Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-21 / 16. szám
4 SmífJÉ/V * 1985. JANUAR 2L, HÉFTÖ A Buda halála — bábszínpadon Vendégjáték Szentendrén Fesz Olt Ügyelem a nézőtéren. Trencsényi Zoltán felvétele EGYSZERRE érdekes és ériékes az az ötlet, amit az Állami Bábszínház három művésze megvalósított: Arany János Buda halála című verses eposzát adták elő pénteken a szentendrei művelődési központban tenyérnyi kis színpadon az érdeklődő nyolcadikosoknak. Már az első pillanatban felhívták magukra a figyelmet a stilizált, bársony köpenyes bábfigurák, hiszen fejük egy- egy furcsa alakú, jókora dunai kavics volt, és ha — bábokról lévén szó — lehet ezt mondani, mindegyikből a fenséges titokzatosság áradt. Ügy sorakoztak a háttérben elhelyezett kisasztalon, mint egy ünnepi fogadáson. De hamarosan megelevenedtek a művészek kezében, sorsuk és jellemük lett. Viszontláthattuk a töprengő, asszonytanácsra hajló Budát, a testvérek közt ármányt szító, hajlott korára apelláló fülbesúgó Detrét és Etelét, a leendő hadúrt. A játék, a szokásostól eltérően nem paraván mögül folyt, így a színészek gesztusai, mimikája rávetültek az élettelen bakokra, élettel-ér- zelemmel töltötték meg. Az előadás e tekintetben nem volt még teljes egészében kiforrott, néha zavaróan kettévált az, aminek egynek kellett volna lennie, és olykor azt érezte az ember, hogy ezt nem Etele és Detre mondja, hanem a színész. Tartozunk azonban any- nyival az igazságnak, hogy ez még a legelső előadások közül való, és az idők folyamán nyilván összeérik majd a mozdulat-, a tekintettartás a báb- ííguráéval. Arany veretes magyar szövegéből az elbeszélő részeket Felszeghy Tibor narrátor mondta el gitár kíséretében, szabatosan, szép magvar kiejtéssel. A női szereplőket Nik- lesz Idikó, a férfiakat Giovan- nini Kornél jelenítette meg imponáló technikai tudással és beleélő képességgel. Egy- egy pillanatra elemien parázslóit fel az indulat Buda és Etele, máskor a két vetélkedő, egymással nem egyező asszony párbeszédében. Számos, a fantáziát is játszótársul hívó ötlet elevenedett meg: a vergődő kezek hitelesen és gyönyörűen láttatták a repülő, zuhanó sólyom röptét, a hajsörény hullámzásában ott zihált a haláltusát vívó bölény lehelete, és egv pillanatra a gitár segítségévéi — mire nem képes a művészeti — a messzeségig követhettük a levegőt sisteregve hasító nyílvesszőt. Ezeknek a gyerekeknek, akik vajmi keveset hallottak táltosokról, sámánokról — élmény lehetett látni, milyen élet-halál ura volt hajdanán az álomfejtő pap, aki senki által kétségbe vonni nem merészelt magyarázatával egy nép további sorsát döntötte el. Ezen a drámai ponton maradéktalanul hiteles volt a játék. Egyébként — ízlésem- szerint — kicsit köznapira sikerült Buda és Etele figurája, főleg az- utóbbiból hiányoltam azt a méltóságteli tartást, melyet egyetlen krónika sem mulaszt el megemlíteni. Mindenesetre, a Buda halálának mai szemmel elképzelhető ez az olvasata is, miszerint a konfliktus «lapja nem az, hogy — mint Arany János írja: „Buda már volt mi, Etele a lészen”, hanem a testvérek közötti meg nem értés, torzsalkodás, hatalmi viszály. A részletek, a mozdulatok kidolgozása figyelmet érdemlően szép volt: az, ahogy a sértett dühcsen kirántja kardját, az asszony magához öleli a leszidott gyereket, Buda bánatában és tanácstalanságában sűrűn emelgeti a poharat. ELŐADÁS után, a lányokkal és fiúkkal beszélgetve ébredtem csak rá, milyen komoly feladat az, amit ez a három művész felvállalt. Kiderült, hogy a húsz gyerekből mindössze egyetlen olvasta a magyar regék és mondák közül az Attila királyról szóló történeteket, és akik nyolcadik után nem gimnáziumban tanulnak tovább, azok szakközépiskolában nem is igen fogják, tehát, amit tudnak, azt itt, ezen az előadáson tanul ták. Ezért is fontos volna, hogy a darabot minél többen lássák. A bábszínház művészei — úgy vettem ki szavaik ból — szívesen eleget tesznek minden meghívásnak. Azt tervezik, hogy a közeljövőben ugyancsak színpadra viszik a Toldi estéjét és a Jób könyve példázat történeteit. Nagy Emőke Megszerették a zizegő masinákat Kincset rejt a tenger mélye A közönség ugrándozva szurkol, ám a játékosok a lelkes buzdítás ellenére sem találják el a labdát. Micsoda futballisták ezek! — hördül fel valaki, aztán megadóan legyint. Mielőtt a honi labdarúgók szapulásába fognánk, szögezzük le: nem a zöld gyepen, hanem a váci művelődési ház vasárnapi számítógépes matinéján lehettünk a tanúi a jelenetnek. A főszereplők: két Sinclair Spectrum személyi komputer és persze a gyerekek. Saját program Bár a rendezvényt délelőtt tízre hirdették, az általáms iskolások már fél órával előtte dolgoztatják a gépagyakat. A két televízió képernyőjén egymást váltják a játékos programok a karéjban ülők nagy örömére. Szokatlan a csend, mert ahol ennyien összejönnek, ott általában harsog a terem. Lehet, hogy a számítógép önuralomra is nevel? Míg az egyikkel játszanak, a másikkal komolyan dolgoznak. Kezelője maga írta a programot, s most az előtte fekvő papírlapot tanulmányozva táplálj a be az adatokat. A képernyőn előtűnő vonalak azonban^ sehogy sem akarnak rendeződni, hibás a teória, újra kell kezdeni. Sebaj, van idő. Kovács Tibor népművelő újabb kazettát készít elő, s avatottan magyarázza a tudnivalókat. A szakkört tavaly októberben szervezte meg, s heti két alkalommal találkozik az érdeklődőkkel. Akik között nemcsak gyerekek, hanem középkorúak is vannak. Ez a vasárnap délelőtti játék azonban inkább csak a fiatalokat vonzza. — A számítógépek betörnek a mindennapokba, hamarosan nem boldogulhatunk nélkülük — mondja. — Különösen fontos, hogy a gyerekek megismerjék a működésüket. A legtöbb középiskolában már hozzáférhetőek a gépek, az általánosban azonban még kevés van. A szakkör is ezt a hiányt pótolja. Nemsokára kapunk egy Commodore—64-est, amellyel komolyabb dolgokat lehet majd csinálni. Cápák, polipok Kovács Tibor egyébként fizikatanár és csillagász, s annak idején magánszorgalomból tanulta meg a számítógépek kezelését. Jellemző az új csoda rohamos elterjedésére, hogy 1978-ban, amikor elsőéves volt az ELTE természettudományi karán, még jóformán csak hitből ismerték a komputereket, ám a szakdolgozatát már annak segítségével készítette el. A címéből ítélve szükség is lehetett rá: Több változás statisztikai módszerek alkalmazása a nyílt halmazok vizsgálatában. Beszélgetésünket motorverseny zaja szakítja meg. A képernyőn kétkerekűek száguldoznak, az út ívét kell követniük. Ez nem mindig sikerül, s máris van ok a tréfára: ne kormányozd a szántóföldre, messze meg az aratási Aztán búvár száll le a tenger mélyére, hogy felszínre hozza a rejtőzködő kincset. De úgy kell irányítani a figurát, hogy visz- szaverje a cápák, polipok támadását, mert különben ... Különben kezdheti elölről. A tizenhárom esztendős Mészáros Norbert saját készítésű programját futtatja le, amelyet a Csillagok háborúja ihletett. Hamarosan otthon is játszhat: márciusban megveszik a gépet. A legifjabb nézelődő még csak négyéves. Édesapjával, Somkutas Józseffel élvezi a látványt. — Számítástechnikával foglalkozom, de magam is meglepődtem, hogy mennyire érdekli a gyereket. Egyszer hazavittem egy gépet, de kisajátította, nem fértem hozzá. Egyelőre álom A gyerekek úgy megszerették a zizegő masinákat, hogy majd mindennap bejárnak a művelődési házba. Mondják: egyszer éjjel kettőig játszottak. Igaz, akkor szombat volt, nem kellett másnap iskolába menni. S egyelőre nem küldhetik el a gépeket maguk helyett. De már álmodnak róla ... K. L. Negyven éve történt Dokumentumösszeállítás Ünnepi emlékműsorokkal, dokumentum-összeállító sokkal, televíziójátékkal és rádiós irodalmi válogatással köszönti Budapest felszabadulásának 40. évfordulóját a televízió és a rádió. A televízióban február 13- án este élő közvetítést sugároznak a Várból. A helyi lakosok mellett megszólalnak ismert közéleti személyiségek, írók és politikusok is. A riportok és beszélgetések között eredeti felvételek és archív képsorok elevenítik fel a 40 éve történteket. Az évforduló alkalmából február 12-én sugározza a televízió — Budapestért harcolt címmel — a Nyikolaj Zabel- kinről, a Szovjetunió hőséről készített portréfilmet. Február 14-én este láthatja a közönség A béke hetedik napja című tv-játékot. A Mezei András írásából, Havas Péter rendezésében. Február 12-én este a Kossuth rádióban hangzik el Szél Júlia Találkozás a hajóval című műsora. A Fekete-tengeri flotta Budapest nevű hajója — amely részt vett Budapest felszabadításában — jelenleg egy Azovi-tenger parti városka főterén áll. A mintegy 30 perces dokumentumösszeállítás a legénység néhány tagjának visszaemlékezése nyomán eleveníti fel a város felszabadításáért vívott harc néhány izgalmas részletét. A városparancsnok címmel az évforduló napján hangzik el az a műsor a Kossuth adón, amely a város felszabadulásának első napjairól, a város akkori vezetőinek legelső tennivalóiról szól. Archív felvételről a városparancsnok, Za- mercev tábornok is megszólal. Az évforduló alkalmából két irodalmi összeállítást is sugároz a rádió. ilTv-FIGYELŐ' Vajon sikerült-e a program? Ha nem, akkor kezdhetik elölről. Erdősi Ágnes felvétele Politikai könyvek Emlékezetes választás volt Eíekben • hónapokban emlékezünk hazánk felszabadulásának négy évtizedes évfordulójára. Arra az időszakra, amikor az új, demokratikus Magyarország megszületett. A győzelmesen elúnyomu- ló szovjet csapatok nyomán, a felszabadított területeken sorra aiakulíak meg a demokratikus intézmények, vették kezükbe sorsuk irányítását a dolgozó osztályok. A második világháborút át- és túlélt emberek szabadon kezdtek lélegezni, s keresték az utat egy emberibb élethez. Megkezdődütt a földosztás, megalakultak a különböző népi bizottságok, s az emberek soha nem látott aktivitást tanúsítottak a társadalmi kérdések iránt. Megalakult az ideiglenes kormány, amely igyekezett összefogni a demokratikus elemeket. A továbblépés azonban azon múlott, hogy milyen parlamentje lesz az új Magyarországnak, s ezért az 1915. novemberi nemzetgyűlési választásokra szinte az egész világ odafigyelt. Keiiiény küzdelmek Ennek a választásnak a történetét írta meg Balogh Sándor történész, amely a Kossuth Kiadó gondozásában, a Négy évtized című sorozatban jelent meg. Nem kis munkára vállalkozott a szerző, amikor elsőként foglalta össze ezt a korszakot, illetve mutatta meg, hogy miként születtek újjá a politikai pártok, hogyan jött létre a koalíció, amely megindította a demokratikus fejlődést, s végül is az országot a szocializmus irányába lendítette. Persze, hogy kemény harcok, nagyszerű csaták, küzdelmek jellemezték ezt az időszakot, amelyek végül Is a demokratikus átlalakulást segítették elő. A kérdés akkor úgy tevődött fel: miképpen formálódik, alakul ki az a demokratikus mag, amely képes lesz helyes irányba vezetni az országot Ezt szolgálták az 1945-ös választások, amelyben sokféle irányzat indult de mégis alapvetően demokratikus volt. Egyben társadaimi- politiikai sokszínűség jellemezte, s amikor a választásokat kitűzték, még pontosan nem lehetett érzékelni az erőviszonyokat, mégis nekivágtak ennek a választásnak a demokratikus, baloldali erők is, mert így tudták lemérni, hogy hol tartanak, miként számíthatnak a dolgozók millióira. Balogh Sándor érdeme, hogy a tények és dokumentumok alapján könyvében sikerült ezt sí időszakot jól feldolgoznia, megmutatnia, hogy miként is alakult a helyzet. Elemzésében a korszakra jellemző új törekvések és sajátos vonások felvillantásán túl a parlamentáris demokráciára illő választás leírásával sem marad adós. Megmutatja, hogy a pártok miként készültek fel a választásokra, hogyan versenyeztek a választók megnyeréséért, miként taktikáztak, hogyan igyekeztek jelöltjeiket megismertetni a dolgozókkal, s miként készültek fel, hogy a hatalomból minél jobban részesedjenek. Közös kiáltvány A szerző elemzi könyvében a választások akkori nemzetközi és belpolitikai időszerűségét, azt, hogy milyen légkörben zajlottak le, hogyan kísérte figyelemmel a nemzetközi sajtó ezeket a választásokat, milyen reményeket táplált a Nyugat a magyar választásokkal szemben. Leírja, hogy miként dolgozták ki a demokratikus választói törvényt, milyen volt annak parlamenti vitája, hogyan fogadták el, s ennek alapján hogyan lehetett biztosítani, hogy a széles dolgozók tömegei leadják szavazatukat. • A továbbiakban a pártok választási előkészületeiről fest hiteles képet, majd megmutatja, hogy miként zájlott le a választási küzdelem, hogyan éleződtek ki a pártok közötti ellentétek, hogyan fulladt kudarcba az a kísérlet, hogy választási blokkot hozzanak létre. Végül is mégis csak megszületett a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjainak közös kiáltványa, amely helyesen orientálta a választókat a társadalmi viszonyokról, az akkori helyzetről. Eredeti dokumentumok Miért érdekes mindez ma, amikor egészen mások a nemzetközi és a hazai viszonyok, amikor népünk már a fejlett szocialista társadalmat építi? Azért, mert akkor tudunk a mai korszakban helyesen tájékozódni, ha ismerjük a múltunkat, ha tudjuk, hogy honnan indultunk el,' milyen múlt áll mögöttünk. A történelem egy darabjának a megmutatása csak hasznos lehet a mai olvasó számára, különösen a fiataloknak, akik csak a történelem lapjairól ismerhetik meg ezeket az időket. Minél jobban megismerjük múltunkat, annál jobban ragyog a felszabadu'ási ünnepség fényében jelenünk, amely minden nehézsége ellenére is megnyugtatóan és egyben pezsdí- tően is hat: érdemes dolgoznunk, munkálkodnunk jövőn- kön, mert kiteljesedik az ember számára a világ. A kötetet eredeti dokumentumok, fényképek teszik teljessé. s bő jegyzetek segítik az olvasót, hogy eligazodjon az akkori viszonyokban. Gáli Sándor KfTikSZÍa.. a televízió kitűnően szerkesztett mezőgazdasági rovata közvetlenül nyomon kíséri azokat a jelenségeket is, amelyek a termelőszövetkezetek belső életét jellemzik. Tanú erre egyebek között a Demokrácia és gazdálkodás című új sorozat. Ebben — amint az e vállalkozás első adásából kitetszett — azt térképezik fel: hogyan fest manapság egy-egy ilyen közös gazdaság kis társadalma; mit hiányol a tagság és a vezetés, s mi az, ami az együttműködésben friss jelenségnek mondható. Lévén az eszmecsere egyik meghívott vendége Furulyás László, a vácszentlászlói téesz elnöke, így a szóban forgó adás Pest megyei tapasztalatokkal is szolgált Éppen az említett — s a vitában igen aktívan, sok-sok tapasztalat birtokában részt vevő — téesz-veze- tő említette meg jogos sérelemként. hogy bizonyos válla, latok még mindig nem tekintik teljes jogú partnereknek a termelőszövetkezeteket, s alkalmasint még egy-egy szerződéstől is elállnak. A vác- szentlászlóiak például szívesen működtek volna együtt a Budapesti Tejipari Vállalattal, ám az — valami ilyesfélének tetsző kifogással, hogy a téesz nem vállalat — a közeledést ne*m fogadta el. Általános és szorongató gond ez, hiszen manapság igen sok melléküzemágat foglalkoztatnak a közös gazdaságok. Hárfán — hallhattuk — például cipőfelsőrész-készítő egység is működik, s ugyanígy másutt is belevágnak mindabba, aminek művelése hasznot ígér. Ez a vállalkozói kedv abból a kötődésből is fakad, amely a tagságot általában jellemzi. Azt az utat amely eddig a fontos állomásig vezetett, Eleki János, a TOT főtitkára vázolta fel; 1988-ban kezdődött meg az önállóság tanulása, amely a korábbi — az 1980-tól 1967-ig tartó — előiskolázás után napjainkra immár a demokratikus vezetés tudómé- nyának magas fokú elsajátításához vezetett. Mára nagyjában-egészében kialakultak a közös gazdálkodásnak legjobban megfelelő arányos méretek és szerkezetek, s ezeket lehet és kell ügyesen és okosan irányítani. Mégpedig azzal — így szólt a fogalmazás — a közvetett demokráciával, amelynek egyik jellegzetessége, hogy az elnöknek bármilyen döntésekről utólag feltétlenül be kell számolnia. Felcsigázott érdeklődéssel várjuk a folytatást, hiszen mezőgazdálkodásunk ügyes-bajos dolgaiban a tévénézők nagy tábora egyaránt érdekelt. Hírháítér. A csökkentett sugárzási idő váratlan módosításait — nevezetesen a nagy hirtelen végrehajtandó műsorcseréket — igazán rugalmasan bonyolították le az érintett szerkesztőségek. Ugyanígy azt is megelégedéssel fogadhatta a néző, hogy a Hírháttér soros adása szintén a hirtelen bekü szöntött. ám annál tartósab- ban vendégeskedő szokatlan hideggel, meg annak kínoskellemetlen következményeivel foglalkozott. Mester Ako- sék valóban mesteri gyorsa sággal, ám annál alaposabban tárták fel a fagyos napok minden magán- és közgondját, az energiaellátás jelen helyzetét. (Az egyik forgatócsoport Százhalombattán is járt, hogy az ottani feszített ütemű munkáról helyszíni jelentést hozzon.) Ami pedig a készüléktulajdonosokat a legközvetlenebbül érinti, nos, a programkurtítás- ról az egyik szakértő úgy nyilatkozott. hogy az bizony február közepéig-végéig is eltarthat. így kell tehát számolniuk mindazoknak, akiknek kedves időtöltésük a tévézés. Hít. Rend. fegyelem szervezettség — ezek a feltételei annak, hogy előrelépjünk a gazdálkodásban — mondta tegnap a Hét műsorában Marjai József miniszterelnök-helyettes Hajdú János kérdéseire. Szó esett az áremelések elkerülhetetlenségéről is. Meg. győző képet kaptunk arról, mi indokolta a belső árak igazítását a nemzetközi költségekhez Akácz László
