Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-22 / 17. szám

: remények és lehetőségek Első osztályú I I Gödöllő város sportéletéről elemző igénnyel legutóbb az elmúlt év szeptemberében irtunk. A kép, amely ak­kor egy tanácskozás nyomán kialakult, finoman fogal­mazva sem volt' rózsásnak nevezhető. Azóta eltelt már néhány hónap, a 84-es évnek is búcsút mondtunk, így most, amikor a napokban arra jártunk, érthetően kíván­csiak voltunk: változott-e a korábbiakhoz képest vala­mit a helyzet? Elsőként Tompa Ferenc vá­rosi sportfelügyelőre nyitot­tunk ajtót, akiitől a követke­zőket sikerült megtudni. A gö­döllői sportegyesület — GSC — tanácsi irányítással műkő' dó klub. Ez jószerimt meg is határozza — főként az anya­giak nyomán — a lehetősé­geit. Pedig egy évtizede éppen a pénz koncentrálása és en­nek következtében a minőségi fejlődés elősegítése volt létre­hozásának fő oka. Tízéves múlt Á GSC tíz esztendeje alakult meg négy helyi egyesületből. A fűzői fa célja: Gödöllőhoz méltó sportélet kialakítása, amelyet néhány versenysport felfejlesztésével terveztek el­érni. Nos, az eltelt évek során nem váltak igazán be ezek az elképzelések. Hogy miiért? A hallottak alapján első helyre talán a pénz, a forintok hiánya kívánkozik. E téren egy tanácsi bázisú egyesület lehetőségéit össze sem lehet hasonlítani olyanéval, amely mögött iparvállalat áll. Ráadá­sul napjainkban az egyesület költségeinek 70 százaléka bér­jellegű, ami azt jelenti, hogy jelenlegi helyzetüknek ellent­mondóan, sok szakembert al­kalmaznak, fizetnek. Nemcsak pénzkérdés Á füstbement tervek, elkép­zelések azonban nemcsak egyes-egyed ül anyagiakon múltak. A megfelelő vezetés hiánya legalább ilyen súllyal esett latba. Ezt bizonyítja, hoiy 1983 szeptemberétől például nincs az egyesületnek társadalmi elnöke. E téren so­kait remélnek a közeljövőben megtartandó közgyűléstől, ahol — i úgy tűnik —, megoldódik végre ez a gond is. Ugyancsak idetartozik: január elseje óta új ügyvezető elnök, Matuz Sándor irányítja a tíz szak­osztályban sportoló, mintegy négy ' és fél száz versenyző ügyeit Természetesen őt is felkerestük. . — Én alapvetően optimista vagyok. Ebben a városban na­gyon sok sportot szerető em­ber él: és ez a sikerek legfőbb biztosítéka. Pénz? Valóban kevés, de meggyőződésem, hogy kevés­ből is lehet jól és sókból is lehet rosszul gazdálkodni. Leg­nagyobb gondunk az áthozott adósság. Matuz Sándor ezután a ter­vekről szólt. Elmondta: a ver­senysportoknál az a cél, hogy a közeljövőben valamennyi szakosztály megerősödjék ab­ban az osztályban, amelyik­ben jelenleg szerepel. A lab­darúgásban koncentrálod sze­retnék az erőket, hogy a vá­rosi csapat eljusson legalább a megyei első vonalba. A tömegsportban jó úton haladnak. Az iskolákkal, üze­mekkel kialakított jó kapcso­latot kell tovább erősíteni, s akkor nem lehet probléma. Apropó: kapcsolatok. Az összefogás, a megfelelő kapcsolatok Matuz Sándor sze­rint kulcsfontosságú szerepet . játszanak a jövőben. Hogy eb- * ben milyen lehetőségek rejle­nek, arra csak egyetlen példa: a tavasszal átadásra kerülő pályájuk értéke egy millió 800 ezer forint. Szinte teljes egé­szében társadalmi munka, ösz- szefogás eredménye. És ha már a kapcsolatok szóba ke­rültek, nem szabad megfeled­kezni a város másik egyesüle­téről, a GEAC-ról sem. A ve­lük való tartalmasabb együtt­működésben szintén nagy tar­talékok rejlenek. A Jövő receptje Rendezni az egyesület veze­tésében a sorokat, okosan gaz­dálkodni a rendelkezésre álló anyagi eszközökkel, az eddi­gieknél jobban támaszkodni a város üzemeinek támogatásá­ra, és végül, de nem utolsósor­ban: esy zászló alá gyűjteni Gödöllő sportot szerető polgá­rait. Nagyon röviden talán így hangzik 'a recept, amellyel ^meggyógyítható” a GSC. Az orvosláshoz már most, a már­ciusi közgyűlésen hozzá is le­hetne fogni... Bódi István Dunakeszi Sakkozók reális céljai Dunakeszin már az 1930- as években művelték a sakkot, de csak az ötvenes években volt szakosztályi élet, s azután hosszú ideig csend. A Dunakeszi SE — — két szakosztálya mellé — 1973. március 1-én ala­kította meg újfent sakk- szakosztályát. Az elmúlt tizenkét év azt bizonyította be, hogy ez eredeti ötletnek bizonyult. A mai „otthonuk” a Szent István úton, a Hazafias Népfront házában van. A lelkes kis gárda az elmúlt évben ismét előre lépett. Az első csapatuk a megyei I/A bajnokságban az ötö­dik helyen végzett. A leg­jobb pontszerző a 25 éves Molnár Péter lett. A csa­pat átlagos életkora har­minc év körül van. A Körösi Csorna Sándor iskolában évek óta műkö­dik a sakk-kör. Az iskolai csapatbajnokságon a me­gyei küzdelemben 1983-ban elsők, tavaly harmadikok lettek az iskola sakkozói. A legfrissebb élményük: Haág Ervin nemzetközi mester lá­togatott el, élménybeszámo­lót tartott és szimultánt adott. Az 1985. évi bajnok­ságban az I/A-ban induló gárda lelkesen készül, s az egyéni versenyeken is helyt akarnak állni. A sakkozás egyik felleg­várában az új esztendőben a további cél a sakkszere­tet ápolása és fenntartása. Solymosi László Gödöllői «gyeplabda Folytatás A Kertészeti Egyetem torna­terme ismét hangos volt a fiatal gyeplabdások harci ked­vétől. Ugyanis az ifjúságiak után a serdülő csapatok is ott voltak a bajnoki pontokért küzdők soraiban. A teremtorna protokollja Vasutas öregfiúk A sötét mezes konzervgyári játékos megcélozta az Cpszöv kapuját. Fehér hópaplan alatt pihen a pálya. A szomszédban, a Dunakeszi Vasutas-sportcsar­nok nem ilyen csendes. Sőt vérbeli focihangulatot áraszt. Ilyen előzmények után te­kintettük meg a budakeszi te­remfoci-bajnokság nyitányát, melynek eredményeiről már beszámoltunk. íme, egy kis visszapillantás az eseményre. A Dunakeszi Vasutas régi focistáit lehet felfedezni a iabdakergetők között. így a Kazinczy utca csapatában Só­lyom Gyula, Dévai Károly, Herr István, a konzervgyári öregfiúknál Kliment Géza, Bo­gácsi Mihály, a Vasutas old boy együttesében Hönsch Pál, Csernák Lajos és Lipniczki Lajos játszik. Dorozsmai Lajos, a Dunake­szi Labdarúgó Szövetség el­nöke nemcsak a labdarúgókat mutatta be, hanem a torna le­bonyolításáról is beszélt. A csapatok 2yfl5 perces találko­zókat vívnak. A játékvezetői tisztet helyiek látják el. A nyi­tányon Zagiba Ferenc, Kerényi Antal és Dravecz Mihály bí­ráskodott. , Még annyit a játékosnévsor­hoz. A helyi Vasutas öregfiúk­nál egy régi kézilabdázóval, Czipóval is találkoztunk, a konzervgyáriaknál pedig 3 helybeli EVIG-focista — Fe­hér Attila, Tóth Attila és Kol- tai István — szerepel. vasarnap Eredmények. Ifjúságiak: Bp. Volán—Gödöllői SC 5-2 (2-1). V.: Hamikus, Losonczi Gy. G.: Léber, Nagy F., Budai Peda­gógus—GSC 8-2 (4-2). V.: Al- mássy. Masa. G.: Nagy F. (2). Serdülők. Gödöllői SC—Ki­nizsi Sörgyár 6-1 (2-1). V.: Hamikus, Losonczi I. G.: Ban­kó II (4), Hegedűs (2). Épí­tők SC—GSC 4-2 (3-0). V.: Losonczi I., Masa. G.: Bankó II, Nagy F. Vasárnap már a felnőtt csa­patok is pályára lépnek. 1985. JANUÁR 22. Asztalitenisz Csapathelyezés A Pest megyei női asztalitenisz- baj nokságban gyér a mezőny, csu­pán négy együttes játszik. Hat for­duló után a sorrend a következő: 1. Szentendrei Petőfi II. 10, 2. Monori SE ló, 3. Nagykőrösi Kini­zsi 4, 4. Váci Izzó MTE pont nél­kül. Fiúk. Megyei serdülő csapatbaj­nokság. őszi sorrend (14 mérkő­zést játszottak): 1. Szentendrei Pe­tőfi 26, 2. Ferihegy SE 24, 3. Szent­endrei Petőfi II. 24, 4. Ferihegy SE II. 22, 5. Ceglédi VSE 20, 6. Szentendrei Petőfi III. 18, Megyei újoncsorrend (8 mérkő­zés alapján): 1. Ceglédi VSE 16, 2. Ceglédi VSE II. 14, 3. Szentendrei Petőfi 12, 4. Ferihegy SE 10, 5. Gödöllői SC 8, 6. Ceglédi VSE III. 6, 7. Ferihegy SE II. 4, Ma Újpesten Poniáz—Lehel SC A jégkorong 03 II-ben ma folytatódik a küzdelemsorozat. Újpesti Dózsa Megyeri ^ úti pályáján 17 órakor kezdődik a Pomáz—Lehel SC (Jászbe­rény) találkozó. Aranykalász Kupa Hasznos lehet Kínára Bár odakinn esett a hó, a ráckevei tanácsiházán meg­jelenteket ez cseppet sem iz­gatta: hétfőn délután ugyanis az V. Aranykalász Kupa nemi zetközi ifjúsági labdarúgó tor­na első előkészítő tanácsko­zását tartották meg, élénk ér­deklődés mellett. Raffay Béla, Ráckeve ta­nácselnöke bevezetőjében el­mondta, hogy az Aranykalász Kupa eddigi történetének négy felvonása során ugyancsak ki­nőtte magát, neve az ország­határokon túl is jó csengést vívott ki magának. Tavaly ki­szélesítették a rendezők kö­rét: ezúttal már Ráckeve, Kis- kunlacháza, Szigetújfalu és Dömsöd is kivette részét a rendezéssel kapcsolatos ten­gernyi tennivalóból. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezt a kört lehet, sőt szükségszerű is tovább bővíteni. A tanácselnököt követően Takács Lajos, a helyi Arany­kalász MGTSZ SE sportköri elnöke rövidi áttekintést adott a kupa eddigi történetéről, majd a legfontosabb tava­lyi tapasztalatokat összegezte. — Az 1984 július 30. augusz­tus 4. között megrendezett IV. Aranykalász Kupán a hét kül­földi válogatott — Szovjetunió, NDK, Svájc, Franciaország, Jugoszlávia, Csehszlovákia, Bajorország — és a házigazda Magyarország vezetői egybe­hangzóan pozitív minősítést adtak — közölte megelége­Pesi megyei atléiák Az országos rangsorban Gyarapodott a minősített versenyzők száma, jó néhány új rekord született — írtuk a Pest megyei Atlétikai Szövet­ség zárszámadó összejövetelé­ről, amelyen az 1984. évi ered­ményeket ismertették. A me­gyei rangsor legjobbjai közül néhányan az országos összesí­tésben is jó osztályzatot kap­tak. A férfiaknál Rezák (Vác) Izzó) 100 méteren 10.62 telje­sítménnyel a 9. a rangsorban, ötezer méteren Bene (Duna­keszi VSE) 14:13.3-as eredmé­nye a hetedik helyet jelentette. Hármasugrásban az ugyancsak váci Oláh 15.59-es teljesítmé­nyével kilencedik. A nőknél 10 kilométeres gyaloglásban ugyanezt a po­zíciót foglalja el Benedek (GEAC) 61:29-es idővel, klub­társa Gippert Beáta 618 centi­métert ért el távolugrásban, s ezzel az országos rangsorban a hetedik. Fedettpályás versenyekkel kezdődött az Idei atlétikai idény. Az Olimpia Csarnokban a BKV Előre serdülő viadalán Laluja (Váci Izzó) 8.7-es ered­ménnyel harmadik lett a 60 méteres gátfutásban. Ebben a számban összesen 28-an raj­toltak. Most elsősorban a teremver­senyek dominálnak, de egyre több mezei és országúti viadalt is tartanak. Az országos me­zei futóbajnokságot a hagyo­mányos színhelyen Dunakeszin március 30-án tartják. A Pest megyei Atlétikai Szövetség a Dunakeszi VSE fu­tófolyosóján országos jellegű viadalt rendezett, amelyen többek között a Váci Izzó, Százhalombatta, az Ű. Dózsa és Érd képviseltette magát. A váci Laluja itt is jól szerepelt, akárcsak legutóbb az FTC ver­senyén. A serdülő A-kategó­riában a 110 méteres gátfu­tásban az élen végzett. A ser­dülő lányoknál 100 m gáton Czillik Melinda második, Kar- czag Ildikó harmadik lett. Az Olimpiai Csarnokban a Csepel viadalán a váci Rezák Pál 60 méteres síkfutásban a döntőbe került. Végül is jó idővel a hatodik helyen vég­zett a fiatal sportoló a felnőt­tek mezőnyében. A hét végén az Olimpiai Csarnokban a Budapest-baj- nokságon indulnak a váciak, s ceglédiek is rajthoz állnak. R. L. déssel a hangjában Takács Lajos. — Ez persze nem azt jelenti, hogy nem követtünk el hibákat, nem adódtak hiá­nyosságok. Nem volt például megnyugtató az edzések lebo­nyolítása, ugyancsak a kényes kérdések közié tartozott a játék- vezetés is, amelyet ismételt kritika illetett. Ezért megfon­tolás tárgyává tesszük, hogy esetleg már ebben az évben külföldi bírókat hívunk meg, akiknek közreműködését alap­vetően kevesebb bírálat illet­hetné, hiszen elfogulatlansá­guk eleve garantált lenne. — Ami a torna időpontját illeti — folytatta Takács Lajos —, változtatásra kényszerü­lünk, mivel augusztus elején a magyar válogatott Kínában nagyszabású nemzetközi vetél­kedésen vesz részt, több érán tett nemzeti együttessel együit. Ezért pillanatnyilag a július 14—21. közötti időszak tűnik a legmegfelelőbbnek; ez eset­ben az V. Aranykalász Kupa komoly felkészülési lehetősé­get is biztosítana a Kínába utazó válogatott csapatoknak. (jocha) Maratonirckord Korán kezdte Alighanem „világrekord- nak” számító bravúrt ért el a japán Kodzsima Jaja- mo egy manilai maratoni futóversenyen. Még ka nem is időeredményével lett vi­lágelső, hanem azzal a pá­ratlannak számító teljesít­ményével, hogy hétéves kislány létére végigfutotta a több mint 42 kilomé­teres távot. A másodosztályos kisis­kolás a közönség kedvence volt, a tömeg egy ember­ként szurkolt neki, s sza­kadatlan „ganbare” azaz „tarts ki” buzdításokkal sarkallta. S ott volt mel­lette mindvégig édesanyja is, aki kislánya kedvéért a starttól a célig végigbicik­lizte a maratoni távot. A kis Jajamo állítólag egy kicsit mégis búslako­dott, mért tizenhárom perc­cel elmaradt a remélt idő­eredménytől. Saját beval­lása szerint ugyanis az ott­honi edzéseken már jobb időt is futott. E heti totó Keveset fizet A Sportfogadási és Lottó Igazga­tóság közlése szerint a 3. fogadási héten 13 és 13 plusz 1 találatos szelvény az elmaradt mérkőzések miatt nőm volt. A nyeremények a nyereményilleték levonása után a következők: 12 találatos szelvény 11?S db volt, nyereményük egyenként 5785 Ft; 11 találatos szelvény 19 300 db akadt, nyereményük egyenként 135 Ft; mig a 10 találatos szelvé­nyek száma 132 350 db, nyeremé­nyük 30 Ft. Hova lettek a vidéki fellegvárak ? A gyémántcsiszoló gondjai1 A gondjaira bízott korosztályokról és ezek sajátos gond­jairól beszélgettünk Szandaváry Györggyel, a vívóutánpótlás szövetségi kapitánnyal. 0 Kérjük először is mutat­kozzon be! — A vívósport régi szerel­mese vagyok. 1964-ben végez­tem a Testnevelési Főiskola el­ső vívómesterképző évfolya­mával, majd testnevelő ta­nári diplomát szereztem. Egyiptomban dolgoztam két évig, Alexandriában. A válo­gatott edzője voltam. Az afri­kai játékokon több tanítvá­nyom is sikeresen szerepelt, s ma hat afrikai országban ed- zősködik olyan mester, aki ná­lam tanult. Miikor hazajöttem a Bp. Honvéd vívó sportisko­lájában dolgoztam, a kezem alól került ki például az ifjú­sági világbajnokság negyedik helyezettje, Benk Gábor is. Kardban és férfi tőrben nyer­tünk korosztályos magyar baj­nokságot. Következő állomá­som a Vasas volt, mesterként működtem, kardvívással foglal­koztam, s innen hívott el a szövetség. H Miért a fiatalokkal fog­lalkozik? — Mindig is vonzódtam a fiatalokhoz, könnyen terem­tek kapcsolatot velük, s úgy érzem ők is vonzódnak hoz­zám. Kezdettől az utánpótlás­sal foglalkoztam szívesebben, s bár voltak felnőtt tanítvá­nyaim is, mégis o gyerekek állnak közel hozzám. Sikere­ket is értem el velük. Évekig a junior kardválogatott ed­zője voltam, IBV-t is nyer­tünk, ott vívott Bujdosó, Riba és Benk is. Ok nyertek elő­ször ilyen versenyt a szov­jetek előtt. 0 Mi az oka, hogy keve­sebb a szupertehetséges fia­tal a hazai pástokon? — Azt hiszem nem keve­sebb, csak később elszürkül­nek a gyerekek. Különféle szervezési és szervezeti okok­ból kiesett egy fontos közép­réteg a vívóéletből, azoké, akik hobbyból vívtak, s ez hiányzik a mai napig. Rajtuk keresztül verekedte fel magát egykor a feltörekvő ifjú tehet­ségek sokasága, ők voltak a szűrő és a mérce. Ma egymás ellen vívnak a .gyerekek, s ez egysíkúsághoz vezet. A nagy edzőegyéniségek is hiányoz­nak, ezért is nehezebb a ki­választás. SSJ Segíthet ezen az után­pótlás szövetségi kapitány? — A klubedzőkre vagyok utalva, akikre ők felhívják a figyelmem, azokkal tudok fog­lalkozni, ez tíz-tizenöt gyerek fegyvernemenként, igyekszem nekik a keretedzéseken vala­mi pluszt adni. Tíz válogatóver­senyen szerepelnek a fiatalok, így alakul ki az IBV- és VB- csapat. Tudom, hogy egy fecs­ke még a vívósportban sem csinál nyarat, ezért létrehoz­tunk egy ifibizottságot, ez fia­tal mesterekből áll, ők járják az alacsonyabb osztályú ver­senyeket és figyelik, kiben mocorog valami, s ha tehet­séget látnak, javasolják, hogy hívjuk meg keretedzésre az ügyesebbeket KI Honnan kerül ki a mai utánpótlás, nem túlzottan fő­városcentrikus a vívósport? — De igen, s ez nagy baj. Valaha a vidék óriási és szinte kimeríthetetlen bázis volt, gondoljunk csak a gödöllői vívóéletre. Ezért is kezdemé­nyeztem, hogy hozzunk létre vidéki válogatottat, velük két­hetente közös edzésre jövünk össze, s nemcsak hogy talál­kozhatnak a korosztályok bu­dapesti legjobbjaival, de jobb körülmények között is készül­hetnek. Az élgarnitúrákai szeretnénk közelíteni egymás­hoz, a juniorokat a felnőttek­hez, hozzájuk az ifiket, s a serdülőiket ez utóbbiakhoz. ■ Mi az útja-módja ennek1 — Például a korosztályos nemzetközi versenyeken való indulás, vagy a közelmúlt­ban és az elmúlt hétvégén le­zajlott budapesti junior A-ka- tegóriás viadalok. Egy mai junior versenyen százhetven vagy több versenyző is rajt­hoz áll, az átlag, a tömeg általában szürke, mégis vala­mi konok elszántság tükröző­dik rajtuk. Általában nem az jön ki, hogy ki a jobb vívó, hanem az, hogy ki tud job­ban akarni. Eredmsnycentri- kusak már ebben a korban is. S ez a legnagyobb haszna ezeknek a versenyeknek, hogy segítenek a versenyzővé vá­lásban. Véleményem szerint éppen itt vagyunk lemaradva, tudati téren. Akarni, küzdeni tudnak jobban a vezető ví­vónemzetek fiataljai. Sok ilyen versenyt kellene rendezni, sok ilyen versenyen indítani re­ménységeinket, ahol egyéni emocionális vágyaikat kiélve csiszolódhatnak mind fénye­sebbre a ma még nyers drá­gakövek — mondta Szanda- váry György. Roóz Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents