Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-21 / 16. szám
LJJOS ina A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM 1985. JANUÁR 21., HÉFTÖ Az évforduló és a költségvetés Tanuszoda, iskola, gimnázium A városi tanács végrehajtó bizottsága szokás szerint estébe nyúló legutóbbi ülésén a jövő és az évforduló körül csomósodott az eszmecsere. A jövőről annyiban, amennyiben az idei költségvetésről és fejlesztési alapról folyt a szó. Ez persze csak erre az évre érvényes, de mai döntéseink általában is kihatnak a későbbi lehetőségekre, ezúttal ez még inkább igaz. Hatolok felajánlása Jó volna befejezni ,a Karikás Frigyes Általános Iskola tanuszodáját. Ha ez sikerül, akkor a következő tanévtől kezdve Gödöllő gyermekeit megtaníthatják úszni, ami nyilvánvalóan hatással lesz ezeknek az emberpalántáknak a fejlődésére, karakterére, lelkivilágára, igényeire és még ki tudná hirtelen, mi mindenre. Itt is elhangzott, amit a téglajegyről szóló hírek után sejthettünk, nem egyszerű ügy a tanuszoda. Csak akkor válhat valóra a remélt időben, ha az akció sikerrel jár. Az ifjúság mindenesetre átérzi, miről van szó. Mutatja a KISZ városi bizottsága és az úttörőelnökség bejelentése, hogy társadalmi munkából, például hulladékgyűjtésből származó pénzzel, 300 ezer forinttal járulnak hozzá az uszoda költségeihez. Folytassuk oktatási létesítményekkel. Az új kisegítő iskola építésén is szeretnének túl lenni szeptemberre. Erőfeszítések nélkül ez sem megy, de aki már hallott valamit a jelenlegi épület állapotáról, az meg lehet győződve arról, hogy nem szabad sajnálni az erőket. A gimnázium helyzete néhány éve úgyszólván minden városi fórumon felmerül. A jelenlegi épületben képtelenek fogadni az összes és alkalmas jelentkezőt. Üjabban a következő elképzelés van forgalomban. A máriabrsnyői épületet bővítenék négy osztályteremmel, s egyidejűleg hozzáfognak az új gimnázium építéséhez, amihez a megyei támogatással az idén körülbelül négymillió forint áll rendelkezésre. íi/lkden fillér Néhány végrehajtó bizottsáJit ékfilmet forgatnak Gödöllőn Infra fai rávre hallgat Van olyan munkahely, ahol éppen ezt a hideg, havas, téli időt várták. Gödöllőn, a MAFILM népszerű-tudományos stúdiójának telepén most sem szünetel a munka, hiszen Fekete István regényének, a Lutrának a filmváltozatát forgatják. A téli felvételeknek négy helyszíne van. A forgatókönyv írója és a film rendezője Hars Mihály. — Á Lutra megfilmesítésének ötlete egy előző film készítése közben született meg bennem — indítja beszélgetésünket a csaknem három évtizede természetfilmes alkotó, aki eddig több mint háromszáz témát dolgozott fel. — Az eddigiek általában rövidfilmek voltak, a Lutra kilencvenper- ces, tehát egész estét betöltő lesz. — Harmadik éve készül ez az alkotás, és közben beutaztuk már a fél országot. Még egy napot töltünk Gödöllőn, ezután Szadára költözünk, majd egy nagy ugrással Túr- istvándiban folytatjuk a munkát. A főszereplő vidra mellett sok más érdekes állatot filmezünk, és akkor még nem beszéltünk a színészekről. — A forgatókönyv karaktert, a rendező szereplőt keres. Az utóbbi a nehezebb, hiszen elfoglaltak a színészek. Ilyen sok részletből álló film esetében nehéz az időpontegyezte- tés. Miklós vadászt Zágon Zsolt, a győri Kisfaludy Színház művésze alakítja, a további szerepekben XJsztics Mátyás, Burányi Imre, Nagy Anna, Ivancsics Ilona, Ambrus András, Varga Katalin, Olasz Balázs, Németh Gábor. Báró Anna, Benkő Péter, Bánffy György és Farkas Attila játszik. A kívülállónak furcsa le- ’-■»t, de az állomásfőnök megszemélyesítőjét még nem választottuk ki. A Balázs Béla-díjas Hárs Mihály a munkatársait is jól összeválogatta. Kormos Gyula íőmunkatárs 42 éve foglalkozik a filmmel, Borbély János operatőr pedig 16 éve munkatársa a rendezőnek. A telepen jártunkkor a regénybeli vízimolnár portáján zajló eseményeket rögzíti a kamera. A kis műhely gyalupadján kelepcét tisztít a vadász, majd puskáját vállra véve, kezében a kelepcével elindul kifelé. Ez volt egy jelenet, kialszanak a lámpák, a stáb új felvételhez készül elő. Filmesek között lenni a kívülálló számára nagy élmény. Amíg megy a forgatás, legtöbbször feszült, ideges a hangulat. A munka végeztével felszabadultabbá Válnak az emberek és barátságosabb a légkör. Aki részt vett már a Hárs Mihály vezette forgatáson, az tapasztalhatta, hogy milyen nagy odaadással végzi feladatát. Mindezt igazolják a kész alkotások. A gödöllői telep fej7 lesztése is a rendezőt dicséri. Ez a hely a természet- és immár játékfilmek bázisává lett. A haraszti erdők ölelésében egyre gazdagodik az állatállománya is, mind ritkábban kell kölcsönkérni. Késő délutánra jár már az idő, amikor búcsúzkodni kezdünk, és a stáb is hazakészül. A makettmester Rein Ádám megszokott örökmozgásával már a másnapi munkára készül. Végre a vidrát is elengedi a gondozója, és a selymes bundás, jól megtermett állat szelíden körbefut a szobában. Vendéglátónk kérlel, hívjuk magunkhoz Lutrát. Maci — mert ez a neve a filmen kívül — mint egy hűséges kutya, máris lábunknál hever, majd a fotelba jön, elnyúlik, karunkra hajtja a fejét. Ha nem velünk történik, el sem hisszük, hogy a vizek vadja ilyen szelíd. Maci produkálja magát, nagy sikerrel. Aztán párjához, Mukihoz siet. Még egy beletekintés a forgatókönyvbe. A narrátor szövegével zárjuk beszámolónkat. Egy olyan világról, aminek nyomaira is nehéz ma már bukkannunk. ősz volt akkor is, amikor úgy félszáz, de ki tudja már pontosan, hány esztendővel ezelőtt, a Lutra története kezdődött. Akkor még hemzsegtek a halak a tiszta vizű folyókban és tavakban. A nádasokban, part menti bozótosokban annyi vízimadár fészkelt, hogy hajnalban, amikor az ébredő napot köszöntve felrebbentek, felhőként kavarogtak a vizek felett. * Csiba József gi tag kifejtette aggodalmát. Régebbi példákra hivatkozva elmondták, hogy ilyen esetben az a szokás, hogy a toldalékra hivatkozva elodázzák az újnak az építését, mondván, megszűntek a gondok. A tanács vezetői biztosították az aggodalmaskodókat, hogy ezúttal nem így lesz. A négyte- remnyi bővítés nem juttathatja holtpontra az újnak az építését. Feszültség. A pénzügyi tervek tele vannak feszültséggel. Évek óta így igaz. Az idén a szokásosnál is nagyobbak ezek a feszültségek, ezt minden felszólaló megemlítendőnek tartotta, holott tudta, mindenki tisztában lehet ezzel, különösen az előterjesztők. Gyanítják, nem az ismétlés igénye késztette a testületi tagokat az újramondásra, hanem arra akartak biztatni, hogy gazdaságosabban, takarékosabban, meggondoltabban használjanak fel minden ... nem forintot, hanem fillért. Inkább ötször átrágni a terveket, lehetőségeket, mintsem egyetlen fillért is fölöslegesen kidobni. Bizonyos pénzügyi manőverrel elképzelhető, hog/ a busz- pályaudvar is elkészül az év végére. A manőver annyi, hogy néhány héttel később kapnák meg a kivitelezők a munkáért járó pénzt. Gödöllő 1983. január 1-én ünnepli várossá nyuvánításá- nak huszadik évfordulóját. Ennék tiszteletére különböző programokat terveznek. A művelődési osztály vezetője tájékoztatta a testületet a képeskönyvről. Ha májusig elkészülnek a kézirattal, akkor a kiadó novemberre vállalja a megjelentetést. A példányszám még nincs eldöntve. Kérik az üzemek, intézmények anyagi hozzájárulását. Viszonzásul a támogatás mértékének megfelelő értékű könyvet kapnának. Parkok, fák Az évfordulóra jelzett programok nem ünneplésből állnának, hanem olyan rendezvényekből, akciókból, amelyekkel Gödöllő szebbé, rendezettebbé tehető, s jó hírét kelthetik az idegenben. Például parkosítás, fásítás, húsz órát a húszéves városért, vagyis társadalmi munka, tisztasági verseny. Lesznek természetesen kulturális és sportesemények is, részben olyanok, amelyek csak erre az alkalomra készülnek, részben azok, amiket egyébként is megrendeztek volna. K. P. Igazgató kerestetik ~ A művelődés nem szüneteiét A tizenkét évvel ezelőtt átadott vérségi művelődési ház irányítását eddig három főállású igazgató végezte, de tisztségét csupán az első látta el hosszabb ideig. Az intézménynek jelenleg sincs vezetője, az igazgató ugyanis november utolsó napjával — egyéves munkaviszony után — felmondott. Távozása miatt természetesen nem zárták be a művelődési házat, a klubok, szakkörök továbbra is zavartalanul tevékenykednek, a legfontosabb igazgatói teendőket pedig Valter Menyhért, a nevelési központ vezetője vette át átmenetileg. Szolgálati lakás Vallván, hogy egy ember miatt nem szűnhet meg a falu kulturális élete, nem szünetelhet bizonytalan ideig a, közművelődés, elkészítette az elmúlt évi munkáról szóló beszámolót, összeállította az idei munkatervet, s ezek mellett folyamatosan végezte, illetve végzi az adminisztratív teendőket. Hosszú időre azért ő sem vállalhatja e feladatkörrel járó terheket, így érthető, hogy a kultúrház társadalmi vezetőségének a napokban megtartott gyűlésén egyik alapvető problémaként vető- döt fel e gond megoldása. Sajnos, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a községbe nem hajlandó népművelő szakember jönni, egyrészt nem találják vonzónak a körülményeket, másrészt a falu nem tud szolgálati lakást adni az esetleges jelentkezőnek, ami ugyancsak döntő súllyal esik latba. A legutóbbi alkalommal például végzős főiskolások indultak helyszínelni, többen is. Kartalon körülnéztek, s bár ott szolgálati lakás is várta volna őket, anélkül fordultak vissza, hogy érdemesnek tartották volna a benzinfogyasztást a szomszédos, de megyeszéli Versegig. Az elmúlt tizenkét év gyakorlata tehát azt mutatja, mint az említett példa is bizonyítja, ettől a megoldási ‘ módozattól nem várható eredmény. A társadalmi vezetőség ülésén részt vevő tizenhárom tag, akik a község különböző intézményeinek, szervezeteinek, gazdasági -egységeinek dolgozói, úgy vélték, hogy szükség esetén másodállásként kellene rátestálni az erre helyből vállalkozó személyre, ha egyáltalán akadna ilyen. A legcélravezetőbb megoldás azonban az lenne, ha a mostanában érettségizett vagy idén érettségiző fiatalok között akadna olyan, aki szívesen magára vállalná a művelődési ház irányításának tisztségét, s amellett elvégezné a főiskolát is. Rokoni szálak így eleve kiesne az alapvető visszatartó körülmény, a szolgálati lakás hiánya. A legkézenfekvőbb megoldás valóban az lenne, mivel az illetőnek nem kellene hónapokat, netán éveket fordítani az emberek, a falu megismerése, s rokoni, baráti körrel a háttérben számos esetben bátrabban kezdeményezhetne, mint előTéli nagyjavítás Dányban A téli hónapokban újítják fel a meghibásodott fűkaszákat, szecskázókat Lányban, a Zöldmező Termelőszövetkezetnek erre a munkára szakosodott műhelyében. Képünkön: Makádi László és Kővágó István E 302-es kaszálógépek nagyjavítása közben. Hancsovszki János felvétele del, hiszen lenne kikre támaszkodnia. . helybeli származás kétségtelenül előny, ezt is bizonyítja jó néhány eset, többek között az ifjúsági klubé, amelynek élére olyan személyt állított az éppen akkori igazgató, akit alaposan félreismert, 3 ennek következményei még inkább megnehezítették a soros újrakezdést, hiszen a negatív mozzanatok riasztólag hatottak a fogékony, közösségi életet igénylő fiatalokra. Bármennyire is előnyös lenne egy helybeli származású kultúrigazgató, aki megfelelne a követelményeknek, túl sok bizodalmát ebbe a lehetőségbe sem lehet vetni, mert a korábbi években, amikor huzamosabb ideig betöltetlen volt a kultúrigazgatói állás, nem akadt érdeklődő, a társadalmi vezetőség optimizmusa pedig kevés hozzá. Bárcsak ne lenne igazam! Jobb híján ugyanis be kell érni egy más helységbeli, képesítés nélküli népművelővel, akinél nem tudni előre, hány nap az esztendő, s kezdődik minden elölről: ismerkedés a faluval, az új munkaköri feladatokkal, jelentkezés a főiskolára, ami esetleg keményebb munkát kíván a gondol tnál, közben egy-két. elcsüggesztő kudarc. Ha az illető nem volt tisztában az- zal, amit vállalt, á legköriy- nyebb utat Választva szedi a motyóját. fikkor sem A kultúrigazgatói állást Illetően tehát korántsem ké- csegtetőek a kilátások Verse- gen. Annyi bizonyos, hogy a művelődési ház akkor sem zárja be kapuját, ha netán a közeljövőben egyetlen érdeklődő sem bukkanna fel a látóhatáron. S bizonyős az is, hogy a nevelési központ vezetője sem karba tett kézzel várja az irodájában, hogy hátha valaki mégiscsak bekopog az ajtaján ebben az ügyben. Bene Mihály A nap programja Gödöllő, művelődési ház: A GT. 80 színjátszócsoport előadásai, 10 és 11.30 órakor. Videomozi-klub, 19 órakor. Oktatófilmek vetítése, a Petőfi és Karikás iskolának, 10 és 12 órakor. Kertbarátkor: Felvásárlás, értékesítés (beszélgetés az ÁFÉSZ és a tanács kereskedelmi osztályának képviselőivel), 18 órakor. Űj kezdeményezések és vállalkozások a közművelődésben, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Gödöllő, szakmunkásképző: Madách-nap, 10 órakor. Isaszeg, művelődési ház: Vidám műsoros est, 18 órakor. Aszód, művelődési ház: Teendők a kiskertben. TIT- előadás. A kertészkedők körének alakuló ülése, 17 órakor. Hcbiap Várcsszépítik köre Holnap, kedden délután 5 órakor tartja évnyitó összejövetelét a gödöllői városszépí- tők köre. A csaknem egy éve működő kör ülésén megbeszélik az eddigi hónapok történeteit, majd megválasztják a vezetőséget. A kör összejövetelén bárki részt vehet, mindenkit szívesen látnak, akit érdekelnek a városszépítés kérdései. Tények és tanúk Mi lett volna, ha...? Talán már a bölcsődében is igyekeznek az emberjelöltek fejébe sulykolni, hogy a „mi lett volna, ha" kezdetű kérdések történelmietlenek, aki ad magára, az ilyeneket nem tesz föl. Lehet, hogy senki sem ad magára, az viszont biztos, hogy ^mindannyian ilyen kérdésekkel bíbelődünk. A múltra, a jeienre és a jövőre vonatkoztatva. Mi lett volna, ha Petőfit nem döfik le, ha Deák Ferenc nem hozza tető alá a kiegyezést, ha Károlyi Mihály nem adja át a hatalmat, ha Horthy kiugrik. A jelent és a jövőt illetően még szokványosabbak az így kezdődő kérdések. Mi lenne, ha iti építenék fel a Nemzeti Színházat, mi lenne, ha nagyobb ütemben folytatnánk az autópályák építését. Mi lesz, ha ebből indulnak ki, s mi, ha másból. A városi könyvtár Tények és tanúk sorozatának legutóbbi összejövetelén is említette valaki, tudja, hogy a mi lenne, ha értelmetlen, ő mégis. S mind a többiek is — mégis. A vendég, Simonffy András író jegyezte meg, hogy Bajcsy- Zsilinszky Endre kétszer is megszökhetett volna, méghozzá kísérői segítségével. S máris mocorog a kérdés a jelenlevőkben, mi lett volna, ha egy ilyen formátumú politikus van az országban a felszabadulás idején, s utána?! Simonffy nemrég Kínában járt, elmondta néhány tapasztalatát, ottani beszélgetőpartnereinek vélekedését. Egyebek között azt, hogy szerintük, ha nincs a kulturális forradalom tízévi katasztrófakorszaka, akkor ez a hatalmas ország ma... Ugye? Ha nem lett volna. Hány ha szócskával félbevágott mondat fogalmazódhatott meg az egybegyűltekben a második világháborús szerepünkkel kapcsolatosan. Legnagyobbrészt erről völt szó az összejövetelen, különös tekintettel a Kompország katonái című regényre. Az író utalt rá, hogy a katonák békeidőben mindenféle terveket gyártanak. A legváratlanabb esetekre dolgozzák ki a válaszlépéseket. A második világháború előtt és közben egészen nyilvánvalóan Várható eseményekre sem készített a magyar hadvezetőség terveket. Vajon miért nem? Ám ha itt elvágjuk a kérdéseket, marad egy olyan ha,, ami nem kérdés, hanem állítás. Ha a hadvezetőség kötelességeit teljesítve dolgozik, akkor sokkal hatásosabban válaszolhattak volna bizonyos eseményekre. Akkor sok mai ha föl sem merülhetne. k. p. Új díjszabás A Gödöllőn és környékén alkalmazott régi és az 1985. február 1-től érvényes új helyi járati díjtételek! Vonaljegyek Helyi bérletjegy Helység régi ár új ár egyvonalas régi új ár ár összvonalas régi új ár ár Erdőkertes 40,60,— 70,— 100,— Gödöllő 2,— 4,50,70,70,120,— Isaszeg 2,4,40,60,70,100,— Kercpestarorw 2,— 4,40,— 60,— 70,— 100,— Mogyoród 2,4,— 40,— 60,70,100,— Túra 2,4»— 40,— 00,— 70,— 100,— Veresegyház 2.4,40,— 60,— 70,ICO,— ISSN 0133-1957 '(Gödöllői HL lap)
