Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-18 / 14. szám

1985. JANUÁR 18., PÉNTEK A kivitelezés vargabetűi Megnyitás előtt a tüdőgondozó A szigorú előírásokat be kell tartani Örömmel értesült róla min­denki, hogy Dunakeszin ha­marosan tüdőgondozó állomás nyílik. így a betegeknek nem kell majd a fővárosi rendelő­intézetekbe utazniuk, s a tüdő­szűrés gondja is megoldódik. Sugárvédelem A Liget utcai régi orvos' la­kás és körzeti orvosi rendelő átalakítására 1,7 millió forin­tot szánt a városi tanács. A terveket társadalmi munká­ban készítették, hiszen takaré­koskodni kellett a pénzzel. A kivitelezést — mivel nem új beruházásról, csak felújítás­ról van szó, melynek költségei nem haladják meg a kétmil­lió forintot — nem vállalták a hasonló intézmények létreho­zásában gyakorlott nagyválla­latok. A feladattal a helyi költ­ségvetési üzemet bízták meg. A gyakorlat hiánya azonban sok gondot okozott az építők­nek. Csak menet közben, a KÖJÁL ellenőrzésekor derült ki pontosan, hogy milyen elő­írásoknak kell eleget tenniük. Utólag került sor módosítások­ra, hiszen a tüdőgondozó ve­szélyes üzem. Dr. Gádor Fe­renc, városi főorvos hangsú­lyozta, hogy fokozott körülte­kintésre van szükség. — A röntgengépek haszná­latakor be kell tartani a su­gárvédelmi előírásokat. A tü­dőbetegek kezelésekor pedig mündig fennáll a fertőzésve­szély, így a jogszabályok által előírt egészségügyi feltételek­nek is eleget kell tenni. A töb­bi szakorvosi rendelőtől rész­ben eltérő higiéniai körülmé­nyeket kell teremteni, még a szennyvíz kezelése sem azonos a megszokottal. Minderről — érthető módon — nem tudhat­tak eleget sem a tervezők, sem a kivitelezők, csak az építke­zés közben derült ki számukra. Mi, mint leendő üzemeltetők, igyekeztünk pontos informá­ciókkal ellátni a költségvetési üzem dolgozóit a követelmé­nyekkel kapcsolatban. A javí­tások, változtatások azonban természetesen meghosszabbí­tották az építkezés idejét. Kései együttműködés Póczik Miklós, a költségve­tési üzem vezetője szintén úgy látja, hogy nagyobb szerve­zettségre, gondosabb együtt­működésre lett volna szükség az érintett intézmények között. — Nem csoda, hogy tüdő­gondozó építésében nincs nagy gyakorlatunk, hiszen még soha nem csináltunk ilyesmit. De, mint tanácsi vállalatnak, ter­mészetesen vállalnunk kellett a kivitelezést. A tervek sem tartalmazták teljes mértékben a szükséges egészségügyi elő­írásokat, többször módosítani kellett elképzeléseinket. Vé­leményem szerint már a ter­vezéskor egyeztetni kellett volna az elképzeléseket a jö­vendő üzembentartóval, s ak­kor elkerülhettük volna a ki­vitelezés vargabetűit. Így, a kétéves munka számunkra kö­rülbelül 800 ezer forintos ráfi­zetéssel zárul. — Hol tart jelenleg az épít­kezés? — Már csak a festés, az ap­róbb villanyszerelési munkák, a vízvezeték-szerelés van hátra. A festést azonban a hideg aka­dályozza, mert a központi fű­tés jelenleg csak a már elké­szült körzeti orvosi rendelőt tudja ellátni. A hideg falak miatt viszont tavaszra már po­tyogna 'is le róla a máz. Ha jobb minőségű szénnel tudják fűteni a kazánt, s az új tüdő­gondozóba is jut majd meleg, néhány nap alatt befejezzük a munkát. Akkor sor kerülhet a műszaki átadásra. Orvosra várva Dr. Gódor Ferencet azonban nemcsak a kivitelezés gondjai aggasztják. — Eddig még nem sikerült szakorvost szereznünk. Az ál­lást december 7-én meghir­dettük — azóta már le Is járt a pályázati határidő —, de an­nak ellenére, hogy a szakor­vosi rendelőintézet bérkereté­ből megtoldottuk az állással járó fizetést, nem akadt pályá­zónk. Az asszisztencia számá­ra előirányzott bérek is ala­csonyak, ezeket is ki kellett egészítenünk, s így sincs sok vállalkozó. — Ha valamennyi nehézsé­get sikerül áthidalni, mit vár­nak a tüdőgondozó megnyitá­sától? — A Pest megyei Tüdőgon­dozótól, Törökbálintról már megérkezett a két gép, amely- lyei felszereljük az állomást. Így helyben láthatjuk el a tü­dőbetegeket. Az évenkénti, kö­telező tüdőszűrést azonban csak részben sikerült megoldani, ernyőszűrővel ugyanis nem lesz felszerelve a létesítmény, így továbbra is rövid időszak­ra korlátozódik a lakosság tü­dőszűrése. Annyival azonban könnyebb lesz a helyzetünk, hogy nem iskolákban, intéz­ményekben kell helyet bizto­sítani az egy hónapra kitele­pülő állomásnak, hanem a tü­dőgondozóban kap majd he­lyet, ahol megfelelő öltözők­kel, váróhelyiségekkel ren­delkezünk, s az eddiginél kul­turáltabb körülmények között fogadhatjuk a lakosságot. Hamarosan tehát új egész­ségügyi intézménnyel gyara­podik a város. Igaz, létreho­zása nem ment könnyen, bő­ven akadtak gondok, problé­mák, de valamennyien sokat várunk az új létesítménytől. Amikor forrt a bor Kimentették a pincéből Köztudott, hogy amikor forr a bor, veszélyes a pincéket járni. Ha emlékezetem nem csal, gyertyalánggal próbálják ki a hozzáértőik, vajon kitisz­tult-e már odalent a levegő. Ha kialszik a fény, nem taná­csos a pince levegőjéből szip­pantani. Amint az alábbi, végűi is szerencsés kimenetelű eset iga­zolja, a forrásban levő bor va­lóban komoly veszélyt jelent. Marosi Károly saját pincéjé­ben a Csillag utca 24-ben kis híjáin áldozatul esett a mérge­ző gáznak. Hirtelen rosszul lett és már nem tudott feljut­ni a friss levegőre. Felesége Geofizikai mérőműszerek segítségül hívta a szomszédo­kat, akik értesítették a városi rendőrikapitányságot is. Az idő­közben eszméletét vesztett Ma­rosi Károlyt azonban a rend­őrjárőr előtt, a közelben lakó Tárpái József, a MÁV Landler Jenő Járműjavító dolgozója mentette ki. A friss levegőre érkezve ő maga is rosszul lett, mindkettőjüket a váci kórház­ba kellett szállítani. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Több pénzzel gazdálkodnak Fejlesztési tervek Gödön Gáz* és csatornahálózat épül Az idei esztendő fejlesztési terveit ezen a héten vitatta meg a Gödi nagyközségi Ta­nács végrehajtó bizottsága. Előreláthatólag eredményes esztendő áll a nagyközség előtt. Az előterjesztés szerint ez évben 18,5 millió forintot fordíthatnak a település fej­lesztésére, 6 millióval többet, mint az elmúlt évben. A me­gyei tanács támogatásán kívül a saját forrásokból származó bevétel is, várhatóan maga­sabb lesz, mint a tavalyi volt. A megyei tanács 5 millió fo­rintos támogatásával a követ­kező tanévre befejeződik a Ki­lián György általános iskola bővítése. A helyi erőforrások igénybevételével együtt erre a célra 7,5 millió forintot for­dítanak. A közműhálózat fejlesztésé­re többek között az ad lehető­séget, hogy a gázgerincvezeték már elkészült a gödi Duna- menti Termelőszövetkezet jó­voltából. A gerincvezeték ka­pacitása elegendő a nagyköz­ség igényeinek és a lakosság igényeinek ellátására is. Idén 100 ezer forintot szánnak a település gázellátásához ké­szülő tanulmánytervre. A terv a közületek és a lakosság igé­nyeinek előzetes felmérése alapján készül, csak ezután lesz kiszámítható, mennyibe kerül majd a beruházás. Megalakult a csatornamű­társulat, amely a nagyiközség csatornahálózatát a következő négy évben szándékozik kiépí­teni. A tervpályázatra a kivi­telezőktől nyolc pályamunka érkezett. A versenytárgyalást az Érdi Csatornamű Társulat nyerte meg, a gerincvezeték kivitelezését 82,4 millió forin­tért vállalták. Ebben az évben az első három kilométeres szakasz készül el. A beruhá­záshoz a megyei tanács 8,5 millió forinttal járul hozzá. A lakosság folyamatosan csatla­kozhat a már kiépült gerinc­vezetékhez a későbbiek során. Az 1985-ös terv, amely a közműhálózat jelentős fejlődé­sének kezdetét tartalmazza, január 29-én kerül a tanács­ülés elé. Hatósági munka helyben Közvetlen kapcsolat Dunakeszi és vonzáskörzete eddig a váci Közegészségügyi és Járványügyi Szolgálat fel­ügyelete alá tartozott. Január 15-tpl azonban önálló kiren­deltség kezdte meg munkáját a városban, a tanács mögött, az egykori OTP-fiók helyén. Áz állami közegészségügyi és járványügyi felügyelő, a két ellenőr és a két egészség­őr feladatköre, tevékenysé­gük jellege nem változik. Állandó jelenlétük, a kör­zetközpontban való működé­sük azonban lehetővé teszi, hogy állandó kapcsolatot tart­sanak fenn a lakossággal, a városi tanáccsal, gyorsabban reagáljanak az észrevételekre, bejelentésekre. A közvetlen kapcsolattartás­tól, a panaszolt gyors kivizs­gálásától a közegészségügyi munka hatékonyságának ja­vulása várható. Fagykárok Helyenként leállt a fűtés A hét eleji kemény hideg még több helyütt fennakadást okozott az energiaellátásban. A szénbeszerzési gondokról la­punkban már irtunk, de több helyütt leáll a fűtés is. Hétfőn hajnalra Dunakeszin sokan dermedten ébredtek, mert éj­jel megszűnt a város gázellá­tása. A Gáz- és Olajszállító Vállalat 21. sz. üzemének tá­jékoztatása szerint, a gázkima­radást az Alagnál levő gázát­adó állomás hőcserélőjének üzemzavara okozta. A műsza­ki hiba miatt a gázban min­dig jelenlevő kisebb mennyi­ségű folyadék összegyűlt és megfagyott, ennek következté­ben a nyomásszabályozó és az állomás szerelvényei rendelle­nesen üzemeltek. Reggel fél nyolcra azonban a hibát elhárították, így az energiahiány az üzemek terme­lésében nem okozott jelentős kiesést. A Tallér úti Fűtőmű­höz tartozó lakásokban már reggel ismét melegedni kezd­tek a radiátorok. A Roskó úti Fűtőműhöz azonban sok olyan lakás tartozik, amelyben gáz- konvektor szolgáltatja a mele­get. Itt csak a délutáni órák­ban helyezhették nyomás alá a vezetékeket, amikor megbi­zonyosodtok a szakemberek ar­ról, hogy a lakók mindenütt elzárták a gázcsapokat. Az 1. sz. Általános Iskolá­ban technikai okok miatt állt le a fűtés. A kémény egyik Veszélyben megméretik a társ Készülnek a geofizikai mérőműszerek a gödi Dunamcnti Ter­melőszövetkezet műszeripari üzemében. Évente több tucat ilyen korszerű, nagy értékű, három egységből álló műszert ál­lítanak elő az üzem dolgozói. Képünkön Mogyorósi Mária a központi egység forrasztását végzi. Felsőgödön mindenki ismeri Kócsa Mihályt. Köztisztelet­nek örvend lakhelyén. Olyan ember ő, aki alaposan ismeri a faluját. Nehéz időkben, a háború alatt s előtt kellett megtanulnia1, milyen egymásra utaltak az emberek, s veszély­ben kire, mennyire lehet szá­mítani. Így emlékszik a múlt­ra: — A munkásmozgalomban 1930-tól veszek részt. A MÁ- VAUT-nál dolgoztam, itt ke­rültem kapcsolatba az illegá­lis kommunista párttal, amely­nek tagja lettem. Lakhelye­men, Felsőgödön azonban nem volt könnyű kapcsolatokat ki­építeni. Akkoriban többnyire tisztviselők, nyugdíjas hiva­talnokok lakták a települést, akik vagy a régi rendszer el­kötelezettjei voltak, vagy nem mertek a hatalommal szem­beszegülni. — Ilyen körülmények között igazán kevesekre lehetett szá­mítani. Hiszen a Szociáide- mokra Párt tagjai is állandó zaklatásoknak voltak kitéve. Jellemző, hogy gyűléseiket 1930 és 1942 között nyolc he­lyen tartották, mert a csend­őrség s az államigazgatási szervek rossz szemmel néz­ték azokat, akik helyet adtak nekik. — A kommunista pártnak akkor, Felsőgödön én voltam az egyetlen tagja. A Szociál­demokrata Párt baloldali ér­zelmű tagjaival 1943-ban sike­rült kapcsolatot teremteni. Meghívtak egy összejövetelük­re, ahol ismertettem a KMP háborúellenes politikáját, ak­cióprogramját. Tudtuk, hogy ezeknek az eszméknek szóbe­li, írásbeli terjesztésével kell harcolnunk a fasizmus ellen. — Később azonban mind jobban kitüntetett minket fi­gyelmével a helyi csendőrség, így több csoportos összejöve­telt már nem lehetett tarta­ni. Egyénenként találkozhat­tunk csak az utcán, vagy a vasútállomáson, hoztuk, vittük a híreket. A német megszál­lás után azonban még ez a le­hetőségünk is megszűnt, mert a csendőrség a Szociáldemok­rata Párt tíz legaktívabb tag­ját letartóztatta. A Zemplén megyei Riese községbe hurcol­ták őket, s csak feleségeiktől tudtam sorsukról információt szerezni. — Szabadulásuk után, 1944 nyarán ismét felvettük egy­mással a kapcsolatot. Az állan­dó megfigyelés miatt rendkí­vül óvatosnak kellett lennünk. Szerencsére azonban mindig akadnak becsületes, segítőkész emberek. Így például Pelczé- der Titusz, aki a községházán dolgozott, október 30-án ér­tesítette egyik elvtársunkat, Buzgó Jánosnét, hogy a csend­őrség ismét érdeklődik a volt internáltak iránt. A hír halla­tán mindenki elhagyta lak­helyét, ám a csendőröknek mégis sikerült Nemes Istvánt és Medgyes Tibort elfogniuk. Nemes Istvánt többet nem lát­tuk viszont, Dachauban, a koncentrációs táborban halt meg. Medgyes Tibor egy né­ni • -rszági repülőgépgyárban é: te meg a felszabadulást. A bujkáló elvtársak közül többen az újpesti fegyveres el­lenállási mozgalomban tevé­kenykedtek a felszabadulásig. Én, szerencsére elkerültem a helyi hatóságok figyelmét. Így továbbra is sikerült hírekkel ellátnom az elvtársakat. Orbán Ferenc nyomdásztól rendsze­resen értesültem a Magyar Távirati Iroda bizalmas hírei­ről is. — Felsőgödön 1944. decem­ber 8-án jelentek meg a szov­jet csapatok felderítői, s más­nap megérkeztek a harcoló alakulatok. December 10-én már nyíltan találkozhattunk az itthon lévő elvtarsakkal, hogy a hosszú illegalitás és ül­döztetés után végre érvényt szerezzünk igazunknak, elkép­zeléseinknek. A felszabadult településen természetesen azok vezetésével kezdődött meg új­ra az élet, indult meg a köz- igazgatás, akik a veszély ár­nyékában sem féltek hangot adni hitüknek, elveiknek. A megalakuló kommunista párt helyi szervezetének tit­kára, majd a közbiztonságot fenntartó rendőrség vezetője lett Kócsa Mihály. Hosszú éve­kig vett részt aktívan a tele­pülés életében. Nyugdíjasévei alatt pedig aprólékos kutató­munkába kezdett, s a fellelhe­tő adatok, forrásmunkák, visz- szaemlékezések, valamint saját élményei alapján megírta Fel- sőgöd történetét 1851»től 1945- ig­ventillátora meghibásodott, majd elromlott egy keringtető szivattyú is. A hiba elhárítá­sáról a költségvetési üzem gon­doskodik. Ha a szükséges al­katrészek beszerzése nem üt­közik akadályba, hétfőre már ismét meleg lesz a tanter­mekben, és iskolába járhat­nak a gyerekek. A szociális foglalkoztatóban a hét első felében szintén problémát okozott a fagy. Fel­tehetően még a munkaszüneti napok egyikén indulhatott el az épülethez vezető csőrend­szer, amikor nem észlelhették a fűtés leállását. Hétfő reggel­re már megfagyott a víz a csövekben, a radiátorokban. A költségvetési üzem dolgozói igyekeznek a megsérült köz- pontif ütés-rendszert mielőbb helyreállítani. ■ Anyakönyvi ■ Hírek I Házasságkölesek: Csizmadia Zol­tán— Berecz Anna Mária, Tóth László—Demeter Erzsébet, Balog Pál—Németh Rozália, Kopasz Ró­bert—Kovács Zsuzsanna, Rézmű­ves Zoltán—Bangó Mária, Szabó István—Sáradi Ibolya, Horváth László—Németh Mária, Mátyás Sándor—Nyerlucz Erzsébet, Legin- di László—Szilágyi Judit, Kernács István—Gut Terézia. Házasságot kötött: Csizmadia Zoltán és Berecz Anna Mária, Tóth László és Demeter Erzsébet, Balog Pál és Németh Rozália, Ko­pasz Róbert és Kovács Zsuzsonna, Kézműves Zoltán és Bangó Mária, Szabó István és Sáradi Ibolya, Hor­váth László és Németh Mária, Má­tyás Sándor és Nyerlucz Erzsébet, Legindi László és Szilágyi Judit, Kemács István és Gut Terézia. Elhunytak: Markovics Mihály, Strobl Adámné Farkas Etelka, Sá­radi Istvánná Szikszai Zsuzsanna, Répás István, Majoros István, Sza­bó Imre, Csuka Sándorné Rudas Angyalka, Karcosi Mihályné Vörös Mária, Tóth Zoltán BerVilan, Bor­dás Mária, Taborszky Ferenc, Né­meth Bertalanná Ovárdics Giiella, Mihalek András, Nagy Gáspár, Szentlélek! Béla. Elhunyt: Markovics Mihály. Stróbl Ádámné Farkas Etelka, Sá­radi istvánné Szikszai Zsuzsanna. Répás István, Majoros István, Szr- bó Imre, Csuka Sándorné Rúd' Angyalka, Karcosi Mihályné Vörv Mária, Tóth Zoltán Bertalan, Bo. dás Mária. ­Sport A Dunakeszi városi Sport­felügyelőség és a körzeti lab­darúgó-szövetség rendezésében , terem-labdarúgóbajnokság indul január 19-én. A városi üzemekben szervezett csapatok a Dunakeszi VSE sportcsar­nokában mérkőznek egymás­sal. Az országos sportnapok ke­retében február 2-án Szent­endréről 30 kilométeres téli csúcstúra indul. Aki részt kí­ván venni, a sportszerveknél érdeklődhet. — Hibaigazítás. Múlt heti számunkban tévesen közöltük a gyermekfogászati szakrende­lés időpontját. Dr. Vigh Jó­zsef hétfőn, szerdán, pénteken délután, kedden, csütörtökön pedig délelőtt fogadja a gyer­mekeket Az oldalt írta: Márványi Ágnes Fotó: Hancsovszki János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents