Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-18 / 14. szám

NAGYKOROS1 Xr/CÍ] ina A PEST MEGYEI hírlap különkiadása XXIX. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM 1985. JANUÁR 18., PÉNTEK Ha az iskolák igénylik Tonnákra duzzadt szorgalom Az eldobásra ítélt, de ipari­lag még hasznosítható anya­gokat a régmúltban is megbe­csülte az ember. Az iskolák körében régi ha­gyomány az évente több alka­lommal meghirdetett hulla­dékgyűjtési akció, amely mondhatjuk többé-kevésbé amolyan versenyjelleget is magára öltött. Áprilisban A Budapest és Vidéke MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat felhívása az 1983—84-es tan­évben is szép eredménnyel zá­rult, Pest megyében 190 álta­lános iskola kapcsolódott a munkába, minek nyomán te­temes mennyiségű értékes anyagot mentettek meg az enyészettől. Számunkra a he­lyi vonatkozású adatok a leg­érdekesebbek, 20 tonna papír, 500 kilogramm textil, és csak­nem 50 tonna fém gyűlt össze a kisdiákok tevékenysége nyo­mán. Az Arany János Általános Iskola pajtásai több mint 27 ezer forint értékben vették ki részüket. Dicséretre méltó a többiek igyekezete is. A II. Rákóczi Ferenc 24, a Petőfi 12, a Kossuth 9, a kocséri Gábor Áron Általános Iskola nebulói pedig több mint 10 ezer forint értékű hulladékot gyűjtöttek össze hangyaszorgalommal. — Áprilisban tervezzük az újabb tavaszi kampány lebo­nyolítását, amikor is minden általunk vásárolt haszon­anyagra kiterjed a gyűjtés. Egy szekrénnyi feledékenység Macskanadrág a vonaton — Feledékenyek vagyunk? — Borzasztóan — mondja Kökény István, a MÁV ceglé­di körzeti üzemíőnökének ke­reskedelmi helyettese. Jó oka van rá, hogy ekképp véleked­jen, hiszen itt, a ceglédi vas­útállomáson legalább egy szekrényre való bizonyítékkal szolgálhatnak. Beírják a távírdában Ebben a szekrényben a min­dennapok hömpölygő forgal­mának hordaléka ülepszik le, hűtlenné lett tárgyak, jelei annak, hogy utazunk, hogy így utazunk. Némiképp figyelmet­lenül, szertelenül, leszállás előtt elmulasztva a kötelező önleltárt, üléseken, vagonpad­lón, csomagtartókban szana­szét hagyva holmijainkat. Persze, nincsenek kitüntetett tárgyak, sorsára eresztünk bármit, válogatás nélkül. Pén­zeserszényt éppúgy, mint fo­gaskereket, centrifugát. Tás­kát, zsebkendőt, pulóvert, sap­kát, macskanadrágot. Elbitangolt tárgyaink egy részét, főképp, ha a vonaton maradtak, mindenképp megta­lálják. Ha pedig a jegyvizsgá­lók vagy a takarítók lelnek rá a helyközi járat végállomá­sán, Cegléden, akkor remény van arra, hogy tulajdonosához visszajut. Föltéve, hogy a tu­lajdonos hiányolja és megt próbál rábukkanni. Ha valaki a vonaton vagy éppen a sínek között gazdát­lan tárgyra akad, útja egye­nesen a távírdába vezet lead­ni a leletet, hiszen itt folya­matos a szolgálat. A távírdá­ban azonmód bejegyzés ke­rül a talált tárgyak könyvé­be, a megtaláló aláírásával. És ha, teszem azt, a szelebur- di diáknak hamar eszébe öt- lik, hogy ajaj, a matekkönyv valahol elpárolgott, nem árt gyorsan utánanézni, ak.kor még e helyütt, a távírdában a kezébe nyomják, csupán egy átvételi elismervényt kell ki­töltenie. Állásidő után Amit pedig nem visznek el melegében, átvándorol a rak­tárhivatalba, abba a bizonyos szekrénybe. Lehet rajta vitat­kozni, de végül is jobban jár az, aki pakkjával együtt ha­gyott veszni valamiféle iga­zolványt vagy egyéb okmányt, amin a lakcíme rajta áll, mert így gyorsan meneszteni tudnak neki egy levelet, s máris meg­nyugodhat: nem vált levegővé az üres demizson, a lakáskulcs meg a bőrpapucs. Hogy majd csak jelentkezik a romlandó élelemért is vala­ki, arra természetesen nem le­het várni, a portékát meg­semmisítik, megadva az illő formákat, két tanú jelenlété­ben. Az összes többi tárgyat egy hónapon át tárolják és őr­zik a ceglédi pályaudvar rak­tárhivatalában. S várják a je­lentkezőt, a valódi birtokost. Mikor megérkezik, akkor is — kötelességszerűen és joggal — óvafosak kissé vele: szóban jellemezve kell bemutatnia el­hagyott tárgyát, Vagyis bizo­nyítania, hogy nem véletlenül tart rá igényt. Egyébként el­eddig senki sem fogott oly merész vállalkozásba, hogy agyafúrt módon kicsaljon va­lamit abból a szekrényből. Mindössze egy hónap az ál­lásidő, eddig maradhatnak moccanatlan a meglelt holmik. Leteltével pedig annak rendje szerint elutaznak a Keleti pá­lyaudvar megőrzőjébe, ahol még három hónap hosszáig vi­gyázzák a készletet, s akkor aztán jön a könyörtelen árve­rezés. Ha pénzről van szó, más a helyzet. Mert bár az is a fővárosba kerül, a MÁV Bu­dapesti Igazgatóságához, de a tulajdonjog nem évül el, a kárvallott később is vissza­kaphatja bankóit. KöszöRömért Meglehet, sokan úgy vélik, ha egyszer elveszett a sapka, a kesztyű, a dzseki, a gyerek­csizma, akkor vége is, az már veszendőbe ment. Minden­esetre feltűnő, hogy mennyi vadonatúj holmiért nem je­lentkezik senki. Persze a leg­többen keresik, s ha nyomára leinek, nagy örömmel látják viszont elhagyott vagyonkáju­kat. De akadt már óly.an kun­csaft is, akinek hiába juttat­ták vissza több mint 7 ezer forinttal bélelt bukszáját, még egy köszönömre se tellett. Varga Sándor Fafaragók A Hazafias Népfront peda­gógiai bizottságának kezdemé­nyezésére, az Arany János Művelődési Központ ismét be­indítja a fafaragó szakkört, a papírgyár asztalos tanműhe­lyében. A foglalkozásokra pén­tek délutánonként kerül sor. A résztvevők a gyakorlatban sajátíthatják el az egyre nép­szerűbb fafaragó művészet alapjait, és szorgalmuktól, te­hetségüktől függően akár ko­moly műveket is alkothatnak. A szervezők minden korosz­tályból számítanak résztvevők­re, tehát péntek délutánom- ként, három órakor, a papír­gyárban. ősszel, október közepén szin tén meghirdetjük, de az tér mészetes, hogy amennyiben az iskoiák más alkalommal is igényt tartanak a szervezett gyűjtés megrendezésére, kész­séggel segítjük elhatározásu­kat — mondja Dobos Ferenc, a MÉH-telep vezetője. Papírfelhczaíal — A fenti adatok is azt bi­zonyítják, hogy a gyerekek példásan kapcsolódnak a mun kába, pedig többségben talán át sem látják, hogy a nép gazdaság számára mennyi ha­szonnal jár ügyködésük. Per' sze az is érthető, hogy kizá­rólag rájuk nem alapozhatunk, ezért március végéig szeret­nénk egy másik akciót is le­bonyolítani. A mezőgazdasági nagyüzemekben a téli, tavaszi nagyjavítások alkalmával fel­gyülemlett anyagokat gyűjtjük be. Egyébként a Hazafias Nép­front által az üzemek részé­re ősszel meghirdetett gyűjtés is magasan felülmúlta a ter­veket, több mint 163 ezer fo­rint értékű anyag érkezett be. A MÉH-telep az évek folya­mán meglehetősen jó kapcso­latot alakított ki partnereivel, ennek tudható be, hogy tava­lyi tervei mintegy 110 száza­lékos szintig teljesültek. Kü­lönösen kiemelkedő volt a pa­pírfelhozatal, 932 tonna érke­zett, de a színesfémgyűjtés és a haszonvas-értékesítés volu­mene is jelentősen hozzájárult a telep 20 millió forintos ár­bevételéhez. Fóliák — A múlt évben kezdtük el próbahasznosítás céljára fel­vásárolni a fóliákat, 140 tonna gyűlt össze belőle, valamivel kevesebb mint terveztük. Re­méljük, hogy a későbbiekben mind több fog ezekből is hasz­nosulni. Tájékoztatásként eh­hez csak annyit fűznék, csu­pán a fehér agrofóliák . felvá­sárlása jöhet egyelőre számí­tásba Miklay Jenő Lakodalmak ideje Nagy muri volt farsang farkán Addig a ház asszonya feltette az ebédet A farsang ünnep- és szo­kásköre évszázadok óta vidá- mítja január és február ko­rán sötétségbe boruló napjait. A vidámság, a móka idősza­ka január 6-ával kezdődött, és hamvazószerdán fejező­dött be, amikor reánk köszön­tött a húsvétot előkészítő negyvennapos böjt, ám addig volt ideje mindenkinek, hogy kedve szerint szórakozzon vagy éppen házasodjon, mi­vel az egyház az adventbén — a karácsonyt megelőző idő­szakban — és a nagyböjtben egyaránt tilalmazta a házaso­dási A farsang lett hát a la­kodalmak egyik kedvelt idő­szaka is. Vidám szomszédolás A valamikori farsangok bá­ját elsősorban az adta, hogy ebben a két hónapban ráér­tek az emberek. Két-három rokoncsalád összebeszélt, hogy együtt mennek farsangolni, közösen keresték fel az atya- fisághoz tartozó negyedik csa­ládot. Természetesen nem vá­ratlanul történt az érkezésük, hiszen a vendégfogadóknak meg kellett tenniük a szüksé­ges előkészületeket. A háziak takarítottak, rendezkedtek, még a szomszédból is hoztak ülőalkalmatpsságot, hogy min­den érkezőnek jusson hely. A kora délelőtti órákban érkeztek a farsangolók, ekkor­ra a ház asszonya feltette a tűzhelyre az ebédet Általá­ban kolbászt és oldalast sü­töttek, jó bő lével, amihez puha kenyeret, meg savanyú­ságot kínáltak. A második fo­gás rétes volt, esetleg pam- puska. A gyerekek ugyanezt fogyasztották, de ők cseme­gének kaptak mákos kukori­cát máshol sült tököt. Kövércsütörtök A felnőttek reggel mézes pálinkát ittak, napközben cuk­rozott, fahéjas, erős papriká­val vadított forralt bort. De mivel a falusi ember soha nem ismerte a tétlenséget, a farsangolás napján is dolgoz­tak az asszonyok. A legtöb­ben fontak. Vitték magukkal a guzsalyt, a kócoh az orsót, akinek volt, az a rokkáját sem hagyta otthon. Az eladósorban levő lányok zsebkendőket hímeztek, me­lyeket az esküvőjükön közeli rokonaiknak ajándékoztak. A férfiaik ezt az időt pincézéssel töltötték. A szőlőhegyi vagy a hegy alatti pincék nemcsak bort őriztek, de akadt, azok­ban egy-két szál füstölt kol­bász, sza-kajtónyi dió, s kí­nálta magát a fagyos szalon­na is. Ha szerencséjük volt, akkor v-adnyúlból készítettek paprikást, de ehhez az kellett, hogy az előző éjjel kihelye­zett hurok megfogja az élel­met kereső állatot. A legé­nyeknek az istálló maradt. Kártyázásra, álmodozásra, ter- vezgetésre. így jártak január-február hónapokban, egymáshoz a ro­konok, komák, gyerekkori cimborák. Igazi nagy mulat­ságot, vigalmat csak a far­sang végén, az utolsó három napban, farsang farkának ide­jén rendeztek. Ez az idő az asszonyoknak dologtiltó volt. Sütni, főzni, vendéget fogad­ni, ez volt a kötelességük. Az előkészületek már kövércsü­törtökön megkezdődtek. Son­kát, kocsonyát főztek,, fánkot sütöttek: Készülődtek a legények is. Megválasztották a legénybíró­kat, akik a háromnapos viga­lomról gondoskodtak. Meg­egyeztek a kocsmárossal, meg­fogadták a rezesbandát, s el­osztották egymás között: ki, mikor látja vendégül a mu­zsikusokat. Böjt jött a mulatságra Farsang valamelyik délután­ján ■ megszólalt a zene, és kez­detét vette a farsangi mulat­ság. Vasárnap és hétfő a fia­taloké volt, de húshagyóked- den, amikor a vidámság te­tőzött, már a nős emberek is megjelentek a bálban. Ez a nap egyébként gonoszűző, ter­mésvarázsló nap is volt. Ek­kor morzsolták le a vetniva- ló kukoricát, hajnalban meg­fenyegették a gyümölcsfákat, hogy ha nem hoznak bő ter­mést, egy év múlva kiirtják őket. Amikor elérkezett a húsha­gyókedd éjfele, a községi bí­ró is beköszöntött, s botjával megverte a táncterem mester­gerendáját, ezzel jelezve, hogy vége a mulatságnak, megjött a böjt. Hamvazószer­dán került sor a tél elteme­tésére, a templomi hamvaz- kodásra. Nappal csendes volt a fa­lu. A lányok örültek, hogy csizmájukat három áttáncolt nap után lehúzhatják a lá­bukról. Az asszonyok megbe­szélték, kinek sikerült a far­sangi párválasztás. Időt kéne szakítani Este újra felcsendült a le­gények nótázása. A falu kocs- márosa — ahol a farsangi mu­latságot rendezték —, a költ­ségek elszámolása után áldo­máson látta vendégül a fiata­lokat. Ugratták azt a legényt, aki a farsangi mulatságban nem választott párt magának: Árpakenyér, zablepény I Mér maradtál vén legény? Január, február. A farsang két hónapja. Biztos lesznek próbálkozások a régi szokások felelevenítésére. Lesznek ezek­nek az eseményeknek szerve­zői is. Ahhoz viszont, hogy rokonok, barátok együtt tölt­senek néhány vidám órát, hogy szót éítsenek, gondola­tokat cseréljenek a világ, a haza, a lakóhely sorsáról, éle­téről, nincs szükség külön se­gítségre. Csak időt kéne rá szakítani. Elhihetik, hogy megéri. F. M. Ismét a teremfociról Nemzetközileg is elismert Tavaly mintegy 260 millió forint értékű különféle ter­méket állítottak elő a Nagy­kőrösi Gépgyártó és Szolgál­tató Ipari Szövetkezetben. Fő profiljuk a különböző típusú, a konzerviparban használ­ható palettázógápek gyártása, amely nemzetközileg is elis­merést szerzett a szövetkezet­nek. Az általuk készített gé­pek, gépsorok az állandó fej­lesztések eredményeképpen ma már versnytársai a hason­ló rendeltetésű nyugati be­rendezéseknek. Az újra, jobb­ra törekvés egyik megnyilvá­nulása, hogy a szövetkezet ter­mékeivel állandó résztvevője a különböző szakmai jellegű kiállításoknak. A Budapesten rendezett Budatranspack elne­vezésű csomagolástechnikai eszközök kiállításán három új berendezésükkel vettek részt. K.-pünkön: Srapkó László a kiállításra készült NGF 292-cs tí­pusú depalettázögép szerelését végzi, amely a szövetkezet sa­ját tervezése, teljesítménye pedig kétszerese a régi típusnak Hancsovszki János (elvétele Hét közben egy korábban el­halasztott mérkőzést játszottak a Petőfi iskolai tornacsarnok­ban, a körzeti kispályás öreg­fiúk teremlabdarúgó mérkő­zéssorozat keretében. Pedagógusok—Törtei! Tsz 8- 3 (4-2). A két kapus közötti különbség döntő volt. A Pe­dagógusok öt gólt bedobás után értek el. Góllövők: Suba (4), Horváth (3), Aranyos, il­letve Mihály (2) és Nagy. A hétvégi kilencedik játék­napra és egyben hetedik for­dulóra a sok szoros összecsa­pás volt a jellemző. Sorrend­ben a következők történtek. PVCSV—Kossuth lakótelep 5- 5 (3-2). Mindkét csapat lét­számhiányosán jó mérkőzést vívott. A csatornásoknak Tóth kapus mentette meg az egyik pontot. Gólszerző: Marton (2), Irházi (2), Faragó, ill. Kókai (3), és Menyhárt (2). Pi-’agógusok—21-es Volán 6- 4 ,..-3). Küzdelmes, kemény, d' sportszerű találkozón a má­sodik félidőben jobb, de sok helyzetet kihagyó csapat meg­érdemelten győzött. Gólok: Su­ba (3), Horváth F. (3), ill. Szi­lágyi (3) és Horváth A. Toldi—Nyársapát 4-0 (1-0). Szünet után kidomborodott az élelmiszeripariak gólképessége. Góllövők: Kiss (2) és Rákosi (2). Kocsér—Mészáros Tsz 3-2 (1-1). Szikrázóan kemény, pa­rázs hangulatú, változatos ösz- szecsapáson a lehetőségeit job­ban kihasználó csapat győzött. Gólszerzők: Dér (2), Laka­tos, ill. Antal és Maráczi. Törteli Tsz—Városgazdálko­dás 5-4 (2-0). A nap legjobb, színvonalas összecsapásán a vidékiek remekül kezdve már 4-0-ra is vezettek, de a VGV erősen feljött. Gólok: Mihály (3), Fehér (2), ill. Baranyi (3) és Gujka. t Kinizsi—Arany János Tsz 9- 5 (5-2). A technikásabb és taoasztaítabb kinizsisek kissé könnyedén vették végig lelkes ellenfelüket. Góllövők: Szabó (3), Kecskés L. (2). Orbán (2), Máté, Decsi, ill. Sápi (5). CÁT—Konzervgyár 1-0 (1-0). Főleg • mezőnyjáték folyt. A gazdaságiak szerencsés góllal nyertek öt kapufát lövő ellen­felükkel szemben, Mikonya lö­vésével. A Mészáros Tsz óvott a ko- csériak ellen, akik két játéko­suk 30 éves voltát nem tudták igazolni. A konzervgyáriak ugyanezt tették a Kocsér ellen 3-3 után. Mindkét mérkőzés 2—2 pontját 3-0-lal a körösi csapatok kapták és ez így is szerepel legújabb táblázatunk­ban: 1. Kinizsi 2. Pedagógusok 3. Mészáros Tsz 4. Városgazdáik. 5. Konzervgyár 6. Törteli Tsz 7. 21-es Volán 8. PVCSV 9. CAT 10. Toldi 11. Arany J. Tsz 12. Kossuth-lktp. 13. Nyársapát 14. Kocsér 8 1 — 47-14 13 5—1 35-16 10 5—1 40-22 10 1 33-16 9 3 26-14 2 26-21 3 21-23 3 19-23 3 14-19 4 13-31 5 26-37 4 20-39 5 13-36 6 3-52 — Jégpálya a Petőfiben A Petőfi Sándor Általános Iskola jégpályát nyitott. Az in­tézmény dolgozói és tanulói mindenkit szeretettel várnak, hétköznapokon 14—17, szombat és vasárnap 9-—16 órák között A belépés ingyenes. S. Z. 4 1 4 — 3 2 3 1 2 2 3 — 2 1 2 — 1 2 1 — Változás! Orvosi ügyelet Felhívjuk a lakosság figyel­mét, hogy a szokásostól elté­rően a hétvégi központi orvo­si ügyelet január 18-án este 3 órától 21-én reggel 8 óráig a Kalocsa Balázs utcai szakorvo­si rendelőben lesz. Telefon: 9. Színház A kecskeméti Katona József Színházban, este 7 órakor: Faustus doktor boldogságos pokoljárása. A szolnoki ' Szigligeti Szín­házban, este 7, órakor: A kak­tusz virága. A szobaszínház­ban, fél 8-kor: Árulás. Február 28-ig történő megrendelés esetén belső gázszerelést és fűtésszerelést árkedvezménnyel vállal a NAGYKŐRÖSI ÉPÍTŐIPARI KISSZÖVETKEZET Nagykőrös, Örkényi u. 13. Telefon: 74; 240. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents