Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-15 / 11. szám
mr « Jim. > r.t 1985. JANUAR 15., KEDD A csilingelő üzem így is hívhatták volna a REMIX Rádiótechnikai Vállalat val- kói üzemét, ahol nemrég még bim-bam csengőket is gyártottak. Jelenleg apró áramkörök készülnek itt. Mint a képen látható, oly kicsik, hogy mikroszkóp alatt forrasztják a parányi alkatrészeket. Trencsényi Zoltán felvétele Kongresszusi irányelvek Elnökségi ülés ► A Hazafias Népfront Országos Elnöksége hétfőn Kállai Gyula elnökletével ülést tartott A testület — Pozsgay Imre főtitkár előterjesztésében — megvitatta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának XIII. kongresz- szusi irányelveit és úgy határozott, hogy az elnökségi ülé sen, valamint az elmúlt hetek ben megtartott népfront-testű leti regionális vitákban elhangzott véleményeket, javaslatokat eljuttatja a párt Központi Bizottságának. A hétfői elnökségi ülésen felszólalt: Ádám Antal, Ben- csik István, Fekete Gyula, Gál László, László Andor, Lékai László, Pethő Tibor, Rónai Rudolf, Szalayné Pásztor Gab riella, Sze'mők József. Csellengés helyett klubélet Fegyverrel ismerkedő fiatalok A kívülálló számára nagy élményt jelent, ha ellátogathat a Péceli Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetbe. Már hogyne lenne az, amikor az iskola udvarán levő ólakban a Tóbi nevű kameruni kecske hízeleg az őt gondozó tanulóknak; gágognak és sziszegnek a ludak, a Peti névre hallgató kacsa alig várja, hogy valamelyik fiú vagy leány kézbe vegye; gőgös pulykák és szerény tyúkok, tarka nyu- lak és fehér egerek, mázsás sertések és tengeri malacok lesik a jövő-menőket. Látogatásunknak a célja azonban nem az állatkerti szakkör eme birodalmának a megtekintése volt: azt tudakoltuk, hogy a tanintézetnek a Magyar Honvédelmi Szövetség által támogatott honvédelmi klubja mit jelent a "riévelő munkában. Mi is az a háború? Kovalszky Ede igazgató azzal kezdi tájékoztatóját, hogy az intézetben 305 fiú és leány tanul, túlnyomó többségük Pest megyéből került ide, ahol három év alatt állatgondozói szakmunkás-bizonyuványt szerezhetnek. A szarvasmarha- tenyésztés szakikéi)zeit dolgozói kizáró^ig a fiúk közül kerülnek ki, a baromfitenyésztők között viszont a lányok vannak 80 százalékos arányban. Hetenként váltakozik az elméleti és a gyakorlati oktatás. ez utóbbi a Monori Állami Gazdaságban és a Rákosmezeje Termelőszövetkezetben történik. Az intézethez tartozó hajdani kastélyépületben egy 130 személyes kollégium található. A tanárok és nevelők az igazgatóval együtt évek óta arra törekszenek, hogy a tanulók szívesen töltsék szabadidejüket is az intézet területén. S hogy ez a cél nem el- érthetetlen, azt nemcsak az évszázados fákkal ékeskedő hatalmas parkban kialakított sportpályák, s a tágas sport- csarnok látványa sejteti velünk. Meggyőződhetünk róla, hogy a honvédelmi klub nagy pincelőterén is szívesen múlatják az időt a fiatalok. Bikádi István tanár, az iskola párttitkára, s egyben a honvédelmi klub titkára is. — Intézetünkben harmincán foglalkozunk a gyerekek oktatásával és nevelésével. 19 tagú pártszervezetünkben 12-en tanárok vagyunk. Természetes tehát, hogy nagyon fontosnak tartjuk a gyerekek szocialista hazafiságra való nevelését. Szerencsére ők személyes tapasztalatukból nem tudhatják, mi a háború. Kötelességünknek tartjuk viszont, s erre taggyűlési határozatot is hoztunk, hogy megértessük velük: amit társadalmunk alkotott, annak gyarapítására és megvédésére egy'.ránt képesnek kell lennünk. A pincehelyiségben már várnak bennünket azok a fiúk és leányok, akik a klub leglelkesebb aktivistái közé tartoznak. Itt van az érdi Farkas Éva, aki az iskola KlSZ-bizottságának a titkára is. Kálmán Olga tavaly első lett az összetett honvédelmi verseny Pest megyei döntőjében. A budapesti Hosszú Márta és Vuleta Zsuzsa, valamint az abonyi Tóth István és a törteli Angyal Zoltán ugyancsak a tehetséges lövészek közé tartoznak. A vecsésl Katona László bevallja: azért lett tagja a honvédelmi klubnak, mert annak motoros szakosztályában megtalálja kedvenc időtöltését. A díjakkal visszatérnek A pincefalakon színes fotókból készült tablók sorakoznak, megörökítve az intézet honvédelmi napjainak eseményeit, a tanulóknak az összetett honvédelmi és a honvédelmi kispuskalövészeti verse- myekerr 'való "szereplését, sikereit. — Ezek a versenyek hétvégeken vannak, s bizony egyikmásik gyereket nem könnyű rábeszélni, hogy a hazautazás helyett a versenyre jöjjön velem — mondja Bikádi István. — De amikor a díjakkal visz- szatérünk, mondogatják: de jó, hogy mégis elmentünk. Az intézet és Pécel nagyközség kapcsolata a honvédelmi nevelő munkában példamutató, s ez szinte nem is lehet másként, hiszen a nagyközségi klub titkára, dr. Szekeres András tanár, az intézet kollégiumának az igazgatója. Az általános iskolások lövészetét is ebben az intézetben bonyolítják le ifj. Kovalszky Ede és Tusnádi György vezetésével, s az intézet néhány másik tanára most készül a lövészetvezetői képesítés megszerzésére. Könnyebb a seregben » A nagyközség MHSZ-élete ugyancsak most van fellendülőben. Szeptemberben avatták fel a 18 lőállásos fedett főteret, a hozzátartozó helyiségekkel együtt. Ez a létesítmény — többek között — a szakmunkásképző intézet tanulóinak a társadalmi munkájával épült. — Gyakran megesik, hogy a különböző lóversenyeken egykori tanulóinkkal találkozom — emlékezik Bikádi István. — Kiderül róluk, hogy munkahelyük honvédelmi klubjában folytatják azt. amit nálunk elkezdtek. Máskor meg azt mondják el a katonai szolgálatukat teljesítő fiatalok, hogy az itt szerzett elméleti és gyakorlati ismereteiket jól tudták hasznosítani a seregben. Mindez arra vall, hogy a négy éve működő honvédelmi klubunk érezteti a hatását még akkor is. amikor tanulóink, szakmunkás-bizonyítvánnyal a zsebükben, már régen elköszöntek tőlünk. Cseri Sándor Gyálon nem adják fel A nehezebb, de járhatóbb úton A jó teljesítménynek, melyet mezőgazdaságunk az utóbbi években elért, mindig is az előregondolkodás, a terv- szerűség volt az alapja. Ez ad értelmet a szorgalomnak, az igyekezetnek, serkenti a tett- rekészséget, a vállalkozókedvet, ad teret az emberi többet, akarásnak. Szükség van erre, mert ami két éve vagy tavaly elegendő volt, az idén már kevés és még kevesebb lesz jövőre. A gyáli Szabadság Tsz Dó- zsa-majorbéli pártirodájában beszélgetek dr. Nyemcsok János elnökkel, Szóládi József főkönyvelővel, s Csipái Ferenccel, a pártbizottság titkárával. Jóllehet a gazdaság jobbára kiköltözött a fővárosból, mégis Pestimréhez és Soroksárhoz kötődik az 1977. január 1-én, más gazdaságokkal egyesült termelőszövetkezet történetének megannyi fontos eseménye. A pártiroda ablakából kitekintve rálátni az ipari üzemekre, amelyek nem is olyan régen még szinte gond nélkül fiadzták a pénzt. Ám az energia és termelőeszközök árainak emelkedése, valamint a megrendelések csökkenése miatt már a nagyobb erőfeszítések árán is kevesebb hasznot hajtanak. A termelőszövetkezet szőkébb érdekeltségi körében 1983-ban másfél milliárd forint volt az árbevétel, amiből 320 millió forint jutott az alaptevékenységre, míg az ipari tevékenységeik csaknem 1,2 milliárd forintot hoztak. Gyenge földeken — Miként több más, a fővárosi agglomerációban gazdálkodó téeszben, a mi mező- gazdasági alaptevékenységünk is veszteséges vállalati szinten — tájékoztat az elnök. Magam is jól ismerem a táját, a szövetkezet első számú vezetőjének nemigen kell magyaráznia, hogy a 2900 hektár összterület bármelyik szegletét vizsgálva sem találni jó minőségű földet. Értékük nem éri el a 19 aranykoronát. Szóládi József főkönyvelő valahonnét mégiscsak előkerít egy kimutatást, melyből kiderül, hogy az 1983-as 115 millió forintos nyereségnek jó, ha 60—65 százaléka realizálódott tavaly. Mert legalább 30 millió forintot vittek el az új szabályozók, további 5—6 milliót az , évközi -áremelések, és mintegy 4—5 millió forint Egészségünk csak egy van A tüdőgyógyász - a dohányzásról Beszélgetőpartnerem dr. Tengelyi Vilmos, a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet igazgató főorvosa. © Látja főorvos úr, most is Itt a cigaretta a számban ... — Őszinte legyek? Nem akarom ijesztgetni. Ugyanis alig tudnék mondani beteget, aki fiatal korában, még egészségesen ettől leszokott a dohányzásról. Inkább a tényeket sorolom, azok önmagukban is eléggé rettentőek. A XVII. század óta egyenletesen nő a világon a dohányfogyasztás, tavaly a nikotin élvezői közül mindegyikre több mint két kilogramm nyers dohány jutott. Cigarettában ez a mennyiség: négybilliárd. S hozzáteszem: hazánk lakosai a cigarettaszívók világranglistáján a negyedikek. 9 Mint orvos, naponta találkozik a következményekkel, összefoglalná ezeket? — A dohány és a papír anyagai, égéstermékei — a nikotin és a társalkaloidái, a széndioxid, a kátrány, a krezol, a hidrogéncianid, a fenol — hat az idegrendszeren kívül a mellékvesékre, a szívre, a tüdőre, a mirigyek és emésztőszerv- rendszer működését befolyásolja. Az ártalmakra legérzékenyebb a szív, a medence és a lábszár erei, valamint a hörgők és a tüdő. Hadd szóljak ez utóbbiakról. Néhány év után majdnem minden dohányosnál kialakul az idült hörghurut. Azután romlik a hörgők öntisztulása, a nyálmirigyek és az ugyancsak váladékot termelő kehelysejtek (ezek a hörgőkben vannak) működése károsodik, a légcső és a hörgők csillószőrös sejtjeié szintén. S az ma már bizonyított, hogy a tüdőrák kialakulásának okai között vezető szerepet foglal el a dohányzás, noha még ma sem tisztázott, hogy a cigaretta égéstermékei közül melyik a leginkább rákkeltő. • S hogyan alakul ki ez a kór? — A hörgőkben keletkező hámelváltozással kezdődik. A' csillószőrös sejtek degenerálódnak, elfajulnak. Ezek kóros szaporodásában nyilvánul meg a tüdőrák. • Mit mond erről a betegségről a statisztika? — Azt, ami a saját tapasztalatom: 10 éve 100 ezer lakos közül esztendőnként 30-an betegedtek meg tüdőrákban, tavaly negyvenen. Változott a férfiak és a nők aránya is, míg egy évtizede 10 újonnan megbetegedő közül egy, tavaly már kettő yolt nő. • Csökkenti-e a veszélyt a füstszűrös, vagy a nikotinszegény dohány? — Vitatott. A filter ugyan egyes anyagokat kiszűr, ám a szakirodalom szerint ennél az elégtelen égés termékei rák- keltőek. A tapasztalat az, hogy a nikotinszegény cigarettából többet szívnak az emberek. S napi öt-hat szál már elég ahhoz, hogy a vérben — mert a káros hatásokat a véráram közvetíti — földúsuljon a nikotin. A többi kiürül a szervezetből, de tény az, hogy a naponta elszívott cigaretta mennyiségével egyenes arányban nő az infarktus, s még több más kór gyakorisága. Egészséges cigaretta tehát nincs. • Főorvos úr, dohányzik? — Nem, sohasem szívtam. A legjobb rá sem szokni, a gyerekeket, a tanulókat, a fiatalokat kellene meggyőzni arról, hogy ők még megóvhatják egészségüket. Leszokási recept? Bármilyen formát is választ az ember,, erős - akarat, erős elhatározás kell hozzá. Segíthet orvosság, tea, újabban kísérleteznek rágógumival is (ezek helyettesítik a dohányízt, vagy a cigarettázáskor kellemetlen ízérzetet okoznak); a körzeti orvos is felírhatja a gyógyszert. Száz leszokással kísérletező ember közül átlagosan 25-nek sikerül. Megéri... V. G. P. veszteség származott a zöldségfélék érték alatti eladásából. Ezt összeadva bizony szép summára rúg. — Az állattenyésztés? — A pénzünknél maradunk. Igaz, csak baromfival és juh- tartással foglalkozunk, így jobban van mód a korrigálásra, ha valahol baj van. — Tudtuk mi már tavaly hogy az 1984-es év sem lesz könnyebb, mint az előző — veti közbe Csipái Ferenc. — A gazdasági szabályozók, a piaci hatások mind nagyobb és következetesebb munkát kívánnak a szövetkezet minden dolgozójától. Közös akarattal — A lehetőségekhez mérten igyekszünk a termelési struktúrát változtatni — magyarázza a szövetkezet elnöke. — Ennek köszönhető, hogy árbevételünk 1984-ben sem lett kevesebb, mint volt 1983-ban. Nem csökkent az előállított áru mennyisége sem, csak a jövedelmünk. De ha jól utánanézünk, még az sem jelentősen, mert 200 dolgozóval kevesebben termeltük meg a növényeket, állítottuk elő az ipari termékeket. Summázva, ez annyit jelent, hogy amilyen arányban nőttek a nehézségeink, majdnem annak arányában javult a munka hatékonysága is. Mivel a gazdasági szabályozók néhány éve lehetővé teszik a piacokhoz rugalmasan alkalmazkodó, új szervezetek létrehozását, tar valy megalakítottuk első leányvállalatunkat Gyálépszer néven. Az új vállalatnak nincs termelésiadó-befizetési kötelezettsége, így lehetőség van az árak mérséklésére, ezáltal a versenyképesség fokozására. Az új gazdasági egység ‘az általunk adott tőkével gazdálkodik, dolgozói pedig továbbra is a termelőszövetkezet tagjai, adózott nyereségéből mi is részesedünk. Ugyanakkor az alapítással megszabadult a gazdaság egy sor nehezen áttekinthető feladattól és felelősségtől. Ezenkívül két lő vállalkozói és 14 mellékfoglalkozású szakcsoportot alapítottunk. Tevékenységükért a sző-, vetkezet vállalt kezességet. És csak addig maradhatnak fenn, míg eredményesen működnek. — Valóban, változatlanul az iparunkra hárul, hogy megteremtse a szövetkezet gazdálkodásának alapjait — erősíti Szóládi József főkönyvelő. — Áll ez a fejlesztési, a részesedési, a kulturális alapra egyaránt. Gondot jelent azonban, hogy megannyi akadály is fékezi a munkát. Amíg korábban az ipari üzemeink válogathattak a megrendelések között, mára megfordult a helyzet. Vagyis a munkakínálati piac átalakult munkakeresleti piaccá. Az okok szerteágazóak. Elég csak az üzemi vgmk-k létrehozását említeni, amivel az állami nagyiparban valamelyest csökkent a munkaerő- hiányból adódó stressz. Amit korábban a termelőszövetkezetek, most az ipari gazdasági munkaközösségek végzik el. — És mi lehet az ellenszer? — A nehezebb körülmények közepette is hitel nélkül gazdálkodik szövetkezetünk. Ez arra készteti az embereket, hogy lépten-nyomon éljenek az adódó lehetőségekkel, amelyek növelhetik a nyereséget. Nagy ipari vállalatokkal kötöttünk hosszú távú szerződéseket bérmunkára. Ez némi biztonságot jelent. A Csepel Jármű- és Konfekcióipari Gépgyárnak például 320 ezer kerékpárkerekét szerelünk össze évente. Az ipari kisru- gókat több mint ötven nagy- vállalatnak szállítjuk, évente 35 millió forint értékben. Partnerei vagyunk a Videotonnak, az Ikarusnak, és voltunk az Irodagépgyártó Vállalatnak. Ez utóbbira azonban nagyon ráfizettünk. Az Irodagépgyártó Vállalatot jogutód nélkül felszámolták, és ez egymillió forintunkba került. Futunk a pénzünk után, apóit talán sohasem kapunk meg. A másik, amit sérelmesnek tartunk, hogy a Budapest kenyérellátásában is besegítő sütőüzemünk nem kapta meg a bérpreferenciát a fővárosi tanácstól, másokkal szemben. A kevesebb jövedelem, a növekvő adók, a közgazdasági szabályozók elvonó jellege, meglehetősen nehéz jövendőt sejtet. Ám a gyáli Szabadság Termelőszövetkezet tagsága nem hagyja magát. A szorító helyzetből is megtalálják a kiutat. Versenybe hívtak — Energiaracionalizálási programot hajtottunk végre — veszi vissza a szót az elnök. — Az Aszfaltútépítő és Autó-, 1-cer Vállalattal közösen gázvezetéket építettünk Gyálon, amiről a lakosság is lecsatlakoztathatja az olcsó energiát. Mindez 10 százalékkal csökkentette az energiaköltségeket, ami 4 millió forint megtakarítást jelent évente. Mindamellett számítunk a több mint 100 szocialista brigád kezdeményező készségére. Az elsők között csatlakoztunk hazánk' felszabadulása 40. évfordulójának tiszteletére tett munka verseny-felajánláshöz, és versenyre hívtuk a többi szövetkezetei is. Ismerjük népgazdaságunk helyzetét. Nem a kötelezettségek alóli kitérést keressük, sokkal inkább azt, hogy a mi szerény eszközeinkkel hogyan járulhatunk hozzá az egyensúly javításához. Az alaptevékenység fejlesztésére 230 millió forintot fordítottunk 1980 óta. És főként azért, hogy minél több zöldség, gyümölcs, hús, tojás jusson a főváros lakosságának. Mivel ősszel 40 vagonnyi zöldségfélét nem tudtunk értékesíteni, betároltuk, és a tavaszon kerül majd piacra. Az áru készletezését a forgóeszközök átcsoportosításával oldjuk meg. Az ipari tevékenységben olyan termékek előállítására helyezzük a fő hangsúlyt, amelyeket csak importból lehetne beszerezni. Például az építkezésekhez szükséges szigetelőanyagokat, a papírgyárakban fellelhető hulladék anyagokból állítjuk elő. A felszabadult termelőkapacitásainkat máshol próbáljuk hasznosítani. A Mátravidéki, Erőművel kötött szerződés értelmében erő- és szállítógépeink az elhagyott bányák helyének termővé tételében vesznék részt. Ez is pénzt jelent. Róna Zoltán Finiséhez érkezett a cukor- gyártási kampány. Vasárnap néhány helyen már elkészültek a tervezett cukorrépamennyiség feldolgozásával, több üzemben azonban még legalább 8—12 napi munka hátravan. Az idényben eddig mintegy 3,8 millió tonna alapanyagot használtak fel a cukorgyárak, még körülbelül 140 ezer tonna vár feldolgozásra. A mostani kampány idején a korábbi évekhez képest is általában jó ütemben dolgoztak a gyárak, a termés megfelelő volt, s így összességében a tavalyinál valamivel több cukrot állítanak elő. Vasárnap az ercsi cukorgyárban az utolsó tonnákat dolgozták fel, s ezzel véget ért a 117 napig tartó kampány. Az ország más körzeteiből, Kábáról, Szolnokról, Kaposvárról és Ácsról is hoztak ide alapanyagot, így a tervezettnél 34 százalékkal több répát dolgoztak fel. A többletmunkát az tette lehetővé, hogy korábban 47 millió forintért felújították a gyár berendezéseit, növelték a kapacitást. A kampány során összesen 30 ezer vagon répából 29 600 tonna cukrot készítettek. Búfejező szakasz Cukorgyártási kampány
