Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-16 / 12. szám
Volán-válasz Tisztább lesz Lapjuk 1984. december 1-1 számában A mundér ugyanaz címmel cikk jelent meg, amely vállalatunk tevékenységével foglalkozik. A cikk nyomán felhívtuk autóbuszvezetőink figyelmét, hogy az autóbusz- állomás tisztaságára ők is ügyeljenek. A forgalmi szolgálattevőket utasítottuk, hogy hasonló magatartást ne engedjenek meg, és szükség esetén gondoskodjanak a szemét eltakarításáról. Volán 20. sz. Vállalat Budapest Isztambulba autóbusszal Jelezte a Volán 20. Vállalat ceglédi üzemigazgatóságának utazási irodája: ebben az évben is számos bel- és külföldi turistautat kínálnak majd az érdeklődőknek. Most szerveznek éppen egy autóbuszos utat március 16-tól 25-ig török földre, Isztambulba. Különféle útjaikról felvilágosítást, tájékoztatást ad a Szabadság téri buszvégállomáson lelhető utazási irodájuk. CEGLÉDI wiiía A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM 1985. JANUÁR 16., SZERDA Szigorú fegyelmet követelnek Kevesen csapnak fel vasutasnak Sokan és sokszor szidjuk a vasutat, többnyire joggal. A minap azonban az eredményeiről hallottunk. A MÁV ceglédi körzeti üzemfőnökségén elmondták, hogy a másik öt körzeti üzemigazgatósághoz viszonyítva az itteni az egyik legjobbn4k számít, mind az utasforgalom, mind az áru- szállítás terén. Sióban és írásban Szomszédaink életéről A Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézetben Cegléden a hónap elején rendezték meg a Ki tud többet a Szovjetunióról? című vetélkedő iskolai döntőjét. A versenyt Faragó Gyula tanár nyitotta meg. A tucatnyi csapat nagy lelkesedéssel fagott a tesztlapok kitöltéséihez. A feladatok végeztével szóbeli kérdéseket kaptak a versenyzők a történelem. a sport és a politika témaköréből, majd neves embereket kellett rövid életképükről felismerni. A verseny játékvezetője Varga Erzsébet tanárnő volt, aki sikeresen oldotta fel az izgalmat. mindvégig fenntartva a jó hangulatot. Végül a zsűri értékelte a teljesítményt. A legjobb eredményt az 1-es csapat érte el (tagjai a 2/7. és 2/1. osztályból Gyigor József, Ócsai János, Dávid Ferenc. György Zoltán). A második helyezett a 9. csapat lett (Lakos Ferenc, Rab Zoltán, Sáfrány József, Szegedi Attila az 1/A. osztályból). Harmadik helyezett a 8. csapat a II/A. osztályból. (Tagjai: Tóth Attila. Juhász Erzsébet. Szabó Attila, Fehér Tamás, Jászberényi Gyula.) Lángi Zoltán IKB-titkár Olvasónk levele Rombolás, közkárra Fizettünk - fizethetünk újra Cegléden tavaly a Kossuth Ferenc utca 44. számú szalag- ház mögött, azon a lakótelepen, ahol főként olyanok élnek családostul, akik évekig vártak korszerű, szép otthonra, rendezett környezetre, parkot alakítottak, avattak. Szinte védett kis szigetnek látszott a terület a beton házrengetegben. Fákat és bokrokat ültettek, gyepterületet alakítottak ki, műkőből készítve öt sakkasztalt is felállítottak, tíz, padot helyeztek el mellettük és a közelükben, pihenőhelyül. A szakember a kihelyezett tárgyak várható életkorát, anyaguk ismeretében ügy három évtizedre taksálta. Nagyot tévedett. — Szép volt — ezt mondhatjuk a hajdani látványról, mert, hogy a kialakított kép máris hajdani lett. Alii most erre jár, a rombolás legdurvább módját láthatja. A sakkozáshoz szánt kőasztalok, amelyek körül a nyugdíjasok is elüldögélhettek tereferélve, netán ultizásba feledkezve? összezúzták egytől egyig mindet, csak az acélhuzalok igyekeznek összetartani a maradék jetondarabo- kat, a meggyötört anyagot. Nem, ezt a rontást nem lehet a téli fagyra fogni, fagykár-, ként! Emberi kéz műve a vandál munka. A padok? Közülük öt ülőke nélkül áll, öt pedig hiányos lécezettel, A rombolás képe, ténye itt van: de hol vannak a tettesek?! Felállításkor az öt asztalért és a tíz pádért mi, a lakosság, 19 ezer forintot fizettünk ki. Az alapanyagárakat ismerve eleve ma már többe kerülne Ekkora kár érte a közösséget, ennyi van a számlán. Ezt kellene kártérítésként legalább valakivel, természetesen a tettessel vagy tettesekkel kifizettetni. Csak épp a címzett hiányzik. Szóval, hová és kinek is küldjük ezt a bizonyos számlát? Mert mi a szép és a jó megvalósítását egyszer már megfizettük. Cegléd parképítésében ott vannak a forintjaink. A Károlyi Mihály lakónegyedbeliek városfejlesztésre, parkfenntartásra, építésre, korszerűsítésre adott forintjai is. Fizettünk — és fizetni fogunk újra meg újra a rombolásért, míg el nem csípjük a tettest, le nem fogjuk romboló kezét, jobb belátásra nem bírjuk. A rombolt parkot a parkrombolókkal kéne helyre- álííttatni. Nem fizetségért, hanem éppen azért1, hogy tettükért tanulságul ők fizessenek így. Jobban oda kellene figyelnünk, valamennyiünknek, hogy az ilyen tettesek ne legyenek ismeretlenek, ne garázdálkodhassanak virtusból, kedvtelésből a lakónegyedek és az egész város kárára. K. S. Cegléd A ceglédi állomás tiszta és rendezett, nemcsak kívül, belül is. Barátságos az étterem, s a diákokat külön váróterem fogadja, ahol tartalmasán tölthetik el az időt, játékokat és könyveket kölcsönözhetnek. A főváros közelsége' miatt sok az ingázó. Nem mindegy, milyen körülmények között utaznak. Ezért sokat vitatott kérdés a szolgáltatások minősége. S hogy nem mutatkozik jelentős javulás ezen a téren, annak részben a munkaerőhiány az oka. !Jem élnek meg Az utánpótlás megoldatlansága a legfőbb gond. Hiába a hívogató hirdetés, a csábító kedvezmények. Kevés fiatal érez kedvet hozzá, hogy utasítások tömkelegével szigorúan szabályozott, szinte katonás fegyelmet követelő területen dolgozzék. Egy példa a fegyelemre: csak Cegléden évente 6000 alkalmi alkoholszondázást végeznek, szúrópróbaszerűen naponta kettőt-hármat legalább. — Nálunk nem élnek meg az alkoholisták — tájékoztat Szabó László mozdonyvezető, aki egyben az üzemfőnökség KISZ-titkára. Ezt megnyugodva vettük tudomásul, lévén, hogy mindannyiunk biztonságáról van szó. A szociális juttatások és kedvezmények, amiket a MÁV nyújt, nem csekélyek. A vasutasokat egy-két éven belül lakáshoz juttatják. A „fehér ház” is sokat számít. Nem hasonlít ugyan a washingtonira, de kényelmes és modern. Benne kulturált, tiszta ebédlő, pihenőszobák, öltözők és könyvtár. S akkor még nem szóltunk a KISZ-klubról és egyebekről, amelyek mind a dolgozók igényeit szolgálják. Exportclőny Ilyen háttér mellett hogyan állnak a munkával? Az áruszállításban a tervben előirányzott havi 15 ezer tonna mennyiséget eddig minden nehézség nélkül útnak indították. Még nyáron megkezdték a felkészülést a kritikus téli hónapokra. Ezzel együtt is előfordulnak torlódások, s ezek elkerülhetetlenné tesznek bizonyos megkülön- Jböztetést. Előnyben részesítik az exportküldeményeket, az alapvető élelmiszereket. Ehhez viszont szükség van a fuvaroztató partnerek belátására és segítőkész együttműködéséPaiinás szakosztály Pontokért keinek bírókra Az utánpótlás iskolája lehetne A Ceglédi VSE birkózószakosztályának gondjairól beszélgettünk a minap Fábián Pál edzővel. — Valaha az ország egyik legpatinásabb szakosztálya volt a ceglédi. Egy időben a válogatott gerincét adta a CVSE: Gál József, Bállá István, Rez- nák János neve fémjelezte ezt a korszakot. Ám megváltoztak a szakosztály működési körülményei, és mások a gondjaik is. — Edzési lehetőségeink egyre korlátozottabbak. A szükséges heti négy-öt edzés helyett csak hármat tudunk tartani. Amióta a városi sportcsarnokban vannak az edzéseink, még ebből a kevésből is elmarad egy-kettő, más rendezvény miatt. ,Ez a bizonytalanság, továbbá a fiatalok elkényelmesedése a_ fő gondunk. Pedig az, általános iskolákban évente kétszer tehetségkutató versenyt hirdetünk, hogy minél többen kapcsolódjanak be szakosztályunk munkájába. Mindig van három-négy olyan gyerek, akiket bármelyik budapesti klub szívesen látna csapatában. Nagy a vonzereje a fővárosnak, igaz, de előkészítőül jó iskola a vidéki, Cegléd erre jó példa. Innen indült, ceglédi sportnevelt Scliarfenberger Csaba (Ű. Dózsa), valamint Sípos Árpád (Bp. Honvéd), akik junior kategóriában máris szép sikéreket könyvelhetnek el. Seregély László re, amelyre nincs sok panasz, s amelyre a vasút a továbbiakban is számít. Veszélyes üzem A kép azonban nem mindenben ilyen kedvező. A mozdonyjavító műhelyben például erősen akadozik az ellátás import alkatrészekből, s jóllehet, a felszereltsége csak jó közepes, szükségből gyakran olyan javításokat is el kell végezniük, ami nem lenne a feladatuk. A hiányzó alkatrészeket úgy pótolják^ ahogy tudják. A vasút még mindig veszélyes üzem, Cegléden azonban, az apróbb baleseteket leszámítva, két éve nem volt komolyabb baj. Azóta tovább szigorították a balesetvédelmi előírásokat, úgy tűnik, sikerrel. Szerény! A. Gábor Megduplázott vágóvonal A múlt év második felében a PENOMAH ceglédi gyáregységében felújították, korszerűsítették a vágócsarnokot. A munkálatok során szétválasztották a sertés- és a marhavágó vonalat, ezzel lehetővé vált az egyidejű feldolgozás. Képünkön sertéseket vágnak, amelyeket tőkehúsként értékesítenek a boltokban. Apáti-Tóth Sándor felvétel* Lakodalmak ideje Nagy muri volt farsang farkán A nis emberek is elmentek a bálba A farsang ünnepe és szokásköre évszázadok óta vidá- mítja január és február korán sötétségbe boruló napjait. A vidámság, a móka időszaka január 6-ával kezdődött, és hamvazószerdán fejeződött be, amikor reánk köszöntött a húsvétot előlkészítő negyvennapos böjt, ám addig volt ideje mindenkinek, hogy kedve szerint szórakozzon vagy éppen házasodjon, mivel az egyház az adventben — a karácsonyt megelőző időszakban — és a nagyböjtben egyaránt tilalmazta a házasodási. A farsang lett hát a lakodalmak egyik kedvelt időszaka is. Vidám szomszédolás A valamikori farsangok báját elsősorban az adta, hogy ebben a két hónapban ráértek az emberek. Két-három rokoncsalád összebeszélt, hogy együtt mennek farsangolni, közösen keresték fel az atya- fisághoz tartozó negyedik családot. Természetesen nem váratlanul történt az érkezésük, hiszen a vendégfogadóknak meg kellett tenniük a szükséges előkészületeket. A háziak takarítottak, rendezkedtek, még a szomszédból is hoztak ülőalkalmatosságot, hogy minden érkezőnek jusson hely. A kora délelőtti órákban érkeztek a farsangolók, ekkorra a ház asszonya feltette a tűzhelyre az ebédet. Általában kolbászt és oldalast sütöttek, jó bő lével, amihez puha kenyeret, meg savanyúságot kínáltak. A második fogás rétes volt, esetleg pamr puska. A gyerekek ugyanezt fogyasztották, de ők- csemegének kaptak mákos kukoricát, máshol sült tököt. Kövéxsütörtök A felnőttek reggel mézes pálinkát ittak, napközben cukrozott, fahéjas, erős paprikával vadított forralt bort. De mivel a falusi ember soha nem ismerte a tétlenséget, a farsangolás napján is dolgoztak az asszonyok. A legtöbben fontak. Vitték magukkal a guzsalyt, a kócot, az orsót, akinek volt, az a rokkáját sem hagyta otthon. Az ^eladósorban levő lányok zsebkendőket hímeztek, melyeiket az esküvőjükön közeli rokonaiknak ajándékoztak. A férfiak ezt az időt pincézéssel töltötték. A szőlőhegyi vagy a hegy alatti pincék nemcsak bort őriztek, de akadt azokban egy-két szál füstölt kolbász, szakiajtónyi dió, s kínálta magát a fagyos szalonna is. Ha szerencséjük volt, akkor vadnyúJból készítettek paprikást, de ehhez az kellett, hogy az előző éjjel kihelyezett hurok megfogja az élelmet kereső állatot. A legényeknek az istálló maradt. Kártyázásra, álmodozásra, terveztetésre. így jártak január-február hónapokban egymáshoz a rokonok, komák, gyerekkori cimboráik. Igazi nagy mulatságot, vigalmat csak a farsang végén, az utolsó három napban, farsang fankának idején rendeztek. Ez az idő az asszonyoknak dologtiltó volt. Sütni, főzni, vendéget fogadni, ez volt a kötelességük. Az előkészületek már kövércsütörtökön megkezdődtek. Sonkát, kocsonyát főztek, fánkot sütöttek. Készülődtek a legények is. Megválasztották a legénybírókat, akik a háromnapos vigalomról gondoskodtak. Megegyeztek a kocsmárossal, megfogadták a rezesbandát, s elosztották egymás között: ki, mikor látja vendégül a muzsikusokat. Böjt jött a mulatságra Farsang valamelyik délutánján megszólalt a zene, és kezdetét vette a farsangi mulatság. Vasárnap és hétfő a fiataloké volt, de húshagyóked- den, amikor a vidámság tetőzött, már a nős emberek is megjelentek a bálban. Ez a nap egyébként gonoszűző, termésvarázsló nap is volt. Ekkor morzsolták le a vetniva- ló kukoricát, hajnalban megfenyegették a gyümölcsfákat, hogy ha nem hoznak bő termést, egy év múlva kiirtják őket. Amikor elérkezett a húshagyókedd éjfele, a községi bíró is beköszöntött, s botjával megverte a táncterem mestergerendáját, ezzel jelezve, hogy vége a mulatságnak, megjött a böjt. Hamvazószerdán került sor a tél eltemetésére, a templomi hamvaz- kodásra. Nappal csendes volt a falu. A lányok örültek, hogy csizmájukat három áttáncolt nap után lehúzhatják a lábukról. Az asszonyok megbeszélték, kinek sikerült a farsangi párválasztás. Ugratták a legényt Este újra felcsendült a legények nótázása. A falu kocs- márosa — ahol a farsangi mulatságot rendezték —, a költségek elszámolása után áldomáson látta vendégül a fiatalokat. Ugratták azt a legényt, aki a farsangi mulatságban nem választott párt magának: Árpakenyér, zablepény / Mér maradtál vén legény? Január, február. A farsang két hónapja. Biztos lesznek próbálkozások a régi szokások felelevenítésére. Lesznek ezeknek az eseményeknek szervezői is. Ahhoz viszont, hogy rokonok, barátok együtt töltsenek néhány vidám órát, hogy szót értsenek, gondolatokat cseréljenek a viláig, a haza, a lakóhely sorsáról, életéről, nincs szükség külön segítségre. Csak időt kéne rá szakítani. EUiihetik, hogy megéri. F. M. ünnepi hangverseny lesz a ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola nagytermében január 21-én, hétfőn este fél hat órai kezdettel, a zongoraszakos növendékek közreműködésével, klasszikus zeneszerzők születésének 300. évfordulója tiszteletére. Február 23-ig történő megrendelés esetén fceSső gázszerelést és fűtésszerelést árkedvezménnyel vállal a NAGYKÖRÖS! ÉPÍTŐIPARI KISSZÖVETKEZET Nagykőrös, Örkényi u. 13. Telefon: 74; 240. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)
