­lok otthonteremtését. Elítélik a munka nélkül szerzett jöve­delmeket, a protekcionizmus, a csúszópénzek, a hatalommal való visszaélés minden meg­nyilvánulását. Síkraszállnak a differenciált bérezés mellett. Azt tartják egészségesnek, ha a dolgozók a nyolc órás mun­kaidőben keresik meg a tisz­tességes megélhetéshez szüksé­ges pénzt. Az Óbuda Tsz 3. számú alapszervezetének egyik tagja azt mondta: szeretném elérni, hogy ha keservesen kell dol­gozni, akkor a fizetést is en­nek megfelelően állapítsák meg. Erősen foglalkoztatja az embereket, a munkahelyüket, illetve aziparágufcat befolyáso­ló minden tényező. Az Óbuda Tsz 1-es alaipszervezetének kommunistája például arról szólt, hogy a mezőgazdasági alaptevékenység lehetetlenné válilk, ha a gépek, kemikáliák, az energia költsége tovább emelkedik, s a mezőgazdasági termékek felvásárlási ára ez­után is stagnál. Világos program Külön kiemelendő, hogy az újjáválasztott vezetőség a tagsággal egyetértésben azt is vázolta, hogy mit tehetnek a párttagok a saját munkahe­lyeiken az előrelépés érdeké­ben. Ahhoz azonban az is szükséges, hogy még részlete­sebben tájékoztassájk őket az eseményekről, hogy felkészül­ten válaszolhassanak a feltett kérdésekre. S befejezésül: azokról a tag­gyűlésekről, amelyeken részt vettünk, azzal a meggyőződés­sel távoztunk, hogy a tagság tudja, mit kell tenni a nehéz­ségekből való kilábalás érde­kében. A XIII. kongresszustól azt várja, hogy világos, hatá­rozott programot adjon a jö­vőre. SZENTENDREI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Alacsony a Duna szintje Vízkorlátozás várható Ezekben a napokban rend-1 kívül nehéz biztosítani kör-1 zetünk vízellátását. Csentős i László, a regionális vízmű j Duna-jobbparti üzemigazgató­ságának vezetője elmondta, hogy a kutak tolózárait lefojt­ják, ezzel korlátozzák a kivett vízmennyiséget. A folyam vízállása ugyanis annyira ala­csony, hogy félő: be kell ve­zetni a vízkorlátozást. Ez roppant szokatlan lenne, mert a vízmű fennállása óta nem volt példa arra, hogy télen korlátozták a fogyasztást. A gondoknak azonban ezzel még nincs vége. Ha a vízszint tovább csökken, elképzelhető, hogy szakaszos vízellátásra kerül sor. Ez azt jelenti, hogy a különböző napszakokban más és más területek kapnak az életet adó folyadékból. Súlyosbítja a gondokat a vissza-visszatérő szokatlan hi­deg. A lakossági panaszok száma egyre emelkedik. Szentendrén 14, a pilisi közsé­gekben 9, Visegrádon 2 köz­kút, illetve vízóra fagyott be. A bekötővezetékek több mint ötven esetben jegesedtek el. Az üzemazavarok okai a szi- geteletlen aknák, a fagyhatár felett elhelyezett vezetékek. Jó lesz okulni a történtekből azoknak, akik ezután köttetik be a csöveket otthonaikba. Ne feledjék, hogy legalább 80 centiméter mélyen kell feküd- nia a vezetéknek ahhoz, hogy nagy hidegben is képes legyen a vízszállításra. A DMRVV szakemberei ar­ra kérik a lakosságot, hogy lehetőségeikhez mérten taka­rékoskodjanak a vízzel. Pályázati felhívás A KÍÜSZ-M a KiSZ-ig A KISZ Szentendre városi Bizottsága hazánk felszabadu­lásának 40. évfordulója tiszte­letére pályázatot hirdet A KIMSZ-től a KISZ-ig címmel. A pályázat célja: felkutatni Szentendre és környéke, az egyes vállalatok és intézmé­nyek ifjúságmozgalmi törté­netét. Pályázni lehet olyan — leg­feljebb 15 gépelt oldalas — művel, amely egy községnek, városnak, üzemnek, intéz­ménynek ifjúságmozgalmi tör­ténetét dolgozza fel átfogóan 1919-től napjainkig, vagy egy meghatározott időszakot ölej fel. A pályázat terjedelmébe nem tartoznak bele a képdo­kumentumok. A pályázaton részt vehet minden KISZ- szervezet és más kollektíva, KISZ-tag és KISZ-en kívüli fiatal. A beérkezett pályaműveket és dokumentumokat március 30-án kiállításon tekinthetik meg az érdeklődők. A pályázat díjai: I. helye­zett 3000,— Ft, II. helyezett 2000,— Ft, III. " helyezett 1000,— Ft. A benyújtási ha­táridő: március 15. A díjakat a kiállítás megnyitóján adják át. Villanófény Egyik olvasónk írja, hogy több mint fél éve Ca- nossát jár tv-előfizetési dí­ja ügyében a szentendrei postánál. Az történt ugyanis, hogy tavaly júniusban elköltö­zött Bicskére, s azóta nem kapott számlát. A szent­endrei kézbesítő ugyan megígérte, hogy elintézi az átjelentcst, de augusztus végéig nem lett belőle semmi. Akkor olvasónk felkerekedett, s beutazott Szentendrére, hogy szemé­lyesen Intézze el a dolgot Majd hazament, s várt, várt, rakosgatta félre fo­rintjait a kevés nyugdíjból, aztán decemberben, mivel nagyon furdalta a lelkiis­meret (öt!), újból nyakába vette a várost, hogy rekla­málja az elmaradt tv-díjat. A hivatalvezetőnél zárt ajtókat talált, az ügyinté­ző pedig széttárt karokkal sajnálkozott — nem tehet semmit. Olvasónk most azon morfondírozik, vajon a posta vállalta-c a kis­nyugdíjasok támogatását, s azért nem kell neki tv- számlát fizetnie? Kedves olvasónkat ki kell ábrándítanunk a pos­ta jószándékát illetően. A hivatalvezető ugyanis ne­künk azt mondta, hogy sajnos egy ilyen át jelentés nem megy egyik napról a másikra (június—decem­ber!), maradjon szépen otthon az ügyfél, ne mász­káljon sehova, s várjon nyugodtan, míg jelentkezik a díjbeszedő. Én jobbat ajánlok! Szá­molják fel a bürokráciát, s az ügy hanyag kezelőjét vonják felelősségre 1 Tél a melegstrasidon A város díszpolgára Csak tettem a dolgomat Müller László ezelőtt Jó negyven esztendővel szor­galmasan látogatta Szentendrét. A vízi sportokat ked­velő diákként, az akkori KISOK-telepre (a DMRVV je­lenlegi irodaházának helyén állt) járt barátaival. A han­gulatos település, a barokk utcácskák már akkor is lelke­sítették, de természetesen nem gondolhatott arra, hogy a város döntő szerepet fog játszani az életében. A felnőtté cseperedő Ifjút 1949-ben azzal a megbízatás­sal küldték a fővárosból a Du­nakanyarba, hogy indítson e. egy újonnan szerveződő gyá­rat. ígérték, három hónap után visszamehet a miniszté­riumba. Amikor letelt a 9C nap, nem akarta otthagyni az éppen megerősödő kollektívát. Később kérték, rendelték, át­helyezték, de ő maradt, meri a három hónapból életre szóló' szerelem lett. A hajdani üzerr neve ma Erdészeti Gépgyártó Vállalat. Müller Lászlót inner, küldte nyugdíjba a sors. A: igazgató 1979-ben íróasztalá­nál kapott szívinfarktust Meg­gyógyult, de az orvosok meg­tiltották neki a további mun­kát. — Most is azt mondom, hogy nem vettem észre, mennyit dolgozom. Bírtam a strapát. Szerencsés voltam, mert a munkámban örömöt találtam. Hetente háromszor ma is ki­járok, műszaki tervezéssel foglalkozom. A hét többi nap­ján úszom, pihenek. Müller László életét a gaz­dasági irányítás mellett az ak­tív politizálás i’s végigkísérte. — Nem lehet az — mondja —, hogy az ember csak a szak­területével foglalkozik. A gyár és a várospolitika mindig is összefonódtak. Valóban, hiszen a nyugdíjas igazgató a HNF városi bizott­ságának alelnöke, a városfej­lesztési bizottság tagja. Az a másfél óra, amit a tár­saságában töltöttem, percnek tűnőén továbbszállt. Müller László mérnökember létére bölcsészként mozog a humán tárgyak birodalmában, s a ze­nében is. A lakása valóságos kis könyvtár. A klasszikus magyar és külhoni írók mellett lemezek százai sorakoznak. Nem csoda, hiszen az 1943-ban szerzett érettségi bizonyítvány tanúsága szerint klasszikus la­tint, görögöt tanult, művészet- történetet hallgatott. Huma­nistának vallja, magát. Ez ér­telmezésében elsősorban em­bertiszteletet jelent. Vezetőként is ahhoz tartotta magát, hogy minden ember más: felké­szültségben, jellemben, tudás­ban. Ebből következik, hogy különböző módon kell közeled­ni hozzájuk. Amikor néhány helyen szó­ba került, hogy Müller László­ról írunk, a hírt hallók kivé­tel nélkül azt mondták, hogy tündéri, rendes, sőt bűbájos ember. Azt értették alatta, hogy udvarias, egyéni stílusú. S valóban. Aki beszél vele, ér­zi, hogy fontos, amit mond. Müller László a város fel- szabadulásának negyvenedik évfordulóján Szentendre dísz­polgára lett. — Nem tudom eldönteni, hogy többet vagy kevesebbet tettem-e a városért, mint má­sok. Az összehasonlítás nem az én dolgom. A saját Lelkiis­meretemmel való elszámolás­kor nincs t aka r gat mi vad óm. A feladványokat, amelyeket a körülmények megfogalmaztak, próbáltam a legjobb tudásom szerint megoldani. Nem állít­hatom még azt sem, hogy min­dig sikerrel. A város új díszpolgára hat­van éves. Nem beszél erről, de érezni, hogy a kitüntetést nagyon nagyra értékeli. A le­mezek, képek, könyvek mellett a szekrénysor közepén áll a hatalmas oklevél. Fázósan húzódik össze a víz a leányfalui mclegstrand meden­céjében. Egy darabig küzd a hideggel, majd megadja magát, hűlni kezd, de még így is megvédi a betont a szétfagyástól. A személyzet most az épületen belül dolgozik. llsszcosított épültek A jobb szolgáltatásért A tanács a városközpont­ban felszabaduló helyiségeket igyekszik hasznosítani. A veit hajóállomás bizományi bolt lesz, a mentők épülete — ko­moly átépítés után — az IBUSZ kirendeltségének ad otthont A Május 1. utcában, a szentendrei Ipari Szövetkezet korábbi varrodájában kisáru- házat nyitnak. A Vörös Hadse­reg úti húsbolt külső képe is alaposan megváltozik; új ru­háját az ide költöző Idegen- forgalmi Hivatal tiszteletére kapja. A lakosság régi vágya teljesül, ha az Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat a hajdani kenyérgyár épületében meg­nyitja a lakberendezési áru­házát. A tervek szerint még ebben az évben sor kerül a szalagvágásra. A Vasvári Pál és az Ungvá­ri út sarkán — állami terüle­ten, a szolgáltatásfejlesztési alapból — a városi tanács négy egységből álló szolgáltató házat építtet. Ugyanezen a he­lyen szorgoskodnak egy mini bevásárlóközpont emelésén. A funkcióikat vesztett épü­letek újrahasznosítása nem­csak az ellátás és szolgáltatás színvonalát javítja, hanem a belváros képét is szebbé teszi. Költségvetés Az elmúlt héten ülést tar­tott a leányfalui tanács vég­rehajtó bizottsága. Jóváhagy­ták az idei költségvetést és a fejlesztési alap tervét. Az előbbi összesen 9 és fél mil­liót, az utóbbi csaknem 2 mil­lió forintot tesz ki. Az oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdősi Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents