Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-14 / 10. szám
CEGI-EDI xJiíAn {Megkezdődött a visszaszámlálás Öltöztetik, akár a menyasszonyt A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM 1985. JANUÁR 14., HÉTFŐ Városszélen, sorban postafádikék Menetrend szerint jár a Barkas Jó ideje megszokott kép té- len-nyáron piacos .napokon, vagy a nyugdíjfizetősökön, hogy a ceglédi 1. számú, városközpontban levő postahivatal szolgálati kapujánál kora reggel már több asszony,' ember várakozik. Főként idősebbek, tudósabbak. Tudják, reggel nyolc tájban indulnak ki innen a külterületi „kisbuszos postások”. Megkímélik hát őket néhány perc kinti várakozástól, néhány megteendő pluszmétertől. Ha már piacos nap van és piacra jönnek, első útjuk ide, a postához vezet, hogy itt vegyék át a nevükre szóló küldeményeket. Öten gurulók Cegléd külterületét öt ilyen Barkas gépkocsival guruló kézbesítő járja. Rájuk lehet fogni, hogy mozgó postahivatalok, hiszen a bélyegárusítástól a nyugdíjak kihordásáig, az újságok kiszállításától a messzi kis boltok napi bevételének átvevéséig számtalan postás feladatkört látnak el. Postásnak is törzsgárdatagok, külterületisnek is, hiszen mióta szokássá lett, hogy a település szélén, ahol a város a tanyavilággal találkozik, közös megállapodásra kiszemelt helyre felállították a „postaküldemény-bokrokat”, a levélszekrény-sorokat, ők járják azokat a körzeteket. Tóth László személye és postásaütöja kezdettől a Mi- zsei út és Nagykőrösi út közti területen ismert. Ö járja a kappanhalmi részt, Nyársapát, Csemő felé. Dezső Ferenc fi autós postás az úgy éri körzetben, az Örkényi út térségében népszerű, kiváltképp a pénzki hordós napokon. Monori Jánost Abony felé viszi munkaeszköze, a járműtelepről nap mint nap, annak rendje s módja szerint időben kihozott és útjára indított autó, a Törteit úti, Szolnoki úti terület felé. Seres Gyula a Kozma Sándor úti felüljárón túl jár, Tápiószőlős, Újszilvás felé őt várják a Lenin Tsz és a CÁT vidékén élők. Nádházi Lajos területét a Budai út és a Pesti út fogja közre. Délután két óra múlt kis idővel, a fiatal postás menetrendszerűen érkezett visz- sza a főpostára, központi szolgálati helyére. A rendezgetés, leadás, adminisztráció javán is túl van. Szusszanásnyi időre — kérésemre — letelepszik az irodában, hogy munkájáról s magáról egy keveset szóljon. Az első, amit kijelent: szereti a foglalkozását. — Érettségi után még nem úgy indult, hogy postás leszek. Egy kis időre, mert akkor lehetőség nyílt rá, elmentem az NDK-ba dolgozni. Amolyan betanított munka volt. Amikor hazatértem, a katonaidő következett, utána meg a posta. Tíz esztendeje, hogy a postás egyenruhát felöltöttem. Először motoros távirat-kézbesítő voltam, helyettesítettem külterületen munkálkodó kollégáimat, azután kaptam a Barkast és „ezt a kört” — mármint az L—5-ös területet a Pesti út és a Budai út közt. Két esztendeje járom. Külterületi postaládám? Van, vagy négyszáz. Említi: szerencsére otthona szinte félúton van, a járműtelep és az 1-es posta közt. Reggel fél hétre megy- a garázsba, nyolc után nem sokkal már a főpóstától indul kifelé, levelek, újságok, küldemények tömkelegével. A tapasztalat szerint csütörtökön a legtöbb a vinnivaló. Idő, a családra — Guruló hivatali szolgálatot teljesítünk — említi. — Van hivatali bélyegzőnk, pénzzel, utalványokkal bánunk. Épp ezért, talán mondani sem kell, felelősségünk is van, nem is kicsi. Beszélgetünk napjai további részéről. Az utat a garázshoz, illetve haza kis segédmotorjával rövidíti meg. Felesége a szociális otthonban szakácsnő, Norbert fiuk másodikos, Csilla lányuk elsős. Most kivették őket a napköziből. Feleségével, ahogyan az idő engedi, együtt vagy külön-külön foglalkoznak velük. — Közben építkeztünk is, voít mit csinálni. Szerencsére nagy á család, népes és ösz- szetartó a rokonság, segítjük egymást. Csak épp brigádnaplót nem vezetünk erről — mondja mosolyogva, — Feleségemmel időnként, épp a családi összefogás miatt, eljutunk moziba, színházba is. Most, hogy az újságok megjelenési ideje a hét végén változott, nekünk, külterületisek- nek egy fokkal könnyebb lett a dolgunk. — Szó se róla, a belterületiseknek is — egészíti ki az 1-es posta főnökhelyettese, Nagy László a beszélgetés eme részét. — A szabad szombatok és a vasárnapok miatt például az újságkihordás a városban is gondunk volt. Még úgy is, hogy a posta ezért a vállalkozónak ötven forint órabért fizetett. Sok napilapelőfizető van kül- és belterületen. Igaz, a lapok ára most Vezeték a Kereszt utcában Az összefogás példája A kezdeményezőkészséget, az önálló vállalkozást legtöbbször a termelőegységekkel kapcsolatban emlegetjük, holott a napi élet számos más területén jelen van, és nélkülözhetetlen fejlődésünk szempontjából. Egy ilyen esetet hallottunk a minap. — 1979-ben jártunk, amikor Cegléden a Kereszt utcában lakók végérvényesen elhatározták, hogy ők is részesedni akarnak a korszerű energia- hordozó, a földgázáldásból. Egy ott lakó vállalta, hogy magára veszi a földgázbevezetés összes várható gondját és intézkedni fog. A három évig tartó kilincselés megkezdődött. A városi tanács műszaki osztályán, majd Hajdúszoboszlón kezdte a sort. A megyei tanács engedélye után az Ipari Minisztérium engedélyére is változott, de a megrendelők létszáma azért annyira nem. Hogy csak a Pest megyei Hírlapot nézzük és csak ceglédi viszonylatban: januárra ezt a napilapot több mint 6270-en fizették elő. Áruspéldányra naponta 7—800- darabra van igény, de piaci napon ezer darabnál is több fogy. Napzárta után Cegléden egyébként 26 postás kézbesítő körzet van. Délután három óra felé jár az idő. Hallani, amint a folyosón tereferélve, elköszönve egymástól, a munkanapot be' fejezve búcsúzkodnak a külterületi postások. Néhányuk- nak igaz, még, akad egy kis dolga: az a szokás ugyanis, hogy ha „napzártáig” vagyis addig, amíg nem végeznek, érkezne olyan fontos távirat, amit mindenképp el kéne juttatni a címzetthez — természetesen ez esetben nem névnapi üdvözletről van szó —, akkor mielőtt a Barkast visz- szavinnék a telephelyre, kiszállítják a táviratot vagy á táviratilag küldött pénzösszeget a címzettnek. Utána ki-ki magánember lesz, a másnapi munkakezdetig. E. K. szükség volt. Csak a beleegyezés megszerzésével másfél év telt el: — Kiviteli tervünket be kellett mutatni számos illetékes helyen, jóváhagyásokat szerezve. Az anyagokat nagy nehézség árán a Metalloglobustól szereztük be. Végül a kivitelezett munkát az Országos Bányamüszaki Felügyelőség hagyta jóvá. A 240 méter hosszú Kereszt utcai vezetékkel a Nyúl utca lakói is gázhoz jutottak később. Ők már rövidebb idő alatt járták végig ezt az utat, mert a tapasztalataikat átadták nekik a Kereszt utcaiak. így szól az igaz történet, s aki mindezt szabad idejéből végigcsinálta és elmondta: Hornyák Imre, Kereszt utcai lakos. K. S. Ebzárlat A Pest megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás kerületi főorvosa 1985. március 18-ig Csemő község teljes területére ebzárlatot rendel el. Erre azért került sor, mert Dóczi György Csemő, Jáger dűlő 11. szám alatti tanyáján egy róka hulláján az Országos Állategészségügyi Intézet veszettséget állapított meg. Ügy öltöztetik, akár egy menyasszonyt. Drága függöny a fátyla, márvány a ruhája, megannyi nemes dísz varázsolja ünnepélyessé. Mindez talán feledteti majd a kényszerűen hosszú mátkaság nehezen töltött éveit. Most már csupán hetek kérdése, és hamarosan isméi lesz színházterme a városnak. fiz utolsó simítások A Kossuth Művelődési Központ nagytermét a hetvenes évek második felében nyilvánították életveszélyessé. A színpad födémszerkezete és az épület elektromos hálózata felmondta a szolgálatot, a hatalmas helyiség szinte fűt- hetetlen volt. Akkoriban olyan megoldásra gondoltak, amely rekonstrukcióval teszi megfelelővé a mai követelményeknek. A feltárások során újabb és újabb rejtett hibákra bukkantak, szüntelenül módosítani kellett a terveket, s ennek megfelelően nőttek, növekedtek a költségek is. Sárik János, a Dél-Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat igazgatója mostanában minden munkanapját a művelődési központnál kezdi, ahol az építőmesteri munkák befejezése óta kilenc szakma művelői foglalatoskodnak a berendezéssel, díszítéssel. A villanyszerelőknek, festőknek, burkolóknak, bádogosoknak, lakatosoknak nem kell fa- gyoskodniuk. A korszerű, gázfűtéses kazán kellő hőfokot teremt. A kiszolgáló helyiségekben helyükre kerülnek a szerelvények. A mutatós márvány pádi- mentum elkészült, melyhez hasonló lapokkal burkolják az utcai bejárat lépcsőit. Ilyet használtak a fővárosban a metróépítők is. A Fővárosi Kiállításkivitelező Vállalat szakemberei külföldi hangelnyelő anyagot erősítenek a falakra a megfelelő akusztika érdekében, majd felrakják a nemes tölgyfaburkolatot. A padlót ugyanolyan lila szőnyeg borítja, mint amilyen a mennyezet színe. A kényelmes, nem nyikorgó székek barnás árnyalatú huzatűak. A színpadi függöny önmagában szép summába került. Minden megjött A DÉTÉV raktárában vannak az értékes hang- és fény- technikai berendezések, a mindentudó keverőpultok, amelyek központi vezérléssel, gombnyomásra a kellő pillanatban idézik elő a kívánt hang- és fényeffektusokat. Megjöttek a reflektorok, a csillárok, sokasok fontos, drága holmi. A szellőztető berendezés olyan korszerű, amilyen talán még az Operaházban sincs. Az ország neves színháztechnikai szakemberei irányítják a tervek megvalósítását. Rendszeresen ellenőrzik a kivitelezést, s még menet közben is finomítják a megoldásokat. Ha az alvállalkozók egy kicsit fürgébbek lettek volna — más fontos munka hetekre elszólította őket —, akkor decemberben befejeződött volna a szerelés, így viszont január 31-re várható az általános levonulás. Utána nyomban megkezdődik az átadás-átvétel procedúrája, amikor a pincétől a padlásig tüzetesen megvizsgálnak mindent. Február a hiánypótlások hónapja lesz, márciusban a személyzet tanulja a különleges berendezések, szerkentyűk kezelését. Használói „belakják” a házat. Mire eljön az április elején esedékes átadás ünnepi pillanata, egy gyönyörűséges színházterem fogadja a ceglédieket. Küíönds látvány Lassan a számlák végösszege is kikerekedik. A tervezett összeg nem fedezi a kiadásokat. A már említett nem várt meglepetések további milliókat emésztettek fel. A kivitelezők véleménye szerint a szerződésben megszabott 67 millió forinton felül még további 12—13 millió forintot kell előteremteni a követelés kiegyenlítéséhez. A DÉTÉV nem számít nyereségre a művelődési központban végzett A színházterem előcsarnokában a ruhatár márványburkolatán dolgoznak a DÉTÉV szakemberei. Apáti-Tóth Sándor felvétele munkáért, már azzal is beéri, ha nem lesz vesztesége rajta. Aki a Kossuth tér felől szemléli a művelődési központ épületét, fura látványban részesül. A homlokzat úgy fest, mintha egy tarka tollú páva feszítene két rút kiskacsa között. A büszke, vörösben, fehérben pompázó színházi portáltól jobbra lévő szárny megmaradt eredeti kopottságában. Festékre ugyan még futotta volna, de ezzel nem oldottak volna meg semmit. Elkészültek annak a felújítási tervei is, ám a pénzszűke egyre szerényebb megoldásokat követel, s a helyreállítás talán csak a következő években folytatódhat. Az meg ismeretlen egyelőre, hogy a volt zeneiskola öreg épületét mikor és mi váltja fél. Tatnasi Tamás Rendelésre készül így Mosva, gyűrve divatos A Május 1. Ruhagyár 16 gyáregysége közül a legnagyobb létszámmal a ceglédi dolgozik. Profilja rendkívül változatos. A bőr- és szőrmefeldolgozáson kívül minden ruházati termék előállítására alkalmas. A központi szabászat Budapesten működik, Cegléden csak varrodai munkát végeznek. Termékeik nemcsak a hazai, hanem a külföldi piacokon is keresettek. A tőkés export százaléaessidssaseEBSi: £izs^avi.%£aa Ritkán adádik alkalom A közönség s madár Színházi berkekben minden bizonnyal sokra becsülik azt, aki, mondjuk, influenzába zuhant kollégája szerepét szinte felkészülés nélkül, hirtelen átvéve játssza el. Azaz beugrik. A civil pályákon persze ritkán adódik ilyen alkalom. S ha mégis, abban sincs sok köszönet. Saját bőrén érezhette ezt a ceglédi művelődési központ igazgatója, amikor a múlt esztendő decemberének derekán saját maga is a közönség elé kényszerült állni. Igen, igen, a világot jelentő deszkákra, mégpedig többszörösen jeles fővárosi színművészeket helyettesítve. Igaz, hogy csupán néhány másodpercre, egy kurta monológ erejéig, amelynek veleje az volt: a Magunktól értetődünk címmel beharangozott Kern András— Verebes István előadás immár második alkalommal is elmarad. A bejelentés neon aratott zajos sikert. Annál is inkább, mivel az a produkció egyszer már elmaradt még novemberben, viszont tény, hogy akkor Verebes, ezzel szemben most Kern művész úron ütött ki a vírus. Mert ha már a véletlenek ilyen szörnyű következetességgel sorakoznak egymás után, hát legyen valami kis változatosság is a dologban. No, de jól tudjuk, a bacilu- sok nem ismernek tréfát: ma nekem, holnap neked. Ami egyiknek november 8-án, az ugyanúgy kijár a másiknak december 17-én. És bizony olyan rafináltan, hogy jottányival sem előbb, sem később, hanem kizárólag a meghirdetett fellépés napján. így rögvest érthetővé válik: a vidéki művelődési háznak és közönségének miért nem jut legalább annyi osztályrészül, hogy a kórság csapásáról idejében tudomást szerezzen. Ha másért nem, mert mikor nyavalya üti fel a fejét, hát illő jobbulást kívánni. Például táviratban. ★ — Az ismert előzmények után nem lett volna célszerű a műsort néhány nappal megelőzően érdeklődni a neves művészek egészségi állapota felől? — Ha érdeklődünk is, hiábavalóan, mert a műsor szervezőjének, Csák Istvánnak a telefonjából arról értesültünk, hogy pontosan a fellépés napján ütött ki a betegség. így hát nem tudtunk már senkit sem értesíteni — mondja Lűr István, a Kossuth Művelődési Központ igazgatója. — Mekkora gázsiról mondtak le az előadók? — Mindkettőjük fellépti díja 2600 forint. — Melyik cég égisze alatt forog a Kern—Verebes-féle összeállítás? — A Radnóti Irodalmi Színpad hivatásos szervezője köti a szerződéseket. Sajnos ezzel a színpaddal már volt dolgunk. Gondolom, sokakban kellemetlen emlékeket ébreszt a Színlelni boldog szeretőt esete, ekkor a helyszínen mondták vissza a szereplést. Tény, hogy műsoros előadásaink töredéknyi hányada végződik hasonló kudarccal, csakhogy míg egy jól szervezett előadás nem bolygatja meg a közvéleményt, addig a fiaskó évekig nyomot hagy a ceglédiekben. — Ráadásul a lehető legrosszabb időpontban hatalmasodott el az influenza. — Valóban kínos helyzetet teremtett nem sokkal az új színházterem átadása és a rendszeres színi előadások beindulása előtt. — Mit tudnak, mit lehet tenni a hasonló kudarcok elkerülése érdekében? — Sajnos ki vagyunk téve annak, hogy a soros előadók mennyire tekintik becsületbeli ügynek a vidéki fellépést. Egyébként megvan a lehetősége, hogy a betegségről orvosi igazolást kérjünk. De vajon érdemes-e nekem azt firtatnom, hogy van-e a fővárosi művésznek orvosi igazolása? Semmiképp. Mi több, ha kételkedni mernék, az azon nyomban becsületsértésnek számítana. Annyit tehetünk, hogy a későbbiekben nem foglalkozunk a Radnóti Színpad dolgaival, helyette megbízható partnert keresünk. A művelődési központ színpadának elkészültével némi változás várható, hiszen nem a szervezőkkel, hanem az anyaszínházakkal kötjük meg majd a szerződéseket. V. S. kos aránya évről évre emelkedik. Bizonyltja ezt, hogy egyre több nyugati céggel állnak szerződéses viszonyban. Eddig 32 tőkés országba exportáltak, köztük NSZK-ba, Svájcba, Finnországba, Olaszországba és az USA-ba is. Pócsai Attiláné műszaki vezetőtől érdeklődtünk, hogy jelenleg milyen megrendeléseik vannak. — A legnagyobb volumenű megrendelés az NSZK-beli Marcaurel cégtől származik. Női divatnadrágckat varrunk, 4-féle színben, őszi-tavaszi viseletre. 30 ezer darab készült tavaly, és 1985-re is ugyanennyit vállaltunk. A határidőket eddig mindig betartottuk. Reméljük, most is sikerülni fog. Nehezíti a dolgunkat, hogy mint kiderült, a félkész nadrágokat napjaink divatja szerint gyűrötté kell „varázsolni”. Ez a Patyolatnál történik. Az immár kellőképpen gyűrt termékekre gyáregységünkben kerülnek fel azután a gombok és cipzárak. Kérdésünkre Pócsai Attiláné elmondta, hogy ezenkívül, szintén az NSZK-ba a Sonia cégnek gyártanak női ruhákat, valamint Svájcba női szövetkabátokat. Fájó szívvel nézegettük a tetszetős modelleket, amelyek bizony hazai forgalomba nem kerülnek. Hasonlóan kiváló minőségű és divatos termékeik azonban megvásárolhatók például a túrkevei és szolnoki mintaboltokban. Vida Ildikó Február 28-ig történő megrendelés esetén belső gázszerelést és fűtésszerelést árkedvezménnyel vállal a NAGYKÖRÖS! ÉPÍTŐIPARI KISSZÖVETKEZET Nagykőrös, Örkényi u. 13. Telefon: 74; 240. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)
