Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-04 / 2. szám
/ TANÁCSKOZOTT AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ton kiskapukkal, nem pótcselekvéssel értékű ered mén yk i esésre. Várható volt a létszámcsökkenés, valamint az új vállalkozási formák hatására a melléküzemági vagy kiegészítő tevékenység visszaszorulása. Természetesen nem lehetett előre látni az aszályt, s annak következményeit. Elismeréssel nyugtázta a pártbizottság azt a tényt, hogy az üzemek döntő többsége időben hozzáfogott a pártbizottság határozatának végrehajtásához. Az intézkedések eredménnyel jártak. Nyereségük így „csak” kétszázmillió forinttal csökkent. Várhatóan egyetlen mezőgazdasági üzemet sem kell központi eszközökkel szanálni. A jelentős aszálykár ellenére is biztosítani tudták az állatállomány számára szükséges takarmányáén sem lasz könnyebb gazdálkodni A pártbizottság úgy értékelte, hogy az 1985-ös esztendő sem lesz könnyebb az előzőnél. A közgazdasági szabályozók szigorodnak, de nyereség- csökkentő hatásuk a mezőgazdaságban kisebb lesz a tavalyinál, várhatóan tíz százalék alatt marad. Az ipari üzemeknél ” tavalyihoz hasonlóan alakul, mintegy 15 százalékos elvonás érvényesül. Hogyan és milyen eszközökkel lehet alkalmazkodni a megváltozott követelményekhez? — tették fel a kérdést a pártbizottság tagjai. A választ az ipari üzemek már körvonalazták azzal, hogy 1985-ös terveikben magasabb nyereséggel számolnak. Nagyobb teljesítményre vállalkoznak. Az IMI úgy növeli a béreket, hogy közben nem mond le a szükséges beruházásokról, s növelik exportjukat, egységeik önállóságát, nyereségérdekeltségét A dinamikusabb gazdasági növekedés az export bővítését, a műszaki fejlesztést igényid mindenütt. Az a tapasztalat, hagy Pest megyében az ütemek többsége eddig sem mondott le a fejlődésiről. Ma is országos kezdeményezésnek tanúi lehetünk például a Rozmaring Tsz-ben a szövettenyésztésen alapuló, vírusmentes szaporítóanyag-előállításban, a dunavarsányi Petőfi Tsz embrióátültető eljárásánál. a dánszentmiklósi csepegtető öntözési módszernél stb. Jelentős erőfeszítéseket tesznek az exportképes árualapok bővítésére a herceghalmi HUNGAHYB, a TAURINA, a gödöllői búza-borsó, a berne- cebaráti bogyósgyümölcs-ter- melási rendszerekben. A koncentráltan megvalósított beruházások a műszaki fejlesztés területén is jelentős lépés volt a Dunai Kőolajipari Vállalatnál, a Csepel Autógyárban. Hasonlóan elismerésre méltó a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat, a PEMU, az ÉGSZÖV, az Írószer Szövetkezet folyamatos és intenzív fej- . lesztése. Példájuk bizonyítja, hogy a beruháziások csökkentése, a források apadása sem ok a műszaki fejlődés megreOlcsóbban és jobban kel! termelni kedésére. Az anyagi és a szellemi erő mozgósítására mindenütt van mód és mindent meg kell tenni a haladásért. Dr. Rátosi Ernő a vállalatok együttműködésében rejlő nagy lehetőségeket emelte ki, így például a DKV és a DHV harmonikus együttműködésének jó tapasztalatait méltatta. Azt, hogy az energiagondo- kat közösen hogyan tudták mérsékelni. Az energiatakarékosság létszükséglet — fogalmazta meg szigorúan. — Nemcsak a vállalatoktól, de az egyénektől is nagy felelősséget kíván. Nem egyetlen energia- forrás takarékosságáról van szó, hanem valamennyi energiával való okos, ésszerű takarékosságról. Mind az olaj, mind a földgáz vagy a szén frontján az eddiginél hatásosabb takarékosság indokolt, mégpedig kalóriaértékben. A pártbizottság elismerőleg szólott' mindazon erőfeszítésekről, amelyek a DKV, illetve a DHV nex'éhez fűződnek. Az a tény, ahogyan a katalitikus krakküzem határidő előtt valósult meg, s mind a tőkés, mind a szocialista exportját nagymértékben növelni tudta, szállítási gondjai ellenére hozzájárult a népgazdasági eredményekhez. Dicséretet érdemel. 1 A pártbizottság kifejezte, hogy most, amikor a beruházásokat korlátozó intézkedések nyomása kissé csökken, a források mind nagyobb hányadát célszerű a műszaki fejlesztés szolgálatába állítani. A vállalatok és a szövetkezetek eladósodása, a korábban felvett hitelek terhei idén már nem nőnek, egy-két év múlva pedig csökkennek. A növekvő amortizációs alapok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a beruházások már idén is megközelítőleg két százalékkal bővüljenek. Az anyagi és a szellemi tőkét társítva, amely jelentős a megyében, gyorsíthatja a műszaki fejlesztést. Kivált eredményes lehet ez, ha mind anyagilag, mind erkölcsileg nagyobb elismerésben részesülhetnek. — És a család mit szólt? — Hajnali háromkor hoit- fáradtan értem haza, először édesapám és édesanyám szerzett tudomást a dologról, bár nekik is jó 20 perc kellett, mire felfogták, hogy mostantól öt unokájuk van. A nagy- fiam — Norbert, hatéves — fölébredt, s feltette a már annyiszor hallott kérdést: — Tes ók vannak? — Igen — feleltem. — Három? — Nem, négy... — Mama, négy tesóm van! — rohant be a''szüléimhez. — S mi történt azóta? — Ismerősök, ismeretlenek gratuláltak, újságírók kerestek, óriási a roham. Sokan ajánlottak segítséget, a helyi tanács például tízezer forintos rendkívüli segélyt, s azt, hogy segítenek ötszobásra cserélni kétszobás családi házunkat, amelyikbe még be sem költöztünk. Azt szeretném, ha i és i’etra édesanyám, akinek egy éve van hátra a nyugdíjig — a Taurusban dolgozik — gondozónőként segíthetne. Mert három csemetére számítottunk, a Lenin körúti játékboltban már beígérték a háromszemélyes gyermekkocsit. Biztosan megoldják majd, hogy négyszemélyes is legyen ... Bútorunk azonban csak egy szobányi van, s hiányzik még sok háztartási eszköz, felszerelés. Tervezik a névadót A 100 éves étterem vezetője, Varga Gábor nevetve mondja: ilyen eég a miénk. Nekem háromévesek az iker fiaim, Csápé László felszolgálónak kéthónaposak az ikerlányai, s most Bakóéknál született négyes iker. A munkahelyi kollektíva tegnap kis ünnepség keretében adta át a Münnich Ferenc és Ságvári Endre brigádok tagjainak ajándékát, huszonháromezer forintot. A Belvárosi Vendéglátó Vállalat KISZ-bizottsága is felajánlott 15 ezret, s akár az éttermi kollégák, társadalmi munkát, hogy berendezkedhessen az immár héttagú Bakó család. Hírünk van arról, hogy segít a KPVDSZ, s a vállalat már tervezi a négyes ikrek névadóját. A Pest megyei Tanács egészségügyi osztálya három évre gondozónőt ad — vágy ha van, akkor a meglévőnek fizetést. S Bakó Sándor elvi engedélyt kapott egy Skoda mikrobusz vásárlására. Mindez csupán a kezdet. De a felaján’ott támogatás is jelzi, ho?y örömükkel nincsenek egyedül a mendei négyes ikrek szülei. Vasvári G. Pál Csekis a pirtauuüa módszereivel A pártbizottság részletesen foglalkozott a pártmunika módszereivel is, amelyek a gazdaságirányítási rendszer változásával szintén módosításra szorulnak. A politika eszközeivel, a meggyőzés, a mozgósítás, az ellenőrzés útján kell biztosítani a határozatok megvalósítását. Az MSZMP-nek mindig ez volt az alapállása. Tegnap mégis azért kapott nagyobb hangsúlyt a pártmunka módszere, mert ritkán, de előfordul, hogy egyes pártszervek a gazdasági vezetője helyett döntenek, vagy olyan feladatokat fogalmaznak meg, amelyek gazdasági döntésnek tekinthetők és felmentik a felelősség alól a gazdaságii vezetőket. Ügy kell eredményt elérni, hogy mindig, mindenütt a pártmunka módszereit alkalmazzuk — hangsúlyozta a testület. Különösen kiemelte a pártbizottság az új vállalatirányítási formák alkalmazásával kapcsolatos tennivalókat. 71 vállalat esetében foglalt állást eddig a megyei párt-végrehajtóbizottság. 21 állami irányítású, 38 vállalati tanácsú és 14 választott vezetősógű vállalat működik majd. Az új irányítás megvalósítására döntően 1985 második felében kerül sor, de lesz, ahol 1986-ban alkalmazzák az új formát. Mindez nagy felelősséget, feladatot ró a pártszervekre, legfőképpen azt, hogy biztosítsák a demokratizmus szélesítését, a vállalati önállóság növelését. A pártbizottság határozatot fogadott el. Olyan határozatot, amely a politika eszközeivel kívánja segíteni az 1985-ös gazdaságpolitikai feladatok megvalósítását, amely közvetlenül a megyei dolgozók élet- és munkakörülményét érinti, de megvalósításával közvetetten az egész népgazdaság hasznát szolgálja. S. Ä. delmezőséggel gazdálkodó vállalatok gyorsabban fejlődhetnek. A Kereskedelmi Kamara budapesti és Pest megyei ösz- szekötő Bizottsága kikérte a vállalati vezetők véleményét az új szabályzókról. Kedvező fogadtatásra talált a tőkés export növelését ösztönző árfolyampolitika, álltalóban egyetértettek az élőmunka-felhasználás terheinek növekedésével, nagyobb vitát a vagyonadó nyereséget terhelő változtatása váltott ki. Gond a kevésbé hatékony vállalatoknál keletkezik, másrészt a tröszti vállalatoknál, gyáraknál és gyáregységeknél. A vállalatoknál és a szövetkezeteiknél egyaránt gondosan mérlegelik a bérszabályozás formáinak hatását és nagy felelősséggel készítik elő döntéseiket. kedni. A megyei, de a helyi párt- és állami vezetés is mindenkor jó támasza, partnere volt a tenni kész gazdaságoknak. Ezután is a kezdeményező, a törekvő gazdaságok mögött állanak. A példák is bizonyítják, hogy az összefogás a tisztességes, jó célok érdekében sikerre vezet. Továbbra is érvényes a határozat tető rendeletek is. A változások alapvetően a kívánt irányba módosítják a vállalatok érdekeltségét. A feltételek azoknak a gazdálkodó egységeknek kedveznek, amelyek kisebb vagyonnal, kevesebb eszközzel nagyobb eredményt érnek el. Az átlagosnál magasabb jöveösszességében értékelve a tavaly januári párthatározatot, megállapítható, jó programot adott a megye üzemeinek, gazdaságainak. Ez a határozat jelenleg is érvényben van, további két-három évre összefoglalja a teendőket. Idén is nagy, nehéz megoldandó feladatok várnak a megyére. Vannak olyanok, amelyek már most láthatók — mondották a pártbizottság tagjai —, így a többi között o szakcsoportok és más új vállalkozási formák beilleszkedése a gazdasági stabilitás programjába, vagy a munka szervezettségével és a gazdálkodási fegyelemmel kapcsolatban. A megyei párt-, társadalmi és állami ellenőrzés tapasztalatai azt jelzik, hogy a gazdasági életben nő a különböző vétségeik, szabálytalanságok száma. Az átfogó ellenőrzések során a gazdálkodó egységek 70 százalékánál találtak hiányosságot. Ihászi József a mezőgazdaságról szólva erősítette a tényt: nagy a bizonylati fegyelmezetlenség. S hasonló a helyzet az új vállalkozásoknál is. A társadalmat irritáló, a közerkölcsöt romboló jelenségek nehezítik a politikai, s a gazdasági célok megvalósulását, a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítését, sértik az életszínvonalpolitika alapelveit Jogosan váltják ki a lakosság döntő többségének ellenérzését. A kedvezőtlen jelenségek okai sokrétűek, összetettek — állapították meg. A jelenségek kialakulásában, elterjedésében — mondották —, gazdasági, tudati tényezők is közrejátszanak. De összefüggnek az élet minden területén tapasztalható lazaságokkal, a szabályozás és ellenőrzés hiányosságaival, a vezetés gyengeségeivel is. A belső szervezetlenség, a bizonylati fegyelem megsértése is lehetőséget teremt a visszaélésekre. A gazdálkodó szervezetek és intézmények jelentős részénél hiányzik a közvagyon megkárosításával, a jogtalan előnyök révén szerzett jövedelmekkel szembeni nyílt és következetes fellépés. Az alapszervezeti beszámoló taggyűléseken a kommunisták egyértelműen igényelték, hogy a vezetés rendszeresen foglalkozzon üzem- és munkaszervezéssel, a munka tervezésével, a gazdálkodási fegyelem ellenőrzésével. Számítsanak jobban a kommunistákra, a munkájukat lelkiismeretesen végző dolgozókra. Nincs minden rendben a teljesítmánny és a jövedelem között sem. Az ösztönzés politikai kérdés is. Korábbi párt- bizottsági ülésen már megfogalmazták és most ismételték: a kisvállalkozó,sokat reális igények kielégítésére, ténylegesen elvégzendő feladatokra alakítsák meg. Nyomatékosan felhívták a vállalatvezetők figyelmét arra, hogy a kifizetett jövedelmek mindig legyenek arányban a teljesítménykövetelményekkel. S ezt minden területen érvényesítsék. A fő munkaidőben is! Az MSZMP Központi Bizottságának 1984 április 17-i állásfoglalása a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének feladatairól kedvező visszhangot váltott ki. A többi között az, hogy a gazdálkodó egységek legyenek érdekeltek a teljesítmények növelésében; az árak a társadalmilag indokolt ráfordításokat fejezzék ki, s ne lehessen érvényesíteni a munka szervezetlenségéből, a rossz minőségből származó többletköltségeket; a vállal átok maguk döntsenek a rendelkezésre álló jövedelem fe1 basznál á sáról. Már megjelentek az idei szabályozó változásokat ismermennyiséget, s törlesztették az esedékes hiteleket. Dacára, hogy tizenkétezer ember vált meg a szövetkezetektől — ez nem okozott politikai feszültséget. Az eredményekért méltán érdemelték ki tegnap a mezőgazdaságban dolgozók a pártbizottság köszönetét. Az ös&zeredmény elismerése mellett azonban megállapítható, hogy e területen is nagy a differenciálódás. A szabályozók szigorítása és a gazdálkodást nehezítő egyéb tényezők leginkább azokat az üzemeket sújtották, amelyekben sok kiegészítő melléküzemági tevékenység folyt. A differenciálódás attól is függött, hogy milyen a kiegészítő tevékenység szerkezete, az irányítás és az ellenőrzés színvonala. Az agglomerációban működő nagy szövetkezetek nehéz helyzetben kezdték már eleve az 19J4-es évet. Így például a fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet tal- ponmaradása többekben kétséget ébresztett. A szövetkezet magatartása, az, hogy késedelem nélkül felülvizsgálta a helyzetét és megtette a szükséges intézkedéseket — lerövidítette a bajból való kilábalás idejét. A gazdaságtalan tevékenységet megszüntették, leépítették a szükségtelen munkaerőt, átszervezték az üzemet, az egész szövetkezetben bevezették a teljesítménybérezést drasztikusan csökkentették a költségeket. A létszám negyven százalékkal csökkent, az árbevétel is mérséklődött, de az egy dolgozóra jutó nyereség megkétszereződött. Töprengés helyett a sikeres cselekvést választották. Ilyen és hasonló intézekések- mek köszönhető, hogy a 16—18 nehéz helyzetbe jutott szövetkezetnek sikerült talpon maradnia, köztük a hernádi és a ráckevei szövetkezeteknek is. rábban a legjobbak közé tartoztak. Megemlítették az Óbuda Tsz-t, az ácsai, a dunavarsányi vagy a gyáli szövetkezeteket. Kimondotta a pártbizottság: késlekedni, a szükséges intézkedéseket halogatni senkinek sincs joga. Valamennyi gazdaságnak kötelessége mielőbb hatásosan intézőé ez nem jelenti, hogy a határozat végrehajtásánál nem lesz „fogcsikorgatás”. Ami arra utal: 1985-ben is minden kis eredményért keményen meg kell küzdeni. Jogos, az a felvetés — ezt fejezte ki felszólalásában Csapó Sándor is —, hogy a szövetkezetek termelési költségei nagyon megemelkedtek, akár az energia, akár a műtrágya és a növényvédő szerek árát tekintjük. Ugyanakkor ezeket a saját áraikba nem tudják beépíteni. Arra kell törekedni, hogy érdemes legyen állatot tenyészteni, növelni a gyümölcstermesztést vagy a zöldségtermesztést. Szó volt az állattartó telepek korszerűsítéséről is: a rekonstrukció ideje elérkezett, ráadásul nem az a feladat, hogy az 1970-es állapotokat rekonstruálják, ahol lehetőség van korszerűsíteni kell, áttérni a mai technikára, technológiára. Ellentmondás azonban, hogy a rekonstrukció csaknem annyiba kerül, mint valaha a beruházás! Bármennyire ütközik e témában a szövetkezeti érdek a népgazdasági követelménynyel, az utóbbinak kell érvényesülnie. Vagyis nem lehet eltekinteni a korszerűsítéstől. Csapó Sándor külön felhívta arra a figyelmet, hogy különösen a sertéstelepeknél sokféle technológiát alkalmaztak a korábbi években, egységesebbé kellene tenni azokat, mert sóikba kerül ez a sokféleség és az eredmény is kisebb. A pártbizottság elismerve az eredményeket, hangsúlyozta, hogy nem minden üzem ismerte fel időben a megváltozott körülményeket és jelentős különbségek tapasztalhatók a reagálás gyorsaságában is. A késlekedés következményeinek alátámasztására szolgált a ceglédi Lenin Tsz példája, ahol tavaly augusztusban is csak a városi pártbizottság fellépésére hoztak intézkedést veszteségeik mérséklésére, holott ha januárban teszik ugyanazt, további milliókat menthettek volna meg. Nagy erőfeszítésekre volt és lesz ezután is szükség a talpon maradáshoz a megváltozott körülmények között olyan gazdaságokban is, amelyek kolbászt József a TESZÖV segítő munkáját értékelte abban a folyamatban, ami a mezőgazdasági üzemek megerősödéséért folyt. Ügy érzi, mondotta, hogy idén is sok feladat megoldásában kell közreműködniük. Különösen azok a szövetkezetek küszködnél:, amelyek korábban nagy beruházásokba fogtak. Egyetértett a pártbizottság azzal a megfogalmazással: mindenki optimizmussal kezdhet az 1985-ös tennivalók végrehajtásához —, Ajondokkal küszködő vál- lalatknak gyorsabban kell feltáni a kedvezőtlen tendenciáid, a gondokat. Progra- mokt kell készíteni a kilábalása A megoldások közül — hansúlyozták a testület tagjai - azok látszanak célravezetők, amelyek a termelési szerezet jövedelmezőség szerin felülvizsgálatára, a vesz- tesges vagy kevésbé jövedelméé tevékenységek felszámítására, az erőforrásokkal vaí takarékosabb gazdálkodóra irányulnak. Ebben tartó megoldást kiskapuk keresőével, pótcselekvésekkel nem laet találni. A nehéz helyzet- bn levő vállalatok most már isnételten kérik — és sajnos, Ojifear támogatókra is találok —, hogy alakulhassanak á költségvetési üzemmé, s a ímácsoic így vállalják a kapa- etás átmentésének a költségeit egy elképzelt jobb idő- izakra. A pártbizottság erre iem lát lehetőséget, nem más erhére kell megoldaniuk a .ajót gondjaikat. A mezőgazdaság helyzetét srtékelve a pártbizottság istiét az 1984 januári pártbi- :ottsági határozatra utalt. Visszaidézte azt a gazdasági és íolitikai légkört, amelyben ez i határozat született. A tavaly régbement folyamat és a bekövetkezett események nagyon s alátámasztják, hogy meny- ryire indokolt volt akkor leg- őbb feladatként megjelölni a /azdasági stabilitás megőrzőét, az úgynevezett talpon- naradást. Már akkor számíta- ti lehetett egymilliárd forint jelent majd. Exporttevékenységük is biztató. Szocialista brigádjaik, tisztességes dolgozóik — úgy, ahogy a pártbizottság is megállapította — az egész népgazdaság hasznára vannak. Az ügyeskedőket, a konjunktúralovagokat pedig igyekeznek kirekeszteni maguk közül. A pártbizottság az építőipar tevékenységét értékelve megállapította, hogy e területen még erőteljesebben érvényesül az üzemek közötti differenciálódás. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat kikerült az alacsonyabb hatékonyságú vállalatok köréből, és 1984-ben tovább növelte nyereségét. A mély- és útépítésben dolgozó vállalatok azonban a megváltozott körülmények között nehezen találják meg a kivezető utat. (Folytís az 1. oldalról.) növekedő értek el, különösen a kislvetkezetek munkáját kísér nagy siker. Örömmel szóltrról, hogy stabilizálódott aitszám, megszűnt a nagy elvidorlás. Természetesen az ári szövetkezetek is küszködik gondokkal. Szükséges a rmékek minőségének javítása, Politikai munkával el kell rni — mondotta —, hogy eíödjön a mozgalmi jelleg kisszövetkezetekben is. Nénly szövetkezet alacsony atékonysággal dolgozik. Aiépítőipari szövetkezetek pia beszűkült... Mindennek ilenére — hangsúlyozta a ISZÖV megyei elnöke —, opmizmussal kezdték az 1985-Ö esztendőt: kilenc százalékú kívánják emelni termelés eredményüket, amely mints' hatmilliárd forintot
