Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-22 / 17. szám

fMg sek helyen fűiének olajkályhával Az élet ilyenkor sem állhat meg A legfontosabb kül- és bel­politikai hírek rangjára emel­kedett a napi időjárás. Min­den pillanatban várjuk az idő­járás jobbra fordulását. Csak reménykedni tudunk, nem kell sokáig várnunk erre a for­dulatra. Sajnos szomorú a va­lóság. A hideg változatlanul támad. Bár a kemény fagy ala­posan próbára tesz mindai.y- nyiunkat, helyt kell állnunk. Az egyik dermesztő, fagyos napon felkerekedtünk, mert kíváncsiak voltunk, kinek, mit jelent a rendkívüli hideg Aszódon. Kevesebb séta Idősebb Valentinyi György fütő: — A rendelőintézetben az előírt húsz fok meleget tarta­ni tudom, mivel automata ka. zárinál fűtök. Az igaz, a mű­szereket gyakrabban kell el­lenőriznem. Szerencsére mű­szaki hiba eddig még nem fordult elő, így az épületben kellemes hőmérséklet van. Dr, Tőzsa István ügyeletes orvos: — Nincs, nehezebb dolgom. i mint máskor. A kemény hideg I miatt jóval kevesebb a kerin- ! gét-i és fertőző betegek száma, i Az átlagosnál kevesebb se­gélyhívást nem csak ezzel tu­dom magyarázni, hanem azzal is. hogy az embereik kétszer is meggondolják magukat, míg elmennek ebben a hidegben a segélyhívó helyre. Szatmáriné Szarka Judit ta­nítónő: — Aszódról, Ikladra járok tanítani. Reggelenként nagyon hideg van. a buszmegállóban, de eddig még mindig pontosan érkeztek meg a kocsik. Nagyon sajnálom hogy kevesebbet sé­tálhatok lányaimmal a falu­ban délutánomként. Több időt töltünk a lakásban, beszélge­tünk egymással, s hosszabb időt fordíthatok a másnapi felkészülésre. átfagyott zöldség Szabó Zoltán általános laka­tos: — Mint az aszódi gesz szak­embere állandó készenlétben vagyok. Az öregek napközi ott­honában fagyott el a vízveze­Virág, koszorú, csokor Ha egyszer valaki összeírná mi minden szükséges a bol­dog emberi léthez, azon a lis­tán bizonyára helyet kapná­nak a virágok is. Az élő ter­mészet e parányi részei szin­te egész életünket elkísérik. Számtalan olyan ünnepünk van, amikor kapunk, vagy adunk szeretteinknek virágot. Ha modern lakásunkban akár egy szál is van, mindjárt kö­zelebbinek tűnik a falon túli természet. Egyszóval nem él­hetünk nélkülük. A velük való foglalkozás nagy szeretetet és szakértel­met követel. Szerencsére Aszó­don van ilyen virágkertész, aki ezeknek a követelményeknek megfelel. — Valóban, a virágokat nemcsak gondozni, hanem sze-1 retni is kell — bizonygatth Geri Mihály, amikor az egyik téli napon felkerestük virág­üzletében, hogy a virágker­tészkedés örömeiről, gondjai­ról beszélgessünk. — Talán meglepően hangzik, de erede­tileg szobafestő voltam. Ma­gamban a piktorságot közeli­nek érzem a jelenlegi foglal­kozásomhoz, hiszen mind a kettő a színhatás élvezetére tö­rekedik. A virágokkal való kereske­désem csaknem hat évre nyú­lik vissza. Anyósomék akkori­ban koszorúkészítéssel foglal­koztak. Amikor nyugdíjba vo­nultak, nem volt utánpótlás, így be kellett volna zárni azt a helyiséget. Merész elhatáro­zással felajánlottam személye­met a munkaadójuknak, de kinevettek. Megemlítettem a feleségemnek is, hogy virá­gokkal szeretnék dolgozni, de ő is csak hosszas győzködésre adta a beleegyezését. — Az elhanyagolt helyisé­get felújítottam, berendeztem virágboltnak. Szaklapokat, szakkönyveket vettem, majd nekiálltam tanulni. Felkeres­tem a leghíresebb környékbeli kertészeket, akiktől tanácsokat kértem a virágok termesztésé­vel kapcsolatban. A megszer­zett tudás birtokában elkezd­tem amerikai szegfűt termesz­teni. Tapasztalatom szerint ez a legkedveltebb virág, mert tartós és szépen köthető cso­korba. — Mivel minden feltételt biztosítani tudok a termesz­téséhez, egész évben frisset tudok adni ebből a virágból. Boltomban természetesen más virágot is lehet kapni, de ezeket szinte teljes egészében Budapestről hozom. A vágott virágok közül a legnépsze­rűbbek a gerbera, a kála, a frézia, és a rózsa. A gerbe- rát és a kálát egész évben árusítom, mert ebből folyama­tos az ellátás. A frézia kora tavasztól a nyár elejéig kap­ható. — Egyre kedveltebb a fok­földi ibolya, mert viszonylag olcsó és szép. Hasonlóan nép­szerű a ciklámen, amelyet újabban szinte minden alka­lomra ajándékoznak. Egyre gyakrabban keresik a begóniát is, mert színes és mutatós. Szinte hihetetlen, de a ve­vőim a drágább virágokat ke­resik. Ezek közül kiemelném az azáleát, vagy másik nevén a flamingót. Ezt a virágot legtöbbször menyasszonyi cso­korba kérik kötni. Jó tulaj­donsága, hogy szépségét, fris­seségét sokáig megőrzi. Szinte pillanatok alatt elfogy a mű­anyag dobozba zárt orchidea is. — Véleményem szerint azok számára népszerű ez a külön­legesség, akik azelőtt a mus­kátlin kívül szinte más virá­got nem is ismertek. A legkü­lönbözőbb alkalomra viszik. Előfordult már az is, hogy menyasszonyi csokorba köt­tették, mert így mindenki lát­hatta, milyen gavallér a vő­legény. — A nevezetes tavaszi ün­nepek közül kiemelkedik a nőnap. Ezen a napon a ha­gyományos tavaszi virágokból fogy el rengeteg. Ilyenkor van keletje a hóvirágnak, a tuli­pánnak, a szegfűnek, de egyre több cserepes virág is elfogy. — Üzleti szempontból a legrosszabb évszak a nyár, hi­szen az emberek a kiskertek­ben pompázó virágokból aján­dékozzák meg egymást. — A színekhez való ragasz­kodás alig-alig változik. Bár egyre divatosabbak a színes esküvői csokrok, de azért itt vidéken mégis a fehér kála, a frézia és a szegfű csokorhoz ragaszkodnak. Nőtt az embe­rek igényessége is. Műanyag koszorút már csak elvétve rendelnek. — Évszaktól függetlenül, gyakran annyi szegfűt köttet­nek, ahány éves volt az el­hunyt. A közeli hozzátartozók pirosat, távolabbi rokonok fe­hér színűt kapnak a koszorú­ba. A fehér selyempapír el­veszítette népszerűségét. He­lyette az átlátszó vastag celo­fánt kedvelik. Változatlanul tartja érvényét; hét szálon alul, csak páratlan szárpú vi­rágot vesznek. K. I. Cs. Ä nap programja Gödöllő, művelődési ház: A gödöllői vároisszépítők kö­rének vezetőságváliasztó ülése, 17 órakor. Házimuzsika. Vendég: Radas Ferenc zongoraművész, 19 óraikor. Gyermekprogramok. Báb: Táncoló hóember, 14 órakor. Népi hagyományaink: újévi szokások, játék- és daltanulás, 14 árakor. Fotó: a fényképe­zőgép kezelése. Művelődéstör­téneti játszóház 5. osztályo­soknak, 15 órakor. Mesefilmek vetítése a Karikás iskolának, 12 órakor. Játszókörök a nap­köziben: Emberi tulajdonságok megfejtése történetek értelme­zése alapján, 14 óraikor. Űj kezdeményezések és vál­lalkozások a közművelődés­ben, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. ték. Szerencsére orvosolni tud. tűk munkatársaimmal. A nagy­község gyermekintézményei­ben még sok helyen fűtőnek olajkályhával. Az olaj megder- medése miatt gyakori panasz a dugulás. A segélyhívás után, szinte azonnal indulni tudunk. Pillanatnyilag nincs zavar se­hol. Kanizsár László gépkocsive­zető: — Az Ikarus busz tíz fokos hidegben nagyon nehezen in­dul. Amióta beköszöntött ez a nagy hideg, szinte a buszban alszom, mert óránként kell já­ratnom a motort. A feleségem természetesen ennek nem örül, de belátja, hogy a mun­kások miattam nem fagyoskod- hatnak a megállóban. Már na­gyon várom az enyhébb éjsza­kákat. Zdenkó Ferencné üzletveze­tő-helyettes: — Szinte minden áru meg­fagyva érkezik. A tej kőke­mény. A fejes káposzta és a zöldség is átfagyott, bár gon­dosan letakarták a szállítók. Sajnos egy részüket eldobtuk, mert a hideg miatt csúnya lett. Részben akadozik a szállítás. A kenyérgyári szállítók na­gyon kitetteik magukért, mert eddig még mindig pontosan érkeztek meg a szállítmányok. Hozzátenném, tudomásom sze­rint több autójuk lerobbant, és csak egy volt ezen a napon üzemképes. A hideg bennünket alaposan megvisel, hiszen reg­gelienként ötfokos melegben kezdünk dolgozni. Hiába isz- szuk a meleg teát, sajnos a ke­zeink elgémberednek. Madarak barátja Balatoni Dániel iskolaigaz­gató: — Domonyban az egyik nap elfogyott az olaj, így azon a napon tanítási szünet volt. Saj­nos a nagy hideg miatt az egyik radiátor, szétfagyott a tornatermi öltözőben. A gya­kori áramkimaradások miatt az olajkazán autorríatikája ki­kapcsolt, ezért bizony éjfélkor is jöttem már újra bekapcsol­ni a fűtőrendszert. Az előírt hőmérsékletet... csak . tetemes többletfogyasztással ’ tudjuk tartani. Kovács András első osztá­lyos tanuló: Őszintén, megmondom, na­gyon örülök ennek a hidegnek, hiszen sokat korcsolyázhatok. Nem feledkeztem meg a mada­rakról sem. Már ősszel madár­etetőt készítettem műanyagfla- konból Ha már nagyon hideg van, az ablakból figyelem, ho­gyan esznek a madarak. Kovács I. Csaba A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM 1985. JANUAR 22., KEDD A mezőgazdasági berkekben, élőszóban és folyóiratokban, szakkönyvekben új szó terjedt el a legelőhasználat helyett. Ez a gyepgazdálkodás. A for­mai módosulás szemléleti és tartalmi változást jele*.. Elég, ha arra gondolunk, mi a kü­lönbség aközött, hogy haszná­lunk valamit, illetve gazdálko­dunk azzal a valamivel. Népszerű dolog létt a gyep­gazdálkodással foglalkozni, de nemcsak népszerű, hanem fontos és hasznos is. Két, szakmai lapban megjelent vé­lemény is erre vall. Az egyik szerint az elmúlt évtizedek sora a gyepfejlesztés elodázá-, sát hozta, ezért nem várható néhány év alatt lényeges vál­tozás. Emiatt is kiemelkedő azoknak a kutatásoknak a fontossága, sürgőssége, melyek a gyepgazdálkodás problémái­nak tisztázására, az ésszerű földhasználatra irányulnak. A másik így szól: a hetve­nes években növekedett a szarvasmarha-állomány, • de nem biztos, hogy ennek föld­rajzi megoszlása szerencsés. Észak-Magyarországon, ahol a mezőgazdasági területből a gyep aránya nagyobb, mint az országos átlag, egyenesen csökkenő a szarvasmarhatar­tás. A kedvezőtlen adottságú gazdaságok — jövan épperi ezen á földrajzi tájon találha­tó — inkább a növénytermesz­tésben érdekelteik. Biztos, hogy ez vezet az ésszerű földhasz­nálathoz is? A szántó helyett A Gödöllői Agrártudományi Egyetem kiveszi a részét a gyepgazdálkodással kapcsola­tos kutatásokból. Eredmé­nyeikről egy másik téma tár­saságában mosit a Magyar Agrártudományi Egyesület szakosztályi ülésén számoltak be. Az előadó dr. Barcsák Zoltán egyetemi docens volt, aki számos más megbízatása mellett a MAE gyepgazdálko­dási szakosztályának Pest me­gyei elnöke, országos elnökhe­lyettese. öt kértük, hogy fog­lalja össze az ott elhangzotta­kat. — A két előadás egy cél körül mozgott. A magyar ga­bonaprogramban a fejenkénti másfél tonnás termelés eléré­sét .tűzték ki feladatul. A megvalósuláshoz gyepterüle­tünkkel is segíthetünk. Mi ar­ról beszéltünk, hogy a gyepek javításával alaposan növelhe­tő a hozamuk, és ezzel terüle­tet szabadíthatunk fel a szán­tóföldi növénytermesztésben a tömegtakarmány helyett a bú­zának, kukoricának. FeEüívetik a füvet — Pest megyében a hatvan­ezer hektár gyepterületnek a negyven százaléka dombvidé­ki, talajvédő jellegű. Feltöré­sük nem ajánlott, hiszen ott sekély a termőréteg és nem biztos, hogy sikerülne újrate­lepíteni rajta akár a.gyepet is. A mütrágyaszórő gép viszont el tud rajtuk menni. Sokéves kísérleték után megállapítot­tuk,, hogy -az alacsony - átiag- terrnésű gyepet műtrágyázás­sal nagyobb hozamok elérésé­re tehetjük alkalmassá. Álta­lában ahány kilogramm nitro­gén hatóanyagot juttatunk ki a legelőre, hektáronként, any- nyiszor száz kilogrammal nö­vekszik a takarmánytömeg. Az első tonnát, amit magától is megtermelne a gyep, ingyen kapjuk. A többletért kell fi­zetni. Nem mindegy, hogy mennyit. Ezért ki kell számí­tani a legkedvezőbb arányt, meddig érdemes még növelni a tápanyag mennyiségét. — A gyep javítás első lép­csője természetesen a gyom- mentesítés. Erre már kiváló vegyszereink vannak. A kö­vetkező lépcsőben felülvetjük például nádascsenkesszel vagy magyarrozsnokkal a meglevő füvet, besűrítjük az állományt. Mindezek után jöhet a műtrá- gyazas. — Ma a tömegtakarmány harmada származik a gyepről. Elsősorban az egynyári növé­nyeket lehet a feljavított rét­ről, legelőről származó zöldfű- többlettel pótolni. Az energia­ínséges világban nem nagy be­fektetéssel ki lehet használni ezt a tartalékot. Dr. Oravecz Sándor, a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium munkatársa a gyep—gabona váltó lehetősé­géről tartott előadást. A ma­gyarországi egymillió-három­százezer hektáros gyepterület­nek a 20—30 százalékán olyan sok szerves anyag halmozódik fel a talajban az elhaló nö­vényzetből, hogy az lehetővé tenné két éven át gabona ter­mesztését. A következő nyolc évben ismét gyepnek használ­nák a földet, s újra felhalmoz zódna a szerves anyag. - Ter­mészetesen csak azokat a gye­peket érdemes ilyen váltóba bevonni, melyeken gazdaságo­san termeszthető a gabona, Nyáron a homokon Ezekben a látszólag kicsiny lehetőségekben óriási energiák' tárolódnak. A termelési rend­szerek ma már garanciával vállalják a gyepjavítást. A ku­tatók pedig immár azon törik a fejüket, hogy vajon milyen az ízük a különböző füveknek. Ebben persze nem ők dönte­nek kóstolás alapján, hanem maguk az állatok. És érdekes, hiába tartalmaz, az egyik fű­féle több fehérjét, tápanyagot, mint a másik, a szarvasmar-’ hák esetleg mégsem azt vá­lasztják, sőt akár le is tapos­sák. A tudósok meghatároz­hatják, melyik takarmány mi­ből mit tartalmaz, de hogy melyik ízlik, abban nem dönt­hetnek az érdekeltek helyett. Magyarországon tucatnyi te­lepítésre érdemes fűfajtát ler hetné elterjeszteni. Kosdori, Kádon már kialakult'egy sor­rend, az idéri nyáron a dáh- szenimiklósi homokos talajon termett takarmányok közül, választanak majd a békés ké­rődzők. Tervezik a juhok ízlé­sének megismerését is. A me­zőgazdaság-tudomány ma eg1/ napra sem állhat meg, műve­lői nem ülhetnek babérjaikon Balázs Gusztáv Versenynaptár Kosárlabda Elkészült a városi tanács művelődési és sportosztályá­nak idei versenynaptára. Sző­kébb pátriánk éppen egy tuest sportágban érdekelt, de ez jó­val több versenyszámot jelent, gondoljunk csak az atlétiká­ra vagy a vívásra, tornára. A februári események kö::ü kiemelkedik a 9—24. közöt megrendezendő kézilabda Eé’. szabadulás Kupa, férfi- és né csapatok számára. A Pest mf gyei Sporthivatal és az egye­temi atlétikai klub közös ren­dezésében a hónap első hárotn napján küzdenek a' kosárlab- dacsapatok a Nyisztor Ván­dorkupáért. NB II-es, illetve megyei férfi- és női csapatok lépnek pályára. A legrangö-, sabb gödöllői esemény a feb­ruár 23-i Santelli kupa ktrö- verseny lesz, melyet a diákok belépőjegy nélkül tekinthetne-; meg. Nádas Lajos Kupa Túl a második fordulón A múlt évben mintegy 350 millió forintos árbevételt ért el a kcrepestarcsai Szilasmenti Termelőszövetkezet ipari ágazata. Az eredményhez jelentős mértékben járult hozzá a Kerepes- tárcsán működő bútorszereivényeket gyártó részleg, amelynek 30 milliós volt a termelési értéke. Képünkön: Bakos Jánosné a szekrényfogashoz készít alkatrészt a présgépen Hancsovszki János felvétele Túljutottak a Nádas Lajos Kupa kispályás labdarúgó-te­remtorna második fordulóján a csapatok. Az eredmények: Viktória—KIOSZ 4-3 (3-0), ve­zette Kaiser. Gól: Horváth, Bangó B., Jairiigó, Balogh; il­letve Mar-kó, Juhász L., Sza­badi I. Gslka—Állami Bizto­sító 9-6 (5-3), vezette: Sóti. Gól: Szandszló (2), Cérnák (3), Teller (3), Lukovszlky; illetve Sári (3), Benedek, Deleje, Ba- gyin. GSC öregfiúk—Barát­ság 9-1 (3-0), vezette: Molnár. Gól: Hegedűs (2), Tamás, Csonka (4), Rab J. (2); illetve Zách. ATE—HTÜ 3-2 (2-2), ve­zette: Ádám. Gól: Hártyán!, Tarján!, Tóth G., illetve Sze- beni Gy., Bere L. Az első forduló mostoha kö­rülményei — hideg’ csarnok, mosdóhiány — után most jobb környezetet nyújtott a Kari­kás Frigyes Általános Iskola. A torna állása: 1. Viktória A-csoport 2 2 — 13-11 fi 2. GSC 2 1 — 1 17-10 3 3. Barátság 2 1 — 1 8-10 3 4. KIOSZ 2------­2 4-11 — 1. A TE B-csoport 2 2 — 11- 5 6 2. Gelka 2 1 — 1 11-10 3 3. HTÜ 2 1 — 1 6- 5 3 4. Állami B. 2------­2 17- 9 ISSN 0133—1957 .(Gödöllői Hírlap) gyepterületek a több gabonáért? Kóstoltatják a takarmányt Kutatások az Agrártudományi Egyetemen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents