Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-14 / 10. szám
LLOI ina A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM. 10. SZÁM 1985. JANUÄR 14., HÉTFŐ Äiiami és misnkáltatdi segítség A jogot a vállalat, ők az igényt A madarak ösztönök, az emberek pénztárcájuk szerint Lakni mindenkinek kell valahol. A lakások pedig ritkán adódnak maguktól. Példát erre az állatvilágból is vehetünk, közismert a madarak fészekrakása. Mint várható, ott is eléggé eltérőek a feltételek. Az őszapó fészke korántsem tágas lak, éppen csak befér az anya a madártojások fölé. A királyka pedig — mint Schmidt Egon új könyvében olvasom: Miért énekel a fülemüle? — noha Európa legapróbb madarának számít, a magas lucfenyő ágainak sűrűjében termetéhez képest meglehetősen nagy otthont készít. Lehet, hogy ezért nevezik királykának, adódik a laikus kérdése. Húszéves hátrány A madarak ösztöneik szerint építik ilyen vagy olyan fészküket, az emberek pénztárcájuk szerint. Aki túlesett egy építkezésen, valószínűleg élete legnagyobb alkotását készítette el. Már nem is csodálkozik azon, hogy egyes madarak kétezerszer is fordulnak az építőanyaggal, míg befejezik munkájukat. Ha kiszámoljuk, hogy egy átlagos, tizenötezer ikersejttéglás ház felépítéséhez hányszor kell megmozdítani azt a rengeteg anyagot, behozhatatlan előnyre teszünk szert az őszapókkal és társaikkal szemben. A kedvezményes kamatozású lakásépítési kölcsön sokat segít azoknak, akik megkapják. Az állam mellett a munkáltatók is kiveszik részüket a csa- ládalaoítók támogatásából. Tehetségükhöz mérten. Tevékenységükkel azt a célt is igyekeznek szolgálni, hogy ily módon is odakössék a fiatalokat a gyárhoz. — A fiatalok létszámarányuknál nagyobb mértékben részesülnek a lakásépítési támogatásból — közölte az Ipari Műszergyár egyik fórumán Kiss Ferenc, a szakszervezeti bizottság titkára. — De szeretnénk megvalósítani azt a tervet. hogy lakótelepet építünk a vállalat mellé. Sport- és szabadidő-központ kapcsolódna hozzá, a már meglevő létesítmények továbbfejlesztésével. Hmszéves hátrányt szüntetnénk meg ezzel a munkával. Nagy tehertétel a vállalatnak az üzemtől távol, az aszódi lakótelepen éoült régebbi házak karbantartása. Érthető okokból a bennlakók nem lelkesednek azért a lehetőségért, hogy megvásárolhatják azokat. — A vállalatvezetés megszerzi a jogot a teleo melletti földterületre. Tőletek váriuk az igényeket — folytatta Hortobágyi István KTSZ-titkár. — Ma 10—12 ezer forintba kerül egy lakás egyetlen négyzetmétere. Mi vállal juk, hogy ezt az árat lejjebb szorítjuk. Ha komolyan gondolja az a kis közösség az építkezést, amelv’'k jelentkezik, meg lehet csinálni! A rések tágítása Hasonlóan vélekedett dr. Bognár Sándor vezérigazgató is: — Ennél kedvezőbben lakást építeni Magyarországon ma nem lehet. Nem szabad azt a stílust folytatni ebben sem, hogy nem megy. Ha látszik egy rés az akadályok falán, | akkor azt kell tágítani, nem pedig az akadályokat részletezni. Ha úgy gondolják: nem kell egyszerre felépíteni a házakat, továbbfejleszthető épületeket is lehet terveztetni. ' A hozzászólók legfontosabb észrevétele az volt, hogy változtatni kell a támogatások arányán. Ne az kapjon többet a vállalattól, aki egy kész lakásba költözik be, inkább az érdemel nagyobb segítséget, aki maga is építi otthonát. Hasonló alkalomból esett szó a fiatalok otthonteremtéséről a Ganz Árammérőgyárban is. 1981-ben tíz pályakezdő szakmunkás és diplomás fiatal részére a vállalat ifjúsági takarékbetétet nyitott havi 300, 400 forintos részletekkel. Idén a teljes összegeket megkapják, hogy ezzel is csökkentsék a családalapítási gondokat. Jelentős vállalati támogatással, másfél millió forinttal 1982-ben egy 16 lakásos társasház építését kezdték meg, a befejezése a közeljövőben megtörténik. A pénzen kívül építésvezetőt, kedvezményes telekvásárlást és fuvarozást nyújtottak. A lakások felét harminc éven aluli fiatal kapta meg. Kevés a gyermek Témánkhoz kapcsolódik, hogy a Ganz sokat fizet az óvoda és a bölcsőde fenntartására, működtetésére. A színvonalas, szakszerű ellátást Gödöllőn is kiemelten elismerik. A korábbi évekre jellemző férőhelyhiány megszűnt, sőt ma már olyan gondjaik vannak, hogy a kihasználtság száz százalék alatt van. Vajon ennek csak az az oka, hogy csökkent a vállalat létszáma? Balázs Gusztáv Csizmarepesztő hidegben A forgatom most is ment A tiltó lámpa pirosa Bár a nap langymeleg sugaraival simogatta a hófehérbe öltözött megfagyott várost, talajközeiben szinte csizmarepesztő volt a hideg. Persze a BKV cinkotai pályafenntartási főnökségének emberei örültek volna, ha csak a bőr dermed meg a hidegben s nem fémtörés miatt kellett volna kiszállniuk Gödöllőre. A HÉV Szabadság téri megállójában a főváros felé vivő vágánypár egy szakaszát darabolták éppen lángvágóval. A teherautó ott állt az út mentén, rajta az oxigénpalack, a tömlővel és vágópisztollyal a kezében Sipos Sándor hajolt a sérült sínszakasz fölé. A forgalom kicsi volt, nem sokan nézték munkájukat. — Valójában nem síntörés történt, hanem az úgynevezett szigetelőmező hevederje tört el, azt kell kicserélni egy sín- darabbal együtt — kezdte magyarázni Rábát Ferenc, aki rangidőslként vállalta, hogy beszél munkájukról. — Ez a szigeteiőmező-he- veder nekünk egyszerű dolog. — A két találkozó sínvég között szigetelőanyag van beragasztva azért, hogy a sínek elektromosan ne vezessenek. A sínvégek pedig hevederekkel vannak kétoldalról szilárdan összefogva, oly módon, hogy a szigeteltség továbbra is fennmaradjon. Amikor jön a szerelvény és áthalad az utolsó vonatkerék, akkor az összeköti egy pillanatra a két sínvéget elektromosan s az így adott impulzus oldja fel a tiltó lámpa pirosát, s szabad jelzést ad a keresztező for^a'omnak. A kivágott síndarab egyik végénél Benkó Gábor és Csabai Sándor csavarozta helyére az új tagot, míg a másik végében Sioos Sándor kétoldalról a rögzítő hevedereket, s mondta, hogy most nem he- gesztik össze a síneket, mert ahhoz túl hideg van. Majd ha enyhül az időjárás. Erről eszébe jut Rábát Ferencnek, s elmondja, hogy rengeteg ilyen nagy hidegben a munkájuk, befagynak a váltók, eltörnek a hevederek, s bizony egyik hiba sem szolgálja a biztonságos közlekedést, s nekik igyekezni kell, hogy 30 perc múlva el is készüljenek vele. A. L. A. A Galga csalogánya Túrán ismét van helyi rádió Sokan eljöttek meghallgatni Aki vasárnap délelőtt 9 és 11 óra, vagy délután 3 és 4 óra között Túra nagyközség centrumában jár, útitársként kellemes muzsikát kap, majd ismerős hangok töltik be a Bartók teret. — Itt a Bartók Béla Művelődési Ház hangos híradója — csicsergi kedvesen selypítve egy kislány, majd az archív felvételek közül játszanak be egyet: Tóth L. Mihályné, a népművészet mestere énekel. Az utcán éppen templomba siető emberek megállnak egy pillanatra és hallgatják a Galga csalogányának szívet melengető énekét. Három riporter Ezután riportműsor következik, ahol Sára Ferencet, a nagyközség decemberben megbízott új tanácselnökét faggatja egy kis riporter. Majd a Műsorainkat ajánljuk rovat keretében felhívják a figyelmet a nagyközség következő hetének főbb programjaira. Közben a templomban már régen beharangoztak a nagymisére, de sokan még ott állnak a Galga Gyöngye előtt és hallgatják a műsort. Amikor elbúcsúzik a híradó kedves hallgatóitól, elindulok a stúdióba egy kicsit elbeszélgetni az itt dolgozó fiatalokkal. A híradó három főmunkatársa fogad a stűdióteremben: Pecze Tímea és Tóth A. Laura riporterek, valamint Sallai Tibor főtechnikus. Pccze Tímea a mikrofon előtt Hamarosan megtudom, hogy a híradó szeptember óta sugároz rendszeres műsort minden vasárnap, azóta a hallgatók száma egyre növekszik, Ötlettár, szerződés Közművelődési újdonságok Kiállítási ötlettárat állítottak össze a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központban, amely január 17-től tekinthető meg. A kiállításon csaknem százféle új közművelődési kezdeményezést mutatnak be az éredeklődőknek. Országos gyűjtéssel húsz művelődési intézmény, egyesületek és lakóklubok küldték el érdekes anyagaikat a rendezők felhívására. A bemutató főként közművelődési szakembereknek készül, az összeállítók azonban másokra is számítanak, azokra, akikért az ötletek születtek, vagyis a közönségre. Tevékeny részvételre gondolnak. Az ötletsarokba javaslatokat, ajánlásokat, izgalmas kezdeményezést várnak. A megnyitó napján ankétot tartanak, amelynek témája a kistelepüléseken alkalmazható újszerű közművelődési munka. A vendégek a Népművelési Intézet két szakembere, Be- ke Pál és Varga Tamás. Néhány nappal később egy má- si ankétot is tartanak, ennek előadója dr. Buda Béla pszichiáter. Témája pedig a mentálhigiénia. Egy másik újdonság: együttműködési szerződés jött létre a gödöllői művelődési központ és az aszódi Petőfi Múzeum között. A két intézmény kortárs képzőművészeti gyűjtemény létrehozására szövetkezett. A kialakuló gyűjteményt folyamatosan bemutatják, és állandóan gyarapítják. Az anyag alapját a művelődési központ tulajdonában lévő művek szolgáltatják, amelyeket a korábbi években különböző bemutatók alkalmával adományként kapták. Néhány név az alkotók közül: Tóth Menyhért, Lajos Ferenc, Földi Péter, Bada Márta, Szekeres Erzsébet, Bari Károly. Az állandó kiállítás az aszódi múzeumfelújítás előtt álló új szárnyában kap helyet. A tervek szerint a megnyitó májusban lesz. Végezetül arról adunk hírt, hogy megjelent a művelődési központ műsorfüzetének hirdetési melléklete, apró- és egyéb hirdetésekkel, szolgáltatásokkal, közérdekű közleményekkel. A Gödöllő—Pressz ingyenes, a város és környékének közintézményeiben osztják szét, de kapható a művelődési központban is, a portán. A következő számba január 15-ig adható le hirdetés, a művelődési ház pénztárában. még télen Is sokan elálldogálnak a hangszórók közelében, hogy szép muzsikát és áj híreket vihessenek haza magukkal. Légi csata — Melyik volt a legemlékezetesebb riportod? — kérdezem Pecze Tímeát. — A nagyközségünk felszabadulásának ünnepén Dolányi Zoli bácsival készítettem riportot. ö egyike azoknak a szemtanúknak, akik végigélték a háborút és hiteles krónikásai azoknak a nehéz időknek. Zoli bácsitól megtudtuk, hogy 1944. november 27-én kezdődtek meg a harcok községük térségében egy egész napos légi csatával, majd a következő napon utcai harcokkal számolták fel a házak közé beépült taémet géppuskafészkeket, végül a harmadik napon, november 19-én végérvényesen kiűzték a fasisztákat a szovjet katonák. — Községünk felszabadulásának ünnepét a híradóban is emlékezetessé tettük — szól közbe Tóth A. Laura. — Több órás ünnepi műsort adtunk sok riporttal, visszaemlékezéssel és zenével. Talán ez a műsorunk volt a leghallgatottabb. Amikor délután megismételtük, nagyon sokan eljöttek csak azért, még a falu végéről is, hogy meghallgassanak bennünket. Kulturális hónap Laura azután arról beszél, hogy neki is volt egy nagyon emlékezetes riportja. Kókai Zoltánnal, a Galgavidéke Áfész pártalapszervezetének titkárával készítette. A riport a szövetkezet októberi kulturális hónapjának eseményeiről szólt. Nagyon jól sikerült a hónap elején megrendezett találkozó, amelyen kismamák vehettek részt gyermekeikkel. Erre a rendezvényre meghívták a két óvoda nagycsoportos gyermekeit is. — Tudjátok-e mi volt és mikor működött a Rákóczi rádió? — Persze, hogy tudjuk — feleli Tímea. — A Rákóczi rádiót elődünknek tekintjük. Hallottuk, hogy 1958-tól 1965- ig működött és rendszeres műsort adtak a nagyközségi tanács hangoshíradóján keresztül. Nekik könnyebb dolguk volt, mert ezt a műsort szinte az egész község területén hallani lehetett. Híradónk felnőtt vezetője, Szarvas László annak idején a Rákóczi rádió gyermekigazgatója volt. Ö nagyon sokat mesél nekünk az akkori túrái fiatalok rádiós munkájáról. Honismereti szakkör — A Rákóczi rádiónak jobb volt a technikai felszereltsége is — mondja Sallai Tibor. — Sajnos csak egy erősítővel és négy hangszóróval rendelkezünk. A magnetofont és a mikrofont az úttörőcsapattól kellett kölcsönkérnünk. Most ígéretet kaptunk a művelődési ház igazgatójától, hogy 1985-ben a termelőszövetkezet támogatásának teljes összegét a rádió korszerűsítésére használjuk fel. — Mi lesz a legújabb riport? — Most alakul meg a művelődési házban egy új honismereti szakkör. Ennek a terveit szeretnénk bemutatni és természetesen a vezetőit is. Takács Pál Szitasmenti Termelőszövetkezet Vasalás az ablakokhoz Meggyorsult a gyártmányfejlesztés A kerepestarcsai Szilasmen- ti Termelőszövetkezetben hat éve kezdték el az energiatakarékos ablakokhoz nélkülözhetetlen vasalások fejlesztését és gyártását. Az első megrendelést egy Heves megyei vállalattól kapták, amely vállalat abban az időben vásárolt meg egy ablak gyártására szóló licencet. Az eltelt hat évben a kerepestarcsaiak ötszázezer vasalást gyártottak le. Nem feledkeztek meg a termék fejlesztéséről sem. Ez a tevékenység 1983-ban gyorsult fel, amikor az Ipari Minisztérium pályázatot írt ki az ablakvasalás iránti igények hazai kielégítésére. A pályázatot nem nyerték meg a Szilas mentiek, de ennek ellenére bíznak gyártmányaik jó minőségében és versenyképességében. Tavaly már hatezer darabot készítettek a saját fejlesztésű, a bukó-nyíló ablakhoz szükséges vasalásból. Ezek műanyag ablakokhoz valók, de alkalmassá teszik őket a fából készült ablakokhoz is. Mozi Piedone Afrikában. Színes olasz kalandfilm. Csak 4 órakor! Yerma. Színes magyar— NSZK film. 6 és 8 órakor. Téli spartakiád Egyetemi tömegsport Mint minden évben, az idén télen is megrendezik a mező- gazdasági és falusi dolgozók spartakiádját a teremben is űzhető sportágakban. A versenyen a 15 éven felüli jelentkezők vehetnek részt, ha személyi igazolványukkal igazolni tudják jogosultságukat. Az üzemek és falvak január 15- ig nevezhetnek az Agrártudományi Egyetem szakszervezeti bizottságánál. A név szerinti nevezéseket a versenyek színhelyén kell leadni. Asztaliteniszben női és férfi egyéni, illetve páros, valamint vegyes páros számok lesznek. Egy versenyző csak kettőben vehet részt. A sakkozók nyolc fordulós svájci rendszerben mérkőznek, fordulónként fél-fél órás játszmákban. Itt is lesz egyéni és csapatverseny. Hasonló a helyzet a tekében is. Három próbadobás, tíz teli és 10 tarolás lesz. öt dobás után pályacsere. A légpuskás lövészetben és a tollaslabdában szintén tartanak egyéni és páros viadalt mindkét nem résztvevői számára. A körzeti verseny helyszíne az egyetem tornaterme, a kezdési időpont január 19., szombat, fél kilenc. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Krikszkraksz, gyermekműsor, a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat utazó gyermekcirkuszának vendégjátéka, 10 és 14.30 órakor. A fényképezés laborális elemei, a Karikás iskolának, 11.30 és 13.15 órakor. Iskolaotthonos foglalkozás 14.30 órakor a Karikás iskolának. ISSN 0133—1957 '(Gödöllői Hírlap)
