Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-23 / 18. szám

4 ^fíifap 1985. JANUAR 23., SZERDA A tisztességes szándék kevés a boldoguláshoz Vajon lábra kap-e a SZIKE? Jó volna már tompítani a SZIKE élét, annál is inkább, mert nem egy vágószerszáinról van szó, hanem a Százhalombattai If­júsági Közművelődési Egyletről. Ez a párját ritkító társaság megalakulásának pillanatában nem volt tisztában azzal, hogy mit vállal, csak azt tudta, hogy mit nem akar. Nem akar az utcán kószálni, a lépcsőházakban álldogálni, a diszkók félho­mályában ücsörögni. Azóta eltelt majd’ két esztendő, már van programjuk, ötleteik, csak a bizonytalanság, a gyanakvás nem akar szétoszlani körülöttük. Hiány szülte A százhalombattai lakótelep egyik emeletes házának föld­szinti helyiségében találko­zunk. A lift melletti ajtón felirat: Lakúklub. Évekkel ez­előtt hívta létre a lakóközös­ség, hogy ellensúlyozza ezzel a panelbetegség néven emle­getett állapotot. A kis, hurka iilakú szoba keskenyebbik falát a tévé, a zenegép és egy szek­rény foglalja el, míg hosszá­ban az asztal és a fotelek so­rakoznak. A klub már átköl­tözött az új művelődési ház­ba, s itt csupán a nyugdíjasok jönnek össze délelőttönként. A fiatalok tulajdonképpen albér­lők itt megtűrt személyek. Kevéske holmijuk — az erősí­tő, egy mikrofon, egy írógép, néhány társasjáték, könyv és lemez — egy kis szekrénybe van besuvasztva. Ezeket egy pályázaton nyert pénzből vá­sárolták. Délután és este ta­lálkoznak. Hat óra van, már szállingózik a társaság. — Ügy kezdődött, hogy a DKV ifjúsági klubja 1979-ben helyhiány miatt megszűnt — mondja Schneller József, a SZIKE elnöke. — Utána a munkásszálló információs köz­pontjába jártunk beszélgetni, mert ott mást nemigen lehetett csinálni: kevés program volt. Bár sokszor próbálkoztak a klub föltámasztásával, mégis csöndesen halódott, majd vég- léé kiszenvedett. — Az az igazság, hogy a szállóban nem láttak szívesén bennünket — mondja Kis László. — Át kellett menni az épületen, hogy a klubba jut­hassunk, s mi ugye idegenek voltunk. Később italraktár lett a helyiségből. Iralraktár lett — Ez volt a mélypont, mert még olyan hely sem akadt, ahonnan kitessékelnének ben­nünket — teszi hozzá Komlós Péter. — A mi korosztályunk­nak nem akadt semmilyen szórakozási lehetősége, csak a diszkó, de annál többre vágy­tunk. Ekkor határoztuk el, hogy megalakítjuk az egyesü­letet. Hosszú adminisztrációs huzavona után ideiglenes, majd végleges működési en­gedélyt kaptunk. Sokat segí­tett a KISZ városi bizottsága és a művelődési ház. Ezt a helyiséget is tőlük béreljük; eleinte írásos szerződés, most pedig szóbeli megállapodás alapján. Meglepődöm a hallottakon, mert amikor a művelődési házban tudakozódom az egye­sületről, akkor elzárkóznak a felvilágosítás elől. Bencsik Il­dikó népművelő keveset tudott róluk, mert nemrégiben jött vissza gyes-ről, ezért Takács Péter igazgatót hívta segítsé­gül. ö azonban visszaüzente, hogy nincs mit hozzátennie a témához. A gyerekek elképed­ve, egymás szavába vágva ma­gyarázzák: az igazgatónak is köze volt az egyesület alapí­tásához. Ez a magatartás egyébként jól példázza a vá­rosban kialakult hangulatot, olykor értetlenséget, amely mögött kimondva vagy ki­mondatlanul is ott motoszkál a kérdés: miért és ki elől akarnak elbújni ezek a fiata­lok? A megközelítés talán abból is táplálkozik, hogy az egye­sület léte egyben kritika, hi­szen hiányt, valódi igényeket jelez. Ezt erősítette meg Végh Károly, a Pest megyei Tanács művelődési osztályának mun­katársa. Elmondta, hogy ez az önellátó gazdálkodáson alapu­ló, kötetlen, szabadabb forma új lehetőséggel gyarapítja a közművelődést, ám nem elkü­lönülve, hanem a hagyományos intézményrendszer mellett él­ve működhet ideálisan. De hi­szen ezek a fiatalok éppen ezt akarják! Üzemi területen — Kellemesen és értelme­sen szeretnénk eltölteni a szabad időnket — mondja Fábián Zoltán. — Nemcsak magunknak akarunk progra­mokat szervezni, hanem a vá­ros többi fiataljának is. Ezért rendeztük a gyerekműsorokat, a karácsonyi vásárt. Szívesen dolgozunk együtt a KfSZ-bi- zottsággal, a művelődési ház­zal és mindenki mással, de az önállóságunkat nem szeret­nénk föladni. Csak az a baj, mivel papíron önellátóak va­gyunk, nem számíthatunk tá­mogatásra, a havi 50 forintos tagdíj pedig csak a vegetálás­ra elég. Ha lenne egy nagyobb helyiségünk, akkor nem volna gond, bevételes rendezvénye­ket is szervezhetnénk, de itt csak beszélgetni, zenét hall­gatni lehet. — Fölfedeztünk egy faházat, ami régen fölvonulási épület volt — mondja Schneller Jó­zsef. — .A DHV területén ta­lálható, de a DKV tulajdona, s csupán a kerítést kellene t,íz méterrel odébb helyezni, hogy az utcáról is megközelít­hető legyen. A helyi HNF és a KISZ-bizottság támogatásá­val kiigényeltük, s bár elein­te biztattak bennünket, a válasz mégis: nem! Arra hi­vatkoznak, hogy üzemi terü­letre nem engedhetnek minket. Ha azonban szétszedik a fa­házat, odaadják a maradvá­nyait: állítsuk fel, ahol tud­juk. Nesze semmi, fogd meg jól! Pedig saját erőnkből hely­repofoznánk, s már gondolat­ban be is rendeztük. Az egy nagy és több kisebb helyiség sokoldalúan hasznosítható. El­férne benne például egy kép­zőművészeti kör és egy fotó­labor is... Sajnos nem bíz­nak bennünk, holott ennyi idő alatt kiderülhetett, hogy nem töltjük haszontalanul az időn­ket. A vállalat álláspontja elfo­gadható, hiszen mint Mezei Lajos szociális igazgató mond­ja: a DKV veszélyes üzem, nem engedhetik, hogy oda bár­ki beléphessen, nem vállalhat­ják a felelősséget Ám az igazgató szavaiból is kicseng a gyanakvás: miért akarnak elkülönülni, miért nem men­nek a művelődési házba? — Az igazsághoz tartozik, hogy a százhalombattai művelődési ház még épülőfélben van, s egyelőre nem álkalmas arra, hogy fogadja őket. Még akkor sem, ha a fiatalok akarnák, de nem is akarják. Egyébként Bencsik Ildikó népművelőtől megtudtuk azt is, hogy idővel szeretnék felújítani az ifjúsá­gi klub működését. Az első fecske A jogszabályok nemrégiben tették lehetővé az egyesületeik, egyletek megalakítását. Pest megyében működik már né­hány városszépítő és egyéb közösség, ám ifjúsági közmű­velődési egyesület csupán ez az egy van... Az országos közmű­velődési tanácskozáson Pozs- gay Imre megjegyezte, hogy ott, ahol szükség van arra, tá­mogatni kell ezt a formát, de a közművelődési ellátás alapve­tően állami feladat. Mindezek tükrében nehéz megjósolni: mi lesz a SZIKE sorsa? Ho­gyan boldogulhat az a társa­ság, amely jóakarattal és szel­lemi alapokkal ugyan rendel­kezik, de az anyagiakkal már nem... Kövess László Díjtalanul házhoz viszik Átalakították a Közgazdasá­gi és Jogi Könyvkiadó buda­pesti katalógus- és árjegyzék­boltját. Tegnap délelőtt a saj­tóval egybekötött megnyitón kiderült, hogy az esemény nemcsak formai, de tartalmi változásokat is jelent. Szigeti László, a kiadó értékesítési osztályvezetője elmondta: a könyvterjesztés körüli viták is hozzájárultak ahhoz, hogy a bolt a katalógusok és az ár­jegyzékek mellett ezentúl egyéb, közöttük szépirodalmi kiadványokkal is várja a vá­sárlókat. Oj terjesztési mód­szereket is alkalmaznak: pél­dául a könyvpremierekre meg­hívják az olvasók képviselőit, szeptembertől pedig díjtalanul házhoz szállítják a könyveket azoknak, akik 200 forint érték felett vásárolnak. IALLITOTERMEKBOL Visszapillantó számvetés 2 Felszabadulásunk 40. év- fordulójára képzőművészeti £ kiállítás látható a Vigadó ^ Galériában február 10-ig. £ Wilhelm Lehmbruck szob- < rait és festményeit tekint- ^ heti meg a közönség feb- í ruár végéig a Szépművé­í szeti Múzeumban. Villanásokat érzékeltet A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja arra vállal­kozott, hogy a Vigadó Galé­riában az elmúlt négy évtized magyar képzőművészeti ter­méséből mutasson be műveket a visszapillantó számvetés igényével. Semmiképpen sem teljes a keresztmetszet, sőt meg a főbb erővonalak sem hiánytalanok. Csupán váloga­tás ez festészetünk, szobrásza­ink, grafikánk törekvéseiből. Sós László és Kemény Éva rendezése logikus, világos és nagyvonalú. Jól hat a két idő­pont fotografikus ellenpontozá­sa, mely az 1945-ös romokat és mai életünk építészetben látható eredményeit tükrözi. A művek indítása is szabatos, hiszen Goldmann György: Horthy-rendőre azt a törté­nelmi pillanatot ragadja meg, amikor a múlt véglegesen megszakad. Kérdés, hogy he­lyes-e a válogatás azon szem­pontja, amely Szentiványi La­jos hídépítőket ábrázoló fő­művével széniben a Kmetty-, Czóbel-, Bernáth-, Ferenczy Béni-életműből csupán igényes epizódokat tár fel, arról nem is beszélve, hogy ugyanakkor kimaradtak Szőnyi István, Hincz Gyula, Domanovszky Endre, Kohán György, Barcsay Jenő, Medgyessy Ferenc alko­tásai. Ezt a nem indokolható hiányt a távlat erősségét érzé­keltető Kondor Béla három grafikája és Medveczky Jenő, Bencze László, Szabó Vladi­mir jelenléte sem feledteti. Ehhez a szinthez kapcsolód­nak Kántor Lajos, Csik Ist­ván és Béres Jenő képsorai, s Fekete Géza, Hercegh Klára igényes szobrai, kisplasztikái. Hadik Magda Törtszárnyú madara márványba álmodja az idő vajúdását. Kellemes meglepetés Pászthy Magda textilje és Zöld Anikó ben­sőséges tartalmú Nikéje, vala­mint Foky Ottó bábfigurái. Mindez azonban nem pótol­hatja a korszak meghatározó alkotásait. Erre minden bi­zonnyal a Műcsarnokban ren­dezendő seregszemle ad, adhat kárpótlást. Pontosabb horizont Amikor a századforduló vi­lágháborúval terhes korszakát vizsgáljuk, nem lezárt az Wilhelm Lehmbrucks Fürdő nö Tavasszal megnyílik Aszódon Alkalmi tárlatok otthona Állandóan változik, fejlő­dik, gazdagodik a 27 eszten­deje megnyílt aszódi Petőfi Doktori vizsga Ezekben a napok­ban vizsgalázban ét sok ezer fiatal. Cgy látszik, Fög- íein János mate­matikusnak kelle­mes emlékként maradtak meg vizsgaélményei, mert több év el­múltával az ELTE természettudomá­nyi karán ismét találkozott régi professzoraival. A vizsga tétje a dok­tori cím és a kandidátusi foko­zat megszerzése, ami Summa cum laude minősítéssel sikerült. Múzeum. Az egykori Evangé­likus Főgimnázium épületé­ben létesített gyűjtemény nemcsak a Petőfi-kultusz ápo­lásával, hanem a környék ré­gészeti, néprajzi, helytörténe­ti kutatásainak közreadásában is fontos szerepet játszik. A közművelődési komplexum hamarosan újabb kiállítási helyiséggel gyarapodik. Asztalos Istvántól, a mú- zem igazgatójától megtudtuk, hogy rendbeihozzák, átalakít­ják a volt gimnázium rajzter­mét, amely ma raktárként szolgál. A helyiség tavasztól alkalmi kiállításoknak ad ott­hont. Az elképzelések sze­rint évente három bemutatót rendeznek a megszépített kör­nyezetben. Tavasszal mindig a Magyarországon alkotó képző­művészek munkáit, nyaranta a gödöllői galéria anyagából vá­logatott kortárs művészeti al­kotásokat, ősszel pedig mú­zeumi jellegű anyagot állíta­nak ki. Ez utóbbi Petőfi a vándorszínész címmel nyílik meg. eredmény. Wilhelm Lehmb­ruck szobrai, grafikái, fest­ményei a képzőművészet segít­ségével pontosítják a kutatást, a történelmet. Ezért jelentős az a gesztus, hogy az NSZK- beli duisburgi Lehmbruck Mú­zeum komoly gyűjteményt küldött Buda­pestre. Sok minden kide­rült az e szob­rokkal felderí­tett pontosítás­ban. Az egyik eszmei vonat­kozású: meg- rendültsége, együttérzése rokon Ady köl­tészetével, bár nem tudtak egymásról. Az emberség és annak hősies vállalása közös Ady és Lehmb­ruck magatar­tásában, s ezen nem két mű­vészt, hanem egy nemzedéket — Európa leg­jobb alkotóit — értjük; költő­ket, szobrászo­kat, festőket •— nemzetiségre yaló tekintet nélkül. Lehmb­ruck szobrai­ban is ez a ma­gas hőfokú, minden ember­telenséget har­cosan elítélő enkölcsáség ér­vényesül. Ami a szobrász! fo- illeti: Meunier, Maillol irányaiban halad egyé­ni változattal, párhuzamosan Barlach törekvéseivel, támpon­tot adva a későbbiekben Fritz Cremernek. Losonci Miklós |ß.-" <: galmazást MOZIMŰSOR JANUAR 24-TÖL SO-IQ ABONY 24—26: Hat gézengúz 27: Megtalálni és ártalmatlanná tenni 28—29: Szupermodell** BUDAÖRS 24—27: Gyilkosok utcája*» 28—29: Gengszterek sofőrje* CEGLÉD, Kamaraterem 24—30: Angyali üdvözlet 26—27: Csizmás kandúr (du.) CEGLÉD, Szabadság 24—30: tiombajő bokszoló* DA3AS 24—23: Mackenna aranya 26—27: Twist Olivér* 28: Pereputty* DUNAHARASZTI 24—25: Az egyiptomi utas* 26—27: Harctéri regény* 27: Gyerekek a Kéktő hegyéről (du.) 28—29: Konvoj* DUNAKESZI, Vörös Csillag 24—28: Lady Chatterley szeretője*** 26—27: Oklök és koponyák (du.) DUNAKESZI, József Attila 24: A karatézö Cobra visszatér** 27: Csillagom, halálom 28: Gyilkos bolygó** 30: István, a király ÉRD 24 és 26—29: Lady Chatterley szeretője*** 27: A világgáment királylány (du.) 30: Megtalálni és ártalmatlanná MONOR 24: Óvakodj a törpétől 25— 26: A postás mindig kétszer csenget 1—II.** 27— 29: Hat gézengúz NAGYKÁTA 24—27: Jim Craig 28— 29: Daliás Idők NAGYKŐRÖS, Arany János 24—27: Yerma* 28—30: E. T. NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 24—27: Amok** 2G—27: Csíkos csikók (du.) 28—30: 101 kiskutya PIUSVOROSVAR 24—25: Altatódal nászágyon** 27— 28: Gandhy I—II.* POMÁZ 24—25: Nős agglegény 26— 27: Kenguru (du.) öld meg a sogunt:** (este) 28: Csárdáskirálynő RÁCKEVE 26—27: A nagy zsákmány 28— 30: Dombajó bokszoló* SZENTENDRE 24—27: Az istenek a fejükre estek 28—30: KI kém, ki nem kém* SZIGETSZENTMIKLÓS 24?—27: Bombajó bokszoló* 28—29: Harctéri regény* TÁPIÓSZELE 24—25: Szcntivánéji szexkomédia** 26—27: Utószinkron 28: Jim Craig FŐT 24—25: Hét mesterlövész 26—27: Szuperzsaru 28—29: Vassza I—II.* tenni VAC> Ku|,úr 24—27: A király és a madár (du.) Defekt** (este) 28—30: A férfikaland elmarad GÖDÖLLŐ 24—27: Ki kém, ki nem kém* 28—30: Az istenek a fejükre estek GYÁL 24—25: Pereputty* 26—27: Kojak Budapesten 28—29: Twist Olivér* KEREPESTARCSA 24—25: Rend örök háborúja** 26—27: Ez Amerika 27: Apacsok (du.) 28—29: Nos agglegény VÁC, Madách Imre 30: Amok** VECSÉS 34—27: Gengszterek sofőrje* 27: A kurta farkú Peti cica (du.) 28—29: A szenzáció áldozata** • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek. «

Next

/
Thumbnails
Contents