Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-23 / 18. szám
GÖDÖLLŐ1 A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 18. SZÄM 1985. JANUÄR 23., SZERDA Ahol segít a szomszéd Melegre megtakarított forintok Azért, mert nem, vagy csak nagyon ritkán találkozunk velük Gödöllő utcáin, még itt vannak. Többen, mint gondoljuk. ók azok, akik már megették kenyerük javát. Az időskor mindenkit másképp ér el. Vannak, akik vígan mozognak, ők már nem nagyon tudnak kimenni. Csak a házban tesznek-vesznek, lépegetnek, s akkor indulnak a kapuhoz, ha a kutya erősebben ugat. Házi gondozottak. Saját kazán Senkinek sem olyan nehéz a tél, mint nekik. Kell a segítség. Részesülnek is benne. A tiszteletdíjas gondozó hozza a meleg ebédet, a szomszéd, vagy az utcabeli tüzelőt készít be. — Nekem a hideg nem volt olyan rossz, mint a betegségem okozta fájdalom — vallotta egy néni. Ott jártunkkor is meleg volt a lakásban, a cserépkályha jó nagy, a szoba pedig nem túl nagy. Az ablakok alját pléddel takarta el, így is óvja a szökni készülő meleget. Szóval nincs semmi bajom, bizonykodik a néni, s nagyon köszöni az ebédet. A tüzelőt már hús- vét után megszerezte. Persze ehhez is kellett segítség. De a legfontosabb a pénz, amit takarékosan összerakott a nyugdíjból. Ha másra nem is jut, a szénnek, fának nem szabad hiányát látni. A gödöllői Városmajor utcában Mészáros nénit kerestük fel. Nála saját kazános központi fűtés szolgáltatja a meleget. Sajnos azzal az egész lakást kell fűteni és nem könnyű táplálni a tüzet. A szobában, ahol legtöbbet tartózkodik, egy elektromos hősugárzó is melegít. Szükséges. — Nehéz ez a tél, a hirtelen jött hideg. Nálam is le vannak takarva pokróccal az előszoba ablakai, nézze csak meg, milyen hideg van mögöttük, milyen sokat segítenek! Még az éhséget is köny- nyebb elviselni, mint a hideget. Húsvét után Mészáros néni elhunyt férje után, aki negyvenegy évig volt erdész, hulladékfát kap az erdőgazdaság incsői telepéről, mint minden nyugdíjas. De most elkeseredetten mesél erről. Mindig húsvét után szokták szállítani a fát, most sürgetésre, december 20-án hozták a ház elé. Sem a minőfí'adách-nap Órák nélküli tanítás Gyötröm a kis kobakom, míg írom e szép sorokat most, ám ha figyelsz, látod, máshol jár ez az ész — írja Varga László eiso éves mezőgazdasági gépszerelő tanuló a Madách. Imre Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola újságában, az lparkodóban. Miért? Már megszokhattuk, hogy ha Madách-nap van, akkor esik a hó. A tizenévesek figyelmét itt mégsem a szép csapadék vonta el a tanulástól, a napi penzumtól, hanem az egész napos szórakozás. A névadó születésnapján még az is örül, hogy diák ifit, aki nem nagyon szeret iskolába járni. Hát még azok, akik szerétnek! De tőlük is jobban érzik magukat azok, akiknek van valami hobbijuk, akik szeretnek a tanórákon kívül is okosodni, akiknek van egy olyan társasága, amellyel felléphetnek akár a Ki mit tudón is. A Madách-nap hagyományos megnyitóján az iskola igazgatója, dr. Mundruczó János köszöntötte a tanulókat, azok között is legjobbakat. Jutalmat kap tali példáu l a házi szakmai versény győztesei, Varga László autószerelő, Bazán Tibor esztergályos, Tar János karosz- szérialakatos, Tóth Attila vízvezetékszerelő, Andreasz József géplakatos, Bozlék Mihály szobafestő, Tóth Attila kőműves, Lukács Gábor villanyszerelő szakmunkástanulók. Már hagyomány és sok, a környezet történelme iránt érdeklődő diák várja azokat a pályázatokat, melyeknek témája mindig valamilyen időszerű helytörténeti kutatás. Az elmúlt négy évtized történéseit papírra vetők munkái közül a zsűri Zséli Edit és Kovács Katalin Vácszentlászlóról készített összeállítását Ítélte a legjobbnak. A második és a harmadik helyezett Fűzi Erika és Kolozs Katalin Gödöllőről írt. Valamennyien egészség- ügyisek. Fényképeiért Nemes Ferenc villanyszerelő tanulót dicsérték. A Hogyan éltem át a felszabadulást kategóriában az írásos riportok közül Nagy Viktor mezőgazdasági gépszerelő munkája volt a legjobb. Hangszalag őrzi Kazán Edit és Sztrehovszki Klára egészség- ügyis tanulók gyűjtését. Nincs Madách-nap szavalóverseny nélkül sem. Ez Újvári Margit egészségügyi, Maka Mária fodrász és Lados Andrea egészségügyi tanulók sikerét hozta. A legvidámabb szórakozást persze a Ki mit tud jelentette. A kacagtató tréfás jelenetek mellett bemutatkozott az iskola rockzanekara, a Commandó. Stílusuk a Deep Purple együttes muzsikájához közelit. Érdekesség, hogy az alapító tagok kedvét általános iskolai osztályfőnökük keltette fel a zenélésre. Bátorfi Attila autószerelő tanuló játszik a ritmusgitáron, Lőrinci Károly — még általános iskolás — énekel. Simonyi Gábor vízve- zetéfcszerelő a basszusgitáros, Soós László mechanikai műszerész a dobos. Szeretnének egy állandó próbateremhez jutni, ahol nem fenyegeti őket a korán kelő szomszéd haragja. Ha minden jól megy, február másodikén a városi művelődési központban lépnek fel ismét. / Az események sora még most sem fejeződött be. Barátsági vetélkedő is volt a pozsonyi testvériskoláról, Szlovákiáról. A harmadikos egész- ségügyisek jutalma nem csekély: Pozsonyba utazhatnak. Milyen volt ez a nap? Csárdái Attila mezőgazdasági gépszerelő soraival értékelünk. Képzeletemben a felhők közt szabadon Lebegek, szélvészként repülök, társak a kerti rigók. Kispályások A tavaszi sorsolás A kispályás labdarúgó-bajnokság intéző bizottsága elkészítette az 1984/85-ös küzdelemsorozat tavaszi sorsolását. Az első osztályban április elsején lesz az első forduló, a záró, tizenegyedig forduló június 17-re esik. A következő osztályban ugyanez a menetrend, csupán a harmadosztályban lesz kevesebb mérkőzés, a nyolc csapat május 6-án kezd, a finálé egybeesik a leg- jobbakéval. sége, sem a mennyisége nem éri el a korábbi években tapasztaltakat. Neki nem voit ingyenes, mert az, aki be is hozta az udvarba, négyszáz forintot kért érte. És még fel kell vágni... — A szenet kiszitáltatom és még a pornak is van gazdája az utcában, az egyik háznál azt is el lehet égetni a kazánban. Hogy jutnak ezek az emberek tüzelőhöz, ha kevésnek bizonyul az a mennyiség, amit jó előre megvásároltak? A gödöllői Tüzép-telep vezetője Bíró Zoltánra igazán nem fogható rá, hogy most érkezett meg egy kéthetes tengerparti üdülésről. Nincs is így. öt is megviseli a tél. — Ami itt hajnalban van, azt el sem tudja képzelni. Hetek óta minden munkanap reggelén úgy ébredek, hogy közben azt számolgatom, vajon két, vagy három vagon szén érkezik-e. Hogyan osszuk el? Ügy érzem mi itt, helyben megteszünk mindent. Talán furcsának tartja, de erre vall az is, hogy még nem törték ránk az ajtót. — A népi ellenőrzés úgy járt itt, hogy tagjai beálltak a sorba. A jegyzőkönyvből elolvashatja, nem találtak kivetnivalót a munkánkban. Hasonlót tapasztalt a városi tanács ellenőrzése is. — A tanács szociális osztálya azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy az idős, gyakran magatehetetlen, beteg, vagy éppen műtét utáni embereknek magunk szállítsuk ki a szenet. Ezeik a városlakók képtelenek volnának sorban állni. Ők is mindig annyit kaptak, amennyit a személyesen vásárlóknak adni tudtunk. Sorállás nélkül A Tüzép-telepről szállítottak szenet a Fenyvesi nagyútra, a Csipke, a Tisza, a Körösfői, a Páter Károly, a Tavaszmező, a Kállai Éva, a Faiskola utcába és az Isaszegi útra, de még sorolhatnánk. Nemegyszer az öregek napközi otthonából vitték haza a házigazdát, hogy fogadja a fuvart. Balázs Gusztáv á ncp programio Gödöllő, művelődési ház: Iskolaotthonos foglalkozás a Petőfi iskolának 11 órakor, a Karikás iskolának 14.30 órakor. Változó lakodalmi szokások A gulyástól a berendezett házig Népszokásaink jelentős részét ma már csak egy múló világ üzeneteként őrzik az idős falusi emberek, de úgy érzem, hogy egy szokás, a lakodalom, láthatóan semmit nem veszített az idők folya a vonzerejéből, sőt, ha lehet, jelentősége még nőtt is. A lakodalmak hagyományaival ismerkedve határoztam el, hogy három nemzedék gyakran szín- játékszerüen megkomponált nagy eseményét egymás mellé rakva keresem meg az el múlt ötven évben történt változásokat. Arany, ezüst Engedélyt kértem arra, hogy hogy betekinthessek a héviz- györki házassági anyakönyvbe. Megkerestem, kik élnek azok közül, akik 1935-ben kötöttek a faluban házasságot. Fercsik Ferenc és Fercsik Borbála, Sápi János és Lelkes Julianna, Hajdú János és Fercsik Mária, Kovács Gábor és Varga Anna, Benkó Pál és Erdélyi Julianna, Aszódi Pál és Bobál Borbála ebben az esztendőben készülhet, hogy családtagjaival, barátaival megünnepelje az aranylakodalmát. A huszonöt esztendővel ezelőtt házasságot kötöttek közül csak azokat jegyeztem fel magamnak, akikkel beszélgetni kívántam az esküvőjükről. Ezüstlakodalmát tartja — másokkal együtt — Zmák András és Gádor Erzsébet, Sára László és Varga Borbála, Ba- zan Lajos és Hajdú Julianna, Angyal János és Kiss Erzsébet. A mai lakodalmi szokásokról, viszonyokról sok a személyes tapasztalatom, hiszen nem kevés esküvőn megfordultam tavaly is, meg az előző esztendőben is, mint például Kovács Miklós, Gábor Antal, Gergely Tibor, Bazsik Ferenc családjainál. Jegyzetek, magnószalagok őrzik a vallomásokat, és hitelt érdemlően igazolják a változások sokaságát. Legszembetűnőbb az a folyamat, melynek eredménye, hogy az említett évtizedek alatt bizonyos egyszerűsödés zajlott le, s ez az egyszerűsödési törekvés felgyorsult a hatvanas években. Csökkent a színjátékszerű elemek sokasága, szinte teljesen kimúltak a játékok, ugratások. Az összejövetel elsősorban evésre, ivásra, táncra és éneklésre korlátozódik. A vendégek meg a lakodalmakat rendelő örömszülők elmondása azt is igazolja, hogy napjainkban nagyobb gondot fordítanak az étkezésre. Huszonöt éve még csak gulyást adtak ebédre, ma viszont a falusi esküvő ebédjének menüje a következő: ragu- vagy májgombócleves, sült sertéshús zsírban pirított burgonyával, gombás rizzsel, savanyúsággal és májas hurka, amit túrós és káposztás rétes követ. Ebéd előtt legalább háromféle tömény italt kínálnak, ebédhez pedig sört, bort és üdítő italokat tesznek az asztalra. A vacsora a sütemények választékával bővült, az eredeti menü öt évtized alatt sem mutat változást. Van leves véKenyér négy községnek .......................i ” ........ ......... ............:fc :,á.......... 1 Né gy községet lát el naponta friss kenyérrel és péksüteménynyel a vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezet kenyérüzeme. Kenyérből naponta 45 mázsát, kifliből és zsömléből 15 ezer darabot sütnek. Ezenkívül túrós és ízes süteményeket készítenek. Képünkön: Budai Zoltán dagasztja a kenyértésztát Hancsovszki János felvétele kony metélttel vagy csigatész- távai, főtt marhahús tormával, paprikás csirke nokedli- val és vegyes savanyúsággal, befejezésül minden asztalra torta kerül, valamint sok-sok aprósütemény. Az utolsóig A menyasszony táncot követő kontyáldomás a maihoz képest még huszonöt évvel ezelőtt is nagyon szegényes volt. Egy-egy kupica pálinkát kapott a vendég, aki szemesebb volt, az egy szelet kirántott húst is elmarkolhatott a menyasszonykalács darabjával. Ma van édes és erős pálinka, a kényesebbeknek konyak, feketekávé, van fasírozott, rántott hús, sült kolbász, főtt virsli, s ezek sem egyszeri kínálásra, hanem addig hordják őket körbe-körbe, amíg az utolsó vendég is el nem távozott. Sok minden között megváltozott a vőfély szerepe, ötven éve még kétszer hívogatott: a lakodalmat megelőző kedden és az esküvő reggelén. Igaz, akkor csak tizenöt-húsz családhoz kellett bekopogtatnia. Ma száz-százötven családot keres fel a szombati esküvőt megelőző vasárnapon, s hogy egy nap végezhessenek, rendszerint autóval járja körül a családokat. Még egy dologról: a megkérdezettek közül senki sem tagadja, hogy 1945 után nőni kezdtek a hozományok. 1930- ban a meghívottak apróbb ételajándékokat, elsősorban kuglófot, fonott tejeskalácsot vittek a házhoz. Az ajándékok növekedése kezdetben azt jelentette, hogy a fiatalok egy szobabútort kaptak. Közben kezdett nőni a menyaszony- tánc összege, amely ma már eléri, sőt olykor meghaladja az egy főre eső évi átlagjövedelmet. Tartós cikkek A rokonok, szülők tartós fogyasztási cikkeket ajándékoznak: porszívót, mosógépet, magnót, televíziót, irhabundát, de előfordult már autó is, és volt menyasszony, aki berendezett lakóházat kapott. Fercsik Mihály Helytörténeti gyűjtemény Élményt adó tanórák A kiállítás egy részlete. Vaddisznók és fácán. Az iskolában sok olyasmiről tanulnak a gyerekek, amit a maga valójában nem ismernek, nem látnak, de láthatnának. Nem régen meghalt királyokra, írókra, több száz éve lezajlott eseményekre utalunk, hanem a biológia-, földrajz-, kömyezetismereti órákon hallottakra. Más tantárgyakat is említhetnénk. S hogy éppen ezeket, annak megvan a magyarázata. A városi helytörténeti gyűjteményben nemrég magnyílt állandó kiállítást, a Természeti környezetünket kihasználva úgynevezett rendhagyó órákat terveznek, amelyeken tanár és diák a valóságban is megismerheti a Gödöllőt körülvevő környezetet. Azokat az állatokat, növényeket, amelyek errefelé léteznek. Ez persze még mindig nem az igazi, hiszen az itt látható, vaddisznó, fácán, hörcsög, béka, gyík kitömött állat. De annyira élethűek, hogy aki megistnerkedik velük, az kint sem fogja összetéveszteni őket. Az élethűen megjelenő élettelen élővilágnak a tanítás szempontjából nyilvánvalóan sok az előnye. Ezekre nem kell órákig várni, nem szaladnak el, nem bántanak senkit. Tanulmányozható^ a legapróbb részletekig. A kiállításon a bemutatott, tehát Gödöllő környékén, erdeiben, vizein, légterében élő állatoknak a hangját is hallhatjuk, ami újabb azonosítási lehetőség. Diaképeken pedig részleteket villantanak fel a vidékről, amelyek feltehetőleg arra csábítják a nézőket, hogy maguk is fölkereked jenek, s bejárják ezeket a helyeket, gyönyörködni a természetben, friss levegőt szívni. Az ember és a természet mindig egybetartozott, még ma is, amikor leélhetjük az életünket anélkül, hogy kilépnénk a városok határéin. Valakik azonban most is közvetlen kapcsolatban vannak a természettel. Például az erdőműveléssel, vadgazdálkodással foglalkozók. Az erdő és az ember évezredes kapcsolatát, a vadászat hosszú-hosszú történetét ugyancsak bemutatják a kiállításon. Aki mindezt végignézi, abban talán önkéntelenül, is felötlik, hogy mit veszélyeztet a modern társadalom iparával, mezőgazdaságával, s mit keil óvni. A gyerekeknek pedig él- ményszerűen magyarázhatják meg a természet-, környezetvédelem fontosságát, feladatait, s rámutathatnak azokra az ártalmakra, amelyeket a helytelen emberi beavatkozások következtében szenved el az erdő, a víz, a levegő. Gödöllő és környékének iskolái nagy lehetőség előtt állnak. Reméljük élnek vele. Annál is inkább, mert ezeken az órákon olyan biológia-föle' - rajz szakos tanár vezeti a ío? lalkozásokat, aki Gödöllő -ér vidékének kitűnő ismerője. Ma este Növendékek hangversenye A zongora tanszak növendékeinek hangversenyét tartják a gödöllőd Körzeti Állami Zeneiskola nagytermében ma este 6 órai kezdettel. A műsorban Pintér Balázs, Péter Katalin, Kemény Gábor, No- voszedlák Mónika, Kottász Helga, Pávics Laura, Balogh Edina, Magyar Hajnal, Jónás Rita, Rádi Péter, Fekete Melinda, Szokolóczky Andrea, Mészáros Balázs, Soós Andrea, Molnár László, Sári Erika. Tá- borszky Tünde, Balogh Péter szerepel. A növendékek a hangverse nyen Händel, Bach, Scarlatti műveiből adnak elő. A kiadott bérletek érvényesek. Mozi 101 kiskutya. Színes amerikai rajzfilm, 4 és 6 órakor! Szerelem csapdája. Színes, szinkronizált mexikói film. 8 órakor. ISSN 0133-1957 (Gödöllői Hírlap)
