Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-16 / 12. szám

ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. É VFOLYAM, 12. SZÁM 1985. JANUÁR 16., SZERDA Az idősekért fogtak össze A családot pótolni nagyon nehéz Rég elmúlt karácsony, a fe­nyőfák is kikerültek már a la­kásokból. Az ünnephez fűződő szép emlékek azonban meg­maradtak, s megmaradnak még sokáig. Legalábbis azok­ban, akiknek van mire emlé­kezniük ... Sokán segítettek Mert az ünnep nem minden­kinek hozott boldogságot, örö­met. Sok idős ember azokban a napokban is egyedül maradt, köszöntő}!;, ajándékozók nél­kül. A szereiteket, a 'szeretetet pótolni nagyon nehéz. Ezt pró­bálták meg Üllőn utólag a kü­lönböző helyi társadalmi szer­vezetek — sikerrel. A kis »műsoros délutánra összesen csaknem 230 embert hívtak meg: egyedülálló, gyermektelen nyugdíjasokat, s valamennyi 1900 előtt született helybeli idős állampolgárt. A műsor javát az üllői álta­lános iskola zenetagozatos diákjai adták, akik zenéltek, énekeltek és szavaltak Wehli Emese tanárnő vezetésével. Felléptek az üllői gyermek ci- teraszakkür tagjai is Dudinsz- ki Géza, a felnőtt citerások Laczkó Adám vezetésével, majd Laza István népi tánc­csoportja, amely fergeteges si­kert aratott. Sok tapsot ka­pott Gyányi Bálint bűvész is. Az ünnepi műsor végén a rendezők megajándékozták--a meghívottakat. A kis csoma­gok elkészüléséhez hozzájárult pénzadományával: az üllői KISZ-bizottság, az üllői ön­kéntes tűzoltóegyesület, a Dó­ra-majorban levő embriológiai állomás ' Kun Béla szocialista brigádja és egy külföldön élő volt magyar, valamint a köz­ségi Vöröskereszt-szervezet, amely egy bált rendezett azért, hogy a kiadásokat a bevétel­ből fedezni tudják. Ezen felül a Monori ÁG sör- palackozójából sört, a Ferihegy Tsz üllői Kori-üzeméből Korit, a pilisi Aranykalász Tsz-tői Chips-et, Csévharasztról Tru- dit, a vecsési téesz targonca­javító üzemének Kazinczy bri­gádjától bort kaptak, amely- lyel az előttünk álló új év si­kerére koccintottak házigazdák és vendégek. Házhcz vitték Az üllői GAMESZ a bevá­sárláshoz a kocsiját adta, a Malom úti általános iskola szakácsai a pogácsát sütötték, egy kispesti üzlet szocialista brigádja a szatyrokat adta, amelybe az ajándékokat cso­magolták. A tanács és a posta kézbesítői — ingyen — kivit­ték a meghívókat, amelyeket a tanács Tamási Áron brigád­jának tagjai stencileztek. ők segítettek a borítékok címzé­sében, a csomagok készítésé­ben, vagyis az egyik legaktí­vabb segítőtársai voltaik a szer. vezésnek. ■ Sokat fáradozott az önkén­tes tűzoltóegyesülét két veze­tőségi tagja is, Vangel János és Andrásik László és sokat Ha mindenki egyet akar cipekedett a nap folyamán a GAMESZ sofőrje Lévai Fe­renc. Akik a rossz idő, vagy be­tegség miatt nem tudtak részt venni a bensőséges hangulatú ünnepségen, azok is megkap­ták az ajándékokat. A vörös­keresztes aktívák házhoz vit­ték mindenkinek. , Visszaemlékeztek Az idős emberek visszaem­lékeztek a 40 évvel ezelőtti — a felszabadulást követő — ne­héz téli hónapokra, az azóta eltelt évekre. A nagy családias közösségben jeloldódott min­denki, de egy-egy ilyen alka­lom — a legjobb szándék el­lenére — sem pótolhatja hiá­nyát az igazi családnak. Monostori Kriszta Zimankóban Etetéssel védik a vadállományt A kemény tél alaposan megviseli az erdőkben a vad­állományt, amelyre különös gondot fordítanak mostaná­ban a vadásztársaságok. A korábbi évekhez képest jóval többször hordanak nekik megfelelő és jó minőségű ta­karmányt és ivóvizet. A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság mono­ri erdészeti üzeme viszont kénytelen megvédeni a fákat a vadkároktól. Űj eljárással — úgynevezett Fekáma vegyszer­rel — kenik be a csúcshajtá­sokat, így a vad nem tesz kárt bennük, hiszen a szer undort .kelt benne. Az idén már alkalmazzák a selej­tes tejeszacskókat is a fák megvédésére. Saját műanyag- hegesztő üzemükben több zacskót kályhacső alakúra alakítanak ki, s azokat húz­zák a fiatal fákra. Így sem az őz, sem a nyúl nem tudja megrágni. A NEFAG-nál két éve fog­tak hozzá az energiatakarékos kazánok sorozatgyártásához. Ezek alkalmasak az eddig fel nem használt erdei aprítékfa tüzelésére. Nem tudni, mi ok­ból, egyelőre gyér az érdeklő­dés irántuk, pedig három ki­ló erdei hulladékfa nem keve­sebb, mint egy liter olaj ka­lóriájával ér feL Mozi Gyomron, a művelődési ház­ban, 16.30-tól: Aranygyapjú. Monoron, 18-tól és 20-tól: Férjek. Cscnsagban repi a kacsa Tavaly december 20-án hi- ratalosan is lezárult az 1984. tvi megyei kéziiabda-bajnok- ág. Ekkor adták át az első íárom helyezettnek az érme­cet. s értékelték a szezon ese- nényeit. A Gyömrői SE férfi kézilab- iázói december 22-én tarfcot- ák évadzáró vacsorájukat,. a átékosok átvették a bronzér- neket, s ahogy mondani szők­ék — pihenőre tértek. Miként minden, a pihenő­dószak is erősen relatív fo­rlorn. A kemény tél befa- lyasztotta a gyömrői tóstran- lot, s kik azok, akik „villog­tak” a jégen — leginkább a lézilabdások. A Szabó Imre, 'lövik I., Horváth L. hármas zélvészként cikázik a jégen s, ontják a gólokat. A többiek — január 10-én alálkoztak, s kellemes kör- tyezetben”— Nagy József ta­tása bánta — beszélték meg felkészülés menetét. Persze, t jégkorong nagy hármasa is >tt volt. Sajnos, vonzáskörze- ünk községeiben nincs fedett méretes pálya (40x20 m), s a meglevő tornatermek, toma- zobáfc Is olyan zsúfoltak, togy aligha találnak helyet a ;yömrői kézilabdások. A nunkához hozzá kell látni, tkár van terem, akár nincs, tbban még bíznak, hogy ja- tuár 24-ig Vecsésen barátsá- :os meccset játszhatnak a ha­siakkal. Január 24-én, csü- örtökön 18 órakor ugyanis megkezdődik az igazi munka, előtte nem lenne rossz egy :is rávezető mozgás. A játékosállomány nem 'áttörött. Eg vétlen játékost, 'zeglédi Csabát, igazoltak. Lé­én 1966-os születésű, a fel­lőtt- és ificsanatot is erősít- leti. Rajta múlik, melyik tár­aság, mezét ölti magára. No. neg azon, szerencsésebb esz-e 1985-ben az egvüttes, mint volt 1984-hen. Csak em- ékez+etőül — két knlrsjáté- :os. Nagy J„ Novak I. is ke- ét törte. S ront elekor, nm;- :or a bajnoki helyezéseket el- löntő rangadókra került sor. Az is természetes, hogy ter­vezgetnek — játékosok, szak­vezetők egyaránt. Pest megyé­ben rettenetesen nehéz jósol­gatni. Egy-egy csapat egyik,, pillanatról a másikra szétes­het, vagy úgy megerősödhet, hogy akár bajnokságot is nyerhet (lásd: korábban Du­nai Kőolaj, Fóti Tsz SK.) Az 1984-es erőviszonyok alapján egyetlen komoly rivá­lisa lehet Gyömrőnek — ne­vezetesen az Ikladi M. Vasas. Ehhez azonban több dolog is kellene: A játékosok január 24-töl minden eddiginél komolyab­ban eddzenek, úgy képességeik alapján bajnokok léhetnek. Valamennyi játékosnak le kell mondani a szépségdíjas gólokról, s csak az egyszerű gólokra koncentrálni, elfelej­teni bohémkodni a pályán, sokkal inkább küzdeni az utolsó pillanatig. Végezetül — ha egy, két, három csapat nem vesz át akár szakosztályokat is a jobb szereplés, a bajnokság meg­nyerése érdekében, úgy Gyöm- rő eséllyel pályázhat akár az aranyéremre is. Ha a fent leírtakat csupán egy, két vagy három játékos — fegyelmezetlenségből, fi­gyelmetlenségből, nemtörő­dömségből — nem akarja, úgy minden akarat, minden mun­ka, minden szándék a semmi­be vész. Tehát: minden raj­tuk múlik. G. L. Kulturális program Gyomron, szerdán 16 órától: a nyugdíjasklub összejövetele, előadás az idős korúak táplál­kozásáról, előadó: dr. Halmai Géza. 17.30-tól: német nyelv- tanfolyam, 18-tól: a nők klub­jának foglalkozása, 19-től: ka­rate. Az úttörőházban, 14-től: a tornász; 16.30-tól: a fotó­szakkör foglalkozása. Monoron, 17-től és 18-tól: számítástechnika, 17-től: is­meretterjesztő előadás Függ­vények használata címmel. 4 Amióta megkezdődött az őszi—téli vadászati szezon, rossz na­pok járnak a fácánokra és a vadkacsákra. Vecsésrc, a MAVAD helyi telepére egymás után érkeznek a lőítszárnyas-száliítmá- nyok. Ezek a madarak keresett exportcikkek a tőkés piacon, így mélyhűtés után, csomagban már repülnek is tovább a nyu­gati országokba. Fekete Gábor és Fekete Katalin a hosszú útra készíti elő a fácánokat és vadkacsákat Hancsovszki János felvétele Téli Roteszlapok Fillérekből hízik a forint Ideges vagyok, mert tizen­hét éves lányom osztálytár­saival színházban van. Az idő éjjel 11 óra. Nézem a monori vasútállomáson az érkező vo­natok tábláját. Sötét van a sarokban, ahol a táblák van­nak, csak találgatok, , hogy mégis mikor jöhet a vonat a Nyugatiból. Megkönnyebbülve látom, hogy a pénztárablak függönye nincs behúzva, a pénztáros hölgy pedig, ha nem igazán készséges is, de nem zavar el. fii::} SHB — Mikor érkezik legköze­lebb vonat Budapestről? — rebegem, s teljes a bizalmam a hölggyel szemben. Kon­centrál, majd határozottan vá-, laszol. — Már csak nulla óra 20 perckor érkezik. Na, jól nézek ki. Még van nyolcvan perc várakozási időm. Kint süvít a szél, száll a hó, kutya hideg az idő. A bennem lévő kisördög nem nyugszik. Az nem léte­zik, hogy nincs közben vonat. Kinézek a vasútállomás előt­ti térre — most áll be egy busz. Ez erősíti hitem, hogy csak lesz még vonat. Elő ön- gvúitót, gyufát, nézzük azt a táblát. Huszonhárom-húsz, közlekedik naponta — „tapo­i gatom” ki szemeimmel az igazságot. Várok és remény­kedem. A vonat jön! Gondolataim: — Ha az egyébként jól elkészített tábla nem a sötét sarokban volna, hanem megvilágított helyen, nem zavarnánk a pénztárost „balga” kérdéseinkkel. Ha za­varjuk a vasút alkalmazottját — lehet, hogy nem kötelessé­ge —, talán mégis elvárható lenne, hogy a felvilágosítás abszolút pontos,, megbízható legyen, Ezt az egészet csupán azért említem, mert nem túl rég né­hány utassal együtt már „ál­dozatul” estem hasonlóan pontatlan vasúti tájékoztatás­nak — csak azt még a han- gosbeszélőn is bemondtak ... Szintén Monoron ... Szomjas vagyok. Előfordul ez még akkor is, ha a dolgo­zó nem izzad, nincs kint plusz 30 fok. Szomjas vagyok, hát iszom, s mert a vasútállomási ABC előtt parkolok, belépek a büfébe egy üdítőre. Nem többre, egyre, ennyi az igé­nyem. A pénztáros hölgy — mert ott az is van —, udva­riasan megkérdezi, édeset vagy keserűt. Kíváncsi va­gyok a keserűre, így is vála­szolok. Öt negyven! Odaadok egy tízest, visszakapok nagy­vonalúan négy forintot. Egy pillanatig még topogok, hát­Lesz mibe jegyzetelni Műszakonként — nagyságuktól függően — 15—18 ezer jegyzet­tömb készül Sülysápon a Papírfeldolgozó Ipari Szövetkezet he­lyi telepén. Szvitek Istvánné az A—6-os méretű tömböket ra­gasztja össze a kenőgép segítségével. • Hancsovszki János felvétele riztalsk a termelésben Tenni valamit az asztalra A fiatalságra és a fiatalok ” ifjúsági szervezetére mindig számítani lehetett a gazdasági építőmunkában. A fiatal műszaki-közgazdasági ■értelmiség sokat tehet a gaz­daság és termelés megújítá­sáért. A műszaki tudományok területén tevékenykedő húsz­ezer tudományos kutató közül ugyanis minden negyedik fia­tal. Körükben jelentős a KISZ szervező, mozgósító ereje, hi­szen csaknem ötven százalé­kuk tagja az ifjúsági szerve­zetnek. A műszaki fejlesztés meg­gyorsításának elve és gyakor­lata a hetvenes évek közepé­től a KISZ-szervezetek egyik fő gazdasági tevékenységévé vált, és a KISZ tizedik kong­resszusának programjában szerepelt. A KISZ KB 1983 szeptemberében határozatot fogadott el arról, melyek a KISZ feladatai a műszaki fej­lesztésben, és milyen tenrtIVá-' lói vannak a fiatal műszaki­gazdasági értelmiség körében. Nagy hagyományai vannak a KISZ által szervezett vetél­kedőknek, pályázatoknak. Az Alkotó ifjúság pályázati rend­szer keretében sok ötletet, el­képzelést dolgoztak ki. A pá­lyázat meghirdetése, értékelé­se, a jutalmazás 1974-től álla­mi tevékenység lett. A folya­matos elbírálás, értékelés, s főleg a megvalósítás lassúsága miatt csökkent a pályázókedv. A KISZ fokozatosan építi és anyagilag támogatja az úgy­nevezett tapasztalatcsere-rend­szert, melynek keretében a fiatalok tanulmányozzák más vállalatok működését, gazdál­kodását, módszereit. E kezde­ményezésnek eddig különösen a mezőgazdaságban volt sike­re, ahol fél éve közel félszáz fiatal mezőgazdasági szakem­ber előzetes felkészülésen ala­puló cseréje valósult meg, s a közeljövőben tizennyolcán nyugati tanulmányútra indul­nak. Egyéb kezdeményezések is vannak, mint például a Le­nin Kohászati Művek bázisán működő anyaggazdálkodási forma, mely a Fiatal Műsza­kiak és Közgazdászok Tanácsa segítségével működik. ■ De a fiatalok legtöbbet sa­ját vállalatuknál, munkahe­lyükön tehetnek. A helyi KISZ-szervezetek keretein be­lül működő FMKT az illető vállalat vezetőinek partnerévé válhat, kamatoztathatja a fia­tal műszaki szakemberek tu­dását. Sajnos, sok helyen az FMKT szerepzavarral műkö­dik, flieg csak keresi az értel­mes és eredményes működési tartalmat és formát. N em elég, ha azt mondják, nekünk van jövőnk. Sze­retnénk már ma letenni vala­mit az asztalra — mondta egy FMKT-aktivista a Ganz-MÁ- VAG-ban. Ezért indították el az idén az FMKT-pályázatot. Most egy-egy pályázó öt—ti­zenötezer forint pályadíjat is kaphat. Így a Ganz-MÁVAG- ban a tehetségéé fiatalok oly módon juthatnak többletjöve­delemhez, hogy azt csinálhat­ják, amit tanultak, amit 'sze­retnek. Más vállalatoknál is van hasonló kezdeményezés. T. T. A. ha megkapom a hatvan fillé­remet, aztán szégyenkezve el- oldalgok. Mi az a hatvan fil­lér, én meg ... Különben is megdolgozott érte, hisz blok­kot kaptam, kérdezett, udva­rias is volt Tényleg mi az a hatvan fillér ... Aztán elkezdek morcogni magamban. Vagyunk a ven­déglátóegységben körülbelül húszán. Ha átlagban hat­van fillért „felejt” magá­nál a hölgy, az mondjuk fél óra alatt 12.forint többletbe­vétel, óránként 24 forint, nyolc óra alatt 192 forint, hat nap alatt 1 ezer 152 forint, egy hó­nap alatt 4 ezer 608 forint, s a tényleges borravalót még nem is számolom. Jó-jó, mondhatja bárki, nincsenek ott mindig húszán. Igaz. de nem is mindig hatvan fillér a visszajáró, nemcsak nyolc órát tartanak nyitva, s van, hogy be se férni a helyiségbe a tömegtől. Egy kezdő pedagógus, aki főiskolát, egyetemet végzett, nem tudna hová lenini a bol­dogságtól, ha 4 ezer 608 forint alapfizetést kapna! Még mondja valaki, hogy a feledékenység az öregedés kezdődő jele... Vasárnap van. Megveszem az újságot, s belépek egy ká­véra a monori Hangulat presszóba, amely II. osztályú és jéghideg. Igaz, ez utóbbi­ról nem a presszó dolgozói tehetnek. Az olaj mostanában kicsit vizes ... Megiszom a fölmelegített kávét. Ez is ha­sonlít az olajra — jó vizes. Odaadok egy tízest — már megint tízest — visszakapok három forintot. Gyors, de pontos számítás után — nem akarok dicsekedni, a számítás amúgy fejben történt — meg­állapítottam, hogy a dupla a nem túl réghez viszonyítva- egy forinttal drágább lett Ká­vénként egy forint... Tip- ródom, vajon miért, hisz már olyan jól megszoktuk azt a hatost. A cukor ára annyi, mint volt. a kávé ára sem emelkedett, az osztályba soro­lás a régi, a kávé minősége szintén. Akkor miért hét fo­rint? Csak — adom meg ma­gamnak a választ Ha nem tetszik, ne menjek presszóba kávét inni — okta­tom töprengésre hajlamos fe­jem. Nézem a pultot — tele szebbnél szebb sütemények­kel. Na látod — mondom ma­gamban —, legalább ez van itt Persze, már elnézést. jó lenne tudni, hogy melyiknek, mennyi az ára, mert az bi­zony nincs feltüntetve. Gulyás László (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents