Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-22 / 17. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIX. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM Ára: 1,8© forint 1985. JANUÄR 22., KEDD MM: Több zöldségféle belföldre (3. oldal) Öltetek börzéje Gödöllőn (4. oldal) ilsö osztályú fociterv (7. oldal) lángba borult az istálló (8. oldal) Szervezetten a hideg eilen Mindennapi energiánk Fsjfesztési koncepció Az építőipar feladatairól Gyors gépeken fut a fonal Harmadik hete tart a Kárpát-medencében szokatlanul ke­mény, s most már azt is hozzátehetjük: kitartó hideg. Olva­sóinkat rendszeresen tájékoztattuk, milyen nehézségeket okoz az ország és a megye gazdaságának, mezőgazdaságának, a csa­ládoknak a tél. Mai összeállításunkban Vt- gand Győző, az Állami Ener­getikai és Energia Bizottság felügyeletének vezetője, Cselé- nyi Dezső, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztály- vezetője, Vasadi János, a Kö­zép-Duna- völgyi Vízügyi Igaz­gatóság igazgatója, Kotozár György, a Dunamenti Hőerő­mű vezérigazgató-helyettese és Tunyogi András, a Budapest- környéki TÜZÉP kereskedelmi igazgatója nyilatkozik a jelen­legi energiahelyzetről, a követ­kező napok, és hetek kilátá­sairól, s azokról a hideg idő­vel kapcsolatos veszélyekről, amelyekre már most fel kell készülni. (összeállításunkat a 3. olda­lon olvashatják.) Megkezdték a háza fejtrágyázását Eladásra is jut takarmány Valamelyest engedett a hideg szorítása, de még mindig a tél kel­tái közepén vagyunk. Ez határozza meg a mezőgazdászok mindennapi tevékenységét. Mint mondják, bizony elkelne már egy kissé vastagabb hóbunda a vetésekre. Igaz, az utóbbi években szokatlan hideg, eddig nem károsította a kalászosokat, a hóréteg azonban meg vékonyodott. Ez némi okot ad az aggodalomra, akárcsak az, hogy még mindig ala­csony a talaj nedvességtartalma. A vízre pedig igen nagy szükségük lesz vegetációjuk megindulásakor a növényeknek. Hogy tavasszal jól startol­janak a kalászosok, a szent- mártonkátai Kossuth Terme­lőszövetkezetben . hozzákezd­tek a csaknem T ezer 600 hek­tár búza és mintegy 120 hek­tár őszi árpa fejtrágyázásához. Arx munka folyamatosságát szerencsére nem akadályozza a műtrágyahiány. Az őszi vetések közepefen fejlettek. Eddig jól állták a tél támadásait. Nem így a szőlőtőkék. A kárt pontosan még nem lehet felmérni, de az már az előzetes vizsgálatokból is kiderül, hogy a rügyek egy része elfagyott. A mínusz 20 Celsius-fokos hideg sem okozott nagyobb fennakadást az állattartó tele­pen. A több mint 300 tejelő­tehénnek van elegendő takar­mány, mivel a szövetkezeti gazdák még az őszön felké­szültek a hidegre. Silóból pél­dául jut a háztáji gazdaságok­nak is. Lucernát, réti szénát és szalmát, meg eladásra kí­nálnak más mezőgazdasági nágyüzemeknek, ahol kevés a szálastakarmány. B. Z. Somogyi László, építésügyi és városfejlesztési miniszter és Gyöngyösi István, az Építő-, Fa-, és Építőanyagipari Dolgo­zók Szakszervezetének főtitká­ra — vezető munkatársaik rész­vételével — hétfőn megbeszél lést tartottak a közös felada­tokról. Áttekintették többek között az építő- és építőanyagipari ágazát 1985. évi feladatait és a VII. ötéves tervidőszak fejlesz­tési koncepcióját, továbbá a kő- és kavicsipar, valamint a cementipar középtávú fejlesz­tési feladatait. Egyetértettek abban, hogy a piaci verseny teljes kibontakoztatásának elő­segítéséhez indokolt, hogy az építő- és építőanyagipari szer­vezetek döntő többségét válla­lati tanács, illetőleg közgyűlés által irányított vállalati for­mába sorolják. Megállapodtak abban, hogy az ingázó építőipari dolgozók helyzetének javítására egyes béren kívülii juttatások terüle­tén növelni szükséges a válla­latok döntési jogkörét. Ezek szabályozását pedig a vállala­ti kollektív szerződés hatáskö­rébe kell utalni. Áttekintették az 1985. évi lakossági építőanyag-ellátá? várható helyzetét. Szükséges­nek tartják, hogy a falazó- és tetőfedő anyag-termelés nö­velését ebben a? évben is bér- preferenciával segítsék. Egyeztették az EFÉDOSZ so­ron következő kongresszusával az 1985. évi Szakszervezeti vá­lasztásokkal kapcsolatos közös feladatokat. Visszaszámlálás Költözködik már a kórház Sorra telnek a raktár polcai. De nehéz ez a rengeteg irat! Helyére kerül az eligazító tábla. Megtörtént hát végre. Már­mint a Rókus-rekonstrukció harmadik ütemének, a Stáhly utcai új, 120 ágyas pavilonnak az üzemeltetői átvétele. S lám, néhány nap múltán, hétfőn már elkezdődött a köl­tözködés is. Elvégre a kórhá­ziak tartani szeretnék a sza­vukat, hogy az átvétel után egy hónappal megnyitják a betegek előtt az új pavilont. Az ötödik emeleten gyermek- gyógyászat, gyermekgégészet lesz 42 ággyal. A negyediken átmenetileg szülészet, s a har­madikon ideiglenesen igazga­tóság dolgozik. Ha minden részleg a helyére kerül, ezen a két emeleten kap helyet a belgyógyászat 80 ágya. A má­sodikon és az elsőn konyha lesz s ebédlő, természetesen a kiegészítő helyiségekkel. S a földszinten? Ott már tegnap zajlott az élet. Meg­hozták a befőtteket a raktár­ba. S bár • csak reggel kezdte a költözködést a Pest megyei Ideggondozó Intézet (a szem­közti épületből hurcolkodtak át), a kartonók, iratok hal­mai, a batyuba kötött lepe­dők, könyvek, ládákba, fólia­Évente 950 tonna különféle keverékű fonalat gyártanak a Pamutfonóipari Vallalat vari gyá­rában. Képünkön a fonalgyártás utolsó munkafolyamatát láthatjuk, Kucscra Jánosne az or­sozó gépeket kezeli . , , Hancsovszki János felvétel« Gép pari export Fest megyéből A tavalyinál jobbak a kilátások A gépipar országosan nem tudta teljesíteni dollárelszámolásű ex­portterveit; sem a népgazdasági tervben előirányzott 1 milliárd dol­lárnyi, sem pedig a vállalati tervekben eleve mérsékeltebb 860 millió dollár árbevételt. Ténylegesen ISO millió dollár bevételt könyvelhetett et tavaly a gépipar. Sajnos, bár kisebb mértékű, de ugyancsak Jelen­tős elmaradás jellemzi a pest megyei gépipari vállalatok exportered­ményeit Is. Megyénkben szembetűnően irreálisnak bizonyultak a váci Híradástechnikai Anyagok Gyára, a gödöllői Ganz Áram- mérőgyár és a Monori Mező­gép Vállalat céljai. A HAGY- nak mindenekelőtt a fénycső- fojtok értékesítése okozott problémát; az iráni megrende­lő ugyanis év közben fizetés­képtelenné vált, s bár a már elkészült termékek egy részére sikerült vevőt találniuk, ez nem pótolhatta a kiesést. A Ganz Árammérőgyár ta­valy a második félévet tudato­san az új piacok megszerzésé­nek szentelte. Ugyanis korábbi, úgynevezett hagyományos ve­vőiket a gödöllőiek szintén el­veszítették. Biztató viszont, hogy az Árammérőben 1985-re ismét — csakúgy mint 1982- ben és 83-ban — kedvező ki­látásokkal tervezhették a tőkés exportot, mivel januárban már 1,5 millió dollárnyi megrende­lésre alapozhattak. Termékeik tervszerű fejlődése, új gyárt­mányok bevezetése és korsze­rűsítése, valamint a körülte­kintő piackutató munka re­mélhetően meghozza gyümöl­csét. Csakúgy, mint a Pestvidéki Gépgyárban, ahol annak elle­nére, hogy tavaly januártól júniusig mindössze kétmillió forint, novemberig alig több, mint 17 millió forint tőkés ár­bevételt könyvelhettek el, de­cemberre viszont nemcsak tel­jesítették a 80 millió forintos tervet,, hanem körülbelül 10 millió forinttal túl is teljesí­tették azt. Kétségtelen ugyan, hogy a vállalatok munkájának egyik legfontosabb mércéje az ex- -port, annak ismerete nélkül, hogy összességében miként fe­leltek meg gépipari cégeink az elvárásoknak, nem vonha­tunk le belőle messzemenő kö­vetkeztetéseket. Már csak azért sem, mert az előző évihez ké­pest több mint hét százalék­kal, a tervhez képest pedig két-három százalékkal teljesí­tették túl termelési értéküket. A hatékonyság javításával az idén 7,3 százalékkal szeretnék növelni a termelést, ezen be­lül 18 százalékkal a tőkés ex­portot. El. E. Évente 31 ezer nyúl Vasadról Tapsifülesek kosában zsákokba csomagolt kellékek között „zavartalanul” folyta­tódott a rendelés, 40 pácienst már új otthonukban fogadtak az intézet munkatársai. Dr. Hárdl István pszichiáter főorvos egyik betegével beszélget. S az asztalon a még (elszerelésre váró feliratok. Trencsényi Zoltán felvételei Sok konjunkturális és vál­ságos időszakot átélt már ha­zai nyúltenyésztésünk. Leg­utóbb tavaly, az év első felé­ben tapasztalható átvételi áringadozások borzolták fel a tenyésztők kedélyeit. Mára úgy tűnik, nyugvópontra ju­tott a kérdés, hiszen a múlt esztendő második felétől ál­landósultak a felvásárlási árak, ismét nőtt a kiste- nyésztők termelési kedve. Bizonyítja ezt, hogy a vasa­di Kossuth szakszövetkezetnél is egyre többen jelentik be nyúltenyésztési szándékukat. Nem csoda, mert a kedvező felvásárlási árak esetén je­lentős jövedelemkiegészítéshez jutnak a családok. Mint Rácz Ferenc háztáji ágazatve­zető elmondotta, találkozott a közösségi és az egyéni érdek. A szakszövetkezet öt község­ben — Monor, Bénye, Mono- ri-erdő, Pilis és Nyáregyháza —, integrálja a nyúltenyész- tést. A gazdákat takarmány­nyal, tenyészanyaggal, ketrec­cel és igény szerint búzával, árpával is segítik. Jelenleg mintegy 160 sze­méllyel van szerződéses kap­csolata a szakszövetkezetnek. Ennek nyomán évente 31 ezer nyulat adnak át a Környei Mezőgazdasági Kombinátnak. Jelenleg is tart a nyulak fel­vásárlása. Naponta mintegy 3—400 tapsifüles kerül a ko­sárba. U'' v ■ Monoron szinte már hagyománya van a nyúltenyésztésnek. Itt vásá­rolják föl az áru legnagyobb ré­szét Közélet Az MSZMP Központi Bi­zottsága táviratban üdvözölte Háfez Asszadot, a Szíriái Arab Köztársaság elnökét, az Arab Űjjászületés Szocialista Pártja (Baath) főtitkárává történt új­já választása alkalmából. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Ronald Reagant, az Ame­rikai Egyesült Államok elnö­kévé történt beiktatása alkal­mából.

Next

/
Thumbnails
Contents