Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-12 / 9. szám

XII. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 1985. JANUÁR 12., SZOMBAT A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜ LÖN KIADÁSA Kenyerünkről ven szó Az ember ma is nélkülözhetetlen Gyarapítják a kisgápállományt Hazánkban 37 sütőipari vál­lasait létezik, ebből Pest megyé­ben három van, azok közül pedig egyik az Észak-Pest me­gyei Sütőipari Vállalat kere- pestarcsai székhellyel. Ez egy középméretű vállalat az ága­zatban, 336 millió forint évi termelési értékkel, amit 21 sütőüzem munkájával állíta­nak elő. A kerepestarcsai vállalat összlétszáma 930, ebből száz­harmincán alkalmazottak, a többi fizikai állományba tar­tozik (pék, karbantartó, gép­kocsivezető, szakboltos és ki­segítő személyzet). A szakmun­kások aránya azonban nagyon rossz, csupán 20 százalék, bár a vállalat igyekszik ezen az állapoton saját szervezésű tan­folyamokkal segíteni, így évente 20—25 dolgozó kap szakmunkás-bizonyítványt ezen a módon. Nagy a fluk­tuáció, mintegy 30—40 száza­lékos ! Gép, lapát Talán egy kicsit meg is so- kallotta a kedves olvasó, hogy mindjárt a bevezetőben ennyi adattal traktáltuk, de ezt a felsorolást szükségesnek érez­tük ahhoz, hogy a továbbiakat könnyebben,,, megérthesse}?, esetleg ‘ elfogadják. Olyan sütőipari vállalatról van szó, amelynek termékeit Gödöllő, Vác, Dunakeszi, Szentendre városában és azok vonzáskörzetében levő telepü­léseken árusítják. És bizony ez a gazdasági egység sem mentes a termékeivel szembe­ni minőségi kifogásoktól. Lehetséges, hogy valame­lyest segítettünk megvédeni a mundér becsületét, amikor szót adtunk Oláh Andrásnak, az Észak-Pest megyei Sütőipa­ri Vállalat igazgatójának, de úgy véljük, hogy ezúttal is igaz a mondás: az éremnek van még egy másik oldala is!... Először is a vállalat üze­meinek műszaki felkészültsé­géről beszélgettünk. — Az iparágon belül jól gépesített a mi vállalatunk, műszaki színvonalunk az átla­gos fölött van. Elsősorban a kemencemunkát gépesítettük 80—85 százalékosra, ezért ma már csak három olyan üze­münk van, ahol lapáttal rak­ják még a kemencéket. ítengscroíás — Modern alagútkemencénk 17 van. Ez a fejlesztés az el­múlt két ötéves terv eredmé­nye, le is kötötte valamennyi fejlesztési lehetőségünket. A technológia ilyen mérvű gépe­sítésére, fejlesztésére a rossz szakmunkás-ellátottságunk miatt kényszerültünk. Idén kerülünk egyféle kapacitás­egyensúlyba, hamarosan befe­jeződik az utolsó rekonstruk­ciós mifnkánk, így a sütőmun­ka további fázisainak fejlesz­tésére nagyobb gondot fordít­hatunk. — Gyarapítjuk a kisgépállo­mányt, zsemlét, kiflit . gyártó és kenyértészta-alakító gépeket szerzünk be. Az előkészítésnél és a készáru kezelésénél az anyagmozgatást fejlesztjük. Tervezzük a konténeres szál­lítás . elterjesztését területün­, kön, persze .egyelőre, csak óva­. tos lépésekkel, és csak a vá­rosokban — látott hozzá a té­mához ezzel az előzetes tájé­koztatással Oláh András, majd egy szakmai kérdést feszeget­tünk, hogy lehet-e rangsorolni a lisztből kiindulva a fogyasz­tásig a kenyér előállításának egyes fázisait? — Lehet rangsorolni. Persze mindegyik fázis fontos, ám ami meghatározó a minőség­ben, az a kemence. Mert ha a kenyér jól' megsült, nagyon nagy probléma már nem lehet vele. Most sorolhatnám az ösz- szes többi gépünket, de a lé­nyeget nem tudjuk helyettesí­teni velük, azaz a kétkezi I megmunkálást! A legjobb gép sem tudja helyettesíteni az emberi keze­ket, ha azokat megfelelő szak­tudás irányítja, és éppen eb­ből a kézből van a legkeve­sebb — folytatta az igazgató —, majd elmondta, hogy ha­gyományos kemencéiket szén­nel (Gyomron) vagy olajjal fűtik (Vácott és Vámosmiko- lán). Gázkemence csak Péce- len és Szentendrén van, utób­bi Pest megye legkorszerűbb kenyérgyára. Tervezik a gáz­tüzelésre való átállást másutt is, persze csak ott, ahol közel a gázvezeték, és majd akkor, ha lesz is rá elég pénz. Érdekes gondolat vetődött fel beszélgetés közben: évtize­dekkel korábban miért nem volt olyan sok probléma a ke­nyérrel, mint mostanában? — Nyilván, mert mindenki az otthon sütött s megszokott kenyeret ette. Aztán a nagy életforma-változás, és az ötve­nes-hatvanas évek problémá­ja lett, hogy a bolti kenyér iránti növekvő igényt ki tudja 010311601 a sütőipar. Igaz, ak­ikor egy meglehetősen pazarló igényt is kielégítettünk, ma már ára van a kenyérnek, s talán ezért is fogy kevesebb, mert jobban vigyáznak rá az emberek. ílfeéségi tényezők — Ez a csökkenés vállala­tunknál elérte az utóbbi 2—3 évben az 5—6 százalékot. Per­sze ehhez az 1 is hozzájárult, hogy belépett a magánszektor mellett a szövetkezeti ipar is, gyakran jobb minőséggel. — És teljesen jogosan fejlő­dött ki a magasabb kenyér­árak miatt á lakosság minősé­gi igényessége. Csakhogy a végtermékünk minőségébe be­leszólnak más ténvezők is, mint például a szállítás kul­turálisága, a kereskedelem, de ez következő beszélgetésünk tárgya legyen — fejezte be egyelőre a témát Oláh András igazgató. Aszódi László Antal FRÍZ. Cikkének kísérőleve­lében külső munkatársunk fi­gyelmeztet, írását lektorálták, a szakkifejezéseket lehetőlég ne változtassuk meg. Nincs nagy véleményem a szakkife­jezésekről. Azok csak a kívül­állónak tűnnek fel úgy, mint­ha pontosan körülhatárolt je­lentésük volna, változtatni rajtuk annyit jelent, hogy fél­reértelmezésre adunk lehetősé­get. Ez a határozott állítás nem vonatkozik minden szak- kifejezésre. Egyáltalán nem ritka azonban a pontatlanság, a beleniagyarázás, az idegen­ből átvett szavak elnyomorítá­sa. Az pedig csak mese, hogy a magyarban nincs az idegen­nek megfelelője, így mást nem tehetünk, azt kell használ­nunk. Itt a nagy példa: tim (team)'. Ami semmi mást nem jelent, mint csapat, csoport. Bizonyos feladatokat azonos vagy kü­lönböző szakmájú emberek csoportja, csapata végez el. Ilyenkor szokták mondani sej­telmesen, erre meg erre timet alakítottunk. Vagy a hotel. Miért hiszik, hogy a külföldi csak akkor találja meg a szál­lót, ha Hotel Parkot írnak. Annyira együgyűek lennének a máshonnan érkezők, hogy a fordított sorrend megtéveszte­né őket? A mi szavunk a fríz volt. Az üzem parkettafrízt gvárt és szállít külföldre. Mivel nem tudtam, hogy rüit jelent a fríz, utánanéztem. Ezt jelenti: sze­gély. Magyarán: az üzem par­kettaszegélyt gyárt. Ezt olvas­va mindenkinek lehet fogalma a munkájukról. Habozás nél­kül átírtam a frízt szegélyre. A minap egy gödöllői ta­nácskozáson azt hallottam, hogy most már nálunk is nagy az igény az áruházakon belül a kis ghop-okra. Persze, ezt vártuk már évtizedek óta. Miértnem kérdeztek meg en­gem? Megmondtam volna, mi­re várunk epedve. Kulturált kiszolgálásra, jó minőségű ter­mékekre, s nem hiány-, ha­nem valódi cikkekre. A shop- ok maradjanak Amerikában. Mi ugyanis azt, ami ott shop, üzletnek nevezzük. Vagy bolt­nak. ARANYOZOTT. Díszes meg­hívót hozott a posta. Nagyon- nagyon- díszeset. Fehér alapon aranyozott betűk. Fehér ala­pon aranyozott betűkkel hív­tak meg o nyugállományba he­lyezési ünnepségre. Ez valami új. Eddig . inkább nyugdíjba vonultak. Nékem ez is fölöt­tébb tetszik. Mivel nagy kép­zelőerővel áldott meg a sors, elmondom, mit is látok ilyen­kor lelki szemeimmel. Amikor Vtt az ideje, a nyug­díjra érett föláll, kihúzza ma­gát, ) eligazítja a ruhája rán­cait, fejét felszegi, tekintete a messzibe réved. Órájára pil­lant, s vezényel: vonulásra in­dulj! Elkezd vonulni. Vonul, vonul, míg csak el nem ér a nyugdíjba. No, itt most nem vonulás volt, hanem helyezés. A cere­móniára nem mentünk el. El tudjuk képzelni, mi volt ott. Érdemek méltatása, szavak a nehezen pótolhatóságról, a visszavárásról, hogy átadhassa nagy tapasztalatait, a szakma csínját-bínját. Egy-két héttel később azon­ban odamentünk. Más ügyben. Csak úgy mellékesen hoztuk szóba: az elején nehéz lehet, nincs itt az öreg. Nagyon jó, hogy nincs itt, mondták fel­szabadultan. Enyhén szólva már bogaras volt, egy kövület, fűzték hozzá. Hát ha így, akkor érthető az aranyozott meghívó. A FÉRFI. A férfi valamikor Gödöllőn tevékenykedett. Ve­zető beosztásban. Olyan he­lyen, ahonnan a város legfon­tosabb dolgaiba lehet beleszól­ni. Akkoriban gyakran hallot­tam ellene a vádat, hogy nem szereti igazán a várost. Dön­téseiben előbbrevaló saját kar­rierje. Az ilyen vádak nehezen el­lenőrizhetők. Nyilvános helye­ken a férfi mindig úgy nyi­latkozott, hogy nagyon szereti Gödöllőt, az itteniek boldogu­lásáért mindent megtesz. Ez is nehezen ítélhető meg. Azt szoktuk mondani, ki lát bele a másikba. S a tettek? Esetünk­ben a tettek döntésekben nyil­vánulnak meg. Tudjuk, min­3zéhe!y Bertalan évfordulójára Pályázat amatőröknek Szakmai bizottság értékeli Székely Bertalan születésé­nek 150. évfordulója alkalmá­ból pályázatot írtak ki ama­tőr képzőművészeknek, egy 1985. március 15-én rendezen­dő kiállításon való részvételre, valamint amatőr és képzőmű­vészeti kör létrehozására. A megyei és a városi tanács művelődési osztálya, a gödöllői pártbizottság, a művelődési központ, a szadai tanács és általános művelődési köz­pont által kiírt pályázat ré­sze annak a programnak, ame­lyet Székely Bertalan születé­sének évfordulójához kapcso­lódóan rendeznek, A művész festői és pedagógiai munkás­sága előtt tisztelegve lehetősé­get nyújtanak amatőr képző­művészeknek a nyilvánosság elé kerülni, s egyben megte­remtik a szakmai segítségadás módját. Pályázni lehet bármilyen technikával készült képzőmű­vészeti alkotással, festmény­nyel, grafikával, szoborral, vi­zuális kísérlettel. Részt vehetnek: a megye amatőr művészeti szakkörei, alkotóközösségei, baráti kö­rök, egyéni alkotók. A bekül­dött alkotásokat szakmai bí­ráló bizottság értékeli. Kiállí­táson eddig még nem szerepelt művekkel lehet pályázni. Az amatőr stúdió vagy kör tagjai közé azok kerülhetnek, akik­nek legalább két munkáját el­fogadják. A kiállításon való részvétel nem jelenti okvet­lenül a körbe való kerülését, szükséges, hogy a bíráló bi­zottság alkalmasnak találja, öt pályamunka küldhető be, lehet sorozat is. A részletes tudnivalókat Szá­dén, a művelődési központban Kelemenné Boross Zsuzsától kaphatják meg az érdeklődők. A díjak: 5, 3 és 2 ezer forint. A beküldési határidő: feb­ruár 1. Sikeres terepbejárás A Budai nagyút ipmában Kiás nyomvonalat követnek E lapban korábban megje­lent az a hír, hogy Pest me­gyében is megkezdték a föld­rajzi nevek gyűjtését. A gyűj­tés célja az, hogy a szülőföld.- jükat, hazájukat szerető köz­emberek és tudósok együtt­működésével falvaink, váro­saink kül- és belterületének elnevezéseit a teljesség igényé­vel megőrizzék. Ez a munka Gödöllő városkörzetében be­fejezéséhez közeledik. Engem az a megtiszteltetés ért, hogy Bagón a gyűjtési munkát végezhetem. Mivel Ba­gón születtem, s ott voltam 15 évig vb-titkár, könnyű fel­adatnak tartottam a megbí­zást. Gyorsan be kellett azon­ban látnom, hogy mint min­den kutatómunka, így ez is, minél mélyebbre jutunk, an­nál bonyolultabb. Okiratokból tudtam és száj- hagyományként hallottam is a Budai nagyútról, de ma már ilyen név nincs. A múlt szá­zad végén kiépített utak más nyomvonalat követnek, a régi elvesztette jelentőségét, sőt egyes helyeken meg is szűnt. Kevés adatgyűjtő örvendhet annak a szerencsének, mely­nek én, hogy adatközlőnek a 83 éves édesapámat kérhettem fel. Édesapámnak köszönhető, hogy terepbejáráson azono- síhattuk az Aszódról Buda irányába haladó Budai nagy- utat. A helyszínen először dig lehetséges más döntés is. Aki a másikat részesíti előny­ben, az könnyen hiheti azt, a fontos beosztásban levő saját sorsának egyengetése miatt foglalt úgy állást. 1 A férfi néhány éve elkerült Gödöllőről. Az élet folyt to­vább. A múlt ősszel elérkezett a Dózsa György út átadásának ideje. Csípős hideg volt. A tö­megben egyszer csak észrevet­tem valakit. Egy rég nem lá­tott; arcot. Azt a férfit. Akinek hivatalosan semmi keresni­valója nem volt itt. Mégsem volt közömbös neki ez a vá­ros? ÉTLAP. Eddig úgy képzel­tem el, hogy az éttermekben, vendéglőkben, ha nem is na­ponta, de legalább hetente ké­szítenek étlapot. Ezt is rosz- szul tudtam. A napokban ke­zembe került egy nemrég nyílt gödöllői vendéglő étlapja. Né­zegettem. s egyszer csak meg­lepődtem: petrezselymes új- burgonya. A tél közepén, mí­nusz húsz fokban újburgonya. Mentem tovább. A végén: az x-szel jelölt ételek nem kap­hatók. Világos. Ez egy örök ét­lap. Rajta vagy húszféle étel. Az üzletekben naponta je­lennek meg új szakácsköny­vek, ételreceptek ezreivel. A vendéglőkben, mint régen a szegényeknél: hétfőn és csü­törtökön krumplileves, szer­dán és pénteken bableves. De hát azok szegények voltak Nem a fantáziájuk hiányzott, hanem az anyagi tehetségük. Kör Pál sikerült azonosítani az okleve­lekből ismert hideg vagy kő­kút helyét, majd a forró ku- tacskát, mely minden valószí­nűség szerint meleg forrás he­lye lehetett. E két pont meg­határozása után tudjuk, mely területet említik az okiratok 1649-ben veszekedőnek, villo- gónak, peresnek. Ma a lakos­ság a területet Nádas-peres­nek hívja. A Galga völgyének jobb megismerését szolgálja az aszódi Petőfi Múzeum által megjelentetett Múzeumi füze­tek, melyek Horváth Lajos kutatásai alapján eddig nem ismert adatokat közöl. E fü­zetekhez mindenki hozzáfér­het, sőt dr. Asztalos István múzeumigazgató gyakorlati segítséget is nyújt az érdeklő­dő kutatóknak. Meghirdettek egyszer egy mozgalmat azon a címen, hogy Ismerd meg hazádat! Nemes törekvés volt. Most ott tar­tunk, hogy meg kell hirdet­nünk egy másik mozgalmat, Ismerd meg faludat! címmel. Tudom, hogy ez furcsán hang­zik, de ellenőrizzenek a kétke­dők. Szomorúan fogják ta-/ pasztalni, hogy az emberek utcájuk nevét sem tudják magyarázni. Pedig a legtöbb esetben a jól választott Utca­név fontos helytörténet. A ne­vek adása sokszor ötletszerű. Végig a Budai nagyúton ha­ladva, ezek a gondolatok fog­lalkoztatnak, s ha megállunk egy rövid pihenőre, apám csak magyaráz. Ügy érzem, szinte átéli gyermekkorát. Én is kezdtem megérteni Katona Márton huszár szakaszvezető Bécsből írt levelének kezdő so­rait; Szülőföldem tája, szép falum határa. A csípős, de­cemberi szél átjárja ruhán­kat — s apám megszólalt —, én ezt most elmondtam, meg­mutattam, de te kinek muta­tod meg a Budai nagyutat? Én és ott megfogadtam, hogy alkalmas időben, ha lesz ér­deklődő, a helyszínen fogom magyarázni falunk és az ott élt emberek gazdag történe­tét. Hiszek abban, hogy nines hazaszeretet a szülőföld sze- retete nélkül. Balázs József A nap programja Január 12-én. Gödöllő, művelődési ház: önismereti játékok, 18 órá­tól. Január 13-án. Gödöllő, művelődési ház: A Liszt Ferenc kamarazene- kar hangversenye, 19 órakor. ■Bf Mozi asa Január 12-én és 13-án. Paíakfia meg a nap. Színes, szinkronizált csehszlovák me­sefilm. Csak 4 órakor! A fcrfikaland elmarad. Szí­nes, szinkronizált csehszlovák filmvígjáték. 6 és 8 órakor. Sä Szombati jegyzetei Emelkedő Szánkoznak a gyerekek a bútoráruház töltésén. A cél a 30-as főút szélén van. A kép első hatása: önkénte­lenül megborzong az arra járó. Igaz, a szánkópálya vége és az úttest közötti járdát sózzák, vagy fűrész­porral teszik kapaszkodó- sabbá, de bármikor jöhet egy újabb havazás, és ak­kor nem kétséges, hogy a gyerekek gyorsabban ideér­nek, mint a hóeltakarítók. Ezért gyerekek a gyerekek. A kép második jelentése: hát nincs ettől jobb szán­kópálya? Erre a lejtőre igazán rá sem foghatnánk, hogy az. Nemcsak Gödöl­lőn tapasztalatos a jelenség, hogy a kisiskolások a laká­sukhoz legközelebbi, a víz­szintestől már eltérő utat is ródlizásra használják. Mindennek nincs sok köze az igazi sportolás élményé­hez, de hát a gyerekek te­hetnek-e erről? Mint oly sokszor, most is ez a kérdés: érdekelnek-e bennünket a gyerekek? Hosszasan sorolhatnánk a példákat, amikor nem vesz- szük figyelembe a fiatalab­bak érdekeit. A sportnál maradva, megszégyenült az az előírás, hogy a megyei bajnokságban a felnőttek mérkőzésein két ifistának kell szerepelnie. Ez a sze­replés ugyanis a legtöbb esetbey. az első perc végéig tart, aztán cserélnek. Miközben a bútoráruház előtti eseten gondolkoztam, szinte egyszerre érkezeti több jó hír, melyek arról tudósítanak, hol, milyen újabb lehetőség nyílt a téli sportolásra, sőt, milyen eredményeket értek el fia­taljaink az úttörő-olimpián. Mi az igazság akkor? Meg­törni látszik a jég! Nem mondhatjuk, hogy a veresegyházi futballisták eredményeiről beszél egész héten át a környék. Beszé­des adat viszont, hogy most két és fél ezer négyzetmé­teres jégpályát fagyasztot­tak a sportközpont edzőpá- lyajára. A gyerekek eddig a tó jegén korcsolyáztak, ami veszélyes volt. A sport­telepen melegedő, szend­vics, tea szolgálja a kényel­müket, este világítás. In­gyen. A befektetés busá­san megtérülhet még, akár azzal is, hogy erősebb fia­talok jelentkeznek majd fo­cistának. Jégkarnevált rendeztek a bagi iskola sportpályáján. Az újtelepen lakó gyere­keknek nem volt feltétlenül szükséges ott gyakorolniuk, ugyanis közelebb, a Berecz- ki-féle bolt előtti térre is vizet fagyasztottak a szü­lők. A megyei úttörő-olimpián Ádám Pál tanár vezetésé­vel először versenyeztek lesiklásban gödöllőiek. Az alpesi összetettben az ötö­dikes Szécsi Gábor első, a hetedikes Szécsi Katalin második lett. A negyedikes Bútor Róbert és a nyolca­dikos Stefkó Zoltán nem kerültek a dobogóra, ne­gyedikek lettek. Szép sike­rek ezek, s ne áltassuk ma­gunkat, elsősorban annak köszönhetők, hogy a gyere­keket szüleik vitték maguk­kal sízni. Csak kapni kel­lett az alkalmon, s Gödöl­lő nevét már jegyzik ebben a sportágban is. Ezt a jó szelet ki is sze­retnék használni a Karikás Frigyes iskolában. A tv-to- rony mellett társadalmi munkában épül a sípálya, és ha lesz rajta felvonó is, akkor minden igényt ki fog elégíteni. Sok az olyan gya­korlottabb, síző, aki szíve­sen vinne magával a nehe­zebb pályákra is fiatal tár­sat — az autóban még van hely. Talán egyszer a sportklubok is észreveszik, jó volna olvasni néha a nevüket az újságban ebben a sportágban is. A költsé­geket úgyis a sportolók áll- nák, hiszen akik a siklást szeretik, nem várnak támo­gatásra. Balázs Gusztáv ISSN ílSS—SEít (óödöUöl Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents